Sosem permetezek, pedig lassan mindenféle gyümölcs, zöldség és virág megtalálható a kertben. Előfordul, hogy valaminek nehéz éve van, de át lehet a sokféleséggel és a korábbi tartalékokkal vészelni a hiányát. Egyedül a puszpáng került életveszélybe a molyok miatt, de ha nem birkózik meg vele, lesz más helyette. Nálam nem csak a madarak védelme a szempont, a rovarvilág épsége a madarak nélkül is fontosabb, mint a minden évben nagy és tökéletes gyümölcstermés. Amúgy kézzel szoktam tisztogatni a növényeket, a selyemhernyót is már az elejétől figyelem, és manuálisan irtom.
Nem permetezek soha, és nem csak a madarak miatt, kutya-macska is elrágcsál pár szál füvet, meg ott vannak a legyek, darazsak, nem mérgezek. Inkább megszabadultam azoktól a növényektől amik mindig tetvesek, mint a rózsa pl., diófa van, meg sövénybokor főleg.
A harkályoknak jóval keményebb tolluk van, jobban bírja a koptatást (úgy is mondhatnám - erre lett kitalálva) és mire elhagyják az odut, már jócskán lecsiszolják a bejáratot. Ezen kívül a harkályok tollazatának van egy "viaszos bevonata" is (kézben fogva érezhető), ami szintén segíti az érdesség megszüntetését, így már "készre csiszolva" adják át a lakást a következő lakónak. Ki van ez is jól találva a természetben.
Ráadásul nekik nem cél, hogy a verebeket és a széncinkét kiszorítsák a szűk bejárattal az új bérleményből, szóval maguknak kényelmes méretűre faragják a lyukat, aztán aki utánuk majd befér annak jó, aki meg nem az majd keres másikat.
Aztán a fúróval a fa rostjait jobbra "fésüli" a forgó fúró, ami idővel a pára, hideg, meleg hatásra visszaegyenesedik, mert a száraz fa is "élő anyag" - "mozog", reagál a környezetére. A lágyabb-keményebb rostok visszaegyenesedve érdes felületet adnak a fúrt lyuk jobb felső és bal alsó részén. A harkály nem pörög mint a fúró (legalábbis én még soha nem láttam) így a lyuk 2 oldala (pont a szárnyaknál!) a természetesen hagyott függőleges farostok miatt eleve simább marad és csak alul-felül érdes a lyuk. Alul a lábaknál nem számít, sőt pont jó mert nem csúszik, felül meg szinte hozzá sem ér a madár mert általában függőlegesen kicsit ovális lyukat készít. (A madártest keresztmetszete - a mellé zárt szárnyakkal viszont vízszintesen ovális.)
Azt szeretném megkérdezni Tőletek, hogy Ti akik madárbarátok vagytok, hogyan oldjátok meg a kertészkedést? Itt elsősorban pl a gyümölcsfák permetezésére gondolok. Össze fér e a két dolog egymással? Lehet e madárbarát kertben hatékonyan gyümölcsöt termeszteni? Milyen permetszereket részesítetek előnyben, mint madárbarát kertészek? Köszi a választ!
Nálam is jártak néhány nappal ez előtt. Nekem picit nagyobbnak tűntek a cinkénél. Sajnos nem szálltak lejjebb a fa tetejéről. 4- 5 fős csapatban jöttek, de nem időztek túl sokáig. Mivel csak alulról láttam, nem ismertem fel egyértelműen. A többiek szerint is és én szerintem is csízek lehettek nálam is. Miben nyilvánult meg az erőszakosságuk? A zöldike sem kutya, ha kajáról van szó...
Egy elhagyott harkály-egyéb odút kinéznek maguknak a cinkék. És jönnek az egyre finomodó smirglivel, csiszolgatják, nehogy már a tolluk sérülést senyvedjen... :P
Természetesen én is lecsiszoltam az odú bejáratát körben. Csak félre értettem a tükör kifejezést. Azt hittem más trükk is van a dologban, mely oda csalja a kék cinkéket. : )
Sokat figyeltem tavaly a kaptárba költözött cinkéket. Átlagban kb 2-3 percenként tért vissza kajával ugyanaz az etető madár, tehát óránként 20-30 alkalommal bújt be és ugyanennyiszer ki, vagyis 40-60 alkalommal dörzsölte a tollazatát a nyílásához. Ha a középértéket, óránként 50-et vesszünk és csak 10 órás nappallal számolunk az is napi 500. Két hét míg a fiókák elhagyják a fészket, szóval addig kb 7000-szer koptatja egy-egy öreg madár a tollazatát a röpnyílás oldala. És akkor még a fészekanyag behordás és a kotlás idejét nem is számoltam. Plusz ott a másod, esetleg harmadköltés is a vedlés előtt.
Ha nem elég sima a lyuk oldala, akkor nyárra már kopasz madaraink lennének. Szerencsére ennél több eszük van és nem mennek be szűk, érdes lyukon... :)
Kihordják, ami nincs az aljára tapadva, de az élősködők bentmaradnak. Amit elérek, azt ki szoktam pakolni, de van amihez már nem tudok felmászni. A természetes odú idővel feltöltődik, akkor az újakat foglalják el.
Azzal voltam, hogy a cinege kihordja az odúból a piszkot. Persze, ha valamilyen fióka elhullás van azzal nem biztos, hogy boldogulni tudna. A természetes odúkban ( tudom, sajnos egyre ritkább az ilyen ) vajon hogyan oldják meg a takarítást?
Azért kérdeztem, mert én is készítettem egy odút fekete ( eternet? ) csőből. Kívülről ragasztottam rá fakérgeket. Egész mutatós lett, bár elrontottam azzal, hogy nem nyitható sehol. Széncinegét többször is láttam belerepülni a télen. Eddig még nem vettem észre, hogy költöttek volna benne. Talán majd az idén...
