A Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának közleménye
Budapest, 2012. május 24., csütörtök (OS) -
A hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt B. László és társai ellen a Fővárosi Törvényszéken folyamatban volt büntetőügyben (Baumag ügy) a Fővárosi Törvényszék ezúton szeretné értesíteni az ügyben érintett több ezer sértettet, illetve károsultat, hogy a büntetőügyben 2012. március 12-én kihirdetett ítéletet - jogos érdekük igazolását követően - a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának Kezelőirodáján nyitvatartási időben megtekinthetik és annak rájuk vonatkozó részéről (polgári jogi igények egyéb törvényes útra utasítása és a zár alá vétel fenntartása) másolat kiadását kérhetik. Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégium Kezelőirodája Cím: 1055 Budapest, Markó u. 27., II. em. 16. Ügyfélfogadás: H - K - Cs - P : 8:15 - 11:00 Sz: 8:15 - 12:30 13:00 - 15:30.
A Transzelektro Zrt felszámolási eljárása tavaly év végén befejeződött.
A Baumag büntetőper másodfokú eljárása még az elsőfokú eljárás végső szakaszát várja.(ez azt jelenti, hogy valamennyi irat még a Markó utcában várja, hogy továbbítsák az Ítélőtáblához)
BL lakhelyelhagyási tilalma jogerős, nem helyezik előzetesbe.
Vagyon bűnügyi zárlat marad, amíg nem lesz jogerős ítélet az ügyben.
Domain-igénylő vagy domain-használó: Transelektro Zrt fa
Elnevezés: Transelektro Energetikai és Környezetvédelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság "felszámolás alatt" A felszámolás kezdetének időpontja: 2007. február 12.
Mert érezzük mindnyájan azt a szélmalomharcot, amit néhányan a 14-ezer társaink közül folytatnak az ellopott pénzünk miatt. A politikusaink, akik az óta a zsebüket tömik, mióta a Baumag révén sokan meggazdagodhattak rajtunk, szégyellhetik magukat.
Mert az hogy ez megtörténhetett, annak egyedüli oka az az állam, amelyik nem törődött az állampolgáraival.
Nagyon köszönöm a tájékoztatást. A ti felszámolásotok még a Pilisénél is komplikáltabb. Az úgy látom kétséges, hogyan fog megtörténni a 18 milliárt visszaszármaztatása. Nálunk sem készít már évek óta közbeeső mérleget a felszámoló, pedig a jogerősen megnyert perek ellenére nincs remény és mód a megnyert követelés részbeni kielégítésére sem, de sajnos, a törvény erre vonatkozó kitételét úgy magyarázzák, ahogy akarják. Az biztos, hogy a felszámoló díját mindig, aggály nélkül jóváhagyja a bíróság. Képesek évtizedekig húzni egy felszámolást, természetesen a mi pénzünket felélve.A Pilis felszámolása úgy fog lezárulni, hogy több milliárdos nagyságrendű, felszámoló által jogerősen megnyert perből eredő jogos követelése a Pilisinvestnek nem végrehajtható. Azt mondja a felszámoló, hogy ennek a behajtását ránk hagyja. Örülhetünk neki. A bűnözőket még évekig hagyták szabadlábon tevékenykedni. Javában folyt a nyomozás, amikor még csinálták a vagyonkimentést, és a különbözö ügyleteiket. Hátha valami isteni csoda folytán sikerül a visszaszármaztatás és legalább részleges kártérítést tudnátok kapni.
Ma du. annyit megtudtam, hogy másodfokon egész biztosan hatályon kívül fogják helyezni a Pilis perben a polgári jogi igények elbírálására vanatkozó döntést, mert 2011-től hatályos változás szerint nem lehet külön ítélkezni a felsz-ba bejelentkezettek és a felsz-ban nem szereplő más személyek tekintetében. A zár alatt lévő vagyont az igénylők teljes köre között, meg nem térült káruk arányában kell felosztani. A Baumagnál már így döntött a bíróság. Csak még ezt a törvényi rendelkezést szeretném megtalálni.
Nincs más, nektek is és nekünk is reménykedni kell, hárha sikerül valamihez még hozzájutni. Ha nem nekünk, akkor az örököseinknek, ha kitartóak.
Köszönöm, hogy segítettél tisztánlátni, mert ha nálatok sem fejeződött be a felszámolás, és úgy döntött a bíróság, ahogy leírtad, akkor a mi esetünkben sem lehet másképp.
Ha véletlenül meg tudod, hogy a polg-i jogi igényekre vonatkozó döntését a bíróság a Be. 335. §-on kívül milyen törvényhelyre alapozta, légy szíves megírni.
A kiküldött tájékoztató tképpen egy végzés, melynek pikantériája az, hogy bárki meg is támadhatja, de ennek egyik feltétele a jogi képviselet és 7300 példányban lemásolt és beadott fellebbezés a bíróságra.
Ez a mostani Baumag ítélet egy megismételt elsőfokú eljárásban keletkezett.
A másodfok ennek még vastagon keresztbe tehet (valamikopr az év vége felé), mint ahogy a Pilisnél is jöhet még egy elsőfokú repeta.(ne keseredjetek el, manapság ez dívik bírósági berkekben)
Ami a Baumag felszámolást illeti, 2011 szeptemberben a felszámoló bíró 7300 érintett tagnak kiküldött egy részletes, 7 oldalas kimerítő tájékoztatást a dolgok állásáról. ( átvette a felszámolótól a tájékoztatási kötelezettséget, mert annak már semilyen forrása nincs a levelezgetésekre) Ebből is kiderül, hogy a rárómérleg elkészítésének még számos akadálya van.
Kedvedért bemásolok ide kb egy oldalnyit, ami a lényeget tartalmazza:
"A közbenső mérlegben a felszámoló vagyonfelosztási javaslatot - megfelelő vagyon hiányában - nem terjesztett elő. A közbenső mérleg fordulónapját követően jogerőre emelkedett Fővárosi Bíróság-i ítélet, amely a mintegy 18-milliárd-Ft értékű vagyon visszaszármaztatását, visszafizetését rendelte el, realizálása még nem történhetett meg. A követelések behajtása a következő időszak feladatát képezi. A közbenső felszámolási mérlegről a Cstv. 50.§ -ában foglaltak rendelkeznek. Ennek megfelelően a közbenső mérleg tartalmazza az adós gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegének adatait, az ehhez tartozó szöveges jelentésnek pedig tartalmaznia kell a tevékenységet lezáró mérleg és a közbenső mérleg eltéréseinek, valamint a bevételek és költségek alakulásának részletes magyarázatát. Jelen esetben a felszámoló a közbenső mérleg elkészíthetősége, az adós vagyoni helyzete feltárása érdekében könyvvizsgáló segítségét vette igénybe. Erre szükség volt, mert az adós volt törvényes képviselője csak rendkívül hiányosan bocsátotta rendelkezésre a mérleg adatokat. A nem teljes körű könyvelési anyag még utólagosan sem tette lehetővé, hogy a felszámoló tevékenység lezáró mérleget állítson össze. A felszámoló hivatkozott továbbá arra az eseti döntésre, amely szerint elfogadható, hogy a felszámoló több év adatait összefoglalóan állítson össze közbenső mérleget. A Cstv. 52.§ -ának (2) bekezdése értelmében a felszámolás kezdő időpontjától számított 2 év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező. Ez alól a főszabály alól azonban maga az idézett bekezdás ad felmentést, illetve határoz meg kivételt, amikor is azt mondja, hogy abban az esetben lehetőség nyílik a hosszabb ideig tartó felszámolásra, ha az adós ellen folyó per hitelezője pernyertessége esetén -a hitelezőnek a kielégítési sorrend elfoglalt helyére tekintettel- mód van a hitelező követelésének legalább részbeni kielégítésére. A korábban tett megállapításoknak megfelelően az eljárás eddigi időtartama alatt a teljes felosztásra kerülő vagyoni kör nem volt meghatározható. Kétségtelen, hogy sikeresen indított a felszámoló megtámadási pert az adós érdekeltségi körébe tartozó más cégek ellen, azonban az így megítélt vagyon realizálása még hosszabb időt vesz igénybe. Nem zárult még le jogerősen az adósi szövetkezet elnöke ellen folyamatban lévő büntető eljárás sem, amelynek során jelentős vagyonelemek zár alá vétele történt. A bíróság megítélése szerint a jelenlegi helyzetben az adós ellen folyamatban lévő felszámolást csak abban az esetben lehetne befejezni, ha az adós gyakorlatilag követelésből álló vagyonát osztaná fel a hitelezők között akik ezzel arra kényszerülnének, hogy közvetlenül vegyenek részt egy-egy peres eljárásban, illetőleg az a gyakorlat, hogy adást megillető követelést csak rendkívül indokolt esetben osszon fel a bíróság az eljárás befejezése keretében. Ezek a feltételek jelen esetben nem állnak fenn, a felszámoló nem is élt ilyen indítvánnyal, ezért a hitelezői észrevételek, amelyek a felszámoló több éves működését kifogásolják alaptalanok. A közbenső mérleggel szemben az a követelmény, hogy az megfelelően tájékoztassa a hitelezőket, illetve esetleges más érdekelteket a felszámolásról, az adósi vagyon sorsáról. A felszámolás során a felszámoló évente igyekezett megfelelően tájékoztatni a hitelezőket a felszámolás helyzetéről, illetőleg állásáról. Önmagukban ezek a tájékoztató jellegű közbenső jelentések megfeleltek ennek az elvárásnak. A tájékoztató jellegű közbenső mérlegek ellen, azok megállapításaira, illetve tartalmát érintően kifejezett kifogás nem került előterjesztésre. A közbenső mérlegből, illetőleg a korábban benyújtott jelentésekből megállapítható volt, hogy a felszámoló eleget tett a Cstv.-ben megfogalmazott kötelezettségeinek, ennek megfelelően a felszámolás kezdetekor elkezdte az adósi vagyon felmérését, feltárását, illetőleg a vagyoni elemeket megfelelő eljárási rendben értékesítette. Eleget tett a választmány alakítása érdekében a hitelezők összehívására vonatkozó rendelkezésnek is. Megjegyzi a bíróság, hogy az adós jelenleg működő Választmánya a felszámoló által előterjesztett közbenső mérleg adatai, megállapításai, illetőleg tartalma ellen nem élt kifogással, illetőleg észrevétellel. A bíróság megállapította továbbá, hogy a felszámoló a Cstv. 50.§ -ának (6) bekezdésének megfelelően indítványozta a felszámolói díjelőlege megállítását, illetőleg annak a Gazdasági Hivatal által kezelt elkülönített számlán rendelkezésre álló összegből történő kiutalását. Mindezek alapján a bíróság a felszámoló által előterjesztett 2008. április 30-i fordulónapra készített közbenső mérleget a Cstv. 50§. -ának (6) bekezdése értelmében jóváhagyta és rendelkezett a felszámolói díjelőleg kiutalásáról. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Cstv. 6.§-ának (3) bekezdése szerint alkalmazandó 1952. évi III. törvény (Pp.) 233. §-ának (1) bekezdésében foglaltak teszik lehetővé. Figyelemmel arra, hogy a felek a beadványaikat a Pp. 93. §-ának (2) bekezdése értelmében az eljárásban eljáró felek számánál eggyel több példányban kötelesek benyújtani, ezért rendelkezett a bíróság a végzés rendelkező része jogorvoslati záradékában Oly módon, hogy azt a hitelezők és a felszámoló együttes létszámához képest további egy példányban kell előterjeszteni. A Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbező fél részére a kötelező jogi képviseletet a Pp. 73/A.§-ának a/ pontja mondja ki. A bíróság tájékoztatása pedig a Pp. 73/B § (1) bekezdése aJ pontján és a (4) bekezdésén alapul.
Szerintem az elítéltek magánvagyonának nagyságrendjéről az ügyészségen lehet tájékozódni. A Pilisnél ez a magánvagyon kb. 940 millió forint. Eddig 4 %-a térült meg kárunknak, és még kb. ennyi várható. A felszámolási elj. május 31-én lezárul. A bíróság feltételezése, hogy a felsz-ba bejelentkezettek a felsz-i eljárásban érvényesíthetik igényeiket egy vízió. Négy éve tárgyalja az ügyet a büntetőbíróság, pontosan tudja, hivatalos tudomása van arról, hogy az elítéltek kifosztották a céget, nincs mit szétosztani a felszámolónak. Az elítéltekkel szemben felszámolás során jogerősen megnyert polgári perek sem érnek semmit, nem lehet érvényesíteni velük szemben a követelést. Magánvagyonuk zár alatt van a polgári jogi igények kielégítésére. Egyértelmű, hogy a felszámoló által kifizetett csekély megtérülés és a zárolt vagyonból megtérülő együttes összeg is csak kárunk részleges megtérülését jelentheti.. Az nem vitatható, hogy az eljárás során benyújtott valamennyi polgári jogi igényt azonos módon kell elbírálni: vagy mindenki részesül a meg nem térült vagyoni kára arányában a zárolt vagyonból, vagy minden igényt törvény egyéb útjára kell utasítani, és a polgári bíróság a felszámolási eljárás lezárása után - amikor személy szerint pontos adat lesz a meg nem térült kár összegéről - dönt a zárolt vagyon felosztásáról a tényleges kár arányában.
Remélem, hogy másodfokon megváltoztatják a Pilis perben hozott rendkívül igazságtalan döntést a polg-i jogi igényeket illetően.
Elég baj az, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény nem ír elő határidőt az ítélet írásba foglalására. A Pilis ügyben azt ígérte a kihirdetéskor a bíró, hogy a kezelő irodán a rendelkező része az ítéletnek megtekinthető lesz egy hét elteltével. Mára már változott a helyzet, nem nézhető meg, majd valamikor kiküldik.Pedig a Be. 321. §. értelmében a határozathozatalkor a határozat rendelkező részét le kell írni, és a bíróság tagjainak alá kell írni. Így sajnos az ügyészségnek benyújtandó panaszunkat és fellebbezésre irányuló kérelmünket csak a tárgyaláson elhadart, alig hallott szövegre tudjuk alapozni.
A Baumag perben legalább egységesen bírálta el a másodfokú bíróság a polgári jogi igényeket. Így van remény, hogy a törvény egyéb útjára utasított igénylők a bűnelkövetők zár alatt lévő magánvagyonából majd a polgári pert követően részleges kártérítést kapnak. A más személyek által előterjesztett igénylők azok lehetnek, akik elfelejtették bejelenteni igényüket a felszámolónak, vagy 4o napon túl, azaz határidőn túl nyújtottak be hitelezői igényt.
A Pilis perben úgy döntött a bíróság, hogy a felszámolásba igényüket bejelentő károsultakat a törvény egyéb útjára utasította, és a zár alatt lévő 940 millió forint magánvagyont felosztotta a felszámolásba be nem jelentkezett, vagy 40 napon túl bejelentkezettek között úgy, hogy a teljes kártérítésen kívül 8 évre visszamenőleg a kamatokat is megkapják. Ez a magyar igazságszolgáltatás!A Pilisnél a törvény egyéb útjára utasítottak soha nem jutnak pénzükhöz, mert ellentétben a Baumagos döntéssel, a zárolt vagyont elosztotta egy szűk kör között a bíróság. Polgári perben hiába ítéli meg a kártérítést a bíróság, nem lesz végrehajtható, mert az elítélteknek már nincs magánvagyonuk, és hosszú időre börtönbe mennek, letiltható jövedelmük nem lesz.
Írja már meg valaki, hogy a Baumagnál tart még a felszámolási eljárás? Mikor varható a lezárása? A törvény szerint 2 év elteltével felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező!!
Nagyon igazad vab abban, hogy az ujságírók egy fabatkát sem érnek, azokról a kérdésekről, melyek emberek ezreit érintik nem is akarnak írni, altatják ezeket a kérdéseket.
Célszerű megvárni, amíg a bírónő elkészíti az ítélet részletes indoklását. A hiedelmekkel ellentétben erre semmilyen határidős kötelezettsége nincs. Az ítélet kihirdetéskori bejelentése alapján kb 300 oldalra lehet számítani.(feltehetően eleget kíván tenni az ítélőtábla korábbi kifogásaiban tett elvárásoknak)
A szóbeli indoklásában az inkriminált részt érintően nagyjából ez hangzott el:
A bíróság megállapította, hogy a vádiratban szereplő, mind az 1810 polgárjogi igényt bejelentett személy szerepel az eljárásban beszerzett felszámolói igénybejelentkezettek között és tekintettel arra, hogy ők az igényeiket a felszámolási eljárás keretében érvényesíthetik, a Be 335.§. alapján egyéb törvényes útra utasította. A felszámolásban nem szereplő, az eljárás során más személyek által előterjesztett polgárjogi igénye nem szerepelhet az eljárásban magánsértettnek, ezért ezeket is egyéb polgári útra utasította. Mindezek miatt a polgárjogi igények biztosítására a meglévő bűnügyi zárlatot fenntartotta.
Be. 335. § (1) A polgári jogi igényt a bíróság az ítéletben lehetőleg érdemben bírálja el; annak helyt ad, vagy azt elutasítja. Ha ez jelentékenyen késleltetné az eljárás befejezését, valamint a vádlott felmentése esetén, vagy ha az indítványnak a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását más körülmény kizárja, a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja.
(2) Ha a bíróság az ítéletében megállapítja a bűncselekménnyel okozott kár, vagyoni hátrány, adóbevétel csökkenés, vámbevétel-csökkenés összegét, illetve a bűncselekmény elkövetési értékét, ezen összeg mértékéig az előterjesztett polgári jogi igényt érdemben el kell bírálni.
(3) Ha a polgári jogi igény érvényesítése során eltérő indítványt terjesztettek elő, a bíróság ezeket a magasabb összegű igény keretein belül bírálja el.
Csak megjegyezném, hogy az 1810 főre vonatkozó megállapítás csak részben igaz, mert valójában döntő részben fedi le a vádirati és a felszámoló által adott névsor.
Azt nem tudni, hogy az eljárás során kik és hányan, milyen körből indítványoztak polgárjogi igény bejelentést.(szerintem nem jelentős)
Az sem tiszta előttem, hogy a vádlotti magánvagyon mely része van zár alatt? Feltehetően ide számít a Parád környéki külterületeken felvásárolt párszáz hektáros erdő, mező, legelő – aminek piaci értékét nem szabad eltúlozni, és egy pár egyéb ingatlan jobbára az akkoriban párhónapos Balázs csemetére íratva.
A nagyobb tételeket kitevő un. céges vagyon a cégekre történő bírósági végrehajtás keretében a felszámolóbiztos teljes egészében lefoglaltatta. Lsd cégkivonatok.
A sok lökött újságíró a szenzációhajhász blöffjei helyett inkább az elhangzott ítélet értelmezésére szánhatnának egy kis időt. (jómagam a FIDESZ szócsöve egyik firkászának több mint egy fél óráig fejtegettem az ítélet alapján leszűrhető következtetéseket, de őt legjobban az érdekelte, hogy az I.r. vádlott most miért nem kapott pénzbüntetést is, holott előzőleg 9 MFt mellékbüntetése is volt. Nem beszélve arról, hogy 1810 fő felszámolási kliensről beszél – 2012 márc 17 MN –Hol van a károsultak pénze? – című cikkben. Elképesztő.)
A felszámoló által jogerősen megnyert polgári perből csak akkor lesz károsultak között szétosztható pénz, ha a felszámoló végre tudja hajtatni a megítélt követelést az Agendától. A Pilis-Invest felszámolója is több, mint egy milliárd összegben nyert jogerősen polgári pert, de nem tudja végrehajtatni, mert az adósnak nincs vagyona, így nincs mit szétosztani a károsultak között.
A Baumag elítélt vezetőinek zár alatt lévő magánvagyonából csak a polgári jogi igényt a büntetőeljárásban előterjesztő sértettek - 1810 fő - részesülhetnek. Ez a vonal teljesen független a felszámolástól. Aki élt ezzel a törvény által biztosított lehetőséggel, a zárolt vagyonból részbeni kártalanításra számíthat. Ehhez azonban külön polgári pert kell indítani a Baumag perben hozott ítélet szerint, mert a büntetőbítóság a bejelentett polgári jogi igények elbírálását a törvény egyéb útjára utasította. Sajnos, a Pilis ügyben is csak és kizárólag a zárolt magánvagyonból számíthatunk megtérülésre, a felszámolásban csak 2-3 % kifizetésére van még lehetősége a felszámolónak.
A lényeg az, hogy más a felszámolásból, és más a zárolt vagyonból való részesedés.
Nem vagyok egy jog tudor, de úgy gondolom, hogy mivel a felszámoló joerősen megnyert egy polgári pert és kötelezték az Agendát és társait a felszámolásba bejelentkezettek kárának megtérítésére, úgy gondolom- és ezen véleményemet alátámasztja a felszámoló irodával folytatott telefon beszélgetésem is,-hogy a kártalanítás legelőször a felszámolásba bejelentkezetteknél történik meg.Ezért nem vagyok azon a véleményen, hogy aki nem jelentett be polgárjogi igényt, annak nem jut senmmi.
Más téma a hitelezői igény bejelentése a felszámolónál, és más a büntető eljárásban bejelenteni polgári jogi igényként a követelésedet a bűnelkövetőkkel szemben.
Minden ügyvédnek tudnia kell, hogy ez a lehetőség a felszámolásba történő bejelentkezésen kívül mindenki számára fennáll. A polgári jogi igény bejelentésekor teljesen függetlenül a folyamatban lévő felszámolástól bejelented kárigényedet a bűnelkövetőkkel szemben, akiknek bűnügyi zárlat alatt lévő magánvagyonából megtérülhet részben vagy egészben az okozott kár. Nem tudom, mire szedi tőletek a 3.500.-Ft-ot, az ügyvéd, milyen megállapodást kötöttetek vele. Én ügyvéd nélkül adtam be a Pilis-Invest büntetőperben a polgári jogi igényemet. Az a lényeg, hogy az első fokú tárgyalás ítélet hirdetéséig lehet beadni, és ha a bíróság elbírálja az adott büntetőperben az igényt, az megalapozott, a bűnügyi zár alatt lévő vagyonból kártérítéshez juthatsz. Az 1810 fő Baumagos a bűncselekményből származó kárának csak részleges megtérülésére számíthat, figyelembe véve az elítéltek bűnügyi zárlat alatt lévő vagyonának nagyságrendjét. De ehhez a bírósági ítélet értelmében - mivel egyéb törvényes útra utalta az igényeket - polgári pert kell indítani, és a polgári bíróság hoz majd határozatot arról, hogy a zárolt vagyonból mennyi térül meg az 1810 főnek. Ha te nem nyújtottál be a Baumagos büntető eljárásban polgári jogi igényt, azt már nem pótolhatod, és sajnálatos módon ebből a zárolt vagyonból nem fogsz részesedni.
Egyébként szeretném tőled megkérdezni, hogy a Baumagnál már befejeződött a felszámolási eljárás, vagy még folyamatban van
A polgári jogi igényt ahhoz a bírósághoz kellett benyújtani, ahol a Baumag vezetők büntető eljárása folyamatban volt. Ez a büntetőper tudtommal a Fővárosi Törvényszéken zajlott A Baumagnál is éppúgy, mint a Pilisnél az volt a baj, hogy nem volt összefogás, és sajnos ha volt ügyvédetek, nem tájékoztatott benneteket a felszámoláson kívüli igényérvényesítési lehetőségről.
Hol tudta az a 1810 ember bejelentenia bíróságon a polgári jogi igényt? És vajon honnan tudták, hogy ezt meg kell tenni?
Már legalább 9-éve tartozunk nagyon sokan egy ügyvédhez, aki mindig jelentkezik az év elején 3500 forint befizetésére, de onnan sok érdemi információt nem lehet kapni. A felszámolóhoz befizetett 100 000 forint, már arra sem elég neki, hogy érdemi tájékoztatást adjon.
A bünügyünk eején állítólag gyik napilapbanközölte, hogy a Baumag károsultaknak 40 napon belül be kel jelentkezni, és ezzel letudta a kötelességét.
Komolyan mondom, hogy ez az állam semmire nem jó, azon kivül, hogy ész nélkül szedi már minden miatt az adót.
Kedves Sasvári! Tudnál tájékoztatni, hogy a Baumag első első fokú ítéletében a polgári jogi igények tekintetében milyen döntést hozott a bíróság? A Pilis perben eszméletlen jogellenes döntést hozott. Az egész zárolt vagyont felosztotta 200 ember között, a többi igénylőt törvény egyéb útra utasította, ahonnan pénzt soha nem fognak látni.
A jogerős ítélet után sem lesz. Ha bejelentetted a bíróságnál a polgári jogi igényedet, mivel az igényérvényesítését egyéb törvényes útra utasította a bíróság, polgári pert kell indítanod, és kérni a követelésed megítélését. A zár alatt lévő vagyonból az 1810 magánfél vélhetően csak részleges kielégítéshez jut majd. Ha nem jelentetted be a polgári jogi igényed a bíróságon /ez független a felszámolásba történő bejelentkezéstől, / akkor nem kapsz semmit.
Amit a Fővárosi Sajtóosztály ad ki az nem az ítélet szövege, csak egy összefoglaló. Az adósok követeléséről, igényéről a sajtóközlemények mélyen hallgatnak, helyette a celebek mellműtétjeiről, meg aa alkoholista alekosz sztorijaival szórakoztatják az olvasókat. Az ítélet teljes szövegét a bíróságon, a kezelő irodában tudod tanulmányozni, elolvasni.. Úgy látom tájékozatlan vagy az ügyben. A Fővárosi Törvényszék a mintegy 13 ezer károsultat érintő Baumagos büntetőügyben a magánfelek által és minden további, a büntető eljárás során előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. A vagyont zár alatt tartja továbbra is a bíróság a polgári jogi igények kielégítésére. Tudomásom szerint a 1810 Baumagos károsult jelentette be igényét a büntetőperben az első fokú bíróságon. Ez azt jelenti, ha jogerős lesz az ítélet a büntető perben, mind az 1810 főnek polgári pert kell indítani, és kérni kárának megtérítését a zár alatt lévő vagyonból, mert szerintem az elítélteknek már nincs vagyona, és börtönbe mennek, nem lesz jövedelmük, amiből végrehajtható lenne a kárigényetek. Amiből pénzt láthattok, az csak a zárolt vagyon feloldása után abból való részesedés lehet.
Akik nem adtak be a büntető perben polgári jogi igényt, azok csak a felszámolásból kaphatnak vissza valamit, ha még nem fejeződött be. Ha már befejeződött a felszámolás, elkészült a zárómérleg, és nem kaptatok értresítést, akkor már nem is kaptok semmit.
Tökéletesen egyetértek gondolataitokkal, sérelmeitekkel. Én hasonkó cipőben járok, csak engem a Pilis-Invest volt vezetői fosztottak ki, kiknek márc. 23-án hirdette ki a Fővárosi Bíróság az első fokú ítéletet. Arra, hogy Damu Rolnand, mit, hogyan,hányszor csinált, fotóriporterek hada volt kíváncsi a tárgyaláson. Arra, hogy 3 ezer embert hogy fosztottak ki jogállamunkban, a PSZÁV asszisztálása mellett nem volt kíváncsi a média. Egyetlen kamara volt a tárgyaláson.Ez a hiteles tájékoztatás. Jellemző az ország helyzetére.
A mi esetünkben alapvető emberi jogunkat súlyosan sértő ítéletet hozott a polgári jogi igények elbírálását illetően a bíróság. A bűnelkövetők zár alatt lévő magánvagyonát felosztotta a felszámolásba egyáltalán be nem jelentkezett, és a felszámolásba hitelezői igényüket 40 napon túl bejelentett károsultak között úgy, hogy a tőkekövetelésen túl a felszámolás kezdetétől a kifizetés napjáig járó kamatokra is jogosultak. Azokat, akik bejelentették hitelezői igényüket a felszámolónak, az igény érvényesítése ügyében a törvény egyéb útjára utasította. Ez azt jelenti, hogy polgári bírósághoz fordulhatunk, és keresettel kérhetjük kártérítési igényünk elbírálását, amit végrehajtással lehetne behajtani az elítéltektől, ha a meglévő összes vagyonukat szét nem osztotta volna a bíróság igazságtalanul, hátrányosan megkülönböztetve bennünket a kedvezményezett csoporttól, és nem 8 ill hat és félévre börtönben nem ülnének. Egyszerűen: azzal, hogy igazságtalanul szétosztotta az egyetlen meglévő, igény részleges kielégítésére meglévő vagyonrészt a károsultak szűk köre között, e földi életünkben nem fogjuk tudni érvényesíteni követelésünket. A bíróság azzal indokolta döntését, hogy ugyanazon igényt több forrásból nem lehet étvényesíteni. Ez felháborító, hiszen hivatalos tudomása van arról, hogy a 8 éve tartó felszámolásban a felszámoló 4 %-ot tudott kifizetni a károsultaknak, és még max. ennyire lehet számítani a zárómérleg elkészítése után
A ti esetetekben legalább egységesen utasította a bíróság egyéb törvényes útra az igényeket úgy, hogy a meglévő vagyonzár alá vételt fenntartotta, és majd a polgári bíróság szétosztja köztetek károtok arányában.
A bíróság tovább nyomorítja a károsultakat, akik jogállamban kénytelenek elszenvedni, hogy 8. éve várnak a pénzükre, a felszámolás annak ellenére, hogy két év alatt a törvény értelmében kötelező felszámolási zárómérleg készítése 8 éve tart. Ez természetesen a károsultak befektetésének felélését jelenti.
Azt, hogy az első fokú ítélet milyen alapvető, súlyos tartalmi hibákat tartalmaz ilyen röviden le sem lehet írni.
Így küzdünk az alapvető emberi jogainkat semmibe vevő döntés ellen. Ha nem érünk el eredményt legalább abban, hogy a polgári jogi igényt benyújtó károsultak teljes köre között legyen felosztva a zárolt vagyon mi is az Emberi Jogok Bíróságához fordulunk.
Még meg kell jegyeznem, hogy a perben résztvevő szakértőt hallgatva a tárgyaláson elképedtem annak szakszerűtlen, súlyos elvi tévedéseket kinyilvánító véleményén. Nem akartam elhinni, hogy ilyen felkészültségű emberek szakértőként kereshetik kenyerüket.
Minden tiszteletem Patyi úrnak, aki nagyon sokat tett eddig értünk, de Ő tudtommal, nem szokott erre az oldalra írogatni. Sajnos a politika nem törödik velünk, mert nem érdeke.
Én arra gondoltam, hogy évekig írogattam a pártoknak, a KDNP, és más oldalakon Baumag néven. Próbáltam a témát ébren tartani. Milyen síkerrel, Nem tudom.
De ha mindenki a 14-ezer emberből csak ennyit csinált volna, akkor lehet, hogy előbbre tartanánk.
Sasvárin, és a BAUMAGnélkülin kívül itt senki nem tud semmit, és nincs is összetartás, mint például a devizaadósoknál. A legtöbben belenyugodtak, vagy egyéni akciókkal igyekeznek visszaszerezni a pénzüket.
Na ez tetszik azoknak, akik elvették a pénzünket. Dörzsölgetik is a markukat. Erre is számítottak.
Más a tőzsdén bukni. Itt pedig miért nem reménykedhetünk? Hiszen igazunk van, bűncselekményt követtek el 12-ezer ember ellen.
Ha ez nem rendeződik, akkor megszűnik az országban a jogrend, és mindenki azt csinál, amit akar. Nagyon haladunk efelé. Aztán esetleg jön az önbíráskodás.
Ezen a hatalmon lévő politikusoknak is el kell gondolkodni. Nagy feszültségek vannak itt, ami kitörhet egyszer.
A Baumag csak egy kis próba volt. Ha látják, hogy büntetlenül lehet milliárdokat lopni, akkor ez a tendencia folytatódni fog, és elszabadul egyszer a pokol.
Látom,megvan a segítség, ha kell az Axánál is. Most már valamennyi kártalanítást kapnak a devizahitelesek is, pedig ők aztán tényleg nagy részben azért nem a félretett pénzüket költötték el, mert úgy látták, hogy jobban járnak, ha a kölcsönpénzt élik fel. Igazuk volt. Minek az enyémet, amikor a máséból is lehet.
Náluk jobb is volt az érdekérvényesítés. Valójában valószínű, hogy a politikai élet nagykutyáit érintették jobban a bankok lenyúlásai.
Pedig a Baumag ügyben hiába írják, hogy a pénz betételével a betétes is hibás. És szerintük a Baumagnál ez különösen igaz. Még lehet, hogy igazat is adnék nekik, ha a szomszédnál helyeztük volna el a pénzünket, uzsorakamatra. Mert az emberek fejébe ezt ültették el.
De évtizedig, egy országosan ismert, és reklámozott cég esetében egyértelmű, hogy az országos felügyeleti szervek, és a politika a hibás. Most is, ha egy méterrel arrébb állok meg ahol ez tiltva van, mindjárt van ember, aki ezt megtorolja. A Baumagnál miért nem volt?
És ha nem volt, akkor hogyan van ez, hogy Angliának még valamilyen címen még most is fizetünk háborús kártérítést, de az állam a saját embereit nem képes kárpótolni.
A lényeg, hogy mi csak fizetgetjük a 3500 forintokat, befizettem a 100 000-et a felszámolónak, és már a sóért, és a cukorért is külön adót fizetünk, de ezért már nem kapunk semmit sem vissza.
