Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Sziasztok ! Tömegkályhát szeretnék csináltatni a nemsokára készülő házamba, mely 80 m2 alapterületű,könnyűszerkezetes lesz, központi elhelyezkedésű nappalival, konyhával, étkezővel, és itt kapna helyet a kályha. Azt szeretném kérdezni,hogy ezek alapján meg lehet-e mondani,hogy mekkora kályhára van szükségem, de ami még fontosabb mekkora kémény átmérőre. Kémény magasságot 6 m-ben határozta meg a tervező.
A kályhában legyen egy "rövid füstgát út" a tűztér és a kémény között (ez a begyújtást is megkönnyíti)
és van a "hosszú út", végig a kacskaringós hőcserélő/hőleadó alagúton.
A kémény bekötési pontban pedig legyen egy hőérzékelő, ami a rövid út és a hosszú út között átváltó csappantyú aktuális szögét szabályozza. Ez a megoldás mindig annyi hőt lop el a hosszú úttól, hogy a kémény ne hűlhesen a kívánt hőmérséklet alá.
Egy régi rajzomon ez a hőérzékelő a harmatpontot stabilizálta a kémény tetején, de a lényeg ugyanaz.
Például vízteres hőelvonással. Keringetési sebességgel lehet szabályozni a hőelvonás mértékét, hogy a távozó füsthőmérséklet a kívánt értéken maradjon.
A célt a kályhában tárolt hő felhasználásával lehet megoldani.
Arról már beszéltünk,hogy az égés hőmérséklete a belépő égési levegő hőmérsékletétől is függ...
Nos, a kályha tégláiban tárolt energiát át kell adni a belépő égési levegőnek-vagyis úgy kell megjáratni ,hogy minél melegebb legyen.
A kérdést elméletileg megoldottam, remélem a nyáron a fűtőművem átépítése során a gyakorlatban is bizonyít.
Természetesen nem a hagyományos ellenáramú rendszerről van szó,hanem egy teljesen saját fejlesztésű kályháról amiben minden benne van ami szép és jó...
Először is gratula az építő jellegű hangvételért minden olvtársnak ....
A kéményhez csak annyit :Az én rakéta tűzterű tesztkályhám köszöni szépen 3 méteres bontott, hőszigetelt gázkéménnyel szépen elvan....
Más téma !!!!
Egyik fórumozőnk kerti melegedőjén felbátorodva én egy komplexum tervezésében gondolkodom.Mondjuk házi disznótorkor előforduló igényeket kellene kielégítenie.
Kell benne lennie- sparheltnek;
-zárt terű sütőnek (fekete sütő,kemence );
-fűtött padkának (jó hosszúnak ,hogy az elfáradt torozó aludni is tudjon rajta).
A fűtés a sparhelt alatt valósul meg rakéta tűztérrel ,direkt járattal a kéménybe.
A szögletes, régi típusú tégla kéményeknek sok gondja van.
1. Áramlások A sarkok miatt elég erős a turbulencia, és emiatt növekszik a lerakódás. Akö r alakú kémény eleve jobb áramlástani jellemzőkkel bírhat.
2. A keresztmetszet és a magasság a táblázat szerint értékelhető.
3. A kémény építők hagyományos habarcsot használtak, ami magasabb hő esetében károsodik, és kipereg. Állítólag 160C fokot bírki a vakolat, amit nemnehéztúllépni. Én lebontottam egy régi kéményemet (parasztház, a kisérletezés helyszine) és örültem hogy nem gyulladt ki a házkorábban mert egy csomólukat találtam. Ha kipattan egy szikra ég a ház simán.
4. A lukak miatt megnő a fals levegő huzat rontó hatása.
5. A kémény tisztítás nem egy komolyan gyakori dolog, sokan elhanyagolják, lehet kémény tűz, stb. A kéményekhez kimenni a tetőreszinte lehetetlen, nincsenek meg a kibúvók sokhelyen, tetőjárdát még nem láttam itt vidéken. Budapesten gyakori.
6. Ha van is huzat valamilyen, azt rontják a fentiek (kicsi magasság, kis keresztmetszet, kiperget habarcs, stb.
7. Sok olyan kéményt is látni, ha kell fotózok egyet kettőt, ami majd szét esik, lógnak a téglák szerteszét, ha beleesik jön a mentő vagy a fekete autó.
A hat téglás méret azért hasznos mert ha 180-as cső kerül bele, lehet körbe tömni kőzetgyapottal.
De jobb lehet a 200-250.
Ezek a régi kémények nem hatalmas tömegkályhákra lettek építve, jobb szétszedni és újat építeni.
A kitorkolás módosítók gyengék, vagy fokoz vagy szabályoz, vagy egyiket sem, mert csak disznek van.
Van amelyiket úgy tették fel hogy pont ellentétesen hat mint az áramlástan szerint kellene. Nem is értette a kéményt építő mit kellene tennie (direkt kérdeztem párat a kocsmában).
Ha valaki lát ilyenket feltéve akkor az is megfigyelhető hogy össze vissza vannak beállítva egymásnak ellentétesen.
Van olyan is hogy jól van feltéve, de olyan helyre, ahol egyébként is hatalmas a szélerő és így kiviszi még a nagymamát is a kémény nem csak a meleget.
Különben sincs fogalma a lakosságnak arról hogyan kell szabályozni a huzatot.
Alap eset az hogy elzárják a kályhát és parázsoltatnak, mert azt gondolják hogy a lassú égés az takarékos. Biztosan tovább lesz parázs ha nem kap levegőt, el is hamvad a fa, de az ideális hő harmadát adja ki és árasztja szerteszét a szennyező anyagokat mint a gép.
A másik eset hogy kinyitják az ajtót és túllevegőztetik a kályhát, akkor ég mint a gép a tűz, fogyasztja a fát is rendesen évi 10 tonna lazán elmegy, de a cserépkályha menetbőlt több meleget képtelen befogadni és így az kimegy a füsttel együtt. Vaskályhánál is ez van.
Olyan mennyiségű fát képesek elégetni hogy nekem tíz évre elég lenne
Elterjedtek a kandallók is, arról mit lehet mondani, zabálja a fát.
Testo műszerrel mértem egy csomó kéményt, a huzat 50%-al gyengébb mint kellene.
Egy próbát megèr, megfelelő kèmèny masszìv köpeny, a tulfűtèssel járó repedèsek elkerülèse èrddekèben, mert a kokszos ègetès azèrt meglöknè rendesen. Mondjuk ez is elgondolkodtatt, lehot hogy az a koksz mennyisèg ami a kiègetèshez szügsèges, nem -e rongálja meg a magot vagy mást. De kifogásokat mindig találni, meg kell csinálni ès ha nem koser legaláb ebböl is tanultunk.
A gondolkodás megváltoztatását, alakítását már az kommunisták is megkísérelték, kevés eredménnyel -- sok sok hulladékkal.
"Amit írsz érdekes, de a huzat értékeket figyelni kell. Az ellenáramúnak és a cserépkályhának is gondja hogy elveszi az adott huzat erő jórészét. Ha gyenge a kémény (nálunk 90!% kb alkalmatlan) akkor ezt figyelembe kell venni, vagy lebontani. "
Azért 90 % - ban nem rosszak a magyar kémények.
még magasságra sem. Nekem pl. 6 db kéményen van és mind 6 és 8 m között van.
Kár idehozni a várak, főleg a paloták kéményeit mivel más tüzelés elveket alkalmaztak. A vár és a palota egyébként elég messze van egymástól. apropó . tavaly előtt voltam francia földön a Loire völgyben. Megnéztünk vagy 20 -25 várat és kastélyt, ezekben mindben volt kandalló, de a sóher franciák csak egyben fűtöttek. 3 db hasáb fa izzott még 2 - 3 méterre is jó meleg volt előtte.
A kémények ismérve : szelvény és magasság + egyéb.
"Ma beraknak egy 24 pa huzatot váró kazánt egy 10-15 pa-t adó 5 méteres kéménynek látszó négytéglás, szögletes kéménybe" Már aki !
Na de egy kazánnak nem csak huzat igénye van, hanem van teljesítménye is. Ehhez kell a szelvény . Négy téglás kémény az 14 x14 cm =196 cm2. Ha a kazán csöve 16 cm - 200 cm 2 még kis jóindulattal /szerencsével elmegy , ha ennél nagyobb / 18 netán 20 cm / az akkor pech / Viszont közre játszik még a kémény magasság is , az 5 m-es ritkán jó, de a 7 -8 méteres azért elmegy.
"Kellene 6 téglás+ saválló 200-as cső 10-15 méteres (az meg nem létezik egy földszintes háznál)."
A 6 téglás szelvénye 14 x 37 cm , egy hatalmas szelvény -518 cm2, van viszont a kettő között még egy 5 téglás a maga 25 x 14 cm -jével - szelvénye 350 cm2, a 200 cső kémény ? annak szelvénye 314 cm2. de a kerek kémény más elveken épül mint a téglások.
Tény hogy ritka földszintes házaknál 0 15 méter, de azért a 10 m nem egy ritkaság.
Pl. pince 2,3 m + födém 0,4 m + fölszint 3 m + födém 0,4 m + padlástér 5 m + a tetőn kívüli rész 3 m az annyi mint 13, 4 m.
ha minden törik szakad az a tüzelő berendezés mondjuk 14 m-t igényel, akkor pl a pincében süllyesztjük. Ha talajvíz van, az viszont nagy pech.. oda a kísérlet.
Amúgy a gravitációs kémények magassága + a ventilátoroské is, nem csak a huzatigénytől függ, hanem az emissziótól is. Bizonyos teljesítménynél afölött hiába lenne elég mindjuk 14 m, az előírás szerint 20 m-es kel.... ,hogy a szennyezést minél magasabbra szórja. Persze nem cs. házaknál, de pl. társasházaknál ilyen előfordulhat már.
Egyébként ez inkább csak egy ötlet mint bármi kiforrott dolog. A tisztíthatóság, mint írtam alkalmankénti kiégetéssel lenne elképzelhető. Ez valami extrém heves tüzelést jelentene (koksszal megsegítve mondjuk) Persze ehhez rendkívül hőtűrő köpeny és kémény is kellene.
Annak örülök ha gondolkodás sikerül késztetni az olvasókat.
Be kell vallanom nem a kályha az új, hanem a gondolkodás módszertan amit kifejlesztettünk kb 5 éve, tudományos alapokon és már használt részekkel. Ezzel mindegy mihez fogsz hozzá, mert olyan rendszer,, ami sorvezetőként vezet végig a gondolkodás bonyolultabb részein és fokozatain.
Az hogy éppen kályha is szóba került az egy dolog. Van még vagy tíz más téma.
Anyáron szervezünk egy szabadegyetemet a Balaton mellett, aholkipróbáljuk hogyan lehet átadni a módszert másnak is.
Egy MTA tag, egyetemi professzor is részt fog benne venni. Kb. egy hetesre tervezzük, ha lesz több jelentkező akkor több külön előadás sorozat lesz, éspersze közben nyralni is lehet, Balaton, buli, fanta.
Amit írsz érdekes, de a huzat értékeket figyelni kell. Az ellenáramúnak és a cserépkályhának is gondja hogy elveszi az adott huzat erő jórészét. Ha gyenge a kémény (nálunk 90!% kb alkalmatlan) akkor ezt figyelembe kell veni, vagy lebontani. Én lebontottam az első átépítésnél, mert az időjárásváltozások esetében adott helyzetben gyenge volt a huzat.
Most szuper.
Nem véletlen hogy a régi várakban, palotákban stb. olyan kandalló kémények voltak hogy mászkált benne a kéményseprő.
Ma beraknak egy 24 pa huzatot váró kazánt egy 10-15 pa-t adó 5 méteres kéménynek látszó négytéglás, szögletes kéménybe és néznek hogy nem jó. Kellene 6 téglás+ saválló 200-as cső 10-15 méteres (az meg nem létezik egy földszintes háznál). A ház helye is számit, milyen arra felé a átlagos légmozgás, fedett vagy nem, időjárási jellemzők, stb.
Amit gondolsz szerintem pontosan le kellene rajzolni mert így nem számítható a huzat.
Másodlagos égés lehetne benne. A tűztér rácsos teteje úgy értendő, hogy alatta a lehető leghatékonyabb tűztér is létrehozható, a rácson a törmelék közé már csak kiégett füstgáz jutna.
Nagyon találó az elkèpzelès, bár szerintem a tisztithatóság miat nem működne hosszútávon. A másik dolog peddig a másodègès hiánya, ìgy már inkább járatos kájha mint tk.
Most az jutott eszembe, ha olcsó forradalmi tömegkályhát akarnék csinálni, akkor egy épített, vagy előregyártott befoglaló formában elhelyezett rácsos tetejű tűztér fölé ömlesztett laza samott törmelék oszloppal oldanám meg. A törmelék közepén volna egy samott füstjárat begyújtás idejére, amit fokozatosan elzárva a füst a törmelék között kóvályogva junta el a kéménybe. Persze valószínűleg kéne olyan opció, amikor extra hőmérsékletre felfűtéssel ki lehetne égetni a belét az egésznek. Hogy mennyire volna működőképes nem tudom, de nem tűnik teljesen halott ötletnek.
Na megtaláltam.
