Az is felmerült, hogy csak savas környezetben kerülhet rézion a pálinkába, az is kérdéses, hogy egyáltalán van-e mit kiszedni? Ha regeneráláskor zöld szint észlelsz, az a kozma olajban kicsapódott réz, pelenkával vagy kozmetikai koronggal is ki tudod szűrni.
Amit biztosan állíthatok, hogy a pálinka simább lesz, nekem nem minden esetben nyerte el a tetszésemet (pár tétellel próbáltam ki), én nem használom.
Annyi kérdésem nekem is lenne a kationcserélő gyertyával/töltettel kapcsolatban, hogy akinek van, az minden pálinkát (íztől, szagtól, színtől függetlenül) átenged rajta?
Ha nem ecetes volt a cefrém és nem csíp a pálinkám és nem rezes, akkor is, mert ártani nem árt alapon?
Továbbá olyan kérdésem lenne, hogy ha a rezet megfogja a pálinkában, akkor a vasat is megfogná a vízben? Gondolok itt a magyar fúrott kutak vizének átlagos vastartalmára?
Ez azért így finoman szólva ellenjavallott, ha nem haragszol. :)
Ha kevés az alszesz, sokkal inkább (lassú fűtés mellett) hőszigetelővel (száraz ronggyal, polifoammal, stb.) le kell takarni az üst falát, a sisak jó részét, és még a páracső egy részét is.
A probléma, ha nagy üstben kevés alszeszt főzünk, elsősorban a fűtéshez képest túl nagy deflegmáció, ezt csökkenti a takarás.
Nekem DES 100-as van, és valóban igaz. Ha nincs csak mondjuk kb. 5 liter alszesz, akkor felöntöm sima 10-15 liter sima vízzel. Úgy az előpárlat más 15 perc után jelentkezik. Amikor megindul, vissza kell venni a tüzelést.
... s ha a főzési idő nem is ugyan annyi, - mert kevesebb anyagból hamarabb kifő a hasznos párlat, - viszont a párolgási veszteség (ha vízzáras a főző,) közel ugyanakkora. Pontosan ez sem ugyanakkora, éppen azért, mert a főzési idő kevesebb. De nem arányait tekintve több, mint a teli főző esetén. Ha a főzési idő ugyanannyi, akkor nem kell mást elképzelj, hogy van egy adott "üst veszteség". Ez a veszteség nemmindegy, hogy 80 vagy 20 literből képződik. Az üstveszteség nem állandó, tehát nem ugyanannyi 80 és 20 l alszesz esetén. Utóbbi kárára - nem a mennyiséggel egyenes arányban, - de nő. (Lehet, hogy ezt is bonyolultan fogadtam meg? Remélem ennek ellenére érthető! ;) )
Manapság már ritkán alkalmaznak "töltögetős" elektródákat.
Ipari, laboratóriumi mérésekhez manapság a zselés, vagy az ISFET elektróda a járatos. Ezek nem , vagy csak minimális karbantartást igényelnek. Gyárilag előre aktiváltak, tárolókapszulás véggel.
Nem mellesleg az ISFET elektródák már olcsóbbak, mint a hagyományos felépítésű üvegelektródák. Cserébe kevésbé pontosak, de az élettartamuk alatt kevésbé változik a munkapontjuk.
Green Corner elmondta az egyik felét: kis mennyiségnél sokkal jobban kell játszani a fűtéssel, mert nagyon gyorsak a folyamatok.
A másik -legalábbis az én esetemben- a veszteség: szinte ugyanakkora 50-60 l alszesz esetében (ha nagyjából ugyanannyi főzési időt veszünk), mint tíznél, tehát relatíve sokkal nagyobb.
Éjszaka beugrott, hogy hülyeséget írtam a KCl oldat töménységével kapcsolatban. Most volt egy kis időm és előástam a masina használatiját. És, tényleg. 0,1 mol/dm3 koncentrációjú sósavval kellett előkészíteni az elektródát. A kálium-klorid koncentrációja 1 mol/dm3 volt. Ezzel volt föltöltve a referencia rész.
Igaz. Egy erősebb cefrénél,bornál több alszesz is lehet.Én is tisztáztam már az említett főzővel 15 l alszeszt. Fűtéssel kell vigyázni, ne nagyon nyalja a láng az üst oldalát!
Ezt az egyik Magyar DES forgalmazó honlapján találtam, ez maradéktalanul igaz ezekre a főzőkre?
Mivel otthon jellemzően egy üsttel rendelkezünk az első főzést (cefrefőzést) és a második főzést (finomítást) is ugyanazon üsttel végezzük. 80-85 liter cefréből jellemzően 15-20 liter alszesz keletkezik. Egy szimplafalú 100 literes üsttel már 10-15 liter alszesz is finomítható.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Látod ez is művészet, a saját szájízére főz. Bele főzi a rezet, és, a plusz aromát. Viszont abban nem vagyok biztos, hogy a díjait ezzel a lepárlóval nyerte.
