Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Ja, ez gond, de így sem tökéletes, mert amikor a bojler "hideg" szépen betolja neked a 30-40 fokos visszatérőt a 80-as közepébe. Persze az is igaz, hogy így legalább a bojler fűtésének végéhez közeledve nem nyomja a 60 fokosat a puffer aljára. Szerintem jobb volt a kazán oldalon. VTC előtt vagy után, ízlés kérdése.
Ill. van még egy vad ötletem. Amit már említettem is. Mi van ha az egész VTA-s fűtőkör elé teszed be a bojlert sorosan? Elindul a fűtés, elindul a bojler. Ha a bojler elég meleg, az ág lekapcsol és egy sönt ágon megy direktben a VTA-ra (ide kéne 3 járatú szelep, de nem kell külön keringető meg VCS). Ez tuti nem piszkálja meg a puffert. Nagy hátránya, hogy csak akkor megy ha fűteni kell a lakásba:D
Úgy érzem nem nagyon van egy tökéletes megoldás csak többféle, többféle kompromisszummal.
Attól függ hogyan számolod. Mihez képest? A bükk és tölgy nettó nedvességtartalma friss vágás esetén 110%-ig is elmehet, míg a bruttó nedvességtartalma 50-55% körül van. Általában az utóbbival szoktunk számolni, de ugyanaz a víz mennyisége:D
Javaslat szerint egy légtelenítő a VTC leágazás elé és a bojler visszatérő a puffer felső harmadába kötése az alja helyett, mert ha alulra van kötve, akkor kihűlő félben lévő puffernél megkeveri a rétegződést a bojler töltő szivattyú.
valahogy így ! nézd meg pl a vörösfenyőt , régebben olvastam valahol ,hogy
ennek ellenére azért nem süllyednek el a vízben, mert molekuláris szinten oxigén
is tapad hozzá és ennek a felhajtóereje nem engedi elsüllyedni !
szárítás, gőzölés: a fa-víz kapcsolat fizikai összefüggéseinek ismerete ... a nedves faanyag tömege m. 0 ... A száraz tömeghez viszonyított nedvességtartalmat (u) ...Nyár. 72. 89. Nyír. 72. 65. Juhar. 90. 75. Bükk. 119. 54. Vörösfenyő. 115. 37 ..
A 11-edik bálát kedden kezdtem meg, egy hetet bír ki valszeg és minden kifogyott!
Az épület 180 négyzetméter, tetőtér beépítéssel, + egyébb 58 négyzetméter, hőmérséklet 18-19 ha nincs othon senki, ha vagyunk 21-től, 25-ig helyiségenként változó.
Kell jövőre tartalékot képezni az eddigiekhez képest, hiszen nem is volt igazi tél.
Az összepakolva = 33 cm husszúra, 6-12 cm vastagra hasogatott fa, hasábfa, szorosan berakva 1x1x1 m-es, 1 m3 térbe, tehát nem az adott fa sűrűségére vonatkozik az adat.
670 kg/m3 hasábfa sorbapakolva.
Lehet idézni táblázatokból %-okat, nem keverve a nedvességtartalmat a víztartalommal, de attól még a 670 kg/m3 tényadat, és az is, hogy a fán maradó kis oldalhajtás elkezdett rügyezni, ami nem kiszáradt fára utalt.
Az 1. sor tavalyi vásárlás, kevésbé vizes, 2. 3. az ezévi tölgy-bükk. Élőnedves vágás után ennyi a nedvességtartalom.
A fűtőérték és a víztartalom összefüggése
A frissen kitermelt zöld, ún. élőnedves fa tömegének felét a víz adja. Egyéves szakszerű, megfelelően szellőztetett szárítás után a víztartalom még mindig 15-20%. Az ilyen víztartalmú fát légszáraz fának nevezik. A fa higroszkopikus szerkezete miatt a levegő ter- mészetes páratartalmából vizet tud felvenni, ezért a légszáraz fa víztartalma az őszi időszakban 20% fölötti értékre növekszik. Ezért célszerű a fát közvetlenül tüzelés előtt belső térben előszárítani.Nedves fával történő tüzelés esetén az alábbi veszteségforrásokkal kell számolni.A fában levő vizet forráspontig kell hevíteni, majd el kell párologtatni, és a gőzt is tovább kell hevíteni. Minden liter víz esetében ezért mintegy 700 Wh energiaveszteséggel számolhatunk, amely a kéményen gőz alakban távozik. Minden 10%-os többletnedvesség 9%-os fűtőérték-csökkenéssel jár. A víztartalom az égéskamra hőmérsékletét csökkenti. El nem égett gázok távoznak a kéményből vagy csapódnak le kátrány formájában. Energiát tartalmazó farészek nem égnek el, további veszteséget okozva. Az el nem égett kátrány és korom a tüzelőberendezés füstcsatornáiban és kéményében lerakódik, hőleadó fűtőfelületeket szigetel, veszteséget okoz. Az el nem égett korom és a fagáz elégtelen égése miatt megmaradt részei a kéményen keresztül távozva a környezetünket szennyezik.
Nekem sincs több fedél alatt viszont van ponyva amivel letakarom a többit. Amikor a fedél alatt lévőt eltüzelem a helyére átpakolom a ponyva alattit és a frissen feldolgozott megy a ponyva alá. Csak úgy tud száradni a fa ha nem lábon áll az erdőben.
Következő szezonra 7 em3-t tervezek. Ideire 5,5 volt. Nálam a vegyessel fűtésnél nem nagyon volt fogyasztás különbség a -10 és a 0 fok kinti hőmérséklet között.
Más. Egyeztettem a fűtésszerelővel, akivel csinálni fogom a pufferesítést. Javaslatai szerint módosítottam a rajzot és egyberaktam a két kört.
Arról nem is beszélve, hogy illik legalább 2 télnyi tüzelőt beraktározni hogy mindig legyen 2 évet száradt fa.
Én kb. 24 m3-rel indultam neki a télnek és a fele megmaradt azt pont jó száraz lesz a következő télre, de már itt vár feldolgozásra az újabb 10 m3 amit csak 2014/15 telén szándékozom eltüzelni.
