ECL vizsgáztatóhely nincs sok Pécsett ismerek egyet.A vizsga felépitése nem sokban tér el a többi egynyelvütől. A Hörverstehen nehezebbnek tünik, mivel szövegkiegészités és kérdésekre adandó válaszok vannak. BME-hez hasonló. Itt nincsenek tapasztalataim.
A szóbelin bemutatkozó beszélgetés, párbexswzéd megadott témáról egy másik vizsgázóval. Itt párosával szóbeliznek a jelöltek. 3. része a szóbelinek, egy kép kapcsán véleménynyilvánitás adott témakörről.
Hörverstehen: 2x5 rövid szöveg van, ill. a 3. feladat hosszabb párbeszéd. A rövidet egyszer /ezek rádióhirek, stb. / az intejus-szöveget kétszer lehet meghallgatni. Igaz-Hamis jelölés a feladat.
C/ levélirás megadott szempontok alapján
szóbeli:
l. általános beszélgetés- igazitva a vizsgázóhoz, diák, stb...
2. diagram, egyéb információk alapján egy témáról beszélni.
köszi az infót! akkor ahogy látom a BME-s vizsga hasonlít az origósra. de mi a helyzet a goethével? állítólag ott szinte mindenki átmegy. és hallottam valami ECL vizsgárol, az milyen? illetve ha valaki még tud mondani valamilyen vizsgát és hozzá infőt, akkor azt is nagyon megköszönöm!
Igen, Ausztriaban vagyok, es a munkahelyemen... Most lebuktam, mivel foglalkozom munkaidoben:) Az otthoni gepemen vannak ekezetek, de az ittenin nincsenek. Azert remelem, nem baj:)
A würde+Inf. szerkezet egy un. "Konkurrenzform" a kiveszofelben levo Konjunktiv II-hoz, de a ketto nem ugyanaz (pl. stünde vs. würde stehen). Egyebkent altalanos jelenseg a nyelvfejlodesben, hogy elavulofelben levo szintetikus igealakok mellett megjelennek az ugyanazt a funkciot betolto analitikus igealakok, amelyek lassan-lassan atveszik a helyet. Erre van is egy szep szo a nemetben: Analytisierungstendenz.
Egyszer a nemet szakon tartott egy vendegprofesszor arrol eloadast, hogy melyek a mai nemet nyelv fejlodesenek altalanos iranyvonalai. A Rigo utcai vizsgaztatok szivbajt kapnanak. A Konjunktiv II kiveszofelben van, a weil utani forditott szorend a beszelt nyelvben egyre inkabb egyenes szorendde valik (ezt tanusithatom en is),...
Barmely nyelvvizsga mellett dontesz is, sok sikert!
Ausztriában vagy...? :-) Csak az ékezetek hiánya miatt gondolom.
Írtam, hogy a legtöbb fejtörést a Konjunktiv-os feladat okozta a szintfelmérőben. Én a würde-t alkalmaztam, azt hittem, az az... Te meg azt írod, hogy különböző... Valamikor megtanultam a Konjunktiv II.-t de ... elfelejtettem (vagy legalábbis bizonytalan vagyok benne).
Egyébként a tesztlapok nem a Rigó utcai nyelvvizsga papírjai voltak, hanem egy belső szintfelmérőé. Amelyik tanfolyamra mennék, az is egy általános, tehát nem nyelvvizsgára felkészítő; csak az van, hogy az 5. szint után szokták javasolni a nyelvvizsgát (valamelyiket).
A proposito nyelvvizsga: a kérdés (a többieknek) még mindig fennáll, hogy Origó, ÖSD vagy Goethe.
Én kérdeztem a hölgyet, hogy e két utóbbi között mi a különbség; azt mondta, semmi (de ők csak ÖSD-re felkészítőt indítanak).
Tehát ha valaki tud róla, hogy az ÖSD és a Goethe nyelvvizsga között mik a különbségek, legyen szíves, írja meg.
Ez azert annyira jellemzo a Rigo utcara meg eleve a magyarorszagi nemetnyelv-oktatasra, hogy azzal szivatnak, ami a legkevesbe szukseges az elo idegen nyelvi kommunikacioban... A Konjunktiv II a mai nemet nyelvben mar eleg marginalis helyzetbe szorult: a beszelt nyelvben mar nem hasznaljak, az irott nyelvben pedig szinten teret vesztett azota, amiota a würde+Inf. szerkezet elfogadotta valt az irott nyelvben is. Termeszetesen egy alapos nyelvtudashoz ezt is fontos tudni, de az kisse tulzas, hogy kozepfokon(!) ezen alljon vagy bukjon a tudas. Ehelyett inkabb a mindennapi kommunikaciora kellene a tanfolyamoknak is felkesziteni, ha pedig bevallott celjuk az irott nyelvi regiszter kozvetitese, akkor azt is mai peldaanyag segitsegevel tanitsak.
Azóta, mivel nem tudtam dönteni, melyik szintre menjek, megírtam még egy szintfelmérőt, a negyedik szint utánit. Ez már nem sikerült olyan fényesen (a héten várom a kiértékelést, tehát még ma befuthat a hívás), az előzőhöz képest a vonzatokra mentek jobban rá (Angst haben vor etw. és ilyenek) meg a Konjunktiv II.-ra (egyenes szórendű kijelentő mondatokat kellett összekötni és Konjunktiv II.-ba átalakítani jelen időben és múlt időben). Igazából ez utóbbi kérdés okozott a legtöbb fejtörést, utólagos javításokat; a többi automatikusan ment (persze ettól lehet hibás, sőt... pont a meggondolatlanság, az intuíció alapján való hirtelen cselekvés is okozhat hibát); szóval szerintem (bár még nincs meg a 4. szint utáni felmérőm eredménye) én most úgy a 4-5. szint között állhatok. A hölgy, akivel beszéltem legutóbb, a 4. szint utáni felmérő 50 % feletti eredménye esetén az 5. szintet javasolja; de én korábban úgy gondoltam, hogy ha 60 % körül lesz, akkor a tudásom pontosítása, a bevésés miatt inkább a 4. szintre mennék. Viszont most úgy gondolom, hogy mivel az 5. szint után javasolják a nyelvvizsgát és mivel a tanfolyamok júniusig tartanak ezért ha a 4. szintre mennék, akkor utána - pl. júliusban - még nem mehetnék vizsgázni, hanem ősztől még el kéne végeznem egy 5. szintű tanfolyamot is; ami dupla pénz, stb. Azonkívül ha pl. csak a Konjuktiv II.-jal van problémám, azt hamar be tudom pótolni. Tehát valószínű 5. szintű tanfolyamra megyek és ez szinte független a szintfelmérő eredményétől, csak a szintemre mégis kíváncsi vagyok, hogy mit kell esetleg pótolni, hogy hol állok.
En meg mindig azt mondom, hogy az 5. szintre menj, ha az elejen kicsit nehez is, sokkal tobbet fogsz tanulni egy magasabb szinvonalu csoportban, mintha egy alacsonyabb szintre mennel. Neked gyorsabban megy a nyelvtanulas, mint egy atlagos embernek, aki jobb esetben meg egy nyelven tud (raadasul angolul altalaban, ami egyaltalan nem vagy csak minimalis mertekben konnyiti meg mas nyelvek elsajatitasat).
Ami a nyelvvizsgakat illeti, az en tapasztalatom az, hogy a versenyszferaban nem az szamit, hogy van-e nyelvvizsgad, es hogy milyen, hanem hogy konkretan tudod-e hasznalni a nyelvet. Allasinterjukon szoktak idegen nyelven is elbeszelgetni a jeloltekkel, vagy kisebb nyelvi feladatokat oldatnak meg velük, es a papir a legkevesbe sem erdekli oket, csak az hogy ott es akkor mit nyujt a jelolt. Az allami szferaban persze meg mindig nagy presztizse van a papirnak, raadasul potlek is jar erte, ha arrafele orientalodsz, mindenkeppen valami allami vagy allamilag elismert nyelvvizsgat tegyel.
Valamikor német nyelvtanári szakra jártam, de három évig csak az első évfolyamot (és többször már nem lehetett megbukni). Ha az első évfolyam végén az alapvizsga sikerül, akkor az állítólag egy középfokú nyelvvizsga szintjének felelt volna meg.
Most végre rászántam magam, hogy régi tervemet megvalósítsam: a fentebb leírt sikertelenség ellenére németből egy középfokút letenni. Ezért felkerestem egy nyelviskolát, ahol több szintnek megfelelő csoport van. Velem egy harmadik szint elvégzése utáni tesztet irattak meg szintfelmérőként. Ez 90 % fölötti eredményt hozott. Az ötödik szint után szokták javasolni a nyelvvizsgát (a középfokút). A tanárnő, aki javította, állítólag azt mondta, hogy a negyedik szintű csoportra mindenképpen mehetek, de akár az ötödikre is (100 óras tanfolyamok vannak, kétszer egy héten). Na most ez hogy értsem. Nem kéne-e esetleg még egy tesztet megcsinálnom, egy negyedik szint elvégzése utánit? Csak mert így nem tudok dönteni, hogy a negyedik, vagy az ötödik szintre menjek; de ha pl. a 4. szint utáni teszt már nem adna olyan jó eredményt, mint a harmadik utáni, akkor nem az ötödik szintre mennék (annak ellenére, hogy bármikor be lehet kapcsolódni az órákba, amik már február óta mennek de már júniusban befejeződnek és akkor már a nyáron lehetne vizsgázni és nem kell két tanfolyamért fizetnem, csak egyért), hanem pontosítanám a tudásomat a negyedik szinten.
A másik, hogy a fentebb leírt sikertelenség miatt (mivel az alapvizsga egy középfokú szintnek felelt volna meg, gondolom Rigó utcai értelemben) a fejembe vettem, hogy németből Rigó utcait akarok csinálni, azt bizonyítandó így utólag magamnak, hogy képes lettem volna a német szakon az alapvizsga megtételére (ha jobban tanulok, stb.). Csak Rigó utcai írásbelire bármikor képes lennék szerintem, mert ott szótárakat lehet használni, és hányszor csináltunk ilyen fordításokat adott idő alatt a német szakon (nem ezekkel volt a gondom, hanem a Verbgrammatik-kal, meg talán az Übungsgrammatik-kal is). De ha egy kicsit pontosítom a tudásomat, alaposabbá teszem, és gyakorlom a szóbeli kommunikációt, akkor szerintem a szóbeli is menne (bár írásban erősebb vagyok az idegen nyelvekben szerintem így általában). Tehát egy német középfokú Origó nyelvvizsgát letenni egy régi restanciám magammal szemben és utána a többi nyelvből (angol, horvát, stb.), amiket tervezek megtanulni már nem Origót tennék le. Ha azonban az Origót már a németre sem javasoljátok, akkor milyent tegyek le szerintetek? Melyiket fogadják el egyenértékűnek az Origóval itt Magyarországon a gyakorlatban, tehát nem elméleti szinten (akkreditációtól függetlenül) pl. munkahelyeken, stb.? Vagy még mindig az Origó a legbiztosabb? Az általam meglátogatott nyelviskola csak ÖSD-re felkészítő tanfolyamot kínál (ez 20 órás, 2x3 óra hetente; az általános, tehát akár Rigó utcaira felkészítőnek is felfogható pedig 100 órás 2x3 óra egy héten), Goethe-t nem (ti melyiket javasolnátok? Goethe vagy ÖSD?); tehát én hiába akarnék Goethe-t. És csak ennél a nyelviskolánál van 10 % kedvezményem márc. 30-ig (tehát lassan dönteni kell). Lehet-e pl. úgy, hogy először leteszem a Rigó utcait, aztán valami különbözetit csinálok, hogy meglegyen az ÖSD, vagy a Goethe?
Szeretnék május végefelé vizsgázni Budapesten, de nem nagyon ismerem a helyi nyelvvizsgákat. Szal a RIGó utcát ismerem, de oda nem akarok menni. BME-s, goethe , stb. vizsgákról szóló beszámolók érdekelnétek. pl.: milyen típusú feladatok, meg kinek jó, azaz hova kell sok nyelvtan, hoa nagy szókincs.