Azaz szerinted matematikailag hibás a gondolat mentem?
Ha 50L-es üstből 7L alszeszem lesz és a következő főzésnél a kondenzációs hőm melegíti fel a 7L aleszeszt, az ingyen van.
Ahogyan Te is írtad, a 7 L-t (és egy ml-rel sem többet tudnék elméletileg) elpárologtatni hőveszteség nélkül. Ha minden hőt újra tudnék haszonsítani.
Nem kell nekem 7L alszeszt elpárologtatni, csak kb a felét. Hiszen megmarad az alszesz vízmaradványa.
Lehet, hogy egy kis rásegítés kell majd a végére, hogy ne a nagy üstöt fűtsem feleslegesen, de csak onnantól fizetős a dolog.
Azaz (a példánál maradva) ha 50 L-es üst párája fűti nekem (az előző főzésből lejött) a 7L alszeszt és a végén egy kis gázégő, vagy indukciós lap rásegít a melegítésen, az miért nem reális?
A hulladékhő pont annyi, mint amennyire nekem szükségem van. Ami elvész a rendszerben, azt kell csak pótolnom.
Nekem azzal van csak bajom, hogy mikor kilép az 50L-es üst párája a "finomítómból" az idő előrehaladtával egyre melegebben megy át rajta, és egyre kevesebb hőt ad le. Azaz egyre kevesebb a kinyert hő.
Mivel kiszámolni nem tudom, marad a tapasztalati út.
De minden kritikát, ötletet, elmélkedést szívesen fogadok.
Szerintem nagy eredmény lenne, ha egy adott hőmennyiséget többször is ki tudnánk használni.
Egy 7L-es főzőt össze kell hozni egy 50L-essel. Azaz egyszerre 57L-t tudok főzni, 50L főzési költségen. Ez 14%-os idő-energia megtakarítás.