A késedelmet követően, fizetési felszólítás után már kamat követelhető a lejárt követelésre.
A törvény két lehetőséget biztosít: egyik a 3 hónapnyi közös költség elmeradással rendelkező tulajdonostárs ingatlanára jelzálog jegyezhető be, és ez ismételhető.
A másik pedig a fizetési meghagyás a tartozás megfizetése érdekében.
A nem "bűnös" állatbarátok - a kedvenceik érdekében egyszer lemehetnek gyalog is az emeletről!
Mint írtam - mi is állattartó-szerető emberek vagyunk, így ha figyelmesen végig olvasod a kiírásunkat, akkor jó előre figyelmeztettünk mindenkit. Az eredményesség érdekében egyszer kellett ezt a "fegyvert" bevetnünk.
Biztos hatásos volt - hatásosabb mint egy bírói itélet - mert azóta ilyen probléma nem merült fel!!!
Az új társasházi törvényben nem változott, hogy a közös képviselő a lakók 10%-nak kérésére 15 napon belül köteles összehívni a lakógyűlést? Ha nem hívja össze az adott időn belül, 8 nap mulva az szb összehívhatja?
Tudomásom szerint nem vezették be az ügyészségi felügyeleti jogkört, alkotmányos aggályok miatt, pedig nem ártott volna. Igaz jó kis sóhivatal lenne ott.
A jegyzőkönyv kijavítást leht kérni, de ez se vezet sokra. Pontosan tudni kell miért oylan fontos ez a pontatlanság. Esetleg polgári epres úton lehet megpróbálni, ha megéri.
Segítséget szeretnék kérni. A közgyűlésünk jegyzőkönyve nagyon nem egyezik az elhangzott dolgokkal. Az új törvényben így szerepel: A jegyzőkönyv tartalmazza a tárgyalt napirendek összefoglalását;
Mikor tudjuk a jegyzőkönyvet hatálytalanná tetetni? Ehhez jogász vagy az ügyészség kell?
Egy jegyzőkönyvnek nem kell az elhangzottakat tartalmaznia?
Az alábbi - jogi megoldás is - tökéletes, csak költséges, és hosszan tartó...
Nálunk: 10 emelet, két lift, állandó kutya-szar és pisi a liftekben.
Nekünk is vannak állatkáink, így én mindent megértek, ha netán egy "baleset" becsúszik a liftbe... De hogy napi rendszerességgel?... Az a gazda felelőssége!!!
Nem vettünk fel állandó takarítót, nem csináltunk plusz költséget...
A probléma 3 éve megoldott!
A következő történt: immáron a sokadik nap sokadik ürülékét élvezve a liftekben, nekem is elborult az agyam: ezt nem lehet tovább bírni - a bűzt, a folyadékot stb...
Mivel nagyon állatbarát vagyok: Irtó nagy, színes betűkkel nyomtattam egy tace-pao-t:
" Tisztelet Tulajdonos Társ!
Tisztelettel kérem, hogy szeretett háziállatának szükségét időben rendezze, mert a lakótársak türelme elfogyott: ha Ön időben nem viszi "balesetmentesen" a kedvencét az erre kijelölt helyre, akkor kénytelenek vagyunk a kedvence ellen merényletet elkövetni...
3 nap próbaidő letelte után mindkét liftet minden nap hajnalban fehér borssal, és rendkívül erős darált paprikával szórunk be! Ha Ön szereti az állatkáját, akkor nem teszi ki ennek a nagyon kellemetlen procedúrának, s időben leviszi őt a szüksége elvégzésére.
Erre a három nap haladék!
Ha ezután bármilyen ürüléket találunk a liftekben, azonnal paprikázunk, borsozunk!!!
Kérjük, óvja meg kedvencét e drasztikus beavatkozástól, az ő és az Ön érdekében!!!
Állatbaráti köszönettel: a Lakók."
No, egyszer - kb az ötödik nap - kezdődött előlről.
Bors, paprika indult...
Ennek kb. 3 éve: azóta nem volt semmilyen jogi eljárás, senkit nem érdekel, hogy ki volt a "bűnös", de azóta a liftek makulátlanok...
Nem, nincs joga leállítani a liftet. Azzal persze zsarolhatja a házat, hogy - mivel ő a felelős a ház tisztaságáért - felvesz sok pénzért egy főállású takarítónőt, aki gyakorlatilag folyamatosan, azaz beavatkozásra készen várja, hogy lesz-e dolga. (Ha kiderül, kinek a kutyája okozza ezt, akkor a költségek mint a házirendet be nem tartót őt fogják terhelni - ezt végső soron polgári peres úton is lehet majd érvényesíteni vele szemben - vagy feltakarítja minden alkalommal a saját, illetve a kutyája "szemetét".) Ha a közös képviselő mégis a lift leállításhoz ragaszkodik, akkor össze lehet hívni a társasházi közgyűlést, és le lehet őt váltani az SZMSZ-ben meghatározottak szerint.
A társasház 10 emeletes , emeletenként 10 lakással.
A lakásokban kisgyerekes szülök,babakocsikkal, járókeretes idős emberek, szivbetegek, és egyébb okokból 10 emelet megmászására képtelen emberekkel.
Kb egy hónapja rendszeresen belepisilnek a liftekbe, hogy kutyus vagy ember nem bizonyitható. A közösképviselő szerint csak kutya lehet.
Sajnos nem tisztitják fel az elkövetök vagy a kutyus gazdája a szennyezést..
A közös képviselő megunta a dolgot és egy levelet fogalmazott meg a lakók felé és bedobta a lakók postaládájába.
A levél lényege, ha a kutya gazdája nem szünteti meg a problémát vagy a lakók nem deritik ki, hogy ki a probléma okozója, akkor a lifteket határozatlan időre leállítják.
Kérdésem van e joga a közösképviselőnek ebben az esetben leállitani a liftet.
A következőben kérném a segítségét: nem tudtunk társasházzá alakulni (68 lakás) mert az építtető az épület befejezése előtt itt hagyott minket, és rosszul mérette ki a lakások négyzetméterét. Azóta mindenki maga fejezte be a lakást, és beköltöztünk. Se tulajdoni lap,se használatba vételi engedély,se alapító okirat. Osztatlan közös tulajdonban vannak a lakások. Jelenleg 10 éve pereljük az építtetőt, mivel ő még egy lakást követel(a rosszul kimért négyzetméterek miatt)A legnagyobb bajunk az, hogy a lakóktól nem tudjuk beszedni a közös költséget, ugyanis tudják, hogy nincs következménye a "nemfizetésnek"(nem tudják ráterhelni semmire) most már ott tartunk ,hogy felélte a ház minden tartalékát, és ki fogják kapcsolni a villanyt a lépcsőházban. Kérdésem a következő:mit lehet tenni a nemfizető lakókkal?(hivatalos módon)? Előre is köszönöm.Kérem segítsenek, egyre kilátástalanabb a helyzetünk
A kételyeimet - sajnos - nem oszlatta el, és a megfogalmazás is hagy némi kívánnivalót maga után, de erről mi nem tehetünk... Hogy mi értelme volt... - no, erről meg pláne nem...:(
Igaz. Magyar Közlöny 2010. 102. szám LII számú törvény 35. § (4)
Hatályukat vesztett jogszabályok 35. § (4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 27/A. §-a.
"27/A. § (1) A társasház szerveinek, e szervek működésének törvényességi felügyeletét a z ügyészség a reá irányadó szabályok szerint látja el . Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat ."
"A rendelet a 2002/91 EK irányelv kötelezettsége miatt készült. Ebben szerepel az, hogy a tanúsítást az egész épületre kell elkészíteni, de megemlíti, hogy épületrészre (lakásra) is adható vélemény. Ennek részleteivel nem foglalkozik az Európai Uniós irányelv. A magyar kormányrendelet lakóházakra és ezen belül lakásokra elõírja a fogyasztási számlák alapján történõ tanúsítást. Ennek módszerérõl említést sem tesz. Újra oda jutottunk, hogy a fûtési költségosztásnak nincs jogi szabályozása Magyarországon. Ugyanakkor a kormányrendeletben elõírják a használatát."
Ez egy témába vágó, műszaki tanulmányból származó idézet...
A dolog innentől már nem a jog területe, de amennyire én tudom, ezek közgazdaságilag rövid távon is rentábilis konstrukciók, vagyis a felvvendő hitel fix(!) törlesztőrészlete kevesebb, mint az a megtakarítás, amit a ház a költségosztók felszereléséből származó megtakarítás következtében (merthogy mindenki a magáét fizeti, tehát érdekelve lesz az ésszerű fűtésben) realizál, tehát a havi számla még a hitellel együtt is kevesebb lesz, mint előtte. Ha a felajánlott konstrukció nem ilyen, akkor SEMMIKÉPPEN NE SZAVAZZÁK MEG, illetve beszéljék le a házat erről! (És persze ez utóbbi esetben már sokkal inkább lesz az ilyen kiadás rendkívüli, mint rendes, mert ugye plusz fizetési kötelzettséggel fog járni - de ismétlem, a társasházak többsége tudtommal a gyakorlatban olyan konstrukció keretében végezte el a beruházást, amivel rövid távon is jól, jobban járt.)
A 2003. évi CXXXIII.törvény a társasházakról c. nagyszerű jogalkotási bravúr 38§ (3) kimondja, hogy a rendes gazdálkodást meghaladó kiadásokról a tulajdonosok egésze dönt.
Akkor ez is hatályon kívül került, vagy csak "ottfelejtették" ?
"Kételyeidet sok szempontból osztom / ha jól értelmezlek/!"
Nem vitatkozva, pusztán elvi síkon: Ha egy társasházban 51% megszavazza - megszavaztatják (mert van ilyen) - akkor a 49% - aki vélhetően nem tudja vállalni a költségeket - akkor készülhet a hajléktalanításra? Szóval a magyar jogértelmezés szerint: a rendes gazdálkodás kategóriájába tartozik a költségosztók kötelező felszerelése egy olyan házban, ahol se nyílászáró cserét, sem külső szigetelést nem hajtanak végre, egyes lakások zárt ablakán is kidugja az ember a kisujját... s ezt még az állam is támogatja több mint 5 millióval házanként - a mi adónkból? Hát azért ez nem semmi... és továbbra sem értem - de biztos én vagyok a gyenge felfogású - vagy a jogalkotóknál mentek el otthonról...
Mondom: elvi síkon kérdezem ezeket, bírósági gyakorlatról én sem tudok, de ha az ilyen beruházásoknak vége, akkor csak az állam, és a lakók egy része jár jól... Ez sem elhanyagolható eredmény.
Természetesen köszönöm a választ, csak elmélkedem...
Értem én, hogy nem érted:) A beruházás önerős része ált. hitelből történik. A bankok "állítólag" a hitelfelvételhez 4/5-ös kgy.-i határozatot igényelnek, bár pl. az OTP a régi zv. szerinti 2/3- dal beéri. Hát persze! Nagy pénz kihelyezése és tuti megtérülés... Alapvetően a tházi hitelfelvétel miatt tartanám szükségesnek a nagy arányú többségi akaratot. mert annak viselésére az alábbi vonatkozik; 2003. évi CXXXIII.törvény a társasházakról 3.§(3) A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk - vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték - szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint.
Kételyeidet sok szempontból osztom / ha jól értelmezlek/!
A jog teli van olyan fogalmakkal, amiknek nincs egzakt meghatározása, ami azért van, mert a körülmények függvényében végtelen számú variáció lehetséges, és ezeket előre pontosan definiálni egyszerűen lehetetlen. Ilyen a rendes és a rendkívüli kiadások köre is, ahol akár egy több tízmilliós tatarozás is lehet az épület állagának megóvása érdekében szükséges, így "rendes" kiadás, és egy pár tízezer forintos kiadás is szükségtelen, mondjuk a normál izzók díszizzókra való, gazdaságilag felsleges és szükségtelen lecserélése.
Anélkül hogy minősítenék, nem teljesen értem, hogy ha kiadásról beszélünk (mint pénzügyi tranzakcióról) akkor miért nem az összeg nagysága a mérvadó? És hol van ennek a határa? Vagy ez is szabadon választott? De akkor minek a törvény, ami nem definiálja azt, amit szabályozni lenne hivatott?
Persze mindig elfelejtem, hogy itt semmi sem az ami, és a fordítottja sem mindig igaz!
Bár nem vidított fel a válasza, azért köszönöm, hogy megtisztelt vele!
A 29. §-t hatályon kívül helyezték. A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások 80 %-os szavazati arányát most változtatták egyhangúságra, azt azonban nem mondja ki a törvény, hogy az ökoprogramos beruházások (amik egyébként pénzbelileg egyértelműen előnyösebbek, még a törlesztőrészleteket is figyelembe véve, mint a felújítás előtti feltételek) ilyennek minősülnek-e. Ezzel kapcsolatban bírói normát nem ismerek, mert akkor egyértelműbb lenne a helyzet, viszont a Főtáv úgy veszi, hogy ez a rendes gazdálkodás körében van (tehát pl. nem extra vagy luxusberuházás), és megelégszik a közgyűlés több mint 50 %-os többségének szavazatával is, bár ajánlja a 80 %-ot. Ha az öko(plusz) programot netalántán a rendes gazdálkodást meghaladó beruházásnak minősítené egy perben a bíróság (végső soron majd az LB), akkor az a program végét jelentené, mert szinte kizárt, hogy ne legyen legalább néhány akadéskoskodó, kötekedő, aki "csakazértsem" fogja megszavazni. Addig is, amíg ilyen ítélkezési gyakorlat nincs, és a Főtáv elfogadja az 50 %-ot, addig az 50 %-kal elindítható a beruházás, feltéve, hogy ennek kockázatát mind a közgyűlés, mind a közös képviselő vállalja.
A rendes g. k. meghaladó kiadáshoz már 100 % kell. A végzendő munkálatok és nem az összeg nagysága dönti el, hogy a kiadás ilyennek minősűl - e. Az Öko - sajna- ált. nem ez a kategória. Persze pl. ha saját tulajdonú hőkp. vételével is jár, akkor már esélyes. Nyilván meg kéne pályáztatni.
Az ÖKO programmal kapcsolatban lenne két rövid kérdésem: a Tht 29§-a érvényben van még, vagy módosították? S ha igen, akkor a rendes gazdálkodástól eltérő kiadásokat a társasház tulajdonosainak hány százalékának kell megszavaznia a beruházást? Módosult a 4/5 -ös arány?
A másik: a kk-nak meg kell-e pályáztatnia (hirdetnie) a költségosztók felszerelését? (az összeg meghaladja a 10 millió Ft-t ennek 2/3-a pályázati pénz - közpénz?)
