Ja ja, tényleg elképesztő. Az indukciós csak 14 centi átmérőn melegít valósan. Megvan itt mindennek az oka. Ezért írtam a múltkor, hogy kisütni nem tudom, nincs sütőm. Na. Nem merek használtan venni semmit, mert a sok agyas a porózusságot megkínálja mosogatószerrel. Akár ugyanabban a cikkben, amiben meg azt is leírja, hogy az ételek fedésbe kerülhetnek egymással, pont a pórusok megléte miatt. De engedjük el ezt. Van ajánlat, ötlet jó minőségre? Nem kell, hogy aktuálisan létező ajánlat legyen, elég az információ, hogy milyen ismertetőjegyei vannak a jó öntöttvasnak. Van, ahol a sima felület és szürkébe hajló a rossz jele, szemben a rücskös, tényleges fekete színnel, mert az meg a jó.Hogy ezekből mi igaz, azt nem tudom.
Valahol abban bízom, hogy létezik ellenállóbb, elvégre is 300 (4-5-600?) fok feletti esetekben szabadna deformitásnak csak megtörténnie. A vas kioldódásának mértéke, milyensége sem mindegy, emiatt is fontos.
A bonyhádi viszont hasas mivolta ellenére is elég jól szerepelt ma indukcióson. Sült krumpli, majd tócsni, csuda élmény volt a tapadásmentesen sütögetni. Remélem találok ilyen tudást öntöttben is.
Mindig arról megy a közhelyezés, hogy magas hőfokon tessék a patinát belégetni az eszközbe. Egy nyamvadt számot nem látok sosem. Hány fokra érti? Tegnap indukcióson 1400 Watton sikerült billegést varázsolni a holland sütőbe.:/ A múltkor sem tudtam már hol lakik az igazság, most megint el vagyok akadva, második felvonásként. Azt gondoltam, hogy sokkal nehezebb összehozni egy ilyet. Fontos lenne a nem ipari körülmények - azaz háztarzási - közt való tökéletes elb@szhatatlanság. Most haragszom magamra. Az indukciós is középen jobban melegít valamiért, mint a széleken, ez így pont nem jó, pont ettől púposodik minden a legjobban. De hogy ez is... A drabális gyártmány is deformálódik.
Patina esetén szabad-e megjslennie fekete szén pörzsanyagoknak/vasnak a tükörtojás-palacsinta-tócsni alján?
Milyen anyagminőségi fokozatokat, irányokat tapasztaltatok meg már? Szeretnék egy jó serpenyőt, tehát Home Perfecttől eltérőt. Nem szeretném viszont azt az élményt, hogy ugyanúgy megszűnjön a tökéletes felfekvése a sokpénzért beszerzettnek és középfe gyűjtse a zsírt. Az ikeás nem tetszik.
Semmilyen tapadásmentes nem tudja felvenni a versenyt tartósságban az öntöttvassal. Kerámiám csak valami gagyi volt, talán egy évet bírt. Szuper teflon 2-3 év után már tapad.
Most nagyon jó áron sikerült vennem egy márkás rozsdamenteset, szerintem az is jó lesz.
Nem pont ugyanaz, mert a zománc sima. A kerámiabevonatot manapság már meg tudják úgy csinálni, hogy csak látszik simának, de igazából nanoméretű mélyedések és csúcsok váltják egymást, így sokkal kisebb felületen érintkezik az étellel, valamennyire tapadásmentes beavatás meg más speciális kezelés nélkül. Volt ilyenem már 2 is a T betűs francia gyártótól, új korukban szuper kényelmes használni őket, de (legalábbis az enyémek) nagyon gyorsan hanyatlottak. A tartósságuk összemérhetetlen az öntöttvassal.
1. Egyáltalán nem ilyen rusztikus egy öntötvas termék. Nem tudom, mi lehet az általad próbálttal. Egyszer alaposan el kellene mosni, ecet, dörzsi, acélgyapot, zsíroldó, minden. Aztán rendesen beavatni. Nem kell feltétlenül a sütőben, tűzhelyen is lehet. Természetesen nem szabad beleszólnia az étel ízébe. Nem lehet tőle vasas, amit benne készítesz. OK, savas kajákra nem való, de más nem kellene, hogy átvegye a vas ízt. A beavatás során keletkező réteg nagyon komolyan ellenáll a mechanikai és a legtöbb kémiai hatásnak is.
2. Igen, minden öntöttvasra készíthető "patina". Magyarán polimerizált olaj-zsír.
3. Nem, a bonyhádi az semmiképpen nem öntöttvas. Az zománcos. Hogy miféle, azt nem tudom. A zománc inkább hasonlít az üveghez, mint a vashoz. Ha lepattogzik, az ellen nincs orvosság. És a mattulás ellen sem. Egy zománcos edényt nem lehet úgy felújítani házi körülmények között, mint egy öntöttvasat.
Egy vékony zománcos serpenyő sosem fogja azt tudni, mint egy öntöttvas. Mostanában jobban hangzik a kerámia bevonat, de az lényegében ugyanaz, mint a zománc.
Rég nem írtatok ide, de teszek egy próbát, mivel szűnni nem akaró dilemma van, tapasztalathiánnyal nyakon öntve. Hosszú évek óta használok egy Bonyhádi szeletsütőt, jó, mert pont méret széltében-hosszában, tűzhelyről levéve lehet enni is belőle. Azt hiszem eredetileg is fekete belsejű volt, bár egy Ízőrzők epizódban láttam belül tarkazománcos verziót is belőle. Szóval a pár évtizeddel a teflonos idők előttről származik és ahogy az a nagykönyvben meg van írva, ha vízzel ázik napokig, elromlik a kellemes kapcsolata használójával: felülete mattá és villacsikordítóssá (brr-brr) válik, ami azonban orvosolható pár zsírégetős visszaavatással, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva.
Sajnos szabadtűzön eldeformálódott és hasa keletkezett lefele irányba és hiába szolgálna még jól gázon, rezsón, meg indukcióson nem játszik a középen 20 forintos nagyságú felületen való érintkezés, idegölő pörgés-forgás, így gondoltam, egy zománcozatlan öntöttvas serpenyővel jajj, de rusztikusan boldog leszek én. Most ott tart a dolog, hogy nem merek venni, mert egy most kezem ügyébe került családi holland sütővel szerzett tapasztalataim nem jók. Megnézni, tapogatni helyben meg nem tudok egyet sem, ami másik ilyen termék. Valamelyik grafitos verzió lehet, nem teljesen fekete. A lényeg, hogy durván ontja magából saját magát ez a lábas, szinte púderszerű az élmény: laza érintésre is alaposan ott marad az ember kezén a vasszag, de az aljába még bele is van integrálódva régről valami büdösséges kajaszag, ami nem gondolom, hogy a vas sajátja lenne, viszont a használatok növekedésével sem múlik (rakott krumpli, kenyérsütés). Kell, hogy kapjon egy resetet, mit ajánlotok rá? Ecet? Felforrósított só vagy sólé? Hidegen dörzsölés nem segít, bármilyen alapos (sóval, homokkal-náddal-fűvel). Sütőben kisütni nem tudom jelenleg.
Felmerült kérdések:
1l Minden öntöttvas termék ilyen szinten rusztikus? Ez egy rossz minőségű holland lehet, ezért ennyire ilyen? Videókon mélyfekete, márványos csillogású serpenyőket látni (zománcozatlanokra értem!) vagy amilyen Borbás Marcsi néne fekete belsejű Staubja (ami viszont zománcos), de az én Bonyhádim sem marad el sokban attól márványosságában jobb napjain. Na ezért sem tudom, hova is soroljam.
1la.Az ételbe nem tudom mennyire kell beleszólnia a szóban forgó hollandnak, de a felböfögött étel bukéja is durván vasas. Patinaréteg meglétével ez mennyire csökkenhet?
2l Mekkora eséllyel varázsolható hollandsütőbe patina? Hiszen minden ételkomponensből csapódik ki pára (ami a fedő belsején, az oldalfal teteje felé akár készülte közben már rozsdát produkál), még ha ránézésre száraz is, arról nem is beszélve, hogy nem a teljesen száraz ételek készülése a jellemző egy ilyenben.
3la. Az öreg Bonyhádin zománc-e az a belső felület? Ha igen, mi fajta? Rozsdásodni nem rozsdásodik, mattulni viszont tud, de ugyanúgy vissza is lehet hozni az életbe, vagyis tartós, kellemes patinát rakni rá (ami a hollanddal nem sikerül). Nevezhető ez így öntöttvas belsőnek? Abból egy vékony réteg? Nem értem. Belülről vas, le van pattanva egy körömhegynyi területen, abból is látszik.
3lb. Amennyiben zománc, akkor ilyen fajtával megáldott létezik-e emberi árú serpenyőknél? Ötvözni látszik a tartósságot és a használhatóságot. Mert ez nekem pont megfelelne, csak egy új edényben, amorf segg nélkül.
Vettem német amazonról egy itt korábban említett Lodge öntöttvas palacsintasütőt. Nagyon frankó a cucc. Kell hozzá egy jó edényfogó kesztyű (én munkavédelmi boltban vettem), mert a gyári szilikon cucc használhatatlan. Első palacsinta a sütés elején kicsit tapadósabb, de másodiktól már perfekt a dolog, olyan mintha teflonos lenne, nem tapad egyáltalán. Gyárilag be van avatva egyébként a sütő. Én sütés után kiégetem, leolajozom, mosogatni nem is kell. Előtte jobbféle tefal volt, azt is szerettem, abban tényleg nagyon könnyű volt sütni, szinte el sem lehetett rontani. Az öntöttvasat jobban ki kell tapasztalni, nehezebb, kicsit macerásabb, viszont ez soha nem megy tönkre, ha nem csinál vele hülyeséget az ember.:) És a tészta is valahogy másabb, zamatosabb benne.
Ami a teflon edenyek ellen szol, ha sutesrol van szo:
"Because nonstick pans are all about preventing any sort of stick at all. Stainless-steel pans–used properly–are all about getting a flavorful crust on the food and just enough to stick to the bottom (that stuff is called fond) to create a base for easy pansauces and such.May 19, 2017"
Vagyis... ami piritas jo izt adna az etelnek, azt nem lehet a teflonban... amit lehet tenni, hogy megpiritani (?) a teflonban es a sutoben sutni kicsit (ha a nyele engedi).
A masik a "deglazing"... hat azt sem lehet teflonban, mert ugye ha nem ragad le semmi, akkor azt nehez feloldani folyadekkal.
Az elso edenyben a "fond" - a masodikban a "deglazing".
Ha a tefal 7000 forintos ára zavar, akkor az öntöttvas serpenyőkkel se nagyon fogsz vigéckedni.
Az, hogy a barátodnál három hónap a kifutási ideje bármilyen teflon serpenyőnek egy konyhán, nem jelent semmit. Ha vigyáz rá az ember, nem nyúlkál bele fémtárgyakkal, nem önti nyakon hideg vízzel a forró serpenyőt stb., évekig kiszolgál.
