A mi cégünk szakértő alvállakozókat vesz igénybe azon tevékenységekre, melyeket nem tudunk megoldani vagy idő, vagy szellemi kapacitás hiányában. De mindenféleképpen arra törekszünk, hogy az általunk elkészített dokumentumok az éppen aktuális jogszabályoknak megfeleljenek.
Félre ne érts, ezt nem Neked rovom fel, de úgy érzem, hogy a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatban nem ez a tipikus hozzáálás.
Egy tájékoztatót adtam át az ügyfeleknek, hogy mit kell tennniük a pár reklám táskával kapcsolatosan amit felhasználnak a tevékenységük során. Nem írom le, hogy mi volt a válasz. Az természetes, hogy tőlem várják el, hogy azt tegyem, amit a törvény elvár tőlük. Én csináljak meg minden beszámolót. Megint kivel van kitolva? A könyvelővel. Természetes ez mind idő.
Viszont az sem megoldás, hogy megpróbálunk félmegoldásokkal operálni. Én is vállakozó vagyok és Én sem örülök ennek a valag sok tehernek, de megpróbálok eleget tenni a kötelezettségeimnek. Itt most kezdhetünk beszélni a magyar ember környezettudatosságáról is, de azt hiszem nincs miről, mert ami nincs, ugye arról nem lehet beszélni. Amire nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lesz jövőre, amikor a VPOP elkezd majd szankcionálni. Gondolom a VPOP a kötelezettet fogja megtalálni, a kötelezett pedig majd "jó" magyar szokás szerint próbálja majd áthárátani legalább a bírság egy részét. Valószínű, hogy nagy össze-veszések lesznek. Köszönhető ez annak, hogy a kötelezttek pénzhiányra hivatkozva a könyveléssel próbálnak meg környezetvédelmi feladatokat megoldatni.
Átolvastam a hozzászólásokat, amit tartalmasnak és hasznosnak tartok. Azt viszont nem tartom helyén, hogy a könyvelőket ennyire elmarasztalod. Ha te csak egy nap lennél egy könyvelő helyébe, más véleménnyel lennél róluk. Egyébként én is könyvelő vagyok. Nem a butaság az oka, hogy nem kellően tájékozottak vagyunk, hanem ez időhiány, mert ugye a könyvelőnek dolgozni is kell.
A szóban forgó cég önmaga állít elő kb 15-20 oldalas reklámújságot, ami tele van apróbb és nagyobb hírdetésekkel, ők nyomják és ők is szórják ki díjmentesen. Akkor nekik egyszerűen csak a KvVM felé kell beszámolni, és majd ők határozzák meg a díjat is?
A reklámhordozó papíroknál nem az előállító cég (nyomda) fizet termékdíjat, hanem annak első vevője. Kivéve ha saját használatra is gyárt reklámhordozó papírt. A reklámhordozó papír termékdíja alól nincs mentességi lehetőség és azt átvállalni sem lehetséges.
Bejelentési kötelezettsége mindenképpen van, gondolom a beszámolási kötelezettségre gondolsz.
Ha "egyszerű" csomagolás van jelen a cégnél, akkor csak a koordináló szervezet felé kell adatot szolgáltatni.
A KvVM felé akkor kell adatot szolgáltatni: - ha termékdíj-fizetési kötelezettség is keletkezik. PL.: "Ú" és/vagy "K" díjtétel alapján, mert a koordináló szervezet azok alól nem ad mentességet. - ha reklámtáska forgalomba hozatala történik, mert a koordináló szervezet ebben az esetben 80 %-os mentességet biztosít, a fennmaradó 20 % után termékdíjfizetési kötelezettség keletkezik. - ha mentességi határozattal rendelkezik a kötelezett, mert be kell bizonyítania, hogy megfelel a mentesség előírásainak.
Újra itt. Egy rövid kérdésem merült fel. Reklámhordozó papírt előállító cégnél nincs lehetőség koordináló szervezethez történő csatlakozásra? Netet böngészve nem találtam ilyet.
Ja, és még egy: Ha valaki csatlakozik ilyen szervezethez (pl csomagolással kapcsolatban), akkor annak még van bejelentési kötelezettsége a KvVM felé, ugye?
Tehát! 1. Aki a palackozást végzi: első belföldi forgalomba hozó- továbbiakban alma. 2. Aki a palackozást végzőtől vásárol: az első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője- továbbiakban körte.
Alma és körte nem vonható össze.
Az 50 m2 csak a körte szemszögéből érdekes.
Az, hogy alma mit csinál a termékdíjas feladataival a körtét egyáltalán nem érdekli. Kivéve, hogy amennyiben tisztázódott, hogy alma az aki a palackozást végzi, akkor körtének tudnia kell, hogy milyen szövegezésű számlát fogadhat el almától.
Az, hogy körte mit csinál a temékdíjas feladataival az almát egyáltalán nem érdekli.
Almának tudnia kell, hogy a termékdíjas jogszabályokat hogyan alkalmazza saját magára.
Körtének tudnia kell, hogy a termékdíjas jogszabályokat hogyan alkalmazza saját magára.
Üzlethelyiség A: amenniben egyéni vállakozó és nincs külön papírkája arról, hogy mennyi az üzlethelyiség alapterülete, akkor a székhely alapterületét kell venni.
Üzlethelyiség B: eladótér + az áru tárolására használt helyiség + közlekedő folyosók + vizesblokkok.
Lenne még egy kérdésem a bérpalackoztatással kapcsolatban, ami most fogalmazódott meg:
Mindketten fizetnek, ha van 50 m2 feletti üzlete a forgalmazónak vagy csak egyikük?
A szituáció a következő: Van egy kisebb üzlethelyiség, ahol árulják a bort (ha jól emlékszem nincs ez egyedül 50 m2) valamint van egy raktárhelyiség, ahol a szőlőműveléshez szükséges eszközöket tárolják valamint a műveleteket végzik a palackozáson kívül, magyarul présház. Összeadódik ekkor az alapterület vagy csak az üzlethelyiség számít? Továbbá, ha a saját házában tárolja az eszközöket az illető, akkor annak az alapterülete is beszámít-e a "buliba"?
TERMÉKDÍJ-FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG BÉRPALACKOZÁS ESETÉN
Az alábbi tájékoztató a bér-palackozást végző és a megrendelő (bér-palackoztató) kapcsolatának tisztázása szolgál bor italtermék tekintetében.
Termékdíj-fizetésre kötelezett minden esetben a csomagolást végző, esetünkben a bér-palackozást végző. A bér-palackozást végzőtől a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jóváhagyásával, szerződés alapján a bér-palackoztató a termékdíj-fizetési kötelezettséget átvállalhatja. Amennyiben nem köttetett átvállalási szerződés, a termékdíj-fizetési kötelezettség a bér-palackozást végzőt terheli.
A bér-palackozást végző termékdíjat fizet az alábbi díjtételek szerint: 1.) Darab alapú termékdíj kereskedelmi csomagolás (bor üveg palackban) után a „H” díjtétel alapján. 2.) Darab alapú termékdíj kereskedelmi csomagolás (bor üveg palackban) után a „Ú” díjtétel alapján abban az esetben, ha éves szinten 10.000 darabnál nagyobb mennyiséget tölt és hoz forgalomba. 3.) Tömeg alapú termékdíj a csomagolás (papír címke, parafa dugó, műanyag kapszula…) után a „H” díjtétel alapján.
A megrendelő, vagyis a bér-palackoztató termékdíjat fizet az alábbi díjtételek szerint: 1.) Darab alapú termékdíj kereskedelmi csomagolás (bor üveg palackban) után a „K” díjtétel alapján. Nem kell a „K” alapján termékdíjat fizetni és nyilvántartást vezetni sem abban az esetben amennyiben a bér-palackoztató nem rendelkezik városban legalább 50m2, községben legalább 100 m2 alapterületű üzlet, vagy raktárhelyiséggel. Fontos, ha a kötelezettnek több üzlet, vagy raktárhelyisége van, akkor azok alapterülete összeadódik, és azokat együtt kell kezelni. A "K" díjtétel fizetése alól mentességi kérelmet lehet benyújtani a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez abban az esetben, ha a kötelezett produkálni tudja a mentességi kérelem összeállításához előírt dokumentumokat.
Kötelezettségek 1.) GLN/GTIN szám igénylése a GS1 Hungary Kht-tól. 2.) A termékdíj-köteles termékkel végzett tevékenység, bejelentése a KvVM. Termékdíj Osztályának . 3.) A termékdíj-fizetési kötelezettségről készült beszámolók benyújtása a KvVM. Termékdíj Osztályának. 4.) A termékdíj befizetése az APEH által vezetett számlára az Art. szerint. 5.) Bevallás a termékdíj-fizetési kötelezettségről az APEH-nak az Art. szerint. 6.) A befizetendő termékdíj folyamatos feltüntetése a kibocsátott számlákon. Abban az esetben, ha tovább számlázásra kerül. A kibocsátott számla lábjegyzetében, vagy annak mellékletében a termékdíj-fizetéssel kapcsolatos szövegezésnek kell szerepelnie. 7.) Belső nyilvántartás vezetése havi bontásban. Általános alapelv, hogy olyan belső nyilvántartást kell kialakítani, amely a számviteli törvénynek megfelelő, és amelyből a vállalkozó a termékdíjjal és egyéb jogszabályokban előírt bejelentési, bevallási, beszámolási kötelezettségének eleget tud tenni, beleértve a termékdíj-mentességek és visszaigénylések megfelelő alátámasztását is.
Várható szankciók nem, vagy hiányos teljesítés esetén: - A jogellenesen belföldön forgalomba hozott vagy behozott csomagolás esetén a termékdíjat a vámhatóság vagy az adóhatóság 200 Ft/kg termékdíjtétel figyelembevételével állapítja meg. - A nem, vagy hiányosan teljesített termékdíjas kötelezettségek esetén a vámhatóság vagy az adóhatóság 300.000.- Ft-ig szabhat ki bírságot. - A hulladékgazdálkodási bírság kivetését a vállalt vagy jogszabályban előírt hasznosítási kötelezettség elmaradása esetén 2004. január 1-jétől kell alkalmazni. A hulladékgazdálkodási bírság 200.000.- Ft-ig terjedhet.
Kapcsolatos főbb jogszabályok:
1995. évi LIII. Törvény » A környezet védelmének általános szabályairól
1995. évi LVI. törvény » A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról
53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet A környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről
10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet » A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról
2000. évi XLIII. Törvény » A hulladékgazdálkodásról
2003. évi XCII. Törvény » Az adózás rendjéről
94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet » A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól
Információim szerint a termékdíjas feladatok ellenőrzése, szankcionálása 2008. január 01-től nem az APEH, hanem a Vámhatóság hatásköre alá fog tartozni.
A változtatástól nagy pénzeket remél a Környezetvédelmi tárca. A Vámhatóság rendelkezik azzal az aparátussal, amivel véghez viheti az ellenőrzéseket.
Igen, úgy tűnik, hogy reklámoztam magam. Bár Én egy termékdíjas összefoglalást tettem közzé, mit csináljak, ha ezt pont Én írtam? Minden esetre a jövőben figyelni fogok az Önreklámok mellőzésére.
Igyekszem még magam átrágni ezen az egészen, és megbeszélem a könyvelőkkel az előadást. Ha aktuális lesz, felveszem Veled a kapcsolatot. A webcímed még időben elmentettem, amikor még látható volt. Gondolom moderálták.
Az első lépés az, hogy megtanulsz "Kínaiul". :) Muszály vagy átrágni Magad minden termékdíjjal kapcsolatos jogszabályon, mert ez az alapja az egésznek. Megpróbálod értelmezni a jogszabályokat, és valahogy összefésülni azokat. Amikor már úgy érzed, hogy elméletben király vagy, akkor megpróbálod alkalmazni gyakorlatban is. Itt szoktak jönni a gondok, ugyanis nincs bejáratott séma, verzió. Ezt magadnak kell kidolgoznod. Nagyon nagy az a szegmens akik kapcsolatba kerülnek a termékdíjjal. Egy-egy csoportra rá lehet húzni egy sémát, de ez is kellő tájékozódást igényel.
Pesten lehetőséged nyílik tanfolyamokon részt venned. Kb. 30.000.- Ft/alkalom a tanfolyam díja. Több olyan ügyfelem van, aki már 3-4 ilyen tanfolyamon részt vett, végül mégis velem kötött szerződést, mert amikor már azt hitte, hogy mindent ért; jött rá, hogy a káosz csak nő a fejében.
Beírhatod valamelyik keresőbe, hogy termékdíj, és mindent magadévá tehetsz. :))
Esetleg választhatod azt a megoldást, hogy segítsek Neked. Szívesen tartok egy előadást a könyvelőid számára. Elmegyek bárhová, minden csak pénz kérdése. A szaktanácsadás díja (elméleti síkon): 70 Ft/ km + ÁFA A későbbieket pedig személyesen megbeszélhetjük.
Valahogy nekem is ez jött le. Igazából egy ismerős a könyvelőiroda vezetője, és ő gondolt rá, hogy egy ilyen végzettségű ember megoldást jelenthet problémáikra, viszont én csak jan 31-én diplomáztam, eddig 0 gyakorlatom van. Egyéni vállalkozóként csinálnám a dolgot, végzettségemnek megfelelően számlaképes vagyok, de nem akaraok nagyobbat bukni ezzel az egésszel, mint amekkorát hozhatna.
Ezért fordultam a fórumozókhoz, hogy hogyan is álljak neki ennek az egésznek. Határidő szorít, csak két hete szóltak. Nekem az a meglátásom, hogy ők sincsenek tisztában vele mekkora dolog ez. Szívesen kérnék tanácsot tőled személyesen, de amint látom te Miskolcon vagy, én pedig Pécsen.
Ahogy olvastam honlapodon, én is ugyanezt a tevékenységet szeretném folytatni, amit te, de ezek szerint akkor ennek a kitanulásához legalább kell egy fél év. Most akkor már csak két kérdésem van:
Mit mondjak a könyvelőknek, hogy ne veszítsék el bizalmukat bennem?
Hogyan tudok felkészülni ebből a témából, tanfolyamok, kurzusok, mit ajánlanál?
Nemrég csöppentem ebbe a témába, még csak ismerkedem vele igazából, de 3 nap múlva egy előadást kell tartanom róla könyvelőknek, utána pedig a cégeiknek az ilyen irányú ügyeit intéznem :S
Tudnátok segíteni miket említsek meg, mire térjek ki részletesebben stb.
Jogszabályokat már tanulmányoztam, de mivel a végzettségem környezetmérnök és nem jogász, kicsit kínaiul volt... Ha van vmi link ahol le van írva részletesen ez az egész hajcihő azt is szívesen venném ha megosztanátok velem.
A reklámot tartalmazó, ISSN számmal rendelkező időszaki lap, amely a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának nyilvántartásában szerepel nem termékdíj-köteles, mert nem minősül információhordozó papírnak.
ISSN számmal rendelkező ingyenes (minden postaládába bedobott) önkormányzati újság termékdíjköteles-e? Vannak benne hirdetések is. Milyen hányada után kell termékdíjat fizetni, ha kell? Csak a reklámok mennyisége után, vagy a teljes kiadvány után?
A szankciók kivetése és végrehajtása termékdíjjal kapcsolatos feladatokra az APEH hatáskörébe van utalva.
A KvVM. nem fog ellenőrizni és nem fog megbírságolni.
Nem tudom, hogy az APEH mikor vizsgálja a 2005-ös évet, de Te akkor lennél bajban, ha most (vagy addig az időszakig amíg nem tetted meg a bejelentést és a beszámolást a KvVM. felé) kapnál egy APEH ellenőrzést és akkor bukna ki a hiányosság.
A KvVM-nek beadandó dokumentumokat le kell dátumozni. A 2005-ös évről Neked 2006. február 15-ig kellett volna beadnod etzeket a dokumentumokat. Az APEH lehet, hogy megbírságol azért mert későn adtad be a cuccot. Lehet, hogy annál jobban megbírságol, minél később adod be a cuccot. Az APEH-nál ugye sohase lehessen tudni:). A bírság mértéke 200.000.- forintig terjedhet.
Nagyon sok olyan cégem van/volt, akiknek visszamenőleg lett elkészítve az összes termékdíjas dokumentációja (beleértve az APEH felé történő termékdíj-fizetést és bevallást), de az önellenőrzési pótlékon kívül semmiféle plussz anyagi terhet ezidáig nem róttak ki.
Az APEH-nek sem volt meg a szükséges kapacitása ezidáig, hogy megfelelőképpen ellenőrizzen, de ahogy az idő múlik, úgy kezdik egyre jobban kigyúrni magukat termékdíjból is.
Én a helyedben beadnám a bejelntésem és a beszámolóm a KvVM. felé még az idén, és akkor legalább az év tekintetében nem késtél el. A beszámolócsomag (KT5230) főlapján van egy bejelölhető négyzet, amivel igazolást kérsz, hogy eleget tettél az adatszolgáltatásaidnak. Az igazolást kb. fél év után kapod meg, ha megkapod egyáltalán. Célszerű a beadott KT5230-at lemásolnod és megőrizned, mert lobogtathatod egy ellenőrzés alkalmával, hogy Te beadtad, csak nem jött még meg az igazolásod.
Most akkor mit csináljak a 2005-ös elmaradt Kvvm bejelentéssel vajon?
APEH-nak jelentettük azt csak a minisztériumnak nem.
A minisztériumi fazon telefonon azt mondta hogy nincs kapacitásuk ezeket ellenőrizni.
Ebből következően, ha most decemberben bejelentem, akkor a sok unatkozó emberke, aki egyébként is ezerrel azon van hogy minél fontosabbnak látszódjon, szerintem ezt a nyilvánvaló bírságolási alkalmat, ami többletmunkát nem igényel, nem fogja elmulasztani.
Úgyhogy én inkább kivárnék a 2006-is számok bejelentéséig, és vagy akkor jelenteném le a 2005-öst is egy borítékban, vagy azt nem jelenteném sehova se.
Az akkor való visszamenőleges bejelentés tűnik a legjobbnak.
