Az elszívót ha a padlásra vezetted az nem szerencsés, mert a tetőszerkezet fog elrohadni nagyon hamar az elszívott levegőben lévő szennyeződésektől, kis szerencsével eltüzeled a tetőt.
Az életben nem fog elrohadni semmi sem, sima cseréptető, átfúj rajta a szél, az elszívó meg nem lesz használva, mint említettem, előtte sem volt.Egyébként a padlásajtó is innen nyílik, üzemszerűen fel van támasztva néhány centire, de télen, zárt állapotában sem a tökéletes tömítés netovábbja.
Légbeejtővel semmi probléma, mert ha lesz valami gond akkor csak ti fogtok széndioxid mérgesét kapni, ergó a szomszédokat nem veszélyezitek.
Ebben a helységben eddig egy B típusú gáz állókazán volt, az megszűnt, egy másik helységben lett felszerelve egy kombicirkó, C típusú, értelemszerűen zárt égésterű, mivel lakótérben nem nagyon engedélyeznek új beépítésként B típusút már.A légbeejtőt a gáztűzhely miatt abban az esetben kellett volna felszerelni, ha a konyha nyílászárói a 40 éves romok helyett újra cserélődnek valamikor.Tehát az átvétel idején a régiek vannak bent, ergo légbeömlő sem kell.
Az meg, hogy milyen mesterrel dolgoztattál azt a munkája minősíti, a tervet és előírásokat semmibe sem vette, remélem azóta elvesztette a gázszerelői igazolványát.
Teljesen hivatalos minden, gázterv,engedélyezés, csőhegesztés, óra le-fel, nyomáspróba, gázmeo.
Az már csak hab a tortán, hogy még el is dicsekedsz vele. Hát szerintem ez több mint elgondolkodtató.
Gondolkoznod azon kéne, hogy ha elsőre nem értesz meg valamit, akkor van-e értelme ennyi negatívumot azzal kapcsolatban feltételezned/leírnod.
Az egész abból indult ki, hogy kell légbeömlő, munkaponti vizsgálat, gázszelep, meg mitudomén még micsoda egy gáztűzhely üzemeltetéséhez, miközben azt ugye nem tudjuk, hogy az a gáztűzhely milyen körülmények között is üzemel.
Nekem nem kellett, hivatalosan sem.
Aztán ha szerencséd van akkor kijön egy másik ember a szolgáltatótól és leveszi az órát szabálytalan vételezés miatt.
Van program amivel a légcserét lehet számolni, de szerintem talán 5-en tudják kezelni:-) Ez a program írója mondta nem én találtam ki.
A természetes légcserénél nagy probléma a szél. Nem elég, hogy állandóan változik az iránya, és ha ez nem lenne elég még az erőssége is elég hektikus. Tehát számolhatatlan. A ventilátort meg elég jól tudom számolni és tudom mi várható tőle.
Aztán már nem is kell megemlíteni a téli és nyári állapotot.
Nézzük csak mi az az 50 Pa. Tételezzük fel, hogy a konyhádban van egy elszívó ventilátor ami 50 Pa nyomáskülönbséget hoz létre.
Becsukod az ajtót és a konyhából ki akarsz jönni:
befele nyílik az ajtó ekkor ha lenyomod a kilincset kirobban az ajtó a képedbe, mivel az ajtóra kívülről közel 8 kg erő hat és befelé tolja az ajtót. Peches esetben ha az orrod van elől akkor simán orrba vág, vagy ha papucsban közlekedsz és a lábad van elől akkor a nagy lábadról leugrik a köröm:-)
Kifele nyílik az ajtó. Ekkor megint csak kellemetlen a helyzet, mert nem tudod kinyitni az ajtót mivel ekkor is legalább 8 kg erővel kell húzni az ajtót, ergó szép lassan letéped a kilincset és nem tudsz kijönni:-)
Tehát a légbeejtőt nem a hóbortos gépészek találták ki.
Azért csak el lehet követni vmiféle méretezést ( külső és belső levegő sűrűségkülönbségéből, a helyiség magasságából származó gravitációs felhajtóerőből), ha vki annál többet akar leírni, mint hogy, lyukas a ház és majd szellőzik :-)
A szellőző levegő beáramlását a légbeejtő luk hozza létre, nem az elszívó
Levegő áramlást nyomáskülönbséggel és legalább két lukkal lehet elérni. Nyomáskülönbséget vagy gépi úton (venti), vagy gravitációs elven (kémény) lehet létrehozni. Egy luk csak szükséges, de nem elégséges feltétel. És ahogy Wattocsak is fogalmazott, még egy passzív ház is tele van lukkal, gyakorlatilag a légbeejtő teljesen felesleges egy páraelszívó számára.
Sajnos a törvényalkotó a 4.3.1 c.) pontban egyszuszra túl akart lenni az A és B típusú készülékeken, de sajnos nem sikerül neki, mert a kérdéses mondat esetén a két készülékcsalád másképp viselkedik. Ami jó B-re (kéményes), tehát a rendelet mostani szövege, az nem jó az A-ra (kémény nélküli).
De egyébként a 4.3.1-es pont a.) b.) c.) d.) e.) mondatai között VAGY kapcsolat van. A e) pont pedig nem ír elő automatikusan záró szerelvényt.
hidd el lakótelepi lakások 40 % ban kizáratásra ítéltek!
it a 70 es években épült házakra gondolok.
Kirohadt ablakokat újra cserélt lakó aki nem oldotta meg a légellátását a készülékének azonnal kizárható.
stb .stb.stb.
kicsit fura a helyzet mert nem jogunk van a baleset veszélyes helyzet jelentésére hanem kötelességünk azt jelenteni.
Másik :
ha valaki megvádol hogy korrupt vagyok, és nem tudja bebizonyítani miből gondolod , hogy nem vádolom meg becsületsértésért, és nem fogom hitelrontásét elkalapálni. Persze jogi úton!
A szellőző levegő beáramlását a légbeejtő luk hozza létre, nem az elszívó. Elszívó nélkül is üzemelhet a gáztűzhely jól záródó ablakok mellett, ha van légbeejtő.
Én úgy tudom, a nyílt égésterű kazánoknál kell tiltani a ez elszívót, hogy ne szívja vissza a füstöt a kéményből.
Tehát ha a szellőző levegőt ventilátor hozza létre, akkor a gázkészülék üzemét addig le kell tiltani, amíg a szellőztetés nem üzemel. Tehát a gázkészüléket addig nem lehet üzembe helyezni amíg a szellőzés nem biztosított.
Ebből az következik, hogy a páraelszívót akkor üzemeltetheted amikor csak akarod, de a gáztűzhely csak akkor tudod begyújtani ha az elszívás már működik.
Na most a topiktárs ideiglenesen egy 80 - 100 légm3-es padlástérbe engedi és akkor te rohadásról beszélsz .
Nem akarok kötekedni, de kormi07 topiktárs nem írt semmiféle ideiglenes bekötésről. Megjegyzem volt már szerencsém látni pár ilyen elrohadt tetőszerkezetet. Nekem mindegy ha elrohasztja engem nem zavar.
Más kérdés, hogy ha az a 80-100 m3 összejön légbevezető nélkül akkor az a ház olyan mint a szita. :-)
Engem az háborít fel, hogy van egy link szerelő és egy link gázmeós produktumát hozzuk példának, mint kovetendőt, hogy nem kell semmivel sem foglalkozni jó az ahogy mi kigondoltuk, oszt jó napot.
És milyen előnnyel jár, hogy a padlástérbe nyomja be a párás, zsíros, büdös levegőt?
Illetve ez az előny nagyságrendekkel nagyobb, mint a padlástér (faszerkezet) állagának romlása miatt időben később kialakuló hátrány?
Egyébként vagy jól szellőztetett adott padlástér, vagy nem. Képernyő elől számomra a megnyugtató megoldás a szabad térbe történő kivezetés (illetve ha gázellátást is érinti a dolog, akkor kötelező is).
Igaz én a problémákat nem megoldani szeretem, hanem egyből elkerülni a lehetőségét.
A főfogyasztás a fűtésnél van, majd a meleg víz termelés és végül a konyhai tűzhelyé. Tény , hogy majd 4 x -es a villany ára mint a gázé , de a főzési és sütési energia nem sok , így egy villanytűzhely fogyasztását ki lehet bírni.
Ráadásul az un. indukciósoknál meg jó a hőhasznosulás.
Valamikor az anyósom volt úgy villanykályhákkal fűtött és 25 -ös izzókat használt. Nem modern égőket, hanem a hagyományos izzókat.
Sokan vaccillálnak a villanyfűtésen , győzködik magukat innen is várnak megerősítést, mert nem hiszik, hogy nagyon drága, mások meg egy villany tűzhely fogyasztásától félnek.
" Az elszívót ha a padlásra vezetted az nem szerencsés, mert a tetőszerkezet fog elrohadni nagyon hamar az elszívott levegőben lévő szennyeződésektől, kis szerencsével eltüzeled a tetőt. "
Remélem nem komoly ez az aggály !
Mo.-on van kb. 4,1 milló háztarás, mondjuk felében gáztűzhely , kerekítsünk lefelé. Legyen 2 millió, jó ha 10 % a rendelkezik konyhai elszívóval, a többi konyhába direkt megy az égéstermék. Tény van és kell lenni légcserének - már vagy 50 éve.
Ennek ellenére a magyar konyhák javát terheli a gáztűzhely égésterméke és természetesen a bútorzatot is. Ráadásul a magyar konyhák térfogata eléggé kicsi. Mondjuk az átlag nem több 25 légm3- nél.
Na most a topiktárs ideiglenesen egy 80 - 100 légm3-es padlástérbe engedi és akkor te rohadásról beszélsz . Persze lehet beszélni róla , csak éppen nem valós probléma.
