A svábhegyi seriff kocsiját egy kedves ismerősöm vette meg, aki Szentendrén lakik, így a környéken fel-felbukkanhat az unikális járgány. Kicsi a világ :)
XI és mindenki, aki a Svábhegyen megcsodálta a chateau-t, valamint a seriff járgányát:
a svábhegyi seriff kocsija a múlt szombaton porzott el mellettünk Szentendre belvárosában. Az alatt a villanásnyi idő alatt, amíg szemügyre vehettem, sértetlennek látszott (bár ez a sofőrje stílusából nem evidens). :o)
Nem tudom, hogy a feliratot átigazították-e szentendreire?
-----------
Gozsdu rulez.
r_b.
Figyelem! Figyelem!
Trolibusztörténeti összeállítás van a Veterán Autó és Motor c. havonta megjelenő magazin júliusi és augusztusi számában (meg lehet, hogy még utána is), nagyon érdekes képekkel spékelve! Trolibuszrajongók (és vezetők) figyelmébe.
András
Nagy hallgatásból visszatérvén természetesen kapásból kéregetek.
Megtenné valaki, hogy ha van neki néhány egy sorozattal régebbi magyar érmesora, azt fölteszi egy szkennerre, vagy le digitfotózza és elküldi nekem? Egyik munkámhoz kellne, és perszem túúúdom, biztos vannak itt numizmata topik is, de én titeket ösmerlek. ;o)
HELP ME!
:o)
PS.: a numizmaták foglalkoznak az érmékkel, akkor kik azok, akik a bankjegyeket gyűjtik?!
A hálás olvasó szkennelésre szívesen kölcsönadná az alábbi dokumentumokat (de nem sértődik meg, ha nem kell):
víztoronynak
Az 1930-as évek közepén, minden bizonnyal a Tatai úti víztoronyból fényképezett körpanoráma az Északi Fűtőházról, a Rákosrendezőről, Zugló északi részéről és a távolban Pestről. (Hosszú képeslap a Zékány-Máthé kiadótól, megjelent a vasúttörténeti park megnyitására, a nosztalgiaboltban vettem.)
Hamsternek
Budapest nagy részét és az elővárosok egy részét tartalmazó, 1938-as turisztikai térkép. Viszonylatszám nélkül feltünteti a villamosvonalakat, mératárány nincs rajta, a mérete kb. 40x45 cm.
Újpest 1941-es katonai térképe, ez nagyon részletes és jó minőségű.
Egy, a budapesti villamosokról szóló 1895-ös újságcikket árulnak az eBayen:
The Electric Street Railways of Budapest (nem reklám, mert nekem nincs anyagi előnyöm, ha valaki megveszi:)
Amíg le nem zárták a legtöbb házat, szenvedélyes "udvarjáró" voltam. Néha csodákra bukkantam néhol pedig sötét dohos szük udvarokra. Van a Szív utcában egy majdnem titkos és nagyon drága de jó étterem egy udvarban. Mikor oda mentem alig találtam meg, csengetni kell a kocsibejárón és csak úgy lehet bejutni, de megéri.
Tegnap este, jól végzett környékbeli munka és az egész napos eső után, jártam egyet a 8. kerületi Kálvária tér környékén, a Kálvária és a Lujza utcában. Lehet, hogy csak a kora esti hangulat és a felfrissült idő tette, de meglepően barátságosnak tűnt, a lepusztultság, a foghíjak és tűzfalak ellenére. Kisvárosias hangulatot varázsol főleg az, hogy van hely. Az pedig, hogy a szegénység következtében sokkal kevesebb az autó, visszavisz húsz-harminc évet az időben.
A Városi Színház házának mellékutcai szárnyában épp levegőzött valaki egy ablakban - azt hiszem, rengeteg népszerűbb hely van Pesten, ahol sokkal kevésbé kellemes lakni, mint ott.
(Bár Párizshoz képest - az egyetlen külföldi nagyváros, melyet elég jól ismerek - egész Budapest szellősen épült be. Olyan hatalmas üres területek, mint nálunk mondjuk a vasutak környéke, ott elképzelhetetlen. Gondolom, ez változni fog a következő évtizedekben.)
Éjfél előtt jártam még a Gozsdu-udvarbeli "kerthelyiségben" is, főleg Emma múltkori cikkén felbuzdulva. Szinte hihetetlen, milyen helyek vannak a város közepén! (Itt egy tavalyi képsorozat egy lengyel oldalról, itt pedig magáról a helyről szóló képes Index-cikk.) Közhely, hogy az udvarok mennyi meglepő értéket, hangulatot rejtegetnek - hozzáteszem, hogy a teljesen átlagos, érdektelennek tűnő udvarok is. Tulajdonképpen a város legalább fele életünk során ismeretlen marad a legtöbbünk előtt - mintha egy faluban csak az utcákat járnánk be, és nem tudnánk, hogy néz ki a kertek alól.
Hát én most nem találom, de szerintem sok helyen készülhetett, mert a bojkottmozgalom elég kiterjedt volt. A helytörténeti füzetben sem szerepel erről több, mint hogy a kezdeményező 36 családot a rendőrség végül a Jancsics-rét (kb. a mostani társadalombiztosítási székház) gödreibe, építési törmelékből készített kunyhókba telepítette ki.
(Viszont itt egy kép a Hét- és Tizenháromházról, valószínűleg a 60-as évekből és a SZOT-toronyházból fényképezve.)
Részletesebben ír a hétházi bojkott történetéről és hátteréről Gyáni Gábor Bérkaszárnya és nyomortelep, A budapesti munkáslakás múltja (Mikrotörténelem sorozat, Magvető, 1992) c. könyvének A bérlet: jogi formája és a gyakorlat fejezetében. Idézi az akkor épp ott lakó Kassák önéletrajzi regényét (Egy ember élete): "Vándorértekezletekkel, szónoklatokkal és énekszóval kezdődött, s elsején a lakók egyöntetűen megtagadták a házbérfizetést. (...) Nemsokára megkezdődött a macskazene a házakban. (...) Házról házra jártunk, Silberstein ('a mozgalom lelke') szónokolt, a férfiak az udvar közepén álltak, és munkásdalokat énekeltek, az asszonyok főzőkanalakkal, rossz fazekakkal, ócska pléhdarabokkal siketítő lármát csaptak a folyosókon. Így tartott ez tíz, tizenegy óráig, aztán szétszéledtünk, bebújtunk a fészkeinkbe, hogy eltegyük magunkat másnapra."
Emlékezetem szerint nem egészen a Domus helyén. Miután akkoriban a R.K. krt. egy kockaköves egysávos út volt, mellette még maradt elég hely a piacnak. A Domus mellett viszont ott volt a Dózsa mozi, ami sokkal beljebb volt, mint az akkoriban ott álló sarokház. Emlékezetem szerint nem volt neve a térnek, mert csak a R.K. krt. része volt.
Azt tudtam, hogy régi elmegyógyintézet volt. Most megnéztem Adametz Gyula Angyalföld-monográfiájában (1947, reprint 1998), aszerint 1884-ben nyílt, egy százéves vízgyógyintézet helyén, állami intézményként, sőt múzeum is volt benne.
A "kis Lehel piac" a Lehel u.-Hungária körút sarkon, a Domus helyén volt, és az 50-es években szüntették meg. Adametz és az utcanévlexikon szerint 1902-től a kereszteződésnél lévő teret Lehel térnek (Adamecz zárójelben hozzáteszi: Kis Lehel tér) hívták, ami azért furcsa, mert a Ferdinánd térnek már 1884-től szintén ez volt a neve.
Köszi a "reklámot", remélem majd tudunk segíteni oda-vissza velük, mert a villamososok is valamiért alig fényképeztek a Dagály utca vonalától kifelé...
Netán ott is készült az a híres kép(sorozat), amelyik minden könyvben benne van, hogy a lázadók állnak kint a gangon meg az udvaron, ádázul néznek a kamerába, és mindenütt hópehelyként hullanak a papírfecnik meg tollpihék?
Azt tudod, hogy a jelenlegi Nyirő Gyula kórházat eredetileg angyalföldi örjöndének hívták? 1945. angyalföldi bolondházként működött. Aztán az igazgatósági épületet lebontották, az állt a Lehel út Róbert Károly krt. sarkán. Majdnem ugyan erre a sorsra jutott a régi zárt osztály, amit időközben eladtak és most irodaházként működik. Ismerted a kis Lehelpiacot?
Jártam az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményben. Az oldalukon felsorolt kiadványaik közül kapható ötféle a Helytörténeti Füzetekből (100-100 Ft-ért), az utcanévlexikon és a "régi kép-új kép" koncepcióval készült, Kerületünk hajdan és ma c., 95 oldalas fotóalbum (1500-1500 Ft-ért).
Véleményem az utóbbiról, hogy nagyon szép és érdekes, beleértve a történelmi szemelvényeket. Kár, hogy a mai fotók készítésekor sokszor nem figyeltek a lehetőleg azonos perspektívára, és nem követték a Lugosi Lugo által megfogalmazott elvet, hogy az összehasonlíthatósághoz kell legalább egy azonos objektumnak lennie a képen.
Villamostörténészeknek: a gyűjtemény vezetője azt mondta, hogy viszonylag kevés a villamosos, általában az utcai fényképük, mivel a 16 ezres történeti fotótáruk nagyrészt mozgalmi témájú pályázaton gyűlt össze. (Így pl. rengeteg képük van Kádár János látogatásairól angyalföldi üzemekben...) És csak egy nyugdíjas villamosvezető-nőre emlékeznek, aki ilyen témájú fotókat böngészett náluk. A gyűjtemény vezetőjének elküldöm Hamster angyalföldi oldalainak a címét; azt mondta, ilyesmiről álmodozott, és be fog nézni ebbe a fórumba is.
Hollósy Sándor: Hétház-Kilencház-Tizenháromház c. munkája (XIII. kerületi Helytörténeti Füzetek 7.) alapján még egyszer a témáról:
Az Árpád-hídi autóbuszpályaudvar melletti, Váci-Árboc-Visegrádi-Zsilip u. tömb a Hétház. (Ebben mindannyian tévedtünk, kivéve Novembert, aki nyitva hagyta a dolgot.) A Tizenháromház a szomszédos Váci úti tömb, a Zsilip u. túloldalától a Süllő u.-ig. Az utóbb Kilencháznak nevezett Malomházak pedig a Kassák Lajos(régen Fóti)-Huba-Tüzér-Botond u. határolta tömb.
Emma írásából kiderült, hogy a hetedik kerületi Százház valóban annyi lehetett, és semmi köze más telepekhez. Legfeljebb annyi, hogy a köznyelv annak mintájára nevezte el a később épült, egyforma házakból álló együtteseket. (Tegnap a Százház u. felé mentem haza, és - az egyik házhelyen működő parkolónak a környéket jól ismerő őreivel együtt - egyetlen, még meglévő házat tudtam felfedezni, mely egy cég szépen felújított székhelye.)
Mindhárom említett angyalföldi telepet a Százháznál később és magánberuházásban építették: a Kilencházat 1885 körül az Első Budapesti Gőzmalmi Rt., saját (nagyrészt külföldi) szakmunkásainak, a Hétházat és a Tizenháromházat egyaránt 1896-97-ben, de más-más vállalkozók és kivitelezők, a környékbeli gyárak, főleg a Schlick és Nicholson gépgyárak munkásainak.
A Tizenháromházban jobbak voltak a lakáskörülmények, mint a Hétházban, ma viszont fordítva van, mert az utóbbit a nyolcvanas években felújították, egyedül a Váci út-Zsilip u. sarkán álló házat (a befektető szesznagykereskedő az építkezés előtti időből származó raktárát) bontották le, és építettek a helyébe irodaházat.
A Tizenháromház szerepel Déry Tibor Felelet, a Hétház pedig (mivel az író többször lakott ott) Kassák Lajos Egy ember élete és Angyalföld c. regényeiben. Az Angyalföldből forgatta Révész György 1962-ben az Angyalok földje c. filmet, részben a Hétház udvarában. Érdekesség még, hogy a Hétházban tört ki 1910-ben az ország első lakbérfizetés-megtagadási mozgalma.
Rémlik, hogy olvastam a cikket, s úgy emlékszem, a Podmaniczky utcai sarokról volt szó benne, ott lehetnek MÁV-lakóházak. Meg akartam nézni, de nem találom a cikket, belső keresővel sem.
Nos, akadnak zavarok az ujságíró fejekben. A mai ujságban olvastam, hogy a Munkácsy u. és Andrássy ut sarkán lévő MÁV házak is igen rossz állapotban vannak. Véletlenűl az említett sarkot évek óta figyelem, mert üresen állt rajta egy totál elhagyatott villa, amit 5 perccel az összedőlés előtt kezdett el ujjáépíteni német tulajdonosa. A másik sarkon is egy villa szerü ház áll. A MÁV-nak van valahol tudtommal 1 székháza az Andrássy uton, de jóval beljebb.
Szóval nem ártana a szerzőknek egy kis felfedező séta mielőtt leülnek irni.
