Szerintem azért rgy új járműbeszerzésnél illő előregondolkodni.
A 160-as közlekedésre az alapok megvannak ( 120, 30a, 100-as egy része, illetve a jelnlegi 1-es vonal nyomokban...) , ezért jó nagy faszság lenne pl. 120-as tempóban gondolkodni.
Gondolom a különféle tanúsítványok, karbantartások, fenntartás ára a sebességgel nő (talán még nem is lineárisan, hanem nagyobb mértékben). Ha ezt, és a belföldi kocsipark állapotát tekintjük, szerintem hosszabb távon gondolkodva teljesen logikus lenne különválasztani a (nagyobb mennyiségű) belföldi és (kisebb számú) nyugat-Európába szánt kocsikat.
Emlékeztet a vita a TRAXX-ok kapcsán is kitört Nagy Országos Nyüszögésre, hogy mércsakszázhatvan...
Én csak a cikkre reagáltam,én úgy értelmeztem hogy 20 kocsi nemzetközi forgalomra készül a fent maradó 130 meg belföldi lessz,azért irtam hogy nem igazán kell jobb forgóváz! Bocs ha rosszul értelmeztem a cikket!
Itt a hozzászolók fikázzák azt a forgóvázat,lehet azt is nekem csak egy kérdésem lenne Magyarországon az össz vasútvonal hány százaléka az ahol szükség lehet a 160 illetve magasabb sebességre alkalmas forgóvázzal felszerelt vasúti kocsira?
Én úgy gondolom, hogy a hazai fejlesztésű-gyártású GH 250 forgóváz (ami a BDVmot és mellékkocsijai, valamint egy csomó - egyébként 200-ra alkalmas, pl. Bvmz - nemzetközi kocsi alatt is van), egyáltalán nem szar, sőt az egyik legjobban futó forgóváz a hazai járműparkban (mondjuk a mezőny nem túl acélos, de a GH250 tényleg jól fut).
A 2 évvel ezelőtti Innotranson azt mondta a kiállító, hogy ezt a forgóvázat még képesek gyártani, ha szükséges.
amúgy cuki, nincs olcsó forgóváz, mert az olcsó nem bírná a 210-es tempót, de hát nem is kell az nekünk, majd lesznek "belföldi" IC plusz-mínusz jelzésű kocsik is, ahová jól bebuherálhatjuk a hazai sz@rt
még a "tőkés import kiváltása" és "devizagazdálkodás" kulcsszavak hiányoznak ebből a cikkecsből, hogy úgy igazából a hetvenes évek rothadó pocsolyájában érezzem magamat ;-)))
Muhahahahaha! Négy éve röpködnek a számok! :-) A fotón meg egy 3G-s IC kocsi van természetesen. A hülyéjének annyi esze sem volt, hogy beírja a Google-ba, hogy IC+...
Kompatibilis az SzA-3-assal annyiban, hogy ha kiveszed az SzA-3 kapcsolófejet, a helyére be tudod tenni a BSzU fejet (fészket). Két kocsit akkor tudsz kapcsolni, ha mindkettőn BSzU fej van. Kell egy közdarab, amelyiknek az egyik végét fixen rögzíted valamelyik fejben (oldalról ekkor egy-egy köröm mélyed bele a közdarabban lévő nyílásokba), a másik végénél pedig a fejet ellátod egy kétoldalról szétcsavarható köröm-rögzítővel (bármelyik fejre felhelyezhető, akár mindkettőre). Ha tolatni kell BSzU-s kocsival, arra az esetre létezik egy, a közdarab helyére illeszthető közvetítődarab. (Igaz, ha pont nincs köröm-rögzítő a fejen, akkor kicsit munkásabb a csere.) És hogy mindez mire jó mondjuk a SchaKu-val szemben? Arra, hogy az átvihető vonó- és ütközőerők azonosak az SzA-3-aséval, míg a SchaKu ennél jóval kevesebbet visel el. Villamos motorvonaton a dolognak nincs különösebb teteje (pedig ott is használják), mozdonyvontatta távolságin viszont már lehet.
Ahogy a filmekből is látod, a kapcsolókészülék nem merev rendszerű. Vagyis a két kapcsolófej függőlegesen el tud csúszni egymáson. Ha elég sokat csúszik (egy zárhossznyit), akkor szétkapcsol. Ezért, ha a kocsi futóműve és a kapcsolókészülék elég messze esik egymástól (pl. ilyenek az autószállítók), akkor teszem azt, gurítódombon előfordulhat, hogy magától szétakad ott is, ahol nem kéne. Ilyen esetekben a kapcsolófejre felülről vagy alulról ráhegesztenek egy határolóelemet (van olyan kapcsolófej típus, ami eleve tartalmazza a határolót, sőt, akár alsót és felsőt együtt).
Köszi. A középütköző (ütköző-vonókészülék az okés), de képes ez a készüék függőlegesen el tud fordulni? Mert ha igen, akkor hogy lehet szerelvényt csatolni, ha meg nem, akkor meg hogy érhet hozzá bármi is az oldalütközőkhöz? Mozgóképes ábrán egyértelműen látnám, de így kissé kérdőjeles számomra az egész.
Jómúltkor pont kifogtam, ahogy Fc keleti rendezőben tili-toliztak egy rakott tengelyátszerelt tartály vonattal. Nem elég, hogy a tolatás miatt dübörgött, még a lötty is rázta a kocsikat:)
Még a sok timföldszerelvény korszakából emlékszem a szovjet vonókészülékek hangjára. Ha összetorlódtak a kocsik, induláskor egy dübörgés vonult végig a szerelvényen, mikor egymás után kinyúltak. Nagyon tetszett, mikor négyszáz méteren két másodperc alatt végigrohant ez a hang.
A nagy vonó- és ütközőerőt továbbító SzA-3 és Janney készülékek, nem holtjátékmentesek. Ezért ahol szükség van a holtjátékmentes kapcsolásra, ott ezeknek a módosított változatát használják, amelyek viszont jellemzően nem alkalmasak arra, hogy folyamatosan össze- és szétkapcsoljuk őket. (Tipikus alkalmazásuk az úgy-ahogy fix távolsági vonat szerelvénye/stokkja.) Ha szükség van a holtjátékmentességre, viszont az üzemszerű kapcsolásra is, ott használják az oldalütköző-szerűen kinéző, de annál lényegesen gyengébb végerejű készülékeket, vagy egyéb, feszesen tartó megoldásokat (munkaemésztőkészülékekre csatlakoztatott keret, vonókészülék alatt-felett alkalmazott, szintén munkaemésztőkészülék-szerű szerkezet).
Hinni lehet, és valóban az van, csakhogy bármilyen központi vonó-ütközőkészüléknek van egy holtjátéka - kivéve a holtjátékmenteseket, amelyek viszont jellemzően nem alkalmasak az üzemszerű szét- és összekapcsolásra (pl. BSzU-4). Teherkocsik esetében a jelenség általában nem probléma, viszont személyszállító kocsik esetében igen. A megoldás az oldalütközők használata, de ezek nem vesznek fel teljes ütközőerőt, csupán a vonókészülék feszesen tartására valók. Ha a kocsik többé-kevésbé állandóan kapcsoltak, akkor alkalmazhatók mindenféle egyéb megoldások, például a teljes gumiszufléra kiterjedő érintkezési felület (elővárosi kocsik esetében szokásos).
Akkor úgy rángat, mint a kisvasút, amelyiken csak a C50-es fékez?
Ha teljesen kiesik a feszesen tartó szerkezet, akkor a jelenség hasonló, bár kisebb a holtjáték.
Mitől voltak gyengébben az oldalütközők, mint normál esetben?
Valószínűleg egyszerű S-2-T típusúak voltak, és túlzottan elkoptak az ékes felületek. (Karbantartási hiba: cserélni kellett volna a kopóbetéteket. Ez valamilyen ok miatt elmaradt. Megjegyzem, nem jellemző a távolsági kocsiknál, első ízben tapasztaltam életem során ennyire problémás állapotú munkaemésztő készüléket.)
