ma is megállapíthatjuk a vépeti(k) összest böngészve, hogy "sic tacuisses philosophus mansisses" - de nem hogy javul a helyzet, egyre jobban romlik... :(
"Kínában az utóbbi években elképesztő ütemben építik a maglev hálózatot: jelenleg több mint húszezer kilométer hosszú a mágnesvasútpályák összesített hossza, ami így a világon a leghosszabb gyorsvasútrendszer."
"Mivel Japánban meg sok az öngyi, ezért egy ilyen hely ideális lehet erre." - Tehát pl. ahol kevesebb a vasúti öngyi, az szükségszerűen kevésbé ideális? Vagy mi ez a reláció?
Most mi a kérdés? Az öngyik jellemzően olyan módot választanak, ami könnyen elérhető.
"Mivel Japánban meg sok az öngyi, ezért egy ilyen hely ideális lehet erre." - Tehát pl. ahol kevesebb a vasúti öngyi, az szükségszerűen kevésbé ideális? Vagy mi ez a reláció?
Későbbi hozzászólásokra reflektálva: Véletlenül itt nem megy át senki a sorompóval, ordítva csilingelő, esetenként még a vonat közeledési irányát is jelző fényjelzővel, gyalogos átkelőhely esetén gyakran még terelőkorláttal is ellátott "beláthatatlan" átkelőhelyen. Meg amúgy, aki vasúti átkelőnél megy át az nem utas, szóval nem vagyok benne biztos, hogy a random gyalogosokról vagy az állomáson tartózkodó utasokról van-e szó, de utóbbiak meg csak akkor tudnak átjárni a vágányokon, ha a szakaszon naponta max. 5 pár motorkocsi közlekedik Vmax = 40km/h-val.
Sőt, vidéken is, ahol megfigyelik, hogy a jónép előszeretettel próbál átmászni a töltésen, oda még ilyen 1m belmagasságú aluljárót is rögtönöznek.
Rendszeresen vonatozik az egyik rokonom, ő is erre panaszkodik már hónapok óta, hogy Eger-Bp között az új vonatokon soha nincs nyitva a WC, a személyzet lezárja, a válasz: megtelt.
Nem mondtam, hogy lassan kell menni, nem tudom, honnan veszi ezt bárki is. Viszont lehetnek sietős vagy bamba utasok is. Egyszer amikor Budapesten keresztül haladtunk egy különvonattal, a gyakori kürtszó ellenére sokan rohantak át a vonat előtt, mert azt hitték, hogy az övüké jön. Ha ugyanezt egy beláthatatlan átjáróban tennék, akkor még idegeseítőbb lenne a masiszinták számára.
Mucuska, nekem is van jogosítványom mezőgazdasági vontatóra, nem csak gépmenet, és mégse oktatom ki a földművest, hogy miként kell szántani. Pláne nem állok le csakazértis vitatkozni velük végesincs hülyeségekkel.
Másrészt idehaza van polgármesteri lassújel pár mellékvonalon (a véletlen balesetek kivédése okán, nem pedig az önként jelentkezők végett), de ez nem feltételezi, hogy Japán full zsúfolt elővárosaiban az egymás s..gében közlekedő vonatok is piroszkálnak, mert olyanok a szuicid statisztikák. Mégis, szerinted mennyivel kéne menni, hogy meg lehessen állni? Hárommal? Mert az meg már qrvára mindegy, hogy egy tengellyel mentél át a pályázón, vagy huszoneggyel.
Aki öngyi akar lenni, az nem feltétlenül az átjáróban próbálkozik, akkor meg a legkevésbé, ha ott a vonatok lassan mennek.
Oszt ölég volt ennyi belőled is, meg a témából is egy darabig.
Felétek esett? Kölnben ragyogó napsütés volt ma :-)
Hazafelé készültem. A Hauptbahnhofon kissé felrotlódtak a nyugati irányú gyorsok: az aacheni (RE1) 15, a mönchengladbaci (RE8) 5 percet késett, a koblenzi (RE5, ez kellett nekem) pontos lett volna, de beszorult a másik kettő mögé. Mivel a 8-ason egy késve beérkező ICE üres szerelvénye dekkolt, amit nem tudtak a gyorsok előtt kihúzni, mindhárom gyorsot a 9-esre kellett fogadni (a 8/9 közt van egy szigetperon, azonos peron másik oldalára simán át szoktak tenni vonatokat, ha úgy jön ki, de ez most nem volt járható).
Végül behozták az aachenit (146-os mozdony plusz 6 emeletes kocsi) a 9-es vágány végére (D-E-F szakasz), a gladbachit (2×425) az elejére (A-B-C szakasz) egyszerre. Eközben ott volt a peronon már a koblenzi vonat utazóközönsége is, mivel annak az idejében jártunk már. Nem mondom, hogy sok üres hely volt a peronon. :-) Ezt a peroni utastájékoztató nem tudta kezelni, az nem tud egyszerre kiírni két vonatot, így leszedték a feliratot, csak azt írták ki, hogy Kérjük, figyelje a hangosbemondót. A hangos meg folyamatosan azt harsogta, hogy a két vonat egyszerre van benn, melyik hol. Ezzel felváltva az mondták be, hogy felhívják a figyelmünket, hogy az állomáson jelenleg tolvajok tevékenykednek, figyeljünk a holminkra. Nem olyan könnyű ám az, ha lépni alig lehet a peronon, és esetleg a peron másik végén van a vonatod ahhoz képest, ahol te vagy.
Aztán kizavarták az RE1-et, blokkra mögötte az RE8-at, egyből utána jött be az RE5, majd ez is kiment +7 perccel.
Úgy, hogy a masiniszták többsége nem szereti a beláthatatlan átjárókat, mert akkor durvább meglepetésként érik a sínre hajtók/lépők, és túl későn tud csak gyorsfékezni.
Mivel Japánban meg sok az öngyi, ezért egy ilyen hely ideális lehet erre.
Másfelől meg annyiban érdekes, hogy nem lassít, és nem ad hangjelzést ezeken a helyeken a vonat.
Ma egy kicsit fényképeztem még az eső előtt, ha Rotterdam felé motorvonat mögé nézünk, láthatunk 2 hidat is.
A régebbi híd felé halad ez a gyorsvonat Antwerpen irányába. Kis gyaloglás után már látszik is az első 2000 - ben épült híd, amin a nagysebességű pálya halad és mögötte a régi 1872 - ben átadott és 1936 - ban átépített objektum...
... amelyek alapvetően a Rajna két partját kötik össze. Most egy Thalys megy Rotterdamba az új hídon.
Egy kis zoomolással ilyen együttállást sikerült fotózni. A régi hídon Antwerpen felé egy rövidebb tehervonat DB mozdonyokkal, az újon egy gyorsvonat. A gyorsvonati mozdony mögött vezérlőkocsi található, de semmi gond, volt egy másik mozdony is a vonat végén.
Végül egy kis 1500 voltos felsővezeték-tanulmány vasbeton oszlopokon. Drótok mindenhol.
Egy kis carszkojeszelói: a csőben a lyuk és a RoLa (rzd-partner.ru alapján)
Az RZsD leánycége, a Szövetségi Teherszállítási Társaság (FGK) felfedezte magának a RoLa szolgáltatást. Na persze, ezt így egyszerűen nem lehet kijelenteni, mert a rendelkezésre álló rakszelvénnyel, a félpótkocsik, pótkocsik, nyergesvontatók+félpótkocsik akár normál pőrekocsikra is ráfuttathatók, amennyiben a pőrekocsin biztosított a járművek rögzíthetősége. Nemegyszer előfordult már az elmúlt évtizedekben, hogy ezzel a módszerrel "közút-pótlást" végzett a vasút. Viszont dedikált RoLa eddig nem volt, legalábbis rendszeres jelleggel nem. Ennek az egyik oka, hogy ha már ilyesmire vetemednek az oroszországi hálózaton, akkor nagyobb távolságokat érdemes megcélozni, ahol nemcsak környezetvédelmi és ehhez hasonló, itt-ott indoklási nehézségekkel küzdő szempontokat lehetne felsorolni, hanem kézzelfogható eseteket. Például, ha az adott távon a közúthálózat fejletlensége vagy túlterheltsége miatt, a vasúti szállításból egyértelműen profitálhatnak a résztvevők. Igen ám, csakhogy ahol már többezer kilométerekről beszélünk, ott nem árt, ha a közúti fuvarozók is rendelkeznek a megfelelő területi lefedettséggel vagy egymásközti szerződésekkel. Úgy tűnik, kezdenek felállni a közutas érdekhálózatok, és az FGK megkísérli kihasználni a helyzetet.
2013-ban a Ruzhimmas (avagy RM Rail) megépítette a 13-9961 típusú, többcélú pőrekocsit. Egy normál konténerszállítótól abban különbözik, hogy szériatartozékok rajta a járműrögzítő alkalmatosságok, és a szokásoshoz képest valamivel alacsonyabb, 1100 mm-es a padlómagassága: teret engedve a minél nagyobb rakománynak. Az RZsD még 2013 végén kiadta hozzá a rakodási utasítást (ennek a vége felé láthatók ábrák a járművek elhelyezésének a módjáról). A kocsi RoLa forgalmon kívül konténerszállításra is felhasználható, meg voltaképp bármire, amire egy pőrekocsit be lehet vetni.
Az FGK két pilot-viszonylata: Moszkva-Novoszibirszk és Moszkva-Jekatyerinburg. Emellett tervezik a Moszkva-Krasznojarszk, Moszkva-Irkutszk, Moszkva-Zabajkalszk viszonylatokat. Ahol már a ló túloldalára való átesés is felmerül, hiszen 5-7 ezer kilométerre furikáztatni a vontatót, vagy akár a félpótkocsit, szemben a rajta lévő konténer kétszeri mozgatásával, első ránézésre furcsa. (Persze az FGK szempontjából elég lehet rá egy "az érintett közutas cégek biztos tudják, mit csinálnak" típusú válasz.)