Köszi ezt a szép beszámolót! Nagyon örülök, hogy összességében szép élményekkel tértetek haza! Már alíg várom, hogy mi is induljunk. Remélem júliusban igazi döglesztő meleg lesz, mert én azt csípem, de nagyon! És persze, hogy mi is felejthetetlen emlékeket szerezzünk!
Én kicsit szégyelltem magamat annakidején, hogy nem tudtam városonként idézni, hogy hol és mit láttunk, csak azt tudtam, hogy jól éreztük magunkat. Ami meg a Bonifacciós kompolást illeti, tényleg érdemes elötte valahonnan megtudni, hogy mikor indul a komp. Viszont az autót NEM SZABAD átvinni kompon, hanem ott kell hagyni Santa Theresaban, a kikötőben. Bonifaccióban nagy a tömeg az év minden hónapjában és gyalogosan könnyen bejárható.
Ahogy a beszámolódat olvastam, biztosra veszem, hogy fogtok még Szardiniára menni, mint ahogy mi is 2x jártunk ott. Az összesen ott töltött 3 hét is csak egy kis kóstoló volt. Nagyon beleszerettem a szigetbe, mint ahogy úgy látom, hogy Ti is!!
Tehát az üzemanyag-kalandon túllendülve szétnéztünk Lanuseiben, ami egy nagyon kedves városka, gyönyörű kilátással a tengerre. Az idős emberek kiülnek a piazzára beszélgetni, zegzugos utcácskák, igazi mediterrán hangulat. Innen Arbataxba vezetett az utunk, ahol a viharos erejű szél által felkorbácsolt tenger és a kikötő látványán kívül mi nem sok érdekeset találtunk. Persze lehet, hogy rossz helyen kerestük, mint oly sok mindent:-). Na, persze ez a látvány is lélegzetelállító volt!!! Visszafelé ismét kanyargás a borzongató hegyi utakon, időnként lenézni sem mertem a mélybe és nem tudtam eldönteni, hogy mi erősebb: a halálfélelmem, vagy a látvány miatt érzett elképedésem. Gyönyörű a táj!!! Legszívesebben úton-útfélen megálltam volna fotózni. Egyik esetben lelkesen kiugrottam a kocsiból, hogy lefényképezzem a fantasztikus látványt, de a szél akkorát taszított rajtam a szakadék felé, hogy jobbnak láttam szépen visszabújni az autóba. Az út mentén az utikönyv nagyon sok látnivalót ír, de mi beértük azzal, hogy szépen lassan lecsordogáltunk a tengerpart felé. Az idő ui. nem volt túl barátságos:-(. Santa Maria Navarresenél pihentünk meg a tengerparton, itt már szépen sütött a nap. A part, mondanom sem kell, csodás! Turista alig, a víz kristálytiszta. Innen szépen visszakacskaringóztunk San Teodoróba. Ezen a napon kifejezetten hideg volt!
Kedden Sassarin kersztül Algherót vettük célba a Logudoro-fennsíkon át, aminek kifejezetten Skóciához hasonlatos arculata van. Egészen véletlenül találtunk rá azokra a pisai-román stílusú templomokra, amelyek képét annyira megcsodáltam az utikönyvünkben (ha kerestük volna, tuti, hogy nem bukkanunk rá!!!). Gyönyörű hely, erős széllel:-). Sassariban elég sokat időztünk azzal, hogy megtaláljuk a szűkös zegzugos utcácskákat, amiről a Marco Polo utikönyv regél. Persze utólag rájöttünk, hogy ott volt az orrunk előtt. Ezért a hangulatért érdemes ugyan megállni Sassariban, de én úgy gondolom, hogy ennél sokkal különb zegzugok is vannak Szardínián, tehát én utólag inkább kihagynám ezt a kört, főleg mert ebben a városban aztán rendkívüli példáját láthattuk a kaotikus déli vezetési habitusnak. Alghero viszont fantasztikus!!! Nagyon jókat lehet sétálni a városban, a látvány a városfalakról lenyűgöző, a hangulata páratlan! Gyönyörű fehér tengepartja van, ahol elücsörögve meguzsonnáztunk, majd Castelsardo felé vettük az irányt. Castelsardonál sokat gondoltam Szofira, aki elragadtatással mesélt a városkáról, mi pedig olyan szélben érkeztünk oda, hogy végül arra sem méltattuk, hogy a várba bemenjünk:-(. Nagyon rossz volt miatta a lelkiismeretem! Őszintén szólva nem is gondoltuk, hogy be lehet menni, csak amikor kitegergőzve a városból elhajtottunk a bejáratnál, akkor vettük észre, hogy van még tovább is az út, de akkora már nagyon el voltunk csigázva. Nagyon sajnálom, hogy kimaradt, így csak a gyönyörű kilátást sikerült megcsodálni..., ide nagyon szeretnék majd még visszatérni!
Szerdán végre megérkezett a szép idő, úgyhogy nekivágtunk a strandoknak! Nem vagyunk egy napozós páros, de nagyon örültünk, hogy végre istenigazából kipróbálhatjuk azokat a gyönyörű partokat. A La Cinta még el volt ázva, így tovább keresgéltünk és végül Budoninál találtunk egy fantasztikus helyet. Nyüzsgés nem volt!!! Ezért 3 nap változékony időjárásával fizettünk, de nekünk így is megérte!
Csütörtökön döntöttünk úgy, hogy áthajózunk Bonifacióba. Na, ezzel is jól felsültünk! Aki Korzikára szeretne hajózni, az időben keljen fel és lehetőleg előre tájékozódjon a kompjáratok felől, ui. tévedés, hogy sűrűn járnak a hajók. Mi pl. 11 után értünk oda, a 11 órás kompot pont lekésve, a következő pedig csak 15 óra után indul, és mivel vissza csak a 20 óra utánival lett volna értelme jönni, ami azt jelentette volna, hogy sötétben kell kacskaringózni, ezt inkább nem vállaltuk. Lehet, hogy bátraké a szerencse, de a férjem mégsem vállalta be az éjszakai vezetést, pedig elég rutinos sofőr. Hát, ez van! Majd legközelebb! Pedig emlékeztem rá, hogy Szkati ott vett gesztenye-pálinkát, amit én is szerettem volna:-)))!
A kompfiaskó után Palau felé kocsikáztunk, megnéztük Palaut, persze kihagytuk a medvét, mert arról csak utólag értesültem a könyvből, hogy az meg ott van:-(. Viszont megnéztünk egy erődöt valahol Palau mellett, ami börtönként üzemelt egészen a közelmúltig. Nagyon érdekes volt, és nagyon szép volt a kilátás, viszont fogalmam sincs, hogy mi a hely neve, azóta is keresgélem a Marco Polóban...
A szikla alatt, amire az erőd épült, nagyon szép aprókavicsos strand van, azzal próbáltuk feledtetni Bonafacio fájó hiányát.
Pénteken reggel még nem volt egyértelmű, hogy mi lesz az időjárásból, így túrázni indultunk, ám véletlenül a La Cintán lyukadtunk ki:-))) Nem vicc, a férjem látott egy lahajtót, amiről azt hitte, hogy felfelé visz, ám kiderült, hogy alig pár száz méterre keveredtük a hoteltől:-)))))! De ha már ott voltunk, akkor sétáltunk rajta egy nagyot, addigra már szépen megszáradt. Rengeteg kagylót gyűjtöttem. Mivel az idő szép lett, visszamentünk, strandolósra vettük a figurát és újra visszatértünk a partra, ahol voltak ugyan, de gond nélkül taláhatott az ember olyan helyet, hogy a tőle jónéhány méterre lévő másik beszélgetését ne hallja, tehát kényelmesen el lehetett férni. Tömeg ezúttal sem volt, ahogy sehol, soha nem találkoztunk tömegnyomorral és-ilyen még nem volt- magyarokkal sem, pedig honfitársaink tényleg mindenhol ott vannak, de itt Olbiában a komp indulására várva hallottam utoljára magyar szót. Főleg olaszok voltak, meg esetleg németek. Nem mintha nem szeretném a honfitársaimat, de az ő jelenlétük tömegindikátor. És számomra ez a lényeg: hogy nem volt tömeg! 3 napot tudtunk parton napozva tölteni, fürödtünk is, mivel a sekély részeken nagyon kellemes volt a víz. Bár ezt lehet, hogy csak mi gondoljuk így, mert nem sokan pancsoltak a tengerben. Olyan volt, mintha csak a miénk lett volna az egész part:-)))! Én ezt éveztem!:-) Még le is barnultam, ami elég ritka az én esetemben!
Összefoglalva: nagyon jókat kirándultunk, nagyon szép helyeken jártunk, kicsit szerencsétlen turisták voltunk, mivel nem vettem őstermelőktől pl. semmit, nem jártam piacon, holott azt is nagyon szerettem volna, nem mertünk agriturismóban enni, mert Marco Poló szerint oda be kell jelentkezni (ezzel kapcsolatban van valakinek tapasztalata?), tehát egy csomó mindent nem próbáltunk ki...nem hajókáztunk, mert arra már nem is maradt idő..., de nagyon jól éreztük magunkat! És bízom benne, hogy a következő utunkra majd jobban rá tudok készülni, nem ilyen kapkodva indulunk el, többet tudok majd olvasni a látnivalókról, tehát profibbak leszünk, mint most voltunk!
Tehát, most készülők: nem fogtok csalódni! Egy Szardíniai nyaralást nem lehet elrontani!!!! Csak egy egyhónapos esővel:-), de ez a sziget annyira szeretetreméltó, hogy ilyesmit nem tesz meg senkivel! Ebben biztos vagyok!
Először is az odaútról: május 25-én, pénteken reggel 8-kor indultunk az éjféli komphoz Ausztrián keresztül. Nyugodt tempóban haladva, többszöri megállással leértünk időben. Firenze előtt azért majdnem szörnyet haltam, ui. dugó keletkezett (számomra érthetetetlen okból, mivel sem balesetet, sem útfelújítást nem láttunk), ami miatt kb. 1 órás késésbe kerültünk, és bár így is odaértünk jó időben, de így már erősen sötétedett és a táblák követése így körülményessé vált. Igaz, hogy ki van táblázva a kikötő, de ismeretlen helyen könnyen elbizonytalanodik az ember. Én nem bántam volna, ha azok a táblák 10-szer nagyobbak lettek volna:-).
A komponalvásról: aki csak teheti vegyen kabinjegyet! Legalábbis az éjszakai hajózáshoz. Mi egy kisebb komppal utaztunk este, nem voltak rajta olyan jó "csöves" alvóhelyek. Az étterembe nem mehetsz be aludni. Először kissé feszengve éreztük magunkat, (főleg a férjem), de aztán nagy nehezen csak letettük magunkat, hamarosan német és olasz családok telepdtek körénk, és így, hogy egyéb nációk is osztoztak a sorsunkban, már nem is tűnt olyan cikinek az egész. Rendbetettük magunkat a mosdóban, aztán jó nagy szunya a hálózsákban. Ami fontos: víz mindenképp legyen nálatok, én legalábbis többször arra keltem, hogy teljesen kiszáradt a torkom és iszonyú melegem van!
Elsőre tehát fura volt a hajón csövezés, de ahogy utólag visszagondoltunk rá már jó bulinak tűnt az egész, legközelebb már sokkal vagányabban csinálnánk:-)! Visszafelé nem volt gond a kabin hiánya, ui. a fedélzeten lévő nyugágyakban pihentük végig az utat. Szerencsére-kezdeti borongás után- végig sütött a nap, napozni is lehetett (naptej jó ha van az embernél), a kilátás pedig egyszerűen csodás!
A szállásunk San Teodoróban (Hotel Bonsai) nagyon kellemes volt! Egy barátságos, új szálloda, szerencsére a szállodákra jellemző ridegségtől teljesen mentesen!!! Mindenhol pozsgások és mediterrán növények, hűvös kőburkolatok, meleg színek, igazi délszaki stílusban. Ahogy Szofi is írta: a reggeli főleg nyalánkságokból áll, de ezek aztán rendkívül laktatóak és változatosak. És voltak napok, amikor sajtkrém is volt:-)))
Az időjárás eleinte nem szeretett bennünket túlságosan: megérkezésünket követő másnaptól egészen keddig borongós idő volt. Kiránduláshoz éppen a legjobb, csak attól tartottam, hogy végig olyan marad, ami azért nem esett volna túl jól...., node, nem maradt ám olyan!!! Volt annyi napsütés, amennyi kelett:-)
Vasárnap elzarándokoltunk Porto Cervoba, ami a városrendezés mesterműve! Nagyon kellemes hely! Majd Santa Teresába, és kicsit tovább a Capo Testához. Szerintem szavakkal nem lehet leírni a látványt. Több helyen láttam, hogy a bizarr szóval jellemzik, én inkább azt mondanám, hogy fenséges, és lenyűgöző. Ilyen helyeken érzi át az ember, hogy nem ő képezi a világmindenség értelmét és hogy mennyire icipici is a természethez képest. Sajnos a képek sem tudják visszaadni a látványt...Miután kibóklásztuk magunkat, leereszkedtünk egy picike öbölbe, ahol azt is megtapasztaltam végre, hogy milyen amikor csak kettőnké a part!!! A szerencse fiának éreztem magam:-)!
Ami fontos: széldzseki és sapka!!! Gyanítom, hogy Szardíniára úgy általában jellemző a szél! Különösen a fennsíkokon, de a tengerparton is! Szerintem sokat számít egy sapi, vagy kendő, ami védi a fület és nem szédülsz el a süvítő széltől.
Másnap murales-lesre indultunk Nuoro felé Orgosolo irányába, majd innen le Arbataxig és vissza az Orosei- öböl mentén. A panoráma valami elképesztő!!!! A legmeglepőbb helyeken találsz a szurdokok szikláin csimpaszkodó falvakat. A levegő tiszta, mint a kristály, az út mentén a fejed feletti sziklákon, a fizika törvényeire fittyet hányva, kecskék lógnak, a tűéles kanyarokban pedig, ahol azt gondolnád, hogy már élet sincs, tehenek bóklásznak!!!
Jó tanács: fél tankkal ne indulj el holmi táblácskákat követve nuraghékat nézni!!!! Ha nuraghét keresel egyet sem talász! Majd amikor nem számítasz rá, egyszer csak ott magasodik egy az út mellett! Épp félúton voltunk a végeláthatatlan kacsakringós utakon, amikor jelzett az üzemanyagjelző: senkinek nem kívánom azt a poklot, amit átéltünk, mire Lanuseiben végre megtankolhattuk az autót:-)))))!
Lehet, hogy már túl sokat írtam, nem tudom, mennyi szöveget enged a rendszer...
Na, megérkeztem:-))) Most, az utazástól kissé elfáradva csak annyit mondok: gyönyörű volt! Nagyon jól éreztük magunkat, és mivel rengeteg dolog kimaradt, ezt az egy hetet csak ismerkedésnek fogjuk fel; és már elhatároztuk, hogy vissza kell mennünk!!!! /Az imént olvastam újra Szofi és Szkati hozzászólásait (csak nem nyomtattam ki őket indulás előtt:-(((() és még annyi minden van, ami nekünk kimaradt!!!/
Ami biztos, hogy én a május végét egyáltalán nem bánom: ilyen stresszmentesen még soha nem nyaraltam! Ha magamhoz tértem, készítek egy beszámolót, és képeket is mutatok nektek! Persze, csak ha érdekel valakit:-)!
Ági, szerintem Budoninál voltatok! Mi is voltunk ott, píneák között sétálva jutsz el a partig! Nagyon szép partszakasz! Olyan jó, hogy mots már azok közé tartozom, akik jártak ott és végre megtapasztaltam azt a sok szépséget, amiről eddig meséltetek!
Semmikepp ne a keleti partszakaszon induljatok neki, mert borzaszto hosszu, kanyargos, nagyon lassan lehet csak haladni. ( Kb 60 km/ ora atlagsebesseggel ) Igaz, csodalatos latvany ,de nagyon huzos vegigcsinalni. A legrovidebb ut a negysavos Olbia-Nuoro-Oristano-Cagliari szupersztrada ,nem fizetos ( 3,5 ora ) es utana Cagliari-Muravera irany mar jol ki van tablazva . Ket lehetoseg is van, vagy a Cagliari-Solanas-Costa Rei-Muravera utvonal ,ami panoramas es latjatok az obloket kozben,vagy a 125-os ut Burcei-en keresztul Muravera-Villaputzu iranyban, amit a voros granit utjanak is neveznek . A folyomeder menten spontan novo oleanderek viritanak, csodaszep latvany.
Koszonom az elismerest a filmrol az RTL KLUB-os kollegak neveben is . Ha valakit meg erdekelne esetleg, internetrol is le lehet tolteni ,itt talalhato meg:
Kedves Emese!Megnéztük a műsort az RTL-en nagyon érdekes volt! Mi juni 09-én érünk Szardíniára pontosan 14.30-ra írják a komp érkezését. Golfo Aranci-ból melyik a legrövidebb út Muraverába?Sajnos egy kicsit félünk,hogy nem érünk le 20 órára.Ha késünk mi a teendő?Megvárnak,ha oda telefonálunk?Előre is köszönöm a segítséged!Anett
A segitségetekre lenne szükségem... Ha motor csónakot szeretnénk bérelni Szardínián, kell e kishajó vez. eng. hozzá? - Tőlünk Korzikán még a jet skyre is azt kérték.
Helyesbiteni szeretnem tegnapi uzenetemet, a szombati Fokusz Plussz-ban lesz a riport a szazeves szard pasztorokrol ( majus 26-an ) ,es ket het mulva a Garibaldi nevu hadihajorol .
Bar ez most nem a levelezeshez tartozik, de most kaptam az ertesitest, hogy holnap penteken ( majus 25-en ) lesz lathato az RTL Klub Fokusz Plussz cimu hirmusoraban a szazeves szard pasztorokrol keszitett riportmusor, melyet Urzulei nevu hegyi faluban forgattunk .Jovo het penteken pedig ugyanebben a musorban a Garibaldi nevu ,repulogep szallito hadihajorol, amibol 1 db van egesz Olaszorszagban, es az is eppen Szardinian tartozkodik ;bent a nyilt tengeren cirkal , es a magyar riportereknek sikerult ott is forgatniuk ,ami egyaltalan nem egyszeru feladat.
Akik szeretik ezt a szigetet, talan mas oldalu megkozelitest is kaphatnak ezaltal rola .
Ugyan 1 hét alatt nem jutottunk el sok helyre, de azok közül, ahol voltunk, a legjobb strandok közvetlenül San Teodoro közelében voltak. Azért a rend kedvéért mi az első napot a La Cintán töltöttük el, azért nem volt rossz.
Mi is bekanyarodtunk a jobb oldalt bevezető útra, és egy kicsit erdősebb résznél álltunk meg és egy kis séta a strandig. Ez most nem tudom melyik strand lehetett, de állati jó volt ott, sajna ott is "teltház" volt aug.-ban.
De irigylem azokat akik az idén oda mennek nyaralni....
Ja, nem egyről beszéltünk, de ez végül nem csoda, Szardínián egyik gyönyörű strand éri a másikat! A Cala Girgolu a teknőcös, ahol nem találtuk a gránit teknőcöt. A Capo Coda Cavallo kicsit odébb van de minket is lenyűgözött! Érdemes a panorámaúton végigmenni, csodás a kilátás fentről. És a La Cintán mi sem strandoltunk, pedig mindössze 500m-re laktunk tőle. Első nap kimentünk, megláttuk a tömeget (pedig még csak június közepe volt) és mi is távoztunk fürdés nélkül...
Viszont San Teodoro után pár km-re (Oliba irányában) jobbra levezet az út a Lu Impostu strandra (ki van táblázva), csodás és közel nem olyan zsúfolt mint az előbb említett strand. Ráadásul egy kis erdőn kb.10 perces sétával át lehet sétálni a Cala Brandinchi öbölhöz is.
Nagyon szépen köszönöm a képeket, Mindkettőtöknek! Kedvesek vagytok:-). Pénteken hajnalban indulunk és sajnos nagyon kevés időnk lesz az előkészületekre, bepakolásra:-(. Legszívesebben kijegyzetelném a fórumot, mert annyi szép helyről írtatok és nem tudom, hgy fogom őket megtalálni! Utikönyv csak a Marco Polo van, abban pedig olyan kevés info szerepel! Ha visszajöttem, beszámolok, remélem, akkor már én is ilyen lazán használom az olasz helységneveket!:-)))))
Igen, sejtettem, hogy a leírásod alapján az egy másik lehet, mert az a hosszú strand San Teodoro La Cinta nevű strandja lehet. Hát igen, ez aug. végén is tele volt, azért kerestünk mi is kisebb öblöket.
Ez egy nagyon jó ár, amin béreltetek autót! Ilyen olcsón talán csak görög szigeten tudtunk idáig, persze szigorúan főszezonon kívül, úgy szeptember táján.
Ha jól emlékszem, akkor mi úgy 40 EUR körül béreltük naponta( ebben tényleg minden benne volt, full biztosítás mindenre) és 14 napra. Ez tette ki a költségünk legnagyobb részét, de enélkül( az előző évi Korzika-Szardinia útból tanulva) semmit sem láttunk volna, tehát ez alapfeltétel volt és hiába került sokba, nem bántuk meg, mert kellett.
Ezt a helyet, amiről én beszélek, azt biztosan nem így hívják. Ez San Tehodoro környékén van, illetve San Theodoro és Porto San Paolo között valahol. Egy nagy útkereszteződés jelzi, hogy strand, de a férjem teljesen kibukott az " igazi" strandtól, ami lapos, hosszú föveny, millió ember, kiabálás stb. és azt mondta, hogy " na húzzunk innen!" Így aztán tovább mentünk a bekötőúton, mig erre a Capo Cavallora ne találtunk. Aztán megnéztük az utikönyben is, mert előbb láttuk, mint ahogy olvastunk volna róla.
