CEO: az olyan, mint a vezérigazgató angolszász nyelvterületen.
Amiről kérdezel, "esztétikai okok", olyan dolgok, amelyekről egy háttér-mélben megkértél, hogy itt, a Felületen ne beszéljek. Segítséget kértél, amelynek, sajnos, nem tudtam eleget tenni.
Nem is az üggyel van a baj, hanem azzal, hogy mennyire megnyomta szegény fickót.
Az a sztori zseniális, amikor álmentősökkel akarják elvitetni, de az sem kutya, amikor rájön, hogy a szomszéd csak azért barkácsol otthon, hogy a kalapálással megtörje az Ő lelki ellenállását.
Kicsit irigylem is, mert legalább minden pillanatában van célja az életének. ;)
a radarost krónikus idöhiány miatt nem olvastam végig, de én már a hetvenes évek végefelé hallottam hasonló kisérletekröl usa-ban és ahogy most kicsit utánnanéztem nem teljesen kamu az ügy.
Persze. Annyi különbséggel, hogy én lusta vagyok cukkolni, csak reagálok. Rájöttem például, hogy pokoli ritkán megyek be olyan topicba, aminek a számlálója már harminc felett van. Csak a friss ökörségek vonzanak, egymás rágása alig.
Az a radaros nagy arc. Egyébként sokat ír ide, négyjegyű regszáma van. Ősnettós. :)
Az én helyzetem könnyebb. Soha nem szeretek senkivel azonos nézeten lenni és így a politika szórakoztatóbb. Akkor meg pláne, ha tudom, hogy semmit nem akarok elérni az égvilágon a nézeteim ismertetésével. Azt a legkevésbé, hogy valakit meggyőzzek. Így egyszerű. Ahogy szoktam írni, olyan mint az állatkert. Az ember dobálja a banánt, a majom meg rázza rácsot. ;)
Vannak jó poénok, vannak fantasztikus őrültek / Ez a kedvencem, egyszerűen lenyügöz :)))/, még néhány rokonszenves fickó is.
belohin az individualanarchista
/Orvosi közlemény: Ha az utolsó szót egy lélegzetre ki tudja ejteni, nincs szüksége logopédusra ;) /
Igaz, a legjobb hely egy szakmai fórum. Ott is vannak olykor nagy rokonszenvcsaták, de mégsem megy vérre. Amikor még én is erősen tuningolgattam, mindig azok a fórumok voltak a békés szigeteim. Sajnáltam, hogy megszünt a Terminal, azóta nehezen találok megfelelő helyet.
A legtöbb fórum tele lett elképesztő lámerekkel és félórákba kerül, hogy kirostáljam a "Hogy klikkeljek az egérrel" típusú dilettánsok nyavalyáit. Jó, én is voltam kezdő, de mindig súlyt helyeztem arra, hogy csak akkor kérdezzek, ha már nagyon sokat szenvedtem egy dologgal. Valahogy nem jól viselem, hogy mostanában pillanatonként nyit valaki egy témát azzal, hogy hány t-vel kell írni a format c:-t, és 1:100 aányban találok csak komoly dolgokat.
na ne kuszálj engem, a tengernek is két partja van, te meg egyértelmüen fityuszellenes vagy. akkor pedig csak a másik oldal tájékán lavírozol.
régen még egyszerübb volt az árnyalás: komcsi és a sötétbenbujkáló. ma ugyan kiválaszthatod a rekamié szinét, de akkor is döntened kell hogy jobbra vagy balra ülsz...
na azért nektek csak könnyü, mert valamelyik oldalon standoltok, én meg ha otthon elöfordulok úgy érzem magamat mint egy csolnakban a tó közepén, mert folyásnak csak nem lehet nevezni ezt.
igyaztán inkább elökapom a békalábakat és lemerülök kicsit a szigetemre...
No igen. Hasonló élményeim vannak, sőt olyanabbak is. A kedvencem az, amikor a az egyik legközelebbi rokonom, akivel évekig a legnagyobb egyetértéssel röhögtünk a politikán és a kisérőjelenségein, választások táján térdig érő kokárdában jelent meg. Ez még nem lett volna baj, de egy ezzel kapcsolatos tréfás megjegyzésemre bíborlila fejjel kezdett üvölteni és a minden harmadik szava a "hazaáruló" volt.
Nem értettem mi történt. Utána kezdtem gondolkodni azon, hogy tán egy ideje egyre kényszeredettebb volt az együttes derű, több lett a fej mellé csúsztatott szó. Azóta óvatosabb vagyok vele, és hogy annak kell lennem, sosem bocsátom meg a hatalommániás férgeknek.
Viszont a többiek zömével eszem ágában sincs óvatoskodni. Aki kilencszer csavarodott, vagy telibesz@rta a szabad madár /ez a kettő a legrosszabb fajta ;)/ és nem viseli a masszívan anarchista nézeteimet, meg politika alapján szelektál, arról jó ha hamar kiderül. Aki hajlamos bármely téren bevonalasodni, az a politikán kívül is beszerezhet fixa ideákat, engem meg csak a vidám bolondok érdekelnek, a dühöngők és a szomorú bohócok nem.
Egész egyszerűen, aki azért nem bírja a pofámat, mert klotyópapírra nyomtatva használom el az idoljait, az másért sem bírná. Akkor meg jó, ha gyorsan kiderül. :)
