Megjött a sarki oszlop tetején levő gólya párja is. Nagy volt az öröm és a kelepelés. Én is örültem neki. Érdekes volt, hogy leakart szállni a fészekbe egy 3. gólya is, de a hím ( szerintem ) szét tárt szárnyakkal és nagy kelepeléssel elzavarta onnan. Valószínűleg a tavalyi kelésből lehetett egy utód.
Ma fametszés közben ismerős hangokra lettem figyelmes. Felnézek és látom, hogy kis csapat fecske cikázik az égen. Csak egy rövid ideig tartó villanás volt az egész és már el is tűntek. De már itt vannak... : )
Kóbor veszélyes ebek nem csak erdőn/mezőn fordulnak elő, hanem, városokban, falvakban, tanyákon és azok szélén (tapasztalatból mondom) ui. élelem híján ráfanyalodnak az urbánus közegre. E területeken vajon milyen szerepben képzeled a farkasok visszatartó ill. ritkító funkcióját? Kilőni viszont sem külterületen, ilyen helyeken meg pláne nem lehet, "hála" az újabb vadászati törvényeknek....
A gyerekre vigyázni kell, ez természetes. De nem a farkasoktól kell félteni, hanem a kóbor kutyáktól, a rosszul tartott harci kutyáktól, a veszett állatoktól. És ezekből pont a farkasok hiányában van sokkal több. A farkasnak nem tápláléka az ember, nem érdemes közellenségnek kikiáltani. Pont erdőszélen nőttem fel, tehát tudom, hogy ezen kívül van még a részeg járművezető. Na ezektől viszont jogosan félteném a gyereket.
A vadásznak az is érdeke, hogy a nagyvadakat ő egye vagy etesse meg (például vendégvadászokkal). Dupla ösztönzése van: a bunda megszerzése és az őzek/szarvasok védelme.
Az való igaz, hogy a kóbor kutyák léte a vadállományra nézve legalább olyan fenyegető, ráadás azok nem a természet részei! ...Azonban megkérdezném, hogy laknál-e egy olyan erdőszélen és kitennéd-e szívesen a kertbe napozni az 1-3 éves kisgyereked abban a tudatban, hogy a környéken farkasok portyáznak, akiknek ugye semmilyen öröklött szelíd hajlama nincs, s egy közepes kerítésen egy ugrással áthatolnak..?
A vadászatnak lehetnek érdekei a farkasokkal, de a VADÁSZ ezt akkor veszi figyelembe, ha mással van kapcsolatban. Saját szempontból az a fontos, hogy ő lőhessen ki egyet-párat, mielőtt a többiek odajutnának!!! utóvégre nem fontos azt a vadásztársaknak is megmutatni...
Ha nagy éhínség lenne az erdőn, a farkas előbb összeszedi a kóbor kutyákat és macskákat, azután a faluszéli birkákat fogja kerülgetni, és nem az embert. És a farkas olyan rendszerbe kerül kis hazánk területén, ahol a vadászatnak tételes érdekei vannak a nagyvad állomány fenntartásában, tehát mire a birkákhoz ér, a vadászok már javában keresni fogják a farkasokat.
... meg persze őket is... Mert mi mással lehet bizonyítani? Azt bárki mondhatja: farkast láttam. Na de azt, hogy farkast lőttem... Hát persze, hogy az már bizonyíték ... az "ügyességem" mellett is...
Különben is... mit képzel az a nyavalyás ragadozó, hogy eleszi előlem a kinézett őzbakomat/sutámat, mit számít az, hús, hús... :( Meg a hülye nyulat, bal fácánt, bármi egyebet...
Tehát lop, nyírjuk ki!
Pár éve elkezdték kivágni a kertem végéből a nyárfást.
Volt benne egy ragadozó fészek ( ne kérdjétek, milyen, olyan... ) kimentem, megkerestem a vágásvezetőt, mondtam neki, mi van. Jó, majd figyelünk rá, pár sornyi takaró fát is meghagyunk. Hát persze... Addig nyesegették, addig farigcsálták, amíg a madár elköltözött.
..Hááát ja, valahogy elszoktunk attól "lehetőségtől", hogy megyünk, mendegélünk az erdőben és egyszer csak megáll az úton velünk szemben 1 vagy 2 (vagy több) farkas. :-S Na jó,,, lehet hogy alapból félnek, de mi van, ha nagyon éhesek, miután a vadászok leszabályozták helyettük a vadállomány őket megillető részeit..?
A farkasok hiánya nemcsak a vadállomány leromlásával járt, hanem nagymértékben károsodott a növényzet is aminek következtében megváltoztak az érintett táj hidrológiai, geológiai viszonyai. Ja, nem pozitív irányban,,,:-(
... persze azért nem igazán vagyok biztos benne, hogy örülnél, ha nem csak a gőzös, hanem egy farkascsorda is lófrálna fatornyos városod utcáin...
Az se igazán biztos, hogy odalennénk az örömtől, ha azt hallanánk-olvasnánk, hogy valamellik erdőben egy kiránduló párt támadtak meg ( mint Erdélyben a medvék ) az éhség okán.
A népesség hatalmas iramú növekedésével az ő számukra igazán nem sok hely maradt Európa jajdenagyon vadonjaiban.
Egy karvaly, rétisas, vagy hasonló jómadár még belefér az elképzeléseinkbe, de én már annak se tudok igazán örvendezni, ha éjjel a kutyáim egy másik (farkas)kutya jelenlétét veszik zokon és küldik melegebb éghajlatra az illetőt...
Na jó, ez nagyrészt off, Legeyen inkább szép napunk!
MME-nek jeleztem a problémát. Tegnap reggel válaszoltak az e-mailemre. Elnézést kértek és felajánlották, hogy az odú árát visszatérítik. Reggel elolvasás után nem volt időm válaszolni, a nap hátralévő részében meg kiment a fejemből. Ma jött a futár és hozott egy másik odút, ami teljesen rendben van.
Ha már a panaszomat kiírtam, szerintem úgy korrekt, ha a végeredményt is kíírom. :)
De igen, azt egyértelműen elírták. A kerek röpnyílású odúknál mm- ben adták meg az átmérőt. Valószínűleg e miatt nézték be a C típusú odú röpnyílásának méretezését.
Nekem is vannak tyúkjaim, de engem a gutaütés kerülgetne ha látnám, hogy megpocsékolja őket. Ugyan is én a tyúkjaimmal is úgy vagyok, mint a madarakkal. Szeretek velük bíbelődni, szeretem őket gondozni, elnézegetem ahogy kapirgálnak, stb. Szelídek, hozzám nőttek. Bár én sem bántanám, de nagyon nem örülnék a karvaly kártételének.
Még az etetési szezon elején én is találtam szürke balkáni gerle tollakat. A macskákra gyanakodtam pedig lehet, hogy karvaly volt a tettes. A tollak környékén nem volt vér, ezt furcsállottam már akkor is...
Sajnos a postagalamb, testtömege alapján még bőven belefér a karvaly zsákmányállatainak sorába.
Rendszeresek is a támadások, a karvaly a legvakmerőbb és a legagresszívabb ragadozó, többször előfordult, hogy a közvetlen közelemben, 0,5-1m-re levő galambra is rávágott. A galambokra csak a tojó jelent potenciális veszélyt, mivel annak testtömege közel 2x akkora mint a hímé de még így is csak fele a postagalambénak. Ennek ellenére simán levadássza, elvinni nem mindig sikerül de súlyos sérüléseket okoz és ha nem zavarják meg el is pusztítja, majd néhány dekagramm elfogyasztása után otthagyja.
Mindezek ellenére a legtöbb galambásszal szemben én nem haragszom rájuk és nem is kívánom kipusztulásukat. Szerintem nekik is ugyan annyi joguk van az élethez mint a többi élőlénynek, beleértve az embert is. Ezzel a véleményemmel "természetesen" nem vagyok "népszerű" a galambászok tobbsége között, de ez engem nem zavar.
Egy tojó karvalynak egyáltalán nem gond egy postagalamb.
Jó 15 éve, mikor még voltak japán (törpe) tyúkjaim, vagy 3 az évi, de már felnőtt kakast (érdekes módon tyúkot egyet sem) leütött egy tojó karvaly. 2-3 naponta egyet. Először csak a 2 hiánya, majd a félig megkopasztott és megevett maradványa tűnt fel, de a harmadikat a konyhaablaktól kb 2 méterre a szemem láttára szorította le és kezdte enni a még élő kis kakast. Vagy kétszer nagyobb volt a kakas és minden csípésnél vergődött, de felállni, menekülni már nem tudott. Mire kimentem, már a bordái között kilátszott a tüdeje, természetesen el is pusztult...
A karvaly és a héja (főleg a termetesebb tojók) megtámadnak náluknál sokkal nagyobb prédát. Héja tojó még a felnőtt mezei nyúllal is végez, ami nála legalább 3-4-szer nehezebb. Ráadásul ha valahova odaszokik addig nem tágít, míg ott talál könnyű kaját.
23 gyöngyös (annyi volt az összes) és legalább ugyanannyi tyúk elkapása után megfogtam a tettest, egy fiatal héját. Gyűrűvel a lábán másnap elengedtem a tőlünk majd 150 km-re lévő Gemencnél. (Ott jó helye lett volna.) Három nap múlva már újra nálam fogdosta a tyúkokat...
Nálunk főleg galambtollat lehet látni a kertben a karvaly hulladékaként. Találtam már félig megevett galambot is, szóval biztos, hogy eszi. Mondjuk magát az evést nem láttam, de karvalyt és karvalytollat többször is, más ragadozó madarat pedig nem.
Nálunk a téli időszakban kis túlzással napi szinten ritkítják a balkáni gerléket (postagalambok is vannak pár háznyira, de azokra nem látok rá teljesen). Volt, hogy tőlem 10-15 méternyire ütött le egyet és pár perc falatozás után az alig megkezdett lakomát a karmai között vitte el. Majdhogynem nagyobbnak tűnt a préda, mint a karvaly teste és alig bírt vele a kerítés teteje fölé repülni, de elvitte.
Ugyanakkor eredményes kismadaras vadászataikat alig látom, pedig örült módra becsapnak a fenyő lombjai közé is. Egyikük egy bokros részen, valószínűleg a kerítésnek repülve a földre szédült idén, még kótyagosan mozgott eleinte, de nem sokáig.
