Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Régen kűzdök már az ajtó piszkolódásának problémájával. A dolog nem vészes, de azért nem tökéletes. Na, szombaton gondoltam egy merészet, nem is volt igazán hideg benn (20-21 fok), ezért nem gyújtottam be, hanem nekiálltam piszkálni az ajtót. Felfúrtam a szekunder nyílásokat 6-osról 8-asra. 24db van belőle, úgyhogy ez így - ha jól számolom - 6,782cm2 helyett 12,058 cm2 lett. Visszatettem a tavalyi lemezt is, ami az ablakra irányítja a levegőt. Az eredmény? Jobb, határozottan jobb. A primert jobban lehet zárni, nagyobb a szekunder huzat, az ablak tisztább, de nem tökéletes. Ott, ahol beömlik a hideg levegő, megszínezi az üveget egy kis kóla színnel. Meg a sarkokban fenn, ahol nincs nyílás ott is fátyolos lesz. Nem nagyon zavaró, de nem tökéletesen tiszta.:( A perfekcionizmusomat bántja.:) Úgy néz ki, meg kell csinálnom a fordított U alakú befújót. Ami érdekes, hogy az ablak alja egyáltalán nem piszkos és lentebb a szélei is tisztábbak, mint voltak. Gondolom azért segít a kétszeres levegőmennyiség. Meg egy pici levegő a primerből is feljut a két szélén. Már ha nyitva van a primer.
Lehet, hogy nem jó, hogy a lemez rányomja a levegőt az ablakra? Kipróbálom majd függőlegesen is!
Szóval még november elején szétvágtam picit a csövezést és bepattintottam egy csőkígyós boylert.
Leírni egyszerű, de megcsinálni azért akadtak nehézségek. Kezdve mindjárt ezzel:
Innen akartam levenni a hideget és ide akartam bekötni a melegvizet. Ez a zuhany háta egyébként.
Na, azért kis trükközéssel és sok EUR leperkálása után ezt is megugrottam:
A bekötés soros, tehát a primer kör vize a boyleren áthalad, majd a primer/szekunder hőcserélőbe lép be. A fűtés keringető csak akkor indul, ha a kandallóba visszatérő elég meleg, tehát a byler már nem hűt rajta.
Üzemen kívül a csőkígyós boyler picit visszahűl a gravitáció miatt, de nem vészes. Eleinte zárogattam a csapját, de már nem piszmogok vele. Ha még akarnék módosítani, akkor a primer keringetőt betenném a meleg oldalra és tennék utána egy visszacsapót. Az két problémát is megoldana. Nem tolná a keringető a biztonsági szelepen a vizet a tágulásiba (most sem tolja, mivel le van fojtva), másrészt nem lenne gravitációs vándorlás a bojler és a tűztér között. Amúgy nem hittem volna, hogy 80l csőkígyós bojler bőven elég egy 5 fős családnak. Még egyszer sem fogyott ki, amióta beüzemeltem! Most már nappal szinte egész nap megy a fűtés, de amíg nem gyújtottunk be csak esténként, addig is meg lehetett fürödni az előző napi melegvízzel. Mondjuk zuhanyozni szoktunk, ez biztos számít.
Történt egy kis felülvizsgálat is, belenéztem a hőcserélőbe, mi történt 1 hónap fűtés alatt. A füstcsöves tartályt néztem meg, szinte csak egy lehellet finom fekete koromréteg volt a csöveken. Kátrány semmi! Putri szag semmi! Annyira vékony a korom/por, hogy a hosszvarrott 2,5" cső belsejében rendesen látni a varratokat. Ha lenne 70mm átmérőjű üvegmosó kefém, azzal lehetne leporolni.:D Ez nagyon remek! Több oka is van, de a legfontosabb, hogy a tűztér katlan (vízcsövek agyagba és tűzbetonba burkolva + samott falazás + tűzbeton tető) emelt égéshője nem sok elégetlen gázt enged ki. Ha nagy a tűz, rányitom a terciert is, az is utánéget még. A másik, hogy a fa csontszáraz, bár főleg fenyő. Semmi gond nincs vele, a tűztér szép fehérre kiég. Ha a fa száraz és van elég levegő az égéshez, jó anyag a fenyő is. Csak azért írom, mert van, aki utálja. Nekem majdnem ingyen volt, úgyhogy szeretem.:D Meg az az illat!:DDD A parazsat nem tartja, ez igaz, reggel mindig újra kell gyújtani. Nekem nincs már VTC, az Edilkamin féle kazánvédelmet használom: a primer kör 60 fokon indul. A szekunder kör egy másik vezérlővel szintén 60 fokon indul, de csak addig megy, amíg a primer visszatérő megvan 60 fok. Így az elején ki-be kapcsolgat, míg a radiátorok fel nem melegszenek. Amúgy a tűztér körüli betonba ágyazott csőrész elég jó előmelegítő, szinte kizárt a kátrány előferdülése. Talán az is számít, hogy a keringető lassan, a legkisebb fokozaton, félig zárt szeleppel keringet.
A tűztérben lévő tűzbetonon van már két repedés. Az egyik szinte nem is látszik:
Egy hangszórót annak, aki megtalálja!:D
A másik a fedélen van:
Az okát nem tudom, elvileg bírnia kellene. Na mindegy, egyelőre nem aggódom túl a dolgot.
Merengtem ezt a szép fotót nézegetve. Elképzeltem egy szép, épített kályhát oda a radiátor helyére*.:D Jó lenne egy alaprajz is az ötleteléshez, de ha jól gondolom nem véletlen, hogy van egy vizes központi fűtés kiépítve. Lehet, hogy nem tudjátok a kályhát oda betenni, ahol a kombi cirkó van (volt?), de amennyiben a rendszer leágazásai megegyeznek a gerinc átmérőjével (ami kétlek), akkor jó ötlet a radiátor helyére építeni egy vizes fűtőgépet. Egyébként a gerincig vissza kellene bontani. Mi van mögötte? Mi van felette? Vannak egyébként mobil kandallók/kályhák is. Miért a sparhelt? Szép meg minden, de a célnak nem igazán felel meg. Fazék vizet ill. hőcserélőt forralni? Nem lehetelen, hogy működni fog, de azért elég tré megoldás, na.
*Egy szép, épített tűzteret tennék ide, akár Ytonggal/km téglával kívül, vastag samottal belül szerkezettel és ráültetnék egy kafa füstcsöves tartályt, olyasmit, mint amit Citromélnek javasoltam (olvass vissza). Egyszerű, nagyszerű, biztonságos. Talán a bypass kialakítása és vezérlése igényel egy kis ügyeskedést. Tartályba felx inox csőkígyók (zárt fűtésnek és használati melegvíznek). Tartály nyitottban, tágulási felette. Tartály vize nem cirkulál. Na mindegy, nem engedem el magam nagyon. Ez a fazék forralósdi csak átmeneti megoldás lenne valami végleges felé?
Most akkor 19kW vagy 1.9kW? Az ugye nem ugyanaz. Vízre. Ezt írtad ugye. Hogyan lehet gyári adat, mikor a betét légfűtéses? Szerintem tegyél be egy hőmennyiség-mérőt, az lesz a mérvadó adat. Nem kerül nagyon sokba, de okos kis kütyü. Komoly vizes készülékek szoktak vízre 20kW körül tudni, de azok tényleg komolyak! Az áruk is:D Az én építményem mennyi lehet? Nem tudom, de szuperül kifűti ezt a szörnyű hideg kőházat. Bár errefelé nincs _nagyon_ hideg, de a szigetelés a nullánál is rosszabb.
Gondolom minősített, bevizsgált passzív házad lesz, de nálunk a 2 hetes karácsonyi távollét után az 5-6 fokos kinti hőmérséklet mellett is 13 fok volt. Most akkor ez is passzív? Nem hiszem. Pedig a macskának nyitva volt végig egy 110-es lyuk a falban. Nap nem tudom mennyit sütött, de a spaletták csukva voltak (be nem sütött). A hely viszonylag szeles, alul lakik egy szomszéd, felszuterénben, aki minimálisan fűt. Amikor otthon van, felfűti 18 fokra.
Először ellenőrizném a kivehető teljesítményt. Ismert térfogatú=tömegű vizet feltennék lefedve a sparheltre, és mérném a hőfokemelkedését. Ebből kapnék egy teljesítmény-értéket. Villanyrezsónál a 2kW fogyasztásnak kb. 60%-a hasznosul, ebből gondolom, hogy 1kW körüli teljesítményre a sparhelt is képes. Annál nagyobb a teljesítmény, minél nagyobb az edény - persze ingyenebéd nincs, ez a teljesítmény a nappali fűtéséből jön le.
A fürdőszbai radiátorok általában 1-1,5 kW körüliek, pl. 60*60-as DK típus. Erre pont jó az edény által a sparteltből felvett hő: nem fog felforrni se, de túl hideg se lesz.
Az mondjuk várható, hogy a fürdőszobai radiátor a teljes lakás fűtésére volt méretezve, tehát arra számítva, hogy a szomszéd szobák melegek. Így elképzelhető, hogy a fűtőtest egész napos (nappalival párhuzamos) fűtése is csak tizenpár fokot eredményez - de ez is jobb ugye, mint a mostani 4-5.
Ha esztétikailag elfogadhatónak tartod, akkor némi kéményellenőrzésre van szükség. Egy hideg napon a kémény kitorkolása felé lobogó lángok esetén a füstgázhőfok 70 fok felett van-e. (hőmérő...) Ha nem, akkor ezt nem kéne tovább hűteni, ha igen, akkor egy ilyen is beépíthető, ezzel a veszteséghő rovására tudsz fűteni.
Szóval a kérdés, hogyan jut el a teljesítmény a kályhától a radiátorig. Vennék egy esztétikailag illeszkedő lábost fedővel.
Ezt feláldozva felül-oldalt fúrnák rá két lyukat a csöveknek. (Hogy diszkréten, a kályha mögött lehessen vinni a csöveket) A lábosba valamilyen hőcserélő kerülne, ami lehet egyszerű csőspirál:
de hatékonyabb mondjuk egy autóbontóból valami kisebb fűtőradiátor. Szóval a fűtési kör zárt, légteleníthető. A hőcserélőbe dugott csőtermosztát vezérli a keringetést, ami lehet a meglévő keringető is.
Ha ez az edény fel van töltve vízzel, akkor a fürdőszoba fűtése beindul. Fontos, hogy le legyen fedve az edény, különben nagyon megnő a páratartalom. A gőz nem fog a fedő alól kicsapni, mert a hőt elviszi a hőcserélő. Ha nincs feltöltve vízzel, akkor csak nagyon minimális az elvitt hő - főleg ha a hőcserélő nem közvetlenül az edény alján fekszik fel.
Igen, kivitelezhető. Ha az összes többi radiátort elzárod, akkor a hő szinte kizárólag a fürdőszobában adódik le. A mostani fagyos időnél biztosan jobb lesz, hogy mennyire, az a részletektől függ. Ha csak a fürdések idején menne, az valószínűleg kevés lesz, mert egy áthűlt fürdőszobát 3-4kW melegíti fel rövid időn belül, az meg radiátorban nézd meg, mekkora, illetve a sparheltről levehető hő se lenne elég hozzá. Egy kisebb radiátorban folyamatosan keringetve a meleget már megodlható a fürdő hőntartása, amire esetleg a fürdések idején elektromos infrasugárzóval rá lehet segíteni.
Az amúgy érdektelen, hogy a keringető mennyit keringet, ami érdekes, hogy mekkora a sparheltről levehető hőmennyiség. Az edény méretétől és aljának simaságától valamint a tüzelés intenzitásától, kis mértékben a víz hőfokától függ ez, valahol 0,3-1,5kW közé saccolom.
Sajnos rossz hírem van. Ha egy üstöt tennél fel rá is kevés lenne ahhoz a vízmennyiség, hogy felfűtse a radiátorod. A keringető szivattyú egy óra alatt több mint 3.5 m3 vízet forgat meg. Ezt a mennyiséget nem tudja felmelegíteni a sparhelt. Nagyobb lenne az esély ha tudnál bele tenni bárhová egy spirált, vagy bármilyen hőcserélőt, mert akkor az működne egész nap, amikor begyújtotok.
A másik megoldás a fürdőszobába fatüzelésű boyler felszerelése. Az mire a vízet felmelegíti, a fürdőszobát is. Kérdés hogy van e ott kémény.
Üdv! Bár kicsit offolni fogok, mert nincs épített berendezésem, de kénytelen vagyok ide írni a dilemmámat, mivel más hasonlóval foglalkozó topik nincs az indexen.
Nekem sparheltem van. Történetesen központi fűtésünk volt egy kombi gázcirkóval, de a gázt immár kiköttettük. Az antik sparheltet (antik, tehát nem volna jó összefurkálni-faragni) történetesen éppen az egyik fali radiátor helyére tettük be.
A radiátort leszereltem, most csak a csonk áll ki a földből.
Hanem nagy dilemma, hogy hogyan fűtsük a ház másik végében lévő fürdőszobát, mert a zárt ajtókon és a falakon keresztül a hőmérséklete jó esetben fagypont körül marad egy hidegebb téli éjszakán, abban meg nem a legkellemesebb fürödni vagy egyáltalán WC-re menni. Az a merész ötletem támadt, hogy ha a sparhelt tetején egy nagyon nagy fazékban vizet forralnék, és abba merítenék egy keringetőszivattyúval megtámogatott és a központi rendszerre a leszerelt radiátor csonkjánál felcsatlakoztatott csőrendszert, az talán képes volna a ház többi radiátorának egyenkénti elzárása után a fürdőszoba radiátorát felmelegíteni a fürdések idejére. Ti bizonyára jobban otthon vagytok a témában, annak ellenére, hogy itt elsősorban épített kályhákról esett eddig szó - szerintetek kivitelezhető valami hasonló?
A víztér és az öntvény betét diletációs szempontból szabadon mozgók. Nincsenek megtámasztva.
A visszafordító "harang" holnap készül el a jövő héten már beszereljük. A visszafordítás a fűtőmaszkhoz képest 5-6 cm, tehát körbe fogja tudni járni a teljes tűzteret.
Az 1.9 kw gyári adat. de én beméreteztem..., és akadtak is gondok,amit majd meg kel oldanom ..
Ugynis mi lesz akkor ha haza érek, hideg van, begyújtok, és még 2 nap múlva is szellőztetni kell, mert durva meleg lesz...:? Felegesen---
Egyébként felmerült ma bennem a kérdés.. egyáltalán ebbe a házba kell fűés?
Igen, láttam a videót már. Ígéretes! Annyira szépen ég! Lehet, hogy legközelebb nekem is fordítósat kell építenem.:D Most éppen azzal vagyok gondban, hogy a jelenlegi kiépítés szétfűti a telepítés helyét, a kályhában lévő samott és tűzbeton túl sok hőt eltárol és sugároz kifelé az ajtón át, de a vizes rendszer (konkrétan a radiátorok) meg alulméretezett. Ebből is következik, hogy legtöbbet a nappaliban vagyunk:D
Szép munka. Aprólékosan, gondosan haladsz. Az öntvény betét tágulására mennyit hagytál? Nehogy szétnyomja a rászerkesztett vízteret. Ezzel a két oldallal tartok tőle, hogy kevés lesz a hőátadó felület, de ne legyen igazam. Mondjuk még nem láttuk a visszafordítót. Kijön a betétből a füst és lemegy oldalt teljesen? Mennyi lesz az összes felület, amit végigjár a füst?
A vizes részre írt 19kW nem kicsit tűnik soknak. Ez honnan jött?
Most sikerült befejezni nagy vonalaban a tűzteret, mondahatom elég jól müködik, igy az első útántoltés útán, de még kell egy kis idő mire beidomitom....
Jó lesz biztos, csak legyen kész hamar!:D Nem kell még fűtögetnetek?
Mi már begyújtunk minden este 3 db közepes (8-10cm) száraz fenyő meg egy vödör forgács fogy, de ez is sok. A HMV tartály miatt tüzelünk csak, hogy legyen fürdővíz, egyébként nem kellene. Most kinn 15, benn 23 fok van a nappaliban. Ez a HMV egy jó ok, hogy mindennap begyújthassak.:D
Egyelőre áll a fejlesztés, a tercier dobozt újra kell csinálni. Amúgy nagyon kafa lett minden. A bélés miatt az égés nagyon tiszta, a hőcserélő jól felveszi a meleget, primer fél zárásnál és max szekundernél a pillangót nem kell piszkálni és 150 fok a kályhából kilépő füstgáz hőmérséklete. Ha a primert maxra nyitnám, felforrna a víz. A bélés sok melget betárol, a tűz leégése után még órákig 60 fok felett tol a keringető. Ilyenkor már a fűtéskör csak szakaszosan kapcsol be (a visszatérő hőmérsékletétől függ a vezérlése). A fa száraz, az égés magas hőfokon történik, füst szinte nincs is, a hatalmas ablakra csak hamu rakódik, nem ég rá semmi, egy szalvétával le lehet róla törölni a port.
" Ha fordított égésű lenne, akár kondenzálási határ alá is le lehetne vinni a kilépő hőmérsékletet, amivel a hatásfok 100% körüli lenne (száraz fával!), hiszen gyakorlatilag nem maradna elégetlen gáz, ami szennyezne vagy lerakódást okozna. Persze ez már nem menne gravitációsan."
Volt egy két szabad napom, lebontottam a régi tűzteret, alakulóban van a másik de nem tudom mikor lesz idöm be fejezni... az alapelvet azt már bemutattam
Nincs.:D Az elv ugyanaz. A lényeg mégegyszer: ahol égetünk, oda nem teszünk vizet, majd a jól kiégetett gázokból kivonjuk a hőt. Az építményed ugyanezt csinálja. A 320Co hol van? A kályhából kilépő vagy a betétből? Gondolom a kályhából. Kicsit soknak tűnik. Talán ezért habzsolja a fát. Az én építményemet is lehet úgy hajtani, hogy 300-400 legyen a kilépő, de az pazarlás (a kéménynek a fele sem kell, 140-170 körül járatom) és mellesleg akkor gyorsan megforr a víz is (nincs puffer). Ha fordított égésű lenne, akár kondenzálási határ alá is le lehetne vinni a kilépő hőmérsékletet, amivel a hatásfok 100% körüli lenne (száraz fával!), hiszen gyakorlatilag nem maradna elégetlen gáz, ami szennyezne vagy lerakódást okozna. Persze ez már nem menne gravitációsan.
A kályhám nekem is tégla, kő és beton kívülről (most már belül is van egy kis növekmény:D), össze kellene számolni, de van benne tömeg rendesen,sok száz kg. Talán írtam is már, de a tüzelés vége felé kezd átmelegedni a fala és kb. addig meleg, míg újra be nem gyújtunk. Ez is egyfajta puffer hatás, de lokális (ott vagyunk legtöbbet, ahol a kandallókályha van).
Jöhetnek a képek, érdeklődve várjuk! Minden részlet érdekel!:D
Van sok kérdésem is:
- Hogy fűtöd a padlót a vízteressel, milyen a rendszer kialakítása, van-e puffer, nyitott/zárt, biztonság stb.
- Mi az a sok faigény és milyen tüzelőből, milyen hőfokra?
- A teljesítményt saccolod vagy méred? Ha méred, hogyan?
Mellékelek egy rajzot , ami egyesíti a vízteres kandalló, és a tömegkályha előnyeit.
Az általatok eddig becsatolt képek alapján, túl sok a hőcserélő felület, túl gyors a rendszer, és nincs hőtároló kapacitás.
A jelenlegi lakásomban is én készítettem a vízteres kandallót, működik is, jól fűt, csak sok a faigénye.
Hónapok óta tervezem az új házamba a kályhát, és ez lett a végeredmény:
AZ öntvény kandallóbetétet oldalról, egyenként 24 literes edény veszi körbe, felül csővel összekötve.
A tűz közvetlenül nem éri, csak a betét által kisugárzott hő belülről, és a visszafordított, másodégéstérbe kényszerített füst kívülről.
A füstgáz kilépő hőmérséklete 320 c fok, ami megakadályozza a kátrányosodást, és lassan fűti a közel egy tonnás téglakályhát.
A hőtartási kapacitás 8 óra, a felfűtési idő a sugárzott hő tekintetében 1 óra, a vízes rendszer hőkivétele 19 Kw. (Ami bőven fedezi a 90 nm alapterületű, de 300 légköbméteres lakás padlófűtési igényét)
Ha valakit érdekel teszek fel képeket a gyártásáról.
Köszönöm a segítséget és élni fogok vele.2 hét múlva fogok találkozni a szerelővel és meglátjuk mi lesz,de ha visszafizeti a pénzt akkor légfűtéses rendszeren gondolkozok és mindenképpen kikérem mindenki véleményét.
){kind=link}
