alant válaszoltam, nem tudom miért nem úgy ment el de lent a válasz, amúgy még annyit hogy a feketelőporos replikák feketelőporral, és csappantyúval működőképes fegyverek, csak magyarországon a lőpor és csappantyú birtoklása engedélyhez kötött, hagyományőrzők, és fekete lőporos lövészegyesületek juthatnak hozzá, a fegyveré nem bárki megvásárolhatja, a szomszédos szlovákiában ez fordítva van fekete lőport és csappantyút bárki, fegyvert csak engedélyre lehet vásárolni.
a bevetési egység először a lehetőség szerint minden hozzáférhető nyilvántartást megvizsgál, és akkor már egyből kiderül, hogy hivatásos vagyok és rendelkezem fegyverrel, ezek után már nem fog kijönni, és azzal, hogy a szerelők magánterületre történő belépésekor a magánlakásban történő tartózkodás megkezdése előtt felhívtam a figyelmüket hogy magánlakásban történik a tartózkodásuk az időtartamot, és végzett tevékenységet ÉN mint tulajdonos határozom meg jogilag teljesen tiszta helyzetet teremtek, amúgy akkor mi a helyzet ha múzeális fegyverek replikái vannak a lakásban, az 1800-as évek második felében gyártott kapszlis revolverekről, valamint szerelt lőszeres replikákról első ránézésre még a szakértő nemhogy átlagos ember sem állapítja meg hogy minden megkötés nélkül tartható fekete lőporos múzeális replikáról van szó.
amúgy a matricákat felragasztották, órár visszarakták, és csak munkavégzési papírjukat aláiratva eltávoztak.
Sziasztok
Tudna nekem valaki olyan igazságügyi szakértőt ajánlati aki ezekben az ügyekben képben van és már segített nektek? Budapestit lehetőleg. Köszönöm !
2012. nov. 19. 14:51"Ti nem látjátok mekkora GÁZ van?" - tegezte le a kormányt felszólalása címében a jobbikos Apáti István.
A gázról volt szó, azon belül is arról a sajátos gázszolgáltatói gyakorlatról, hogy találomra bírságolnak meg félmillió forintokra gázfogyasztókat arra hivatkozva, hogy sérült a gázóra plombája.
Alapvető probléma, hogy mindezt a gázszolgáltató saját szakértői állapítják meg, már azután, hogy fűrésszel szétvágták a plombát, egyben megsemmisítve az egyetlen bizonyítékot is.
Azt pedig már egyáltalán nem vizsgálják, hogy amúgy bárki lopott-e gázt, önmagában a plomba sérülése miatt is kötbérre kötelezik.
Ha ez nem volna elég, a gázszolgáltatók jutalmazással ösztönzik hibák találására szakértőiket.
"Magam is végigjártam ezt a kanosszát, állításait saját tapasztalataimból is megerősíthetem" - kezdte válaszát Fónagy nemzeti fejlesztési államtitkár, aki szerint korábban tényleg nem volt megfelelő a szabályozás, de azon már módosítottak.
Pontosították például, hogy milyen kifogásokkal lehet az Energiahivatalhoz fordulni.
A hivatal jelenleg is vizsgálja a Tigázzal kapcsolatos fogyasztói panaszokat.
A korábbi panaszok 53 százalékában a fogyasztónak adott igazat. "Azt természetesen nem ígérhetem, hogy ilyen soha többé nem fordulhat elő" - mondta magáról a gázos trükközésről.
Apáti nem fogadta el a választ, szerinte igen is lehetne tenni valamit a különös gyakorlat ellen.
Komment: Érdekes, hogy Magyarországon nincs érdemi következménye a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak, a fogyasztók alaptalan megrágalmazásának, jó hírnevük megsértésének, a sorozatosan kiadott hamis szakvéleményeknek...
Na ma megjelentek nálam is előzmény felmondtam a szerződést és más szolgáltatóhoz mentem, a hitelesítés 10 évéből 9 hónap van hátra tehát amúgy is 9 hónap mulva cserélnék az órát, megjelenésük így eleve büdös volt.Fegyveres dolgozó vagyok van önvédemi fegyverem, a kapuban közöltem velük, hogy magánterületre lépnek, az ittartózkodás időtartamát és feltételeit én határozom meg, és jól láthatóam kilógattam a pisztoly markolatát melegítőm zsebéből, mikor a pincében valamit morgott a szerelő elővettem és csőre húztam és közöltem a szerelővel hogy az órához kilenc éve nem nyúlt rajta kívül senki, úgy mormogjon, és ha nem tetszik lehet távozni, természetesen az ellenőrzés jó lett szó nélkül távoztak.
mindenkinek javaslom határozottan, ha kell csavarkulcsal kézben lépjen fel velük szemben én a tulajdonos vagyok birtokon belül azt köteles tenni amit mondok neki, a határozottság nagyon kell.
Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy a Tigáz Zrt., valamint a Tigáz Dso. Kft. által kialakított ellenőrzési, igazságügyi szakértő alkalmazási és kötbér kivetési gyakorlatát a lent előadottak, a csatolt újságcikkek, internetes bejegyzések és TV riportok figyelembevételével vizsgálni, a TIGÁZ eljárása során az irat betekintési és irat másolat készítési, valamint az Alaptörvényben rögzített panaszjog gyakorlását a TIGÁZ által eljárás alá vont fogyasztók részére biztosítani, a TIGÁZ aggályos gyakorlata ellen fellépni, az esetleges szükséges egyéb intézkedéseket megtenni szíveskedjen.
Indokaim a következők:
A Tiszántúli Gázszolgáltató a …-án kelt, de csak ….-én kézbesített, … iktatószámú levelében arról tájékoztatott, hogy az előzőleg a gázszerelőik által megkarcolt, majd az ezirányú panaszom miatt leszerelt, bedobozolt és a TIGÁZ debreceni telephelyére szállított gázmérő „független”, de a TIGÁZ által egyoldalúan felkért és fizetett műszaki szakértő szakértői vizsgálatára …-én, az ellenérdekű és ügyemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatása miatt az NFH által már …. Ft.- fogyasztóvédelmi bírságban jogerősen marasztalt fél, azaz a TIGÁZ debreceni telephelyén kerül sor. (1. sz. melléklet)
Ezen vizsgálat során a Tigáz által fizetett és egyoldalúan felkért úgynevezett igazságügyi szakértő azt a tájékoztatást adta, hogy a szakvélemény egy példányát 3 héten belül részemre megküldik, ami sajnos nem történt meg ezért ….-én tértivevényes levélben fordultam a szolgáltatóhoz, amelyben többek között ezt írtam: (2. sz. melléklet)
„Kérem, hogy a panaszomat kivizsgálni, a szakvéleményt –tekintettel arra, hogy a szakértői eljárást mind anyagi, mind eljárásjogi oldalról erősen aggályosnak tartom, ezért az igazságügyi szakértői kamaránál panasszal kívánok élni, továbbá tekintettel arra, hogy álláspontom szerint az eljáró szakértő megsértette az igazságügyi szakértői kamara etikai szabályzatában foglaltakat, ezért vele szemben etikai vizsgálatot kívánok kezdeményezni- postafordultával megküldeni szíveskedjenek!”
Kérésemet a Tigáz a ….-án kelt, de csak …-án kézbesített, ….. iktatószámú levelében elutasította azzal, hogy ingatlanom vonatkozásában Társaságuk szabálytalan vételezési eljárást nem folytat. (3. sz. melléklet)
Ezt követően, …-én ajánlott, tértivevévenyes levélben (ajánlási ragszám: ….) a TIGÁZ és a vele keretszerződéses (megbízási) jogviszonyban álló szakértője, illetve az általuk kialakított gyakorlat ellen, különösen a szakértő személyére vonatkozó adatok eltitkolása, a szakvélemény és az annak alapját képező jegyzőkönyv kiadásának megtagadása miatt panasszal éltem a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (továbbiakban MISZK) Elnökénél, illetve a Kamara Etikai Bizottságánál (4. sz. melléklet).
Dr. …. a MISZK Etikai Bizottságának az Elnöke a …-án kelt levelében panaszomat egyrészről azzal utasította el, hogy etikai vizsgálat csak természetes személy ellen indítható, beadványomban azonban ilyen személyt nem jelöltem meg, másrészről a Tigáz tevékenysége nem tartozik a MISZK hatáskörébe. (5. sz. melléklet)
(Itt jegyzem meg, hogy a hatályos jogszabályok, illetve Üzletszabályzat szerint a TIGÁZ a MISZK névjegyzékéből köteles szakértőt választani, azaz elvileg minden szakértő egyben a MISZK tagja is.)
Tekintettel arra, hogy a MISZK az etikai vizsgálat megindításának feltételéül szabta az ügyben eljáró természetes személy szakértő adatainak általam történő közlését írásban ismételten megkerestem a Tiszántúli Gázszolgáltatót.
A TIGÁZ többszöri, írásbeli kérés után, (6. sz. melléklet) ….-i keltezéssel ismételten megtagadta (7. sz. melléklet) mind az eljáró szakértő adatainak a közlését, mind az irat betekintési és iratmásolat készítési jog gyakorlását, ezzel pedig megfosztott attól a jogomtól, hogy a TIGÁZ által megpályáztatott, majd ezen nyertes pályázók közül egyoldalúan kiválasztott szakértő ellen[1] panasszal éljek, etikai vizsgálatot kezdeményezzek.
A Btk. 10. § (2) értelmében: „Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.”
Álláspontom szerint azzal, hogy a TIGÁZ az általa előbb megpályáztatott[2], majd ezen nyertes pályázók közül egyoldalúan, a fogyasztó kihagyásával kiválasztott és a TIGÁZ által fizetett szakértőt a fogyasztók részére írt levélben (Lásd az 1. sz. mellékletet.)
függetlenként állítja be tisztességtelenül jár el, hiszen a PTK. 474. § (2) értelmében a megbízást a megbízó érdekének megfelelően kell teljesíteni. Nyilvánvaló, hogy nem lehet független az, akit az ellenérdekű, az 540.000 Ft-os fix kötbér kiszabásában érdekelt, profitorientált fél fizet.
Álláspontom szerint azzal, hogy a TIGÁZ a fogyasztóknak írt levélben a fogyasztókat nem tájékoztatja az eljáró szakértő adatairól a TIGÁZ megsérti az eljárás alá vont állampolgárok jogait, ezzel pedig sérül a jogbiztonság, fennáll az alkotmányos visszásság, egyben ezen cselekmény és gyakorlat, mivel állampolgárok jogait sérti társadalomra veszélyes cselekménynek minősül.
Ezzel a gyakorlattal az állampolgárokat (eljárás alá vont fogyasztókat) megfosztják attól a joguktól, hogy ellenőrizhessék azt, hogy a Tigáz által egyoldalúan felkért, megpályáztatott és fizetett szakértő valóban rendelkezik-e a szakvélemény adásához szükséges szakképesítéssel és kamarai tagsággal?
A MISZK etikai kódex 25. szakasza lehetővé teszi, hogy a felek a szakértőt írásban megkeressék, neki kérdéseket tegyenek fel, amely jog csak akkor érvényesülhet, ha a szakértő adatait és elérhetőségét valamennyi érintett féllel közlik.
Ezen kötelezettségének sem a Tigáz, sem az eljáró szakértő nem tett eleget, ami sérti mind a tisztességes eljáráshoz való jogot, mind az etikai szabályzat rendelkezéseit. Hasonlóképpen azzal, hogy a fogyasztókkal nem közlik az eljáró szakértő adatait az eljárás alá vont fogyasztókat megfosztják attól a lehetőségtől, hogy az esetleges elfogultsági-kizárási okokat még a szakértői vizsgálat megkezdése előtt mérlegelni tudják.
Összességében, álláspontom szerint a TIGÁZ és a vele gazdaságilag összefonódó, minél nagyobb számú marasztalásban anyagilag érdekelté tett, mégis etikátlanul függetlenként megjelölt szakértők által kialakított eljárás a társadalomra veszélyes cselekmény.
Elfogadhatatlan, hogy egy multinacionális, profitorientált vállalat miközben magának vindikálja a hatósági ellenőrzési[3] és szankcionáló[4] jogot, mint állami monopóliumot az eljárását úgy alakítja ki, hogy abban a garanciális elemek (jogorvoslathoz való jog, irat betekintési, irat másolat készítési jog stb.) nem érvényesülnek.
Dr. Kalocsai Gábor, mint a témában járatos ügyvéd a Jogi fórumon[5] már többször felhívta a figyelmet arra, hogy „a kötbérbiznisz a gázszolgáltatók részére évente hatalmas összegű, törvénytelen többletbevételt hoz, melyből a velük szerződött szakértők is részesülnek.
Mindezt a szolgáltató úgy éri el, hogy állításait hamis magán szakvéleményekre alapozza, nem fordul bírósághoz, hanem egészen elképesztő módon, egyszerűen megkerülik a nyomozóhatóságot, a vádhatóságot, a bíróságot, és a bírósági végrehajtó szervezetet, vagyis a teljes magyar alkotmányos jogállami intézményrendszert.[6]”
A szakvélemény és az annak alapját képező tényjegyzőkönyv kiadásához az alábbi okok miatt ragaszkodom:
1. A jogállamiság egyik ismérve a tisztességes eljáráshoz való jog, amelynek nélkülözhetetlen eleme az irat betekintési és irat másolat készítési jog. Tekintettel arra, hogy a Ket.[7] kógens jelleggel előírja a közigazgatási szervnek ezen jog biztosítását, sőt kérésre köteles hitelesített példányt küldeni az ügyfélnek számomra érthetetlen, hogy a TIGÁZ eljárásában, ahol is közel 540.000 Ft.- kötbér és a fogyasztó jó hírneve a „tét” a fogyasztókat ezen jog miért nem illeti meg?
Ket.[8] 68. § (1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. 5) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. A másolatot és a kivonatot a hatóság kérelemre hitelesíti.
2. A szakértői vizsgálatra azért került sor, mert előzőleg a mérőt a TIGÁZ gázszerelői úgynevezett teszterrel történő ellenőrzés során megkarcolták. Panaszomra M-né TIGÁZ dolgozó írásban azt válaszolta, hogy panaszom alaptalan, szerelőik a mérőt nem karcolták meg.
Szeretném tudni, hogy a TIGÁZ által „függetlennek” minősített, de a TIGÁZ megbízásaitól anyagilag függő szakértő tárgyban milyen megállapításokra jutott?
Egyáltalán vizsgálat tárgyát képezte-e a panaszom?
Amennyiben nem felmerül a gyanú, hogy a TIGÁZ a gázszerelőik jogsértéseit így próbálta meg eltusolni.
Itt jegyezném meg, hogy a sajtócikkek, TV riportok szerint a TIGÁZ szerelők sokszor egy nagyítóval is alig látható karcolás miatt is eljárást kezdeményeznek a fogyasztóval szemben, amelynek eredménye, hogy a TIGÁZ által egyoldalúan, az ügyfél kihagyásával kiválasztott, a TIGÁZ-tól egzisztenciálisan függő szakértő természetesen megállapítja a szabálytalan vételezést, melynek következménye, hogy a fogyasztóra kiszabják az 540.000 Ft-os kötbért.
Ezen eljárást ismerve tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősítem, hogy a TIGÁZ gázszerelői a gázórát az ellenőrzés során előbb megkarcolják, majd felszerelik és egy későbbi időpontban ugyanezen, általuk okozott karcolásra hivatkozva kiszabják az ügyfélre az 540.000 Ft-os kötbért, immár úgy beállítva, hogy azt a fogyasztó ejtette a gázmérőn.
Szintén itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy ezen visszaélést a TIGÁZ gázszerelői rendszeresen folytatják. Ezt támasztja alá a napokban a HÍR TV Panaszkönyv című műsorában bemutatott rejtett kamerás felvétel[9]. Szintén ezen felvétel bizonyítja, hogy a TIGÁZ által kialakított és a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott gyakorlat már-már ösztönzi a gázszerelőket bűncselekmény elkövetésére.
Hasonlóképpen ezen gyakorlat következménye az is, hogy egyre több függetlennek beállított, de a TIGÁZ által egyoldalúan felkért és fizetett szakértő szakvéleményről derül ki, hogy valótlan adatokat tartalmaz, azaz ezen szakvélemény hamis[10] szakvélemény. Az ilyen cselekmények elszaporodása, gyakorlattá válása azonban sérti az állampolgárok jogait, azaz a Btk. 10. § (2) szerinti, társadalomra veszélyes gyakorlatnak minősül, amely elleni mielőbbi és határozott fellépés társadalmi érdek.
3. A szakértő a vizsgálat alatt állította, hogy a mérő mágnesezve lett, azonban ezen új, a vizsgálat előtt kb. 6 hónappal feltett óra tudomásom szerint nem mágnesezhető, azaz a szakértő szóban megpróbált csalóként beállítani. Ehhez képest kíváncsi lennék a ténymegállapításokra és a mágnesességi határértékekre.
4. A szakértő állította, hogy az un. polarizációs fólia elváltozott, azonban a gyártó nyilatkozata szerint[11] a polarizációs fólia nem erre lett kitalálva, illetve eredménye joghatás kiváltására nem alkalmas. Kíváncsi vagyok, hogy ehhez képest mit tartalmaz a jegyzőkönyv, illetve a szakvélemény? „A fólia nem egy kalibrált termék, minden egyes használatnál változik a mágneses tér, és az abból eredendő, időlegesen maradandó mágnesezettsége, mely minden esetben, minden használatnál más képet nyújt, ezért alkalmatlan pontos mérések elvégzésére és bizonyítására. Fólia kizárólag tájékoztató jellegű mérésekre alkalmas! (Szakértői bizonyító ereje nincs!)”
5. A fenti okmányok birtokában tudom megfogalmazni, illetve az abban foglaltakkal tudom alátámasztani az etikai vizsgálat alapját képező, az eljáró szakértő ellen benyújtandó panaszomat, mely panaszt mind az Alaptörvény, mind a MISZK Etikai Kódexe lehetővé teszi.
Mindezek figyelembevételével kérem, hogy panaszom alapján a TIGÁZ és az általa felkért szakértők gyakorlatának jogszerűségét vizsgálni, jogsértés esetén a szükséges intézkedéseket megtenni, a TIGÁZ-t az által visszatartott adatok és okmányok kiadására, a hatályos jogszabályok és általános jogelvek maradéktalan betartására felszólítani szíveskedjenek!
Kérelmemet a teljesség igénye nélkül az alábbi jogszabályokra alapozom:
2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról
141. § (4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.
Magyarország Alaptörvénye
XXV. cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.
1. § (2) Az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén – törvényben meghatározott esetekben és módon – fellép a törvényesség érdekében.
5. § (1) Az ügyész a tudomására jutott jogsértés vagy jogszabálysértő mulasztás miatt jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén büntető, fegyelmi, szabálysértési, illetve hatósági eljárást, büntetés-végrehajtási ügyekben kártérítési eljárást is kezdeményez.
(2) Az ügyész elbírálja a hatósági határozat, intézkedés, jogszabálysértő mulasztás ellen hozzá intézett kérelmeket, közérdekű bejelentéseket, jogsértésre utaló jelzéseket (a továbbiakban együtt: kérelem). Amennyiben a hozzá intézett kérelem vizsgálatára nincs hatásköre, gondoskodik annak áttételéről a hatáskörrel rendelkező szervhez.
Kaptam egy levelet a Tigáztól, melyben, mint rendszeresen időben fizető ügyfél a HŰSÉGPROGRAMUK keretében egy hűségkártyát igényelhetek, rengeteg kedvezményben részesülhetek és még egy nyereményjátékban is rész vehetek.
Ez vicces, vagy inkább tragikomikus, mert közben a TIGÁZ már több hónapja gázlopással vádol kötbért követel tőlem és gázelzárással fenyegetőzik!
Javaslom, jól gondolja át mindenki, mielőtt válaszol a TIGÁZ által kiküldött kérdőívre melyben többek között a következőkre kíváncsiak:
- háztartás havi nettó jövedelme
- jelenlegi otthon tulajdonviszonyai
- ingatlan mérete
- saját tulajdonú autók száma, gyártási éve márkája
stb.
Ezzel kapcsolatban eszembe jutott, hogy a TIGÁZ részéről, milyen remek kis adatbázist lehetne összeállítani a beküldött adatokból.
Természetesen a TIGÁZ a beküldött adatokat "bizalmasan kezeli" és nem használja fel olyan célokra mint:
- hol érdemes pl. "mérőellenőrzést" végezni.
Persze a TIGÁZ egy "megbízható", a "jogszabályokat a betartó", "etikus" cég.
A fólia nem egy kalibrált termék, minden egyes használatnál változik a mágneses tér, és az abból eredendő, időlegesen maradandó mágnesezettsége, mely minden esetben, minden használatnál más képet nyújt, ezért alkalmatlan pontos mérések elvégzésére és bizonyítására.
Méret: 50 mm x 50 mm
Vékony műanyag fóliára felhordott és rögzített lágyferrit szemcsék. Alkalmas a mágneses terek kimutatására, a mágnes felületére helyezett fólia megmutatja a mágnes felületén elhelyezkedő erővonalakat, valamint a mágnes felületén a mechanikai, vagy gyártás során keletkezett repedéseket is könnyedén felfedezhetjük.
Fólia kizárólag tájékoztató jellegű mérésekre alkalmas! (Szakértői bizonyító ereje nincs!)
Ehhez képest a szakértők mégis erre, illetve erre is alapozzák a szakvéleményüket.
"Kész csoda, ha lesz még gázellátás 2015-ben Magyarországon egy olyan gázpiaci modell mellett, amelyben a földgáz beszerzési árát Moszkvában, míg a hazai értékesítési árat egy budapesti minisztériumban határozzák meg" - hangzott el a ma indult 44. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállításon. A válság, az ármoratórium, a különadók és a bizonytalan szabályozási környezet mostanra lenyomta a gázszektort.
Lehet, hogy a gázszektor fentiekben ismertetett veszteségeinek csökkentése miatt alakította ki és tartja fenn a TIGÁZ a tömeges rágalmazási, illetve a magyar alkotmányos jogállami intézményrendszert megkerülő ellenőrzési és kötbérezési gyakorlatát?
Amennyiben igen nem minősül ez tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak?
Ha pedig annak minősül nem kellene ellene a szabályozó hatóságoknak (Magyar Energia Hivatal, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Gazdasági Versenyhivatal) fellépni?
Lehet, hogy a Magyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztálya a fentiek szerinti veszteségek elismerése és hallgatólagos ellensúlyozása miatt nem lép fel érdemben a TIGÁZ aggályos eljárása ellen?
A fogyasztók ily módon történő meglopása nem vet-e fel jogi aggályokat?
Amennyiben felvet nem kellene-e a jólfizetett illetékeseknek valamit tenni?
A Btk. 10. § (2) értelmében:"Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti."
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ alaptalanul megrágalmazza őket.
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ egyoldalúan választja ki az eljáró szakértőt.
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ szakértői sorozatosan hamis szakvéleményt adnak.
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ nyíltan megtagadja az irat betekintési és irat másolat készítési jog gyakorlását.
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ az általa alaptalanul, egy koncepciós eljárás során megrágalmazott fogyasztóit köztörvényes bűnözőként kezeli.
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ eljárásában nem érvényesül az ártatlanság vélelme.
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ eljárásában nem érvényesül a pártatlanság.
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ által leszerelt mérőt az ellenérdekű fél telephelyén, tisztázatlan, visszaélésre alkalmas körülmények között tárolják a szakértői vizsgálatig.
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ, mint ellenérdekű, az 540.000 Ft-os fix. kötbér kiszabásában érdekelt fél telephelyén történik a mérőórák szakértői vizsgálata.
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ eljárásából hiányoznak az un. garanciális elemek.
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ alaptalan rágalmazásának (jó hírnév megsértése) a TIGÁZ-ra nézve nincs következménye.
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ blanketta jegyzőkönyvében jogról való lemondó rész található. (A fogyasztó elfogadja a TIGÁZ szakértőjének mint ellenérdekű, az 540.000 Ft-os fix. kötbér, kiszabásában érdekelt fél szakvéleményét.)
Sérti az állampolgárok jogait, hogy maguk a gázszerelők karcolják meg, illetve mágnesezik a fogyasztó gázmérőjét. (Lásd a Hír TV rejtett kamerás felvételét.)
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a gázszerelők valótlan tartalmú jegyzőkönyvet íratnak alá a fogyasztóval.
A jogi fórumon találtam, megosztom, mert alapos és nagyon jól szemlélteti a szolgáltatók eljárásában található jogellenes pontokat
Az E-On kötbérezési gyakorlata jogi-jogszabályi hátterének ismertetése céljából felmásolom ide - egyik ügyfelem képviseletében eljárva - hozzájuk írt levelemet. Dr. Kalocsai Gábor ügyvéd
E-ON Déldunántúli Áramhálózati Zártkörűen Működő Részvénytársaság Energia Mérési Osztály részére
Pécs Pf. 2000 7602
Tisztelt Cím!
Az általam képviselt G .... sz. alatti lakos képviseletében eljárva, az Önök 2012. október 29.-én kelt, ... iktatószámú levelében foglaltakkal kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatom Önöket:
Az ügyfelem képviseletében eljárva, 2012. május 31.-én, és 2012. október 9.-én megküldött leveleimben már jeleztem Önök felé, hogy ügyfelem nem vételezett szabálytalanul áramot Önöktől.
Az Önök nekem küldött levelében foglaltakkal kapcsolatosan kérem engedjék meg, hegy felhívjam szíves figyelmüket néhány sajnálatos jogi tévedésükre.
Tekintettel arra, hogy Önök nem jogászok,
(a nekem címzett levél aláírói közül ugyanis egyiknek sem volt dr. a neve előtt.) így nem is kell tudniuk arról, hogy a magyar jogrendszer szerint mi minősül jogszabálynak, és mely szervek vannak jogszabályalkotásra feljogosítva.
A fentiek miatt tájékoztatom Önöket arról, hogy
Magyarország Alaptörvényének ALAPVETÉS című fejezetében szereplő
T) cikk szerint:
„(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. …
(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. …
(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
A fentiek figyelembevételével kérem szíveskedjenek felülvizsgálni azon állításukat, hogy az Önök „Elosztói Engedélyesi Üzletszabályzata” a „feldolgozás során alkalmazott jogszabály” volna. (1. oldal 4. bekezdés.)
Kérem továbbá, hogy ha már a saját belső szabályzatukra, (mint jogszabályra) hivatkoznak, akkor legalább szíveskedjenek azt - a magyar nyelv általános szabályainak megfelelő - tartalma szerint értelmezni.
Ha ugyanis azt mondja az Önök szabályzata, hogy a kötbér alkalmazásának alapjául szolgáló szerződésszegést az a felhasználó követi el, aki a fogyasztásmérő berendezést megbontja, és a megbontott, vagy befolyásolt fogyasztásmérő berendezésen keresztül vagy a fogyasztásmérő megkerülésével áramot vételez, akkor: A szerződésszegést csak az önökkel szerződéses jogviszonyban álló
felhasználó követhet el, és ő is
csak szándékosan,
tevőleges, és
olyan célzatos magatartással, amelynek eredményeként
megvalósul a méretlen vételezés, (áramlopás.)
A fentiek miatt súlyos hiba volna összekeverni, - és emiatt kérem Önök se keverjék össze
• a szabálytalan vételezéssel (áramlopás) megvalósuló szerződésszegést • azzal az esettel, ha a felhasználónál felszerelt mérőműszer valamiért megsérül.
Önök ugyan nem jogászok, mégis úgy gondolom, hogy talán a laikusok számára is jól érzékelhető a különbség az „áram lopás” bűncselekmény elkövetése, és az ingatlanon felszerelt mérőműszer egyszerű megrongálódása (pl. megkarcolódása) között.
Amiatt volna nagyon fontos, hogy Önök is különbséget tudjanak tenni a fent leírt két, - egymástól alapvetően különböző - esemény között, mert a két eseményhez más- és más fajta jogkövetkezményt is fűz a jogszabály.
Kötbér alkalmazására ugyanis kizárólag csak az előbbi esetkörben kerülhet sor, míg
az utóbbi esetkör jogkövetkezménye csupán a mérőberendezésben esett kár megtérítése lehet.
Kérem gondoljanak bele, gázlopás esetén Önök „kötbér” címén százezres nagyságrendű követeléseket támaszthatnak a felhasználóikkal szemben, míg
a villanyóra egyéb megrongálódása esetén legfeljebb csak a pár száz, (vagy maximum egy-két ezer) forint ténylegesen felmerült káruk megtérítését követelhetik.
Az Önökkel szembeni szerződésszegés, (áramlopás) tehát az Önök által „jogszabály”-nak nevezett szabályzatban szereplőtől eltérően, más módon, (pl. a felhasználó mulasztásával, vagy a felhasználó tudta nélkül, vagy például véletlenül, stb.) egyáltalán nem valósítható meg, és azt a felhasználón kívül más (értelemszerűen. például az, aki nincs is szerződéses kapcsolatban a villamos energia szolgáltatóval,) sem valósíthatja meg.
Jól is néznénk ki ugyanis akkor, ha a felhasználó tevőleges, szándékos és célzatos magatartását Önöknek nem kellene bebizonyítania, és így a felhasználó valóban, „felróhatóságára tekintet nélkül” - az objektív felelősség szabályaihoz hasonló módon - felelne az ingatlanán felszerelt villamos energia mérőberendezés mindenkori állapotáért.
Ebben az esetben ugyanis jogosan sújthatnák Önök kötbérrel mindazokat a felhasználókat, akik ugyan semmiféle tevőleges, szándékos, és célzatos magatartást nem tanúsítottak annak érdekében, hogy ingyen jussanak villamos energiához, - és valóban, nem is vételeztek méretlen áramot, - de akiknél olyan használt, újrahitelesített mérőórát szereltek fel, amely esetleg karcos, vagy amelyet előzetesen, (vagy utólagosan) valakik (pl. az Önök villanyszerelői) megmanipuláltak, vagy amelynek a plombái nem tisztán kivehetőek, stb.
Ezeket a mérőket ugyanis az Önök magánszakértői minden további nélkül méretlen áram vételezésére alkalmasnak minősíthetik. Hasonlóképpen nem érezhetnék magukat biztonságban azok sem, akik olyan használt lakást vásároltak, amelybe a villanyórát már korábban felszerelték, és a villanyóra átvétele során éppen nem állt a rendelkezésükre egy négyszázszoros nagyítású elektronmikroszkóp, és megfelelő kontroll fényképek a plombák lenyomatainak, színének, és festésének az ellenőrzéséhez, továbbá a kismegszakítón található mikroszkopikus karcolások, és egyéb apró elváltozások megfigyeléséhez.
Természetesen azoknak sem lehetnének nyugodt éjszakáik, akik már eladták, vagy bérbe, albérletbe, szívességi használatba adták a lakásukat, vagy akik a náluk újonnan beépített mérőműszert esetleg véletlenül megkarcolták, vagy akinek az utca felől bárki hozzáférhet a szabadon álló villanyórájához, stb.
*
Tekintettel arra, hogy Önök nem jogászok, nyilván a Polgári Perrendtartás szabályait és az ezzel kapcsolatos bírósági gyakorlatot sem ismerhetik.
A fentiek miatt tájékoztatom Önöket arról, hogy a bíróság előtt általában annak kell bizonyítania a saját tényállításai valóságtartalmát, akinek érdeke fűződik ahhoz, hogy azokat a bíróság valósnak elfogadja.
Egy esetleges bíróság előtti eljárásban tehát Önöknek kellene igazolniuk a felhasználó szabálytalan vételezéssel megvalósított szerződésszegését. Ez azonban a bíróság előtt egy egyszerű, - saját maguk által készíttetett - magánszakértői véleménnyel aligha igazolható.
A hatályos Btk. (amely egyébként valóban jogszabály) szerint ugyanis: a „Hamis tanúzás” bűncselekmény törvényi tényállása a következő:
Btk 238. § (1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki
a.) mint szakértő hamis szakvéleményt, vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad,
b.) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít, Tekintettel tehát arra, hogy az Önök által megrendelt magánszakvéleményt az azt elkészítő szakértő nem a bíróság és nem is más hatóság előtt készítette, emiatt ő abban bármit leírhatott. Ezzel ugyanis még nem követi el a hamis tanúzás bűncselekményt.
Az Önök előtt magánszakvéleményt adó szakértőket tehát igazmondási kötelezettség nem terheli, így tőle elfogulatlan, minden részletre kiterjedő, minden lényeges körülményt magában foglaló, (illetve egyetlen lényeges körülményt sem elhallgató) korrekt szakvélemény nyilván nem is várható. A legfelsőbb bíróság ezzel kapcsolatos iránymutatása szerint azonban.:
„A peres fél által megbízott - akár egyébként igazságügyi - szakértő szakvéleménye a perben csak mint a fél előadása vehető figyelembe (Legfelsőbb Bíróság BH 1992.270), így az nem helyettesítheti a bíróság által elrendelt igazságügyi szakértői bizonyítást.
Jogászi szemmel nézve, - és a bíróság gyakorlatát ismerve - tehát, az Önök álláspontja, a saját maguk által készíttetett magánszakvélemény bíróság előtti felhasználhatóságával kapcsolatosan (3. oldal 6. bekezdés) alapos felülvizsgálatra szorul.
Önök tehát, az ügyfelem állítólagos áramlopásával kapcsolatos állításaik valóságtartalmát - a magyar joggyakorlat szerint - csak olyan szakértő szakvéleményével bizonyíthatnák be a bíróság előtt, akit a bíróság maga rendel ki, ráadásul azok közül a szakértők közül, akik - a hamis szakvélemény adás büntetőjogi következményeinek ismeretében - igazmondási kötelezettséggel készítenék el a szakvéleményüket.
Felhívom az Önök szíves figyelmét továbbá arra is, hogy a bíróság előtt Önöknek nem is csak azt kellene igazolniuk, (és pláne nem egy magánszakvéleménnyel,) hogy a mérőműszer valahogyan megrongálódott.
Önöknek ugyanis, - ahogyan arról korábban már volt szó - természetesen azt is igazolniuk kellene, hogy
• a rongálást maga a felhasználó követte el, (és nem például az Önök villanyszerelői,) ráadásul
• a rongálást a felhasználó szándékos,
• tevőleges, és
• célzatos magatartással
követte el. (Célzat: valamely, előre meghatározott, konkrét eredmény elérésére, - jelenleg áramlopásra - irányuló egyenes szándék)
Félreértés ne essék.: Nem a felhasználónak kell bizonyítania, hogy a villanyórát az Önök munkatársai rongálták meg az ellenőrzés során vagy máskor, (a felhasználó elég, ha ennek csak a lehetőségét igazolja,) hanem kétség esetén Önöknek kell bizonyítaniuk azt, hogy a villanyórát a felhasználó rongálta meg.
(Ezzel kapcsolatosan viszont emlékeztetem Önöket arra, hogy - amint azt Önök (egyébként helyesen) írták is, - a szakértőjüknek viszont nem is volt feladata a beavatkozás ideje, és a beavatkozást végző személy kilétének megállapítása, így ennek bizonyítása során Önök nehéz helyzetbe kerülhetnek a bíróság előtt.)
Végezetül, de nem utolsó sorban Önöknek azt is bizonyítaniuk kellene a bíróság előtt, hogy maga a szabálytalan vételezés (áramlopás) ténylegesen meg is valósult.
Ez utóbbival kapcsolatosan azonban ismét hivatkoznom kell Magyarország Alaptörvényére, (melyet nem ártana, ha egy közszolgáltató cég nyilatkozattételre feljogosított munkatársai is megismernének).
Az alaptörvény XXVIII. Cikke szerint ugyanis:
„(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat … törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.” és„
(2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.”
A fentiekre tekintettel nyilván nem a büntetőjogi, és a polgári jogi kategóriák összemosásáról van szó akkor, amikor azt állítom: még a villamos-energiaszolgáltató sem mondhatja senkiről, hogy méretlen áramot vételezett, (azaz áramlopás bűncselekményt követett el) anélkül, hogy a felhasználó bűnösségét büntető bíróság jogerős határozattal megállapította volna.
A felhasználó ugyanis a szerződésszegést csak olyan jogellenes (szándékos, tevőleges, célzatos) magatartásával valósíthatta volna meg, amely egyben bűncselekménynek is minősül. (Az áramlopás is lopás.)
A villamos energia szolgáltató továbbá nem „független és pártatlan bíróság” csupán a polgári jog rendes szereplője, így nincs sem arra felhatalmazva, hogy maga mondja ki a fogyasztó (áram-) lopásban való bűnösségét, (és arra úgy hivatkozzon, mintha az bizonyított tény volna,)
sem pedig arra, hogy az általa bűnösnek kimondott felhasználót maga „megbüntesse” egy nyilvánvalóan eltúlzott, a villamos áram szolgáltatót valóságosan ért jogsérelemhez képest elképesztően magas összegű kötbér alkalmazásával, ráadásul úgy, hogy a büntetést a saját számlájára kéri befizetni.
Az alkotmányos eljárás ezzel szemben az, hogy ha Önök a felhasználót áramlopással gyanúsítják, és erre hivatkozással követelést akarnak támasztani vele szemben, akkor büntető feljelentést kell tenniük a rendőrségen.
Ha a nyomozás során a gyanúsítottal szemben felmerült gyanú beigazolódni látszik, úgy az ügy átkerül az ügyészhez, aki - ha a nyomozati anyag alkalmas a vádemelésre - vádat emel. A vádlott áramlopásban való bűnösségét – amint láttuk – csak a (pártatlan és független) büntető bíróság mondhatja ki, - vagy felmenti a vád alól.
A büntető bíróság eljárását viszont – az Önök eljárásával ellentétben – un. „büntető eljárásjogi alapelvek” kötik. Ilyenek pl.: az ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog, a jogorvoslati lehetőség biztosítása, a szóbeliség elve, a hivatalbóliság elve, stb. mindazok a jogok tehát, amelyek - az Önök által megvádolt fogyasztókkal ellentétben - a bűnözőket megilletik.
(Az állam- és Jogtudományi Egyetemeken azt tanítják, hogy a büntetőjogi alapelvek következetes érvényre juttatása a jogállamiság egyik alapköve.)
A jogászok tudják végezetül, hogy a nyomozó hatóság, a vádhatóság, a bíróság, és a bírósági végrehajtás szervezetében tevékenykedő személyek a másik hatóság munkájából ki vannak zárva, (összeférhetetlenek,) maga a károsult pedig személy szerint eleve, - ugyancsak az összeférhetetlenség miatt - egyik hatóság munkájában sem vehet részt.
Önök viszont ezzel szemben, - a teljes jogállami alkotmányos intézményrendszert megkerülve:
• saját maguk gyanúsítják meg a saját fogyasztóikat, és azután (a saját magánszakértőjük szakvéleményére hivatkozással, mindenféle további bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül, ) • maguk is akarják kimondani az illető bűnösségét is, majd szintén • maguk akarják kiszabni a „büntetést” is – amit persze a saját maguk számlájára kérnek befizetni – és nem fizetés esetén végül • maguk is akarják behajtani a büntetést az áramszolgáltatásból való kizárás fenyegetésével, nem fizetés esetén pedig a tényleges kikapcsolással.
Ha Önök tanultak volna jogot, úgy nyilván tudnák, hogy mindez a jogállamiság alapelveivel teljességgel összeegyeztethetetlen. (Utoljára a középkorban volt arra példa, hogy egy nem állami szerv, a földesúr, feljogosítva érezte magát arra, hogy saját maga ítélkezzen a jobbágyai felett. Ezt akkortájt úriszéknek nevezték.)
* Az Országos Mérésügyi Hivatal által felhelyezett plombák megsérülése következtében előálló sajátos jogi helyzettel kapcsolatosan tájékoztatom Önöket arról, hogy a villamos mérőóra un. „hitelesített mérőeszköz”, és emiatt a villamos mérőóra mérési pontossága mellett un. megdönthető törvényi vélelem (presumptio iuris) szól. A plomba sértetlensége a villamos mérőóra hitelességét igazolja. A „Mérésügyről” szóló, 1991. évi XLV. Törvény 6. §. (3) bekezdése szerint: "Hiteles az a mérőeszköz:
a. amelyet a mérésügyi szerv hitelesített, b. amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte.”
10. § (1) bekezdése szerint pedig "A mérőeszköz-hitelesítés célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköz megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak.."
13. § (3) bekezdése szerint végül: „A hitelesített mérőeszközt — az ellenkező bizonyításáig — úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája".
Az idézett jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően: tehát a villamos mérőórák kötelező hitelesíttetésének éppen az a célja és értelme, hogy azok mérési pontosságát "az ellenkező bizonyításáig", (ami csak a villamos mérőóra újrahitelesítésével lehetséges – kötött bizonyítási rendszer) - egyáltalán ne lehessen vitatni.
Az OMH plomba megsérülésének jogi hatása tehát az, hogy amiatt a mérőóra elveszíti a hitelességét. Ilyenkor tehát nem érvényesül a mérőműszer mérési pontosságába vetett törvényi vélelem. A bizonyítási teher ekkor megfordul, azaz kétség esetén nem a mérőműszer pontosságába vetett törvényi vélelmet kell megdönteni, hanem a mérőműszer pontosságát kell bizonyítania annak, aki ezt állítja. A plomba megsérülése önmagában még nem szerződésszegés, azt azonban a fogyasztónak - a tudomására jutását követően - be kell jelentenie, a szolgáltatónak pedig gondoskodnia kell ilyenkor a mérőműszer újrahitelesíttetéséről.
*
A kötbérezés jogalapján túlmenően az Önök által alkalmazott kötbér összegszerűségével is törvényességi problémák vannak. Amint arról már volt szó, az Önök szabályzata nem jogszabály, így az Önök által alkalmazott kötbér mértékét nem jogszabály állapítja meg, Önök pedig jelentősen eltúlzott mértékű kötbér megfizetését követelik a fogyasztóiktól
A fogyasztóval szemben, - egy, a bíróság előtt is igazolt szerződésszegés esetén - érvényesíthető kötbér mértékével kapcsolatosan az alábbiakat kell tudniuk.:
A jogászok körében ismert, hogy a Ptk. a kötbért, un. "kárátalány" -ként határozza meg.
A Ptk. általános szabályai szerint ugyanis alapesetben, a másik fél szerződésszegése miatt kárt szenvedett szerződő félnek kell bizonyítania, azt, hogy
őt kár érte,
az őt ért kár összegét,
az összefüggést az őt ért kár, és a szerződő partner magatartása között, és végezetül
a szerződő partner magatartásának szerződésszegő voltát.
( A másik fél még ekkor is kimentheti magát azzal, ha igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben elvárható.) A szerződő felek azonban már a szerződéskötéskor megállapodhatnak abban, hogy a másik fél esetleges szerződésszegő magatartása esetén a károsult felet minden további bizonyítási kötelezettség nélkül egy bizonyos összegű "kár átalány" illeti meg. Ezt a kár átalányt nevezik kötbérnek, amely a szerződésszegés fajtájától függően lehet: • késedelmi kötbér, • hibás teljesítési kötbér, vagy • meghiúsulási kötbér.
(A Önök vajon milyen típusú kötbér megfizetését követelik a fogyasztóiktól?)
A kötbér a Ptk. szerint tehát „reparatív” jellegű, azaz igazodik annak a kárnak a mértékéhez, amely a szerződő partnert, a másik fél szerződésszegése következtében érte, (a károsultat olyan helyzetbe törekszik hozni, mintha a kár egyáltalán be sem következett volna). A kárt szenvedő fél ugyanis – a törvény rendelkezése szerint – a ténylegesen keletkezett kárának azt a részét is érvényesítheti, amely meghaladja az előre kikötött kötbér összegét, feltéve, ha be tudja bizonyítani azt, hogy annál valóban nagyobb mértékű kárt szenvedett. (ez a kiköthető kötbér alsó korlátja. ).
A bíróság ugyanakkor a Polgári törvénykönyv 247. §. 1.) bekezdésében foglaltak szerint a túlzott mértékű kötbért mérsékelheti. (ez a kiköthető kötbér felső korlátja)
A kötbér tehát olyan kár átalány, amely a szerződő feleknek, a másik fél szerződésszegése miatt bekövetkező kárát hivatott kompenzálni, így a kötbér mértékének közelítenie kell a keletkezett kár mértékéhez. A kötbért annak érdekében szokták kikötni, hogy ne a szerződésszegés folytán károsult felet terhelje az esetenként meglehetősen nehézkes bizonyítási teher.
Tekintettel arra, hogy a kötbér "reparatív" jellegű, így a kötbért nem büntetésből szokták „kiszabni”. A kötbérnek ugyanis a Ptk. szerint semmiféle szankció tartalma nincs, és a korábban már részletezett okok miatt nem is lehet.
(Önök ugyanis nem büntető bíróság, és nem is szabálysértési hatóság, hanem a polgári jog rendes szereplői, és így mellérendeltségi viszonyban vannak az Önökkel szerződő más polgári jogi jogalanyokkal, (természetes és jogi személyekkel) Az igazságszolgáltatás, (és így a büntetés kiszabása is) jogállamban viszont állami monopólium.
A fentiek előrebocsátása után tehát:
• ha az Önök által érvényesíthető kötbér igénynek szankció tartalma nincs, - és emiatt a kötbér csak az Önöket ténylegesen ért kár megtérítésére (reparálására) szolgálhat, továbbá • ha lopáskárt sem érvényesíthetnek a kötbér összegének meghatározása során, mert a fogyasztó áramlopásban való bűnösségét jogerős büntető bírói ítélet nem mondta ki, ennek hiányában pedig - a Magyar Köztársaság Alaptörvényének XXVIII. cikkében foglaltak értelmében - senki nem állíthatja a fogyasztóról azt, hogy bűncselekményt követett volna el (áramot lopott,)
úgy Önök nem állíthatják azt, hogy a felhasználó állítólagos szerződésszegése miatt Önöket – a villanyóra újrafestésének, vagy újrahitelesítésének költségén kívül - más kár is érte volna.
Sebestyén Balázs, Rákóczi Feri és Vadon Jani minden hétköznap reggel 6-tól 10-ig... Morning Show
Figyelem! Keressük azon hallgatóinkat, akiket gyanúsítottak már meg különböző energetikai szolgáltatók mérőórájuk megbuherálásával, vagy feleslegesen, pénzlehúzás céljával cseréltették le velük azt.
Köszönjük!
Esetleg rajta is kapta a szerelőt bármilyen ügyeskedésen.
Debrecen – A Tigáz azt mondja, csak akkor büntetnek, ha bizonyított a mágnesezés. A fogyasztóvédők szerint viszont hátrányos helyzetben vannak a fogyasztók.
A gázórák mágnesezéséről volt szó a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorának szerda esti adásában, ahol Száraz Gábor, a Tigáz Zrt. szóvivője és Morvai Gábor, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének szóvivője volt a vendég.
A gázszolgáltató szóvivője a bírósági döntés kapcsán elmondta, hogy a bíróság által felkért igazságügyi szakértő véleménye eltért a Tigáz által felkért szakértő véleményétől, így egyértelműen nem igazolható, hogy a fogyasztó manipulálta a gázórát, ilyen esetekben pedig a szolgáltató nem kér kötbért.Morvai Gábor szerint ez az ügy megfelelően felhívja az emberek figyelmét, hogy mindenki, aki nem mágnesezte a gázóráját, vagyis nem lopta a gázt, az forduljon bírósághoz, merítse ki a jogérvényesítési lehetőséget.-
Ez az eset arra is rávilágít, hogy mennyire hátrányos helyzetben van az a fogyasztó, akit egy erőfölényben lévő szolgáltató vádol szerződésszegéssel, hiszen neki kell bírósághoz fordulnia abban az esetben, hogyha vitatja az állítást – vélekedik a fogyasztóvédők szóvivője.Csak az egyértelmű esetekben büntetnek.
A Tigáz szóvivője erre reagálva elmondta, ha a fogyasztó vitatja a szabálytalan vételezést, akkor a Magyar Energia Hivatalhoz fordulhat. Ha ők megállapítják, hogy nem bizonyítható a mágnesezés, akkor a szolgáltató megszünteti a kötbérezési eljárást.- Tartjuk azt az álláspontunkat, hogy csak az egyértelmű esetekben rovunk ki kötbért.
Azonban ez az ügy is mutatja, hogy a szolgáltató nincs olyan helyzetben, hogy mérlegelje, melyik szakértőnek van igaza, a Tigáz mindig a rendelkezésre álló információk alapján dönt az eljárásról.
Ha valaki vitatja a szabálytalan vételezést, akkor több fórum is a rendelkezésére áll, hogy bebizonyítsa az igazát. – magyarázta Száraz Gábor.
A beszélgetés során szóba került az a nemrég nyilvánosságra hozott felvétel is, amelyen az látszik, hogy a Tigáz munkatársa valamit csinál a gázórával a vizsgálat során. A szolgáltató szóvivője erre reagálva megjegyezte, hogy a szakember valóban csinál valamit a gázórával, hiszen azért van ott.
A manipulált gázórák leleplezése kapcsán pedig elmondta, hogy a Tigáz dolgozói valóban motiválva vannak, leplezzenek le minél több ilyen csalást, hiszen a cég üzleti célkitűzése, hogy a szabálytalan vételezéssel okozott kár mértékét csökkentsék, aki pedig hozzájárul ehhez a cél eléréshez, az prémiumot kap. A konkrét esetről Száraz Gábor további információt nem akart elárulni, mivel az ügyben rendőrségi eljárás zajlik, így csak annak befejezését követően tudnak majd bővebben nyilatkozni.
Célszerű végig jelen lenniMorvai Gábor az eset kapcsán azt emelte ki, hogy a fogyasztónak az egész vizsgálat alatt, végig jelen kell lennie.- Sem a gázszolgáltató, sem az áramszolgáltató munkatársát ne kínálgassuk kávéval, hanem akkor engedjük be, ha végig jelen tudunk lenni az ellenőrzésnél. Ha nagyon nem alkalmas, akkor kérjünk egy másik időpontot! – javasolja a fogyasztóvédők szóvivője.
Száraz Gábor szerint is az a célszerű, ha a fogyasztó a vizsgálat során végig jelen van.- Amennyiben valaki a jegyzőkönyvben aláírja, hogy végig jelen volt, akkor azzal elismeri, hogy ott volt.
Ráadásul van a jegyzőkönyvnek egy olyan része, ahová a saját észrevételeket be lehet írni. Ha úgy érzi, hogy nem volt végig jelen, akkor azt írja ide, illetve a saját észrevételeit az eljárás során tapasztaltakról, és csak ezután írja alá a jegyzőkönyvet.
Komment:A gázszolgáltató szóvivője (Száraz Gábor) a bírósági döntés kapcsán elmondta, hogy a bíróság által felkért igazságügyi szakértő véleménye eltért a Tigáz által felkért szakértő véleményétől, így egyértelműen nem igazolható, hogy a fogyasztó manipulálta a gázórát, ilyen esetekben pedig a szolgáltató nem kér kötbért.
Érdeklődnék, hogyan lehet az, hogy a TIGÁZ által megpályáztatott, fizetett, és a fogyasztó kizárásával kiválasztott szakértő szakvéleménye rendszeresen eltér a valóban független, bíróság által kirendelt szakértő szakvéleményétől?Miért nincs a TIGÁZ szakértő hamis szakvéleményadásának büntetőjogi következménye?
A Tigáz szóvivője erre reagálva elmondta, ha a fogyasztó vitatja a szabálytalan vételezést, akkor a Magyar Energia Hivatalhoz fordulhat.
No igen bízzuk a kecskére a káposztát. Bízzuk az ügyet arra az Magyar Energia Hivatalra, aki a TIGÁZ jogsértéseit nem szankcionálja, csupán megszüntetik a TIGÁZ eljárását. Ez igen, ez egy valóban pártatlan, jogszerű, szakszerű eljárás, amely alkalmas arra, hogy a TIGÁZ visszaéléseit visszaszorítsa. Ez aztán a fogyasztóvédelem. Ez az igazi közigazgatás. Jogszerű, szakszerű, hatékony, igazságos és persze pártatlan. Egy kicsit sem gyanús, hogy a hamis szakvéleményt kiadó szakértő és a tetemes kötbért kiszabó szolgáltatót nem szankcionálják.Ez az un. kötbérbiznisz vélhetőleg jövedelmezőbb, mint az 1990-es években az olajszőkítés.
Ha valaki vitatja a szabálytalan vételezést, akkor több fórum is a rendelkezésére áll, hogy bebizonyítsa az igazát. – magyarázta Száraz Gábor.
Aha. Ők rágalmaznak, az Ő szerelőik karcolgatnak, de a fogyasztó bizonyítsa be az igazát. Mintha a bizonyítási teher a szolgáltató oldalán lenne. Persze saját (de azért függetlenként beállított, anyagilag érdekelté tett) szakértővel könnyű. Nesze neked tisztességes eljáráshoz való jog. És az ügyészség még mindig nem minősíti ezen gyakorlatot társadalomra veszélyesnek. /Btk. 10. § (2)/
A beszélgetés során szóba került az a nemrég nyilvánosságra hozott felvétel is, (Nyomozás indul a TIGÁZ szerelő ellen http://mno.hu/ahirtvhirei/gazorak-es-magnesek-nyomozas-indul-a-szerelo-ellen-1113650Forrás: Hír TV2012. október 25., csütörtök 18:50 ) amelyen az látszik, hogy a Tigáz munkatársa valamit csinál a gázórával a vizsgálat során. A szolgáltató szóvivője erre reagálva megjegyezte, hogy a szakember valóban csinál valamit a gázórával, hiszen azért van ott.
Rendben, de ha karcolgat, ráadásul azért, hogy ilyen aljas módszerrel (mások csőbehúzásával) tisztességtelen vagyoni előnyhöz jusson azért az nem fogadható el. Persze lehet, hogy csak én vagyok ennyire konzervatív.
A manipulált gázórák leleplezése kapcsán pedig elmondta, hogy a Tigáz dolgozói valóban motiválva vannak, leplezzenek le minél több ilyen csalást, hiszen a cég üzleti célkitűzése, hogy a szabálytalan vételezéssel okozott kár mértékét csökkentsék, aki pedig hozzájárul ehhez a cél eléréshez, az prémiumot kap.
Jól mondja a szóvivő úr a manipulált gázórák leleplezéséért, és nem a TIGÁZ dolgozók által manipulált gázórákért. A TIGÁZ mintha átesett volna a ló túlsó oldalára. Kialakított egy olyan rendszert, amely felhívás a TIGÁZ dolgozók részére bűncselekmény elkövetésére. Visszaéléseiknek, a rágalmazásaiknak, a szakértőik hamis szakvélemény adásának ugyanis nincs (negatív) jogkövetkezménye.
A konkrét esetről Száraz Gábor további információt nem akart elárulni.Érthető, elég kellemetlen volt Nagy Katalinnak (HÍR TV műsorvezető) a szemébe néznie amikor kiderült, hogy a saját dolgozóik karcolják meg az órákat, majd úgy jegyzőkönyvezik, mintha azért a fogyasztó lenne a felelős. Zavarában meg is vádolta a HÍR TV-t kiegyensúlyozatlan tájékoztatással.
Amennyiben valaki a jegyzőkönyvben aláírja, hogy végig jelen volt, akkor azzal elismeri, hogy ott volt.Igen. És az lenne a tisztességes, ha a fogyasztó nem volt jelen, akkor a gázszerelő húzná ki ezt a részt a jegyzőkönyvből. Persze így azt kockáztatja, hogy elesik 30-40.000 Ft.- sikerdíjtól. Na azt már azért mégse.
Ezúton köszönjük a Magyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályának, hogy hathatós közreműködésükkel az országban kialakulhatott egy ilyen, (sorozatos, hamis szakvélemény, szolgáltatóval összefonódó szakértők, gázórát karcoló gázszerelők, alaptalanul kiszabott több százezres kötbér, iratbetekintési jog megtagadása, jó hírnév megsértése, fogyasztók tömegeinek alaptalan megrágalmazása, a jogállami intézményrendszer tudatos megkerülése) a Btk. szerint társadalomra veszélyes gyakorlat. Reméljük, hogy karácsonyra az államtól (is) kapnak némi jutalmat a jó munkájukért.
A Btk. 10. § (2) értelmében:"Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti."
A PSZÁF jogsértés esetén vizsgál, bírságol, a Magyar Energia Hivatal a TIGÁZ aggályos eljárásaival kapcsolatos panaszok kapcsán (sorozatos, hamis szakvélemény, szolgáltatóval összefonódó szakértők, gázórát karcoló gázszerelők, alaptalanul kiszabott több százezres kötbér, iratbetekintési jog megtagadása, jó hírnév megsértése, fogyasztók tömegeinek alaptalan megrágalmazása, a jogállami intézményrendszer tudatos megkerülése...) viszont mélyen "hallgat".http://www.portfolio.hu/….175190.html
Mi lehet ennek az oka?
Úgy tűnik a Tigáz mindezeket következmények nélkül megteheti, pedig a Btk. 10. § (2) értelmében:
„Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.”
Hivatkozva a .......-én kelt, de csak ..........-án kézbesített ......... iktatószámú válaszukra tájékoztatom, hogy a levelükben foglaltakat elfogadni nem áll módomban, mivel a ..........-én, a TIGÁZ DSO Kft. debreceni telephelyén lefolytatott szakértői vizsgálatról készült szakvéleményt, az annak alapját képező jegyzőkönyvet és az eljáró szakértő adatait nem küldték meg, ezen kérésemre vonatkozóan levelük információt nem tartalmaz, ezért ismételten kérem, hogy a mulasztást 15 napon belül pótolni szíveskedjen!
Hiányában a határidő után –tekintettel arra, hogy a szolgáltató ezen okmányok és adatok eltitkolásával súlyosan megsérti a tisztességes eljárás fogalmába tartozó irat betekintési, és irat másolat készítési jogot, valamint mivel korlátozza az –álláspontom szerint a szolgáltatóval összefonódó, etikai vétséget elkövető szakértő ellen indítandó etikai vizsgálatot, egyben figyelemmel arra is, hogy a Magyar Energia Hivatal a tárgyban benyújtott panaszomra több hónapja nem válaszol, hatáskörében és illetékességi területén Ket. ellenesen nem jár el- a szolgáltató székhelye szerinti illetékes Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségnél, az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény alapján ügyészi intézkedést kezdeményezek.
Üdvözlettel: Dátum, aláírás
Mi lehet az oka annak, hogy a TIGÁZ többszöri kérés ellenére sem hajlandó kiadni a fogyasztónak a szakvéleményt, az annak alapját képező jegyzőkönyvet, illetve nem hajlandó közölni az eljárt szakértő adatait?
A Magyar Energia Hivatal immár több, mint fél év elteltével miért nem vizsgálja a tárgyban benyújtott panaszt?
Mi az oka annak, hogy a Magyar Energia Hivatal "hallgat" és hatáskörében, illetékességi területén nem jár el?
Mi az oka annak, hogy a MEH nem tartja a jogszabályban előírt ügyintézési időt?
Kezdeményezett-e a MEH Elnöke fegyelmi felelősségrevonást a mulasztó kormánytisztviselővel szemben?
Befizették-e a központi költségvetésbe a mulasztás miatti, Ket. által előírt általános tételű eljárási illetéket.
Mi az oka annak, hogy a TIGÁZ eljárásában az ügyfél nem gyakorolhatja a tisztességes eljárás fogalmi elemébe tartozó, garanciális iratbetekintési és irat másolat készítési jogát?
A MEH ezen visszásság ellen miért nem lép fel?
Az ügyészség miért nem indít vizsgálatot a MEH mulasztása miatt?
Csalás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Hajdúnánási Rendőrkapitányság az ellen a gázszerelő ellen, akit a Hír TV Panaszkönyv című műsora buktatott le.
A rejtett kamerás felvételeken az látható, ahogy a Tigáz munkatársa valamivel megkarcol egy gázórát, amit aztán emiatt leszereltetnek. A Tigáz szóvivője a Panaszkönyv stúdiójában tagadta, hogy munkatársaik 30 ezer forintos fejpénzt kapnak a manipulált gázórák után.
A Magyar Energia Hivatal illetékese azonban azt ígérte, ők is vizsgálatot indítanak az ügyben.
A szerelő ellen csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Hajdúnánási Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya.
A Hír TV úgy tudja, a Tigáz munkatársát még októberben ki is hallgatják.
A gázórák miatt az ügyfelek ellen indult eljárások hitelessége azonban nemcsak a szerelők, hanem a Tigázzal szerződésben álló, függetlennek mondott szakértők miatt is megkérdőjelezhető a fogyasztókat képviselő egyesület szerint.
Morvai Gábor, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének jogásza elmondta: évente meghaladja a tízezret a szakértői vizsgálatok száma, de az esetek 80 százalékában nem a fogyasztó javára döntenek.
A Tigáz a rendőrségi eljárás ellenére egyelőre nem indít belső vizsgálatot.
Nem bocsátotta el a Tigáz azt a szerelőt, aki ellen csalás gyanúja miatt nyomozást indított a Hajdúnánási Rendőrkapitányság, de az eljárás végéig lakossági ellenőrzést nem végezhet.
A Hír TV Panaszkönyv című műsorának riportja után egy volt Tigáz-dolgozó is jelentkezett, aki azt írta: valóban jutalékot kaptak a szerelők a cégnél a manipulált gázórák után.
A Panaszkönyv mutatta be azt a rejtett kamerás felvételt, amelyen a Tigáz egyik szerelője valamivel többször is megkarcolta a gázórát, miközben a lakás tulajdonosa éppen a másik helyiségben tartózkodott. A művelet elvégzése után a szerelő azt közölte a gyanútlan fogyasztóval, hogy a gázórát szerinte valaki manipulálta.
A szerdai adás óta rengeteg néző jelentkezett a Hír Televíziónál azzal, hogy ő is így járt.
Levelet írt a Tigáz egyik volt munkatársa is, aki elmesélte: a cég arra is oktatta szerelőit, hogyan tudnak leolvasás után kisebb hibákat ejteni a gázórákon.
„Nyolc évig voltam a Tigáz gázmérő-leolvasója… Tőlünk sem a mérők állására voltak kíváncsiak, hanem a szabálytalan vételezésre, aminek felderítéséért akkor tízezer forint járt… Többször megkértek minket az oktatásokon a plombák megmozgatására leolvasás során. Vajon miért?” – olvasható a volt munkatárs levelében.
Nem lehet bizonyítani, mikor lett mágnesezve az óra
„A probléma az, hogy a szerelők motiváltak abban, hogy szabálytalan vételezőket találjanak” – nyilatkozta az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke a Hír TV Rájátszás című műsorában. Morvay György hangsúlyozta: később már szinte lehetetlen bizonyítani, hogy a leszerelés előtt vagy után mágnesezték meg a készüléket.
Morvay kifejtette: úgynevezett szakértői véleményt kérnek be a szolgáltatók, amelynek részeként elviszik valamilyen helyre az órát zsákban, és szállítás közben is megtörténhet, hogy az óra mágnesezetté válik, hisz nem lehet tudni, hogyan szállítják, és előfordulhat az is, hogy egy mágnesezett óra kerül mellé.
Az igazát viszont általában a fogyasztónak kell bizonyítania a bíróságon, ha nem akarja kifizetni a több százezer forintos kötbért. Ha valaki magánúton bizonyította be, hogy nem lopta a gázt, utólag kártérítésért beperelheti a szolgáltató céget.
Nem indult belső vizsgálat a Tigáznál
A Panaszkönyvben bemutatott felvételeken látható Tigáz-szerelő ellen csalás gyanújával nyomozás indult, de még mindig a cégnél dolgozik.
A Tigáz szóvivője azt mondta, amíg az eljárás le nem zárul, nem végezhet lakossági gázóra-ellenőrzéseket. Belső vizsgálat azonban egyelőre nem indult a cégnél, így a Hír TV azon információját sem erősítették meg, hogy az alkalmazottaik 30 ezer forintos jutalékot kapnak minden egyes manipulált gázóra után.
„Nem indult belső vizsgálat a Tigáznál” -Ez így helyes. Aki csal azt ne büntessük, hiszen nekünk csalt.
„A Panaszkönyvben bemutatott felvételeken látható Tigáz-szerelő ellen csalás gyanújával nyomozás indult, de még mindig a cégnél dolgozik.” -Ugyanis szükség van az ilyen jó munkaerőre. Bárcsak többen lennének. Mi extraprofitot lehetne pár tucat ilyen mentalitású dolgozóval szerezni.
„A Tigáz szóvivője azt mondta, amíg az eljárás le nem zárul, nem végezhet lakossági gázóra-ellenőrzéseket.”-Nem baj, majd átképezzük szakértőnek.
„Nyolc évig voltam a Tigáz gázmérő-leolvasója… Tőlünk sem a mérők állására voltak kíváncsiak, hanem a szabálytalan vételezésre, aminek felderítéséért akkor tízezer forint járt… Többször megkértek minket az oktatásokon a plombák megmozgatására leolvasás során. Vajon miért?” – -Tényleg miért is? Csak nem már akkor is a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat járt a fejükben?
„úgynevezett szakértői véleményt kérnek be a szolgáltatók” –Bizony, bizony ez így van. És hogy erősítsük a pártatlanságot ezen szakértőket előbb a TIGÁZ megpályáztatja és a közvélemény számára nem nyilvános feltételeknek megfelelőket kiválasztja. Ezt követően az így gondosan kiválasztott és a szolgáltató által fizetett, vele megbízási jogviszonyban álló szakértőt a szolgáltató egyoldalúan, a fogyasztó bevonása nélkül jelöli ki, majd az ügyfélnek írt levélben, arcátlanul, tisztességtelen módon „függetlenként” jelöli meg. Csak hab a tortán, hogy az általa végzett szakvéleményt az ügyfél többszöri írásbeli kérése ellenére sem hajlandó megküldeni a szolgáltató, így gátolva a szolgáltatóval összefonódó szakértő ellen indítandó etikai vizsgálatot.
Érdekesség, hogy a tisztességes eljárásokban biztosított irat betekintési és irat másolat készítési jog megtagadása tárgyában írott panaszt a Magyar Energia hivatal fél év elteltével sem hajlandó vizsgálni, az ügyben mélyen hallgat. Vajon miért?
„elviszik valamilyen helyre az órát zsákban, és szállítás közben is megtörténhet, hogy az óra mágnesezetté válik, hisz nem lehet tudni, hogyan szállítják, és előfordulhat az is, hogy egy mágnesezett óra kerül mellé.” -És a Magyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztálya ezen visszás gyakorlat ellen évek óta nem lép fel. Mi lehet az oka? Miért kapják az átlagnál magasabb illetményüket? Miért nem kötnek útilaput az ilyen közszolgák talpa alá?
„Az igazát viszont általában a fogyasztónak kell bizonyítania a bíróságon, ha nem akarja kifizetni a több százezer forintos kötbért.” –Mondjuk ilyen már-már a szervezett bűnözés határát súroló eljárásokkal szemben igen nehéz dolga van szegény, kiszolgáltatott fogyasztónak.-AMagyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztálya –bár ez lenne a feladata- nem segít a kiszolgáltatott fogyasztókon? Vajon miért?
„utólag kártérítésért beperelheti a szolgáltató céget.” -Bár a lehetőség adott, mintha nem lenne életszerű, hogy Mari néni, vagy Józsi bácsi keresetlevelet írjon.
„A Panaszkönyvben bemutatott felvételeken látható Tigáz-szerelő ellen csalás gyanújával nyomozás indult,”-Végre, bár tartok tőle, hogy nincs egyedül. Aztán érdemes lenne azt is vizsgálni, hogy a TIGÁZ-nál melyik felső vezető találta ki, illetve adott utasítást az ilyen visszaélésszerű gyakorlat kialakítására? Egy nyomozást ez is megérne, mint ahogyan a TIGÁZ és a TIGÁZ által megpályáztatott, egyoldalúan kiválasztott és fizetett, un. un. független szakértők összefonódásának a vizsgálata is. Ki, milyen összegű kötbért nyelt, vagy nyúlt le ilyen módszerekkel?
Ennek miért nincs évek óta büntetőjogi következménye?
És miért nincs következménye a TIGÁZ szakértők által adott „hamis” szakvéleménynek?
Fellép végre valaki a TIGÁZ aggályos eljárása ellen?
Ha igen mikor?
Ha nem miért nem?
Meddig folyhat a szabadrablás, a jogkövető, köztiszteletben álló fogyasztók megrágalmazása, becsületének a meglopása, becsapása, csőbehúzása átverése, megkárosítása, meghurcolása?
A Hír TV 2012.10.24-i műsorában bemutattak egy rejtett kamerás felvételt, amelyen jól látszik, hogy a TIGÁZ gázszerelője a fogyasztó távollétében a mérőórát megkarcolja, majd amikor a fogyasztó előjön az eszközt gyorsan ruhájába rejti. Ezt követően azt a karcolást, amit szándékosan ejtett a mérőn úgy jegyzőkönyvezi a riportban szereplő gázszerelő mint régebbi sérülést, majd tisztességtelenül még azt is aláíratja a fogyasztóval, hogy a mérő cseréje során a fogyasztó mindvégig jelen volt.A gázszerelő egy-egy ilyen manipulált gázóráért 30.000 Ft-os nagyságrendű sikerdíjat kap. Száraz Gábor TIGÁZ szóvivő mindent (értsd azt is ami nyilvánvaló) tagad. Sőt még Ő vádolta meg a HÍR TV munkatársait!Jókai után: Arany ember.J Cége pedig természetesen makulátlan. Mondjuk a riportot látva azért én alaposan megvizsgáltatnám a TIGÁZ ellenőrzési gyakorlatát, amely vizsgálatot kiterjeszteném az eddig a MEH által eltusolt panasz esetekre is. A Magyar Energia Hivatal szóvivője visszafogottat reagál. Vajon miért? A riportból az is kiderül, hogy egy másik esetben a TIGÁZ jogerős bírói ítélet ellenére sem hajlandó a szolgáltatásba visszakapcsolni a fogyasztót.A TIGÁZ tehát fittyet hány a jogra, sőt a független magyar bíróság döntéseire.Miért? Mert megteheti, mert a szabályozó hatóságok jólfizetett kormánytisztviselői –bár azt a sajtó immár két éve folyamatosan jelzi- mégsem hajlandóak a TIGÁZ jogsértései ellen fellépni és ennek természetesen rájuk nézve semmilyen következménye nincs, az illetményüket havi rendszerességgel továbbra is felveszik.A TV riport itt nézhető meg, illetve a riport itt olvasható:
Vizsgálatot indít a Magyar Energia Hivatal a Panaszkönyv riportja alapján a Tigáz ellen. A Hír TV fogyasztóvédelmi műsorának rejtett kamerás felvételén a szolgáltató egyik munkatársa felszerelés közben feltehetően megmágnesezi az egyik fogyasztó mérőóráját. A szerelő később elismerte, hogy az átalakítások után jutalékot kapnak, a szolgáltató szóvivője viszont tagadta a fejpénzt.
„Hú, de becsapják itt az embereket ebben az országban, drága. Olyan piszkos dolgokat művelnek, hogy ez nem igaz.” Több mint egy éve hangzottak el ezek a mondatok, ekkor foglalkozott a Hír TV Panaszkönyv című műsora először a Tigázzal.
Egy ügyfelet kísértek el akkor rejtett kamerával a tiszántúli gázszolgáltató debreceni ügyfélszolgálatára. A panaszosra 540 ezer forintos kötbért szabtak ki, gázóra mágnesezés miatt, miután nem tudta bebizonyítani az ellenkezőjét. Varga Szilvia és párja azonban sikerrel járt, a tárnoki házaspár október 15-én, első fokon pert nyert a gázszolgáltatóval szemben. „A bíróságtól kértük, hogy rendeljen ki egy hivatalos szakértőt, aki utána meg is állapította, hogy semmi nem történt a gázórával, tehát nem hogy hozzá nem nyúltunk, hanem még mágnesezettség sem állapítható meg” – mondta a televíziónak Varga Szilvia.
A Tigáz szerelője elismerte, hogy a megbuktatott órák után 30 ezer forintot kapnak. A cég szóvivője a stúdióban tagadta a fejpénzt, a műsort pedig elfogultsággal vádolta. Az energiahivatal szóvivője az ügy teljes kivizsgálását ígérte. „Minden olyan körülményt meg fogunk vizsgálni, ami itt fölmerült, ezt a riportot szeretném Önöktől elkérni. Fogunk konzultálni természetesen a Tigáz szakértőivel is és ennek az együttes vizsgálat eredményeként fogunk döntést hozni a kérdésben” – fogalmazott Vigassy Csaba, a Magyar Energia Hivatal szóvivője.
A hivatalnál egyébként nem tudnak arról az állítólagos műszerről, amelyet a Tigáz szerelője használt.
„TIGÁZ, szenvedélyük a rágalmazás.”Tegyük hozzá, azon fogyasztók megrágalmazása és becsületének a meglopása, amely fogyasztók gázmérőit a maguk a TIGÁZ szerelői manipulálják csak azért, hogy hozzájussanak egy ki, sőt tetemes mellékeshez.
Úgy tűnik, hogy „multiéknál „a tisztesség nem sokat nyom a latba.
Kérdés:
Mit tesz a nyomozó, illetve a vádhatóság?
Mit tesz a Magyar Energia Hivatal?
Mit tesz a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság?
Mit tesz az ombudsman?
Mit tesznek az országgyűlési képviselők?
Mit tesz az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Albizottsága?
Néhány gondolat a gázszolgáltató kötbérezési eljárásával kapcsolatos jogi, alkotmányjogi, és eljárásjogi problémákról.
A földgáz szolgáltató által megbízott szakértő magánszakvéleményének jogi hátterével, és ennek folyományaként a magánszakvélemény bíróság általi elfogadhatóságával kapcsolatosan az alábbiakra hívom fel a figyelmét:
A Btk szerint: a „Hamis tanúzás” bűncselekmény törvényi tényállása a következő:
238. § (1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki
a) mint szakértő hamis szakvéleményt, vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad,
b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít,
Tekintettel tehát arra, hogy a földgáz szolgáltatóval (határozott időre kötött, de kölcsönös elégedettség esetén meghosszabbítható) keretszerződéses jogviszonyban álló szakértők a, magánszakvéleményüket nem a bíróság és nem is más hatóság, hanem csak a földgáz szolgáltató megbízásából készítik, így ők abban - mint ahogy az az előző írásomban látható is - bármit leírhatnak. Ezzel ugyanis még nem követik el a hamis tanúzás bűncselekményt.
A földgáz szolgáltató előtt magánszakvéleményt adó szakértőket tehát igazmondási kötelezettség nem terheli, így tőlük elfogulatlan, minden részletre kiterjedő, minden lényeges körülményt magában foglaló, (illetve egyetlen lényeges körülményt sem elhallgató) korrekt szakvélemény nyilván nem is várható.
A legfelsőbb bíróság ezzel kapcsolatos iránymutatása szerint azonban.:
„A peres fél által megbízott - akár egyébként igazságügyi - szakértő szakvéleményea perben csak mint a fél előadása vehető figyelembe (Legfelsőbb Bíróság BH 1992.270), így az nem helyettesítheti a bíróság által elrendelt igazságügyi szakértői bizonyítást. Így, amennyiben a fél által felkért magánszakértő és a bíróság által a perben kirendelt szakértő álláspontja között esetleges ellentmondás marad fenn, úgy a bíróságot nem terheli az ellentmondások feloldásának a kötelezettsége, illetve ebből az okból másik szakértőt nem kell kirendelnie.
A földgáz szolgáltató, a fogyasztók szerződésszegésével kapcsolatos állításai valóságtartalmát tehát a magyar joggyakorlat szerint csak olyan szakértő szakvéleményével bizonyíthatná be a bíróság előtt, (ha odáig eljut az ügy,) akit a bíróság maga rendel ki, ráadásul azok közül a szakértők közül, akik nem állnak a fölgáz szolgáltatóval tartós üzleti kapcsolatban, és akik - a hamis szakvélemény adás büntetőjogi következményeinek ismeretében - igazmondási kötelezettséggel készítenék el a szakvéleményüket.
A bíróság által kirendelt szakértő továbbá megnyugtató válaszokat adhatna a földgáz szolgáltató által készíttetett magánszakértői vizsgálat megállapításaival kapcsolatos fogyasztói aggályokra is, (például arra, hogy a földgáz szolgáltató által készíttetett magánszakvélemény vajon hogy állíthat olyan képtelenségeket, mint azt, hogy a Mérésügyi Hivatal az újrahitelesítést követően az egész mérőműszert a plombákkal együtt le is festette, vagy azt, hogy a fogyasztó már úgy is hozzáférhetett a számláló dobokhoz, hogy csak az egyik plombát sértette meg, míg a másik épen, és sértetlenül a helyén maradt, vagy például azt, hogy a gauss mérővel elvégzett mágneses remanencia vizsgálat nemleges eredményét a polarizációs fóliának a gázmérő éleire, sarkaira való odanyomkodása felülírhatja.)
Nyomatékosan fel kell hívni végezetül a figyelmet arra, hogy a bíróság előtt a földgáz szolgáltatónak kellene bizonyítania a saját állításai valóságtartalmát, és nem fordítva, tehát nem a gázlopással megvádolt fogyasztónak kellene bizonygatnia az ártatlanságát! Ennek a kérdésnek akkor van nagy jelentősége, ha a bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy kit kötelezzen a bírósági szakértő – akár 200.000,- Ft,-os - szakértői költségének előlegezésére.
(Jogállamban a vádnak kell bizonyítania a vádlott bűnösségét. Az ártatlanság bizonyítását utoljára a korai középkorban volt divat, például a boszorkányperekben…)
Felhívom a figyelmet továbbá arra is, hogy a kötbér kiszabás alapjául szolgáló „szabálytalan vételezés” tényének bizonyításához aföldgáz szolgáltatónaka bíróság előttnem elég csak annyit igazolnia, hogy a fogyasztónál felszerelt gázóra, vagy annak a plombái valamilyen módon „megsérültek”.
A "Földgázellátásról" szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének (Földgázelosztási Szabályzat, a továbbiakban GESZ)
18.4. pontja szerint ugyanis csak az minősül szabálytalan vételezésnek, ha „ a felhasználó:
a)…
b) a fogyasztásmérő berendezésen vagy mérési rendszeren elhelyezett plomba, vagy a mérőberendezés megrongálásával a fogyasztásmérő berendezést méretlen gáz felhasználására alkalmassá teszi.”
A kötbér alkalmazására okot adó, és a GESZ-ben definiált szerződésszegést, (amelyet szabálytalan vételezéssel valósítanak meg,) tehát
csak a felhasználó követheti el, és ő is csak
tevőlegesen,
akaratlagos, és
célzatos,
rongálással.
A fenti öt elem közül a földgáz szolgáltató azonban, a saját eljárásában csak az ötödiket, a mérőműszer valamilyen módon történt megrongálódását próbálja (azt is csak a saját szakértői kurta – furcsa magánszakvéleményeivel) igazolni.
Azt azonban, hogy az állítólagos rongálást éppen a fogyasztó követte el, olyan ténynek tekinti, amit nem kell bizonyítania sem, azt pedig, hogy a rongálást a fogyasztó ráadásul tevőlegesen, szándékosan, és célzatosan (azaz kifejezetten abból a célból, hogy gázt lopjon,) követte volna el, a földgáz szolgáltató a saját eljárása során meg sem próbálja igazolni. (Ezekkel a kérdésekkel egyáltalán nem is foglalkozik.)
A földgáz szolgáltatóval szembeni szerződésszegés, (szabálytalan vételezés) azonban a jogszabályban szereplőtől eltérően, más módon, (pl. a fogyasztó mulasztásával, vagy a fogyasztó tudta nélkül, vagy például véletlenül, stb.) egyáltalán nem valósítható meg, és azt a felhasználón kívül más (értelemszerűen. például az, aki nincs szerződéses kapcsolatban a gázszolgáltatóval,) sem valósíthatja meg.
Jól is néznénk ki ugyanis akkor, ha a fogyasztó tevőleges, szándékos és célzatos magatartását nem kellene bizonyítania a földgáz szolgáltatónak, és így a gázfogyasztó valóban, „felróhatóságára tekintet nélkül” - az objektív felelősség szabályaihoz hasonló módon - felelne az ingatlanán felszerelt gázmérő mindenkori állapotáért.
Ebben az esetben ugyanis jogosan sújthatná kötbérrel a gázszolgáltató mindazokat a fogyasztóit, akik ugyan semmiféle tevőleges, szándékos, és célzatos magatartást nem tanúsítottak annak érdekében, hogy ingyen jussanak gázhoz, - és valóban, egyetlen köbcentiméter gázt sem vételeztek szabálytalanul, - de akiknél olyan használt, újrahitelesített gázórát szereltek fel, amely esetleg karcos, vagy amelyet előzetesen, (vagy utólagosan) megmágnesezett valaki, vagy amelynek a plombái nem tisztán kivehetőek, festékhiányosak, vagy amely gázóra membránházának belső feléhez a membrántányér hozzáütődött valamikor, stb.
Ezeket a gázmérőket ugyanis a földgáz szolgáltató magánszakértői minden további nélkül „méretlen gáz vételezésére alkalmasnak” minősítik.
Hasonlóképpen nem érezhetnék magukat biztonságban azok sem, akik olyan használt lakást vásároltak, amelybe a gázórát már korábban felszerelték, és a gázóra átvétele során éppen nem állt a rendelkezésükre:
egy négyszázszoros nagyítású elektronmikroszkóp, és megfelelő kontroll fényképek a plombák lenyomatainak, színének, és festésének az ellenőrzéséhez, továbbá
egy MAGSYS HGM09s típusú gauss mérő a gázmérő házának mágneses indukciója megméréséhez, és
polarizációs fólia, amelynek rögzített lágyferrit szemcséi alkalmasak lehetnek a remanens mágnesség kimutatására.
Természetesen azoknak sem lehetnének nyugodt éjszakái, akik már eladták, vagy bérbe, albérletbe, szívességi használatba adták a lakásukat, vagy akik a náluk újonnan beépített mérőműszert esetleg. véletlenül megkarcolták, vagy akiknek a gázmérője a tűző napon áll, vagy más szélsőséges környezeti hatásnak volt kitéve, vagy akinek az utca felől bárki hozzáférhet a szabadon álló gázmérőjéhez, stb.
Azon földgáz szolgáltatói állítással kapcsolatosan végezetül, hogy a fogyasztó szabálytalanul vételezett volna gázt, (azaz szándékosan megrongálta volna a gázmérőjét abból a célból, hogy így gázt tudjon lopni) mindenkinek felhívom a figyelmét Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikkére, amely szerint:
„(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat … törvény által felállított, független éspártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.” és
„(2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
”
A fentiekre tekintettel nyilván nem a büntetőjogi, és a polgári jogi kategóriák összemosásáról van szó akkor, amikor azt állítom: a földgáz szolgáltató senkiről sem állíthatja, hogy méretlen gázt vételezett, (azaz bűncselekményt követett el) anélkül, hogy a fogyasztó bűnösségét büntető bíróság jogerős határozattal megállapította volna.
A fogyasztó ugyanis a földgáz szolgáltató által hivatkozott, - a GET-ben és a GESZ-ben meghatározott - szerződésszegést csak olyan jogellenes (szándékos, tevőleges, célzatos) magatartásával valósíthatta volna meg, amely egyben bűncselekménynek is minősül. (A gázlopás is lopás.)
A földgáz szolgáltató továbbá nem „független és pártatlan bíróság” csupán a polgári jog rendes szereplője, így nincs sem arra felhatalmazva, hogy maga mondja ki a fogyasztó gázlopásban való bűnösségét, (és arra befejezett tényként hivatkozzon,) sem pedig arra, hogy az általa kikiáltott bűnöst saját maga „meg is büntesse” egy nyilvánvalóan eltúlzott, a földgáz szolgáltatót valóságosan ért jogsérelemhez képest elképesztően magas összegű kötbér alkalmazásával, ráadásul úgy, hogy a büntetést a saját számlájára kéri befizetni.
(Az alkotmányos jogállami eljárás tehát az volna, hogy ha a földgáz szolgáltató azt feltételezi, hogy a fogyasztó valamely magatartásával méretlen gázt vételezett, azaz gázlopás bűncselekményt valósított meg, és erre hivatkozással követelést akar támasztani vele szemben, akkor előbb büntető feljelentést kell tennie a rendőrségen. Ha a nyomozás során a gyanú beigazolódni látszik, úgy az ügy átkerül az ügyészhez, aki - ha a nyomozati anyag alkalmas a vádemelésre - vádat emel. A vádlott gázlopásban való bűnösségét csak a (pártatlan és független) büntető bíróság mondhatja ki, - vagy felmenti a vád alól. A büntető bíróság eljárását viszont – a földgáz szolgáltató eljárásával ellentétben - kötik a büntető eljárásjogi alapelvek (az ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog, a jogorvoslati lehetőség biztosítása, a szóbeliség elve, a hivatalbóliság elve, stb. mindazok a jogok tehát, amelyek még a bűnözőket is megilletik.) A büntetőjogi alapelvek következetes érvényre juttatása ugyanis a jogállamiság egyik alapköve.
Ráadásul a nyomozó hatóság, a vádhatóság, a bíróság, és a bírósági végrehajtás szervezetében tevékenykedő személyek a másik hatóság munkájából ki vannak zárva, (összeférhetetlenek,) maga a károsult pedig személy szerint eleve, - ugyancsak az összeférhetetlenség miatt - egyik hatóság munkájában sem vehet részt.
A földgáz szolgáltató ezzel szemben
maga gyanúsítja meg a saját fogyasztóit, és azután (a saját magánszakértője szakvéleményére hivatkozással, mindenféle további bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül, )
maga is mondja ki az illetők bűnösségét is, majd szintén
maga szabja ki a büntetést is – amit persze a maga kasszájába kellene befizetniük a megvádoltaknak – és nem fizetés esetén végül
maga is akarja behajtani a büntetést a gázszolgáltatásból való kizárás fenyegetésével, nem fizetés esetén pedig a tényleges kikapcsolással.
Mindez azonban jogállamiság alapelveivel teljességgel összeegyeztethetetlen.
(Utoljára szintén a középkorban volt arra példa, hogy egy nem állami szerv, a földesúr, feljogosítva érezte magát arra, hogy saját maga ítélkezzen a saját jobbágyai felett. Ezt akkortájt úriszéknek nevezték.)
Az Országos Mérésügyi Hivatal által felhelyezett plombák megsérülése következtében előálló sajátos jogi helyzettel kapcsolatosan rámutatok arra, hogy a gázmérő óra un. „hitelesített mérőeszköz”, és emiatt a gázmérő óra mérési pontossága mellett un. megdönthető törvényi vélelem (presumptio iuris) szól. A plomba sértetlensége a gázmérő hitelességét igazolja.
A „Mérésügyről” szóló, 1991. évi XLV. Törvény 6. §. (3) bekezdése szerint: "Hiteles az a mérőeszköz:
a) amelyet a mérésügyi szerv hitelesített,
b) amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte.”
10. § (1) bekezdése szerint pedig "A mérőeszköz-hitelesítés célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköz megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak.."
13. § (3) bekezdése szerint végül: „A hitelesített mérőeszközt — az ellenkező bizonyításáig — úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája".
A törvény végrehajtására kiadott 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet melléklete szerint továbbá: a 6 m3/h és ennél kisebb névleges méréshatárú Gázmérők és számító egységek esetében a hitelesítés hatálya 10 év”
Az idézett jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően: tehát a gázmérő műszerek kötelező hitelesíttetésének éppen az a célja és értelme, hogy azok mérési pontosságát "az ellenkező bizonyításáig", (ami csak a gázmérő újrahitelesítésével lehetséges – kötött bizonyítási rendszer) - egyáltalán ne lehessen vitatni.
Az OMH plomba megsérülésének jogi hatása tehát az, hogy amiatt a mérőóra elveszíti a hitelességét. Ilyenkor tehát nem érvényesül a mérőműszer mérési pontosságába vetett törvényi vélelem. A bizonyítási teher ekkor megfordul, azaz kétség esetén nem a mérőműszer pontosságába vetett törvényi vélelmet kell megdönteni, hanem a mérőműszer pontosságát kell bizonyítania annak, aki ezt állítja.
A plomba megsérülése a jogszabály szerint önmagában még nem szerződésszegés, azt azonban a fogyasztónak - a tudomására jutását követően - be kell jelentenie, a szolgáltatónak pedig gondoskodnia kell ilyenkor a mérőműszer újrahitelesíttetéséről.
(A gyakorlat azonban az, hogy a fogyasztónak csak akkor jut tudomására, hogy a plombákkal állítólag valami baj van, amikor a gázóráját a gázszerelő már bedobozolta..)
A kötbérezés jogalapján túlmenően a gázszolgáltató által alkalmazott kötbér összegszerűségével is törvényességi problémák vannak.
A GESZ 18.7. pontja szerint ugyanis: „a kötbér, mértékét a földgázelosztó üzletszabályzatában arányosan, a fokozatosság elvét figyelembe vévekell megállapítani úgy, hogy a felsorolt jogsértések súlyát és a szerződésszegéssel a földgázelosztónak okozott joghátrányt is figyelembe kell venni.
Tekintettel arra, hogy
a kötbér egységes mértéke jogellenes módon került a gázszolgáltató üzletszabályzatában megállapításra, hiszen az
nem tesz eleget a fenti jogszabály által megkívánt arányosság és
fokozatosság elvének, és
nem veszi figyelembe a jogsértés súlyát, és
a földgázelosztónak okozott joghátrány mértékét sem, és
a GESZ szerint a kötbér mértékét különben is egyéniesíteni kellene, azt nem lehet mindenkire, egyformán eltúlzott mértékben és összegben meghatározni, és végezetül arra, hogy
540.000,- Ftnem a GESZ 18.10 pontja által megengedett legfeljebb 30 napi, hanem sokkal inkább több évi gázfogyasztás ellenértéke!)
Emiatt a földgáz szolgáltató a kötbér mértékét jelentősen eltúlzott mértékben lapítja meg.
A fogyasztóval szemben, - egy, a bíróság előtt is igazolt szerződésszegés esetén - érvényesíthető kötbér mértékével kapcsolatosan még az alábbiakat kell tudni.:
A Ptk. a kötbért, un. "kárátalány" -ként határozza meg.
A Ptk. általános szabályai szerint ugyanis alapesetben, a másik fél szerződésszegése miatt kárt szenvedett szerződő félnek kell bizonyítania, azt, hogy
1. őt kár érte,
2. az őt ért kár összegét,
3. az összefüggést az őt ért kár, és a szerződő partner magatartása között, és végezetül
4. a szerződő partner magatartásának szerződésszegő voltát.
( A másik fél még ekkor is kimentheti magát azzal, ha igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben elvárható.)
A szerződő felek azonban már a szerződéskötéskor megállapodhatnak abban, hogy a másik fél esetleges szerződésszegő magatartása esetén a károsult felet minden további bizonyítási kötelezettség nélkül egy bizonyos összegű "kár átalány" illeti meg. Ezt a kár átalányt nevezik kötbérnek, amely a szerződésszegés fajtájától függően lehet:
• késedelmi kötbér,
• hibás teljesítési kötbér, vagy
• meghiúsulási kötbér.
(A Földgáz szolgáltató vajon milyen típusú kötbér megfizetését követeli a fogyasztóitól?)
A kötbér a Ptk. szerint tehát „reparatív” jellegű, azaz igazodik annak a kárnak a mértékéhez, amely a szerződő partnert, a másik fél szerződésszegése következtében érte, (a károsultat olyan helyzetbe törekszik hozni, mintha a kár egyáltalán be sem következett volna).
A kárt szenvedő fél ugyanis – a törvény rendelkezése szerint – a ténylegesen keletkezett kárának azt a részét is érvényesítheti, amely meghaladja az előre kikötött kötbér összegét, feltéve, ha be tudja bizonyítani azt, hogy annál valóban nagyobb mértékű kárt szenvedett. (ez a kiköthető kötbér alsó korlátja. )
A bíróság ugyanakkor a Polgári törvénykönyv 247. §. 1.) bekezdésében foglaltak szerint a túlzott mértékű kötbért mérsékelheti is. (ez a kiköthető kötbér felső korlátja)
A kötbér tehát olyan kár átalány, amely a szerződő feleknek, a másik fél szerződésszegése miatt bekövetkező kárát hivatott kompenzálni, így a kötbér mértékének közelítenie kell a keletkezett kár mértékéhez.
A kötbért annak érdekében szokták kikötni, hogy ne a szerződésszegés folytán károsult felet terhelje az esetenként meglehetősen nehézkes bizonyítási teher.
.
Tekintettel arra, hogy a kötbér "reparatív" jellegű, így a kötbért nem büntetésből szokták „kiszabni”. A kötbérnek ugyanis semmiféle szankció tartalma nincs, és az alábbiakban részletezett okok miatt nem is lehet.
A földgáz szolgáltató ugyanis nem büntető bíróság, és nem is szabálysértési hatóság, hanem a polgári jog rendes szereplője, és így mellérendeltségi viszonyban van a vele szerződő más polgári jogi jogalanyokkal, (természetes és jogi személyekkel). A gázszolgáltatónak ezért nyilván alkotmányos felhatalmazása sem lehet arra, hogy másokat "szankcionáljon", azaz kötbér címén büntetést szabjon ki a vele szerződő partnereire.
Az igazságszolgáltatás, (és így a büntetés kiszabása is) jogállamban ugyanis az államhatalmi szervek monopóliuma.
A fentiek előrebocsátása után tehát, ha a földgáz szolgáltató által érvényesíthető kötbér igénynek
szankció tartalma nincs, - és emiatt a kötbér csak a földgáz szolgáltatót ténylegesen ért kár megtérítésére (reparálására) szolgál, továbbá
ha lopáskárt sem érvényesíthet a földgáz szolgáltató az általa alkalmazott kötbér összegének meghatározása során, mert a fogyasztó gázlopásban való bűnösségét kimondó jogerős büntető bírói ítélet hiányában - a Magyar Köztársaság Alaptörvényének XXVIII. cikkében foglaltak értelmében - senki nem állíthatja a fogyasztóról azt, hogy bűncselekményt követett volna el (gázt lopott,)
úgy a fogyasztó állítólagos szerződésszegése miatt a földgáz szolgáltatót – a gázóra újrafestésének, vagy újrahitelesítésének költségén kívül - más kár nem érte.
Azzal kapcsolatosan végezetül, hogy a gázszolgáltató az (egyébként valóban hajmeresztően magas) kötbéren felül még további, az állítólagos szerződésszegésből eredő egyéb kárait (gázmérő rongálásával okozott kár, a gázmérő cseréjével felmerült költségek, valamint a szakértői vizsgálat díja, és amit még kitalál,) is érvényesíteni akarja, ugyancsak a Ptk ide vonatkozó rendelkezését idézem:
Ptk.246. § (2) „A jogosult… érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát … is.”
Kötbért tehát csak kártérítés helyett, - és nem amellett - lehet alkalmazni, kivéve, ha az érvényesített kötbérnél (jelenleg 540.000,- Ft-nál) is bizonyíthatóan nagyobb a károsult kára, (ez azonban nyilván itt fel sem merülhet.)
A gázszolgáltató eljárásának jogi hátterével kapcsolatosan ennyit dióhéjban.
.
Dr. Kalocsai Gábor
- ügyvéd -
(Az előző írásomat szemléltető fotót ide illesztem.)
Mellékelem a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara részére írt panaszbejelentésem másolatát
A beadványban sok szó esik a T. Kft álatal megrendelt szakértői vizsgáltok menetéről, jogi, és szakmai hátteréről, komolyan vehetőségéről, valamint társadalomra való veszélyességéről.
B u d a p e s t XI. Sztoczek u. 6. J. ép. V. em. 507
Levélcím: H 1521 Budapest, Postafiók 91
Tisztelt Igazságügyi Szakértői Kamara!
Ügyfelem, S. képviseletében eljárva a R. Igazságügyi nyom- és Írásszakértői Iroda képviseletében eljáró R. igazságügyi nyom és írásszakértő - a továbbiakban PANASZOLT ) ellen az alábbi
p a n a s z b e j e l e n t é s s e l
fordulok Önökhöz:
A T... Kft gázszerelője, szabálytalan gázvételezés (megmágnesezés) gyanúja miatt leszerelte a ügyfelem … sz. alatti ingatlanán felszerelt GALLUS 2000 G4/110 típusú, … gyári számú gázmérő műszert „szakértői vizsgálat” céljából.
A szakértői vizsgálatra 2012. szeptember 13.-án a T… Kft … … számú vizsgáló helyiségében került sor, amelyen • R. Igazságügyi nyom- és Írásszakértői Iroda R. igazságügyi nyom és írásszakértő, és rajta kívül • R. szakértő asszisztens, • P … a T. Zrt alkalmazottja, valamint • az ingatlan tulajdonosának képviseletében S okleveles gépészmérnök, … sz. alatti lakos, és • Dr. Kalocsai Gábor ügyvéd vettek részt.
Észrevételezem, hogy R. szakértő úr igazságügyi nyom- és írásszakértőként, a remanens mágnesség keletkezésének, és mibenlétének tudományos magyarázatához, (kialakulásához, fizikai tulajdonságainak megértéséhez, és ezen keresztül a gázórák megmágnesezésének utólagos vizsgálatához) valószínűleg nem rendelkezik megfelelő végzettséggel, kellő szakmai ismeretekkel, és tudományos háttérrel. Írásszakértőként ugyanis valószínűleg nem folytatott olyan, a mágnesség fizikai jelenségének beható vizsgálatával kapcsolatos - Műszaki Egyetemi tanulmányokat, nem végzett kutatásokat, és nem végzett egyéb olyan tudományos tevékenységet sem, amelyekre pedig az adott szakkérdés objektív módon történő megítéléséhez elengedhetetlenül szükség lett volna. A remanens mágnesség vizsgálata emiatt az írásszakértő úr szakterületén, képzettségén, képesítésén kívül eső olyan terület, ahol igazságügyi szakértői tevékenységet valószínűleg nem is folytathatna.
R. szakértő úr állítása szerint őt a T. kft mégis ebben a témakörben kérte fel magánszakvélemény adására, ő pedig a szakvélemény elkészítését elvállalta.
A szakvélemény elkészítése során az alábbi kérdésekre kellett megválaszolnia.: 1.) A gázmérőn találhatóak-e olyan sérülések, elváltozások, amelyek a mérő működésének befolyásolása közben keletkeztek, vagy keletkezhettek? 2.) A gázmérőn észlelt elváltozások alapján a gázmérőn történt-e szabálytalan gázvételezés, a mérő működését befolyásolták-e?
A szakértői vizsgálat megkezdését megelőzően R. szakértő úrt a felhasználó képviseletében - a felhasználónak a GET Vhr. 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet I. sz. melléklet 47.§ (4) bekezdésében foglalt jogaira hivatkozással (amely szerint: „A szakértői vizsgálaton jelenlévő felhasználó, vagy képviselője észrevételeit a vizsgálat során felvételre kerülő jegyzőkönyvbe mondhatja, illetve jogosult kérdezni is a vizsgálat során, amely rögzíthető a szakvéleményben is,” arra kértem, hogy válaszoljon meg a jelen feljelentéshez 1. sz. alatt mellékelt kérdőívben feltett kérdéseimre. R. szakértő úr a kérdőíves formában elkészítet jegyzőkönyvet nem volt hajlandó kitölteni, azt azonban vállalta, hogy az abban feltett kérdéseket szóban megválaszolja. Az általam szóban feltett kérdésekre adott válaszait Somogyi Zoltán rögzítette a kérdőíven. R. szakértő úr az általam írásban feltett kérdésekre adott válaszait tartalmazó jegyzőkönyv aláírását azonban megtagadta. (Hasonlóképpen megtagadta a jegyzőkönyv aláírását a T. Zrt képviselője, és a szakértősegéd is.)
A később elvégzett szakértői vizsgálat tapasztalatai egyértelműen bebizonyították, hogy R. szakértő úr a szóban feltett kérdésekre több ízben valótlan választ adott. (Ezekre a kérdésekre, és az azokra adott hamis válaszokra később visszatérünk.)
R. szakértő úr a „szakértői vizsgálat”-ot azzal kezdte, hogy megállapította, az ingatlanról leszerelt gázmérőt tartalmazó papírdoboz sértetlen.
A papírdoboz kicsomagolása után a gázmérőt a kezébe vette, majd egy jól megvilágított asztalra helyezte, és szemrevételezés után kijelentette, hogy a gázmérő házának alsó burkolata a számlálódobokat védő plexi fedő alatt össze van karcolva. Kérdésünkre, hogy hol lát karcolásokat, a fent jelzett helyre mutatott. Tekintettel arra, hogy a jelzett helyen semmiféle karcolás nem volt felfedezhető, - amit S. úrral szóvá is tettünk - R. szakértő úr „ne tessék zavarni a vizsgálatot” felszólítással próbált elhárítani.
A vizsgált mérő állítólag összekarcolt felületéről a helyszínen az 1. 2. és 3. szám. alatt csatolt fényképfelvételeket készítettem, amelyeken jól látható, hogy a kérdéses felület karcmentes. R. szakértő úr ugyanerről a felületről készített fényképfelvételeket, amelyeket 4. és 5. szám alatt csatolt a saját szakvéleményéhez. Ezeken, valamint a szakvélemény 2. sz. képmellékletén ugyancsak semmiféle karcolódás nem látható, (a fényképeken látható fehér folt a R. szakértő úr által használt fényképezőgép vakuvillanásának tükröződése miatt keletkezett) Itt kell megjegyezni, hogy R. szakértő úr a szakvélemény elkészítése során már óvatosabban fogalmazott, ott ugyanis már saját maga sem állítja, hogy látta volna az állítólagos karcolásokat, csak azt állítja, hogy a gázszerelők látták azokat. (R. szakértő úr tehát a saját szakvéleményében nem a saját szemének hisz, hanem a gázszerelőknek, annak ellenére, hogy a gázszerelők viszont a gázmérőt, még felszerelt állapotában, lényegesen rosszabb látási viszonyok között látták, amikor azokat az állítólagos karcolásokat felfedezni vélték.)
R. szakértő úr ezt követően az általa vizsgált mérőműszert összekötötte egy másik, általa referencia mérőnek nevezett gázmérő készülékkel, és mindkét mérőműszeren ugyanazt a mennyiségű levegőt eresztette át.
Azon kérdésünkre, hogy ezt miért teszi, hiszen • jelenleg egy, a Mérésügyi Hivatal által újrahitelesített olyan mérőeszközről van szó, amelynek mérési pontossága mellett a Mérésügyről szóló törvényben megfogalmazott, un. „törvényi vélelem” szól, amelyet csak az ugyancsak a Mérésügyi Hivataltól megrendelt, - és általa elvégzett - újrahitelesítési eljárás során lehetne megdönteni, • az általa használt referenciamérő pedig nem is rendelkezik OMH hitelesítéssel, és végül.: • A tudomány mai állása szerint egy felszerelt, és használatban lévő gázmérőt legfeljebb felgyorsítani, vagy teljesen leállítani lehet, lelassítani azonban lehetetlen, R. szakértő úr nem válaszolt.
A vizsgált mérő, és a referenciamérő összekapcsolását a 2 sz. fotó mutatja.
A „szakértői vizsgálat” következő lépéseként R. szakértő úr a gázmérő visszamaradt mágnesességét egy un. gauss mérővel mérte meg. Ennek során a gázmérő burkolatának alsó felén egymástól 2 cm. távolságban négy (az alsó és a felső burkolat összekapcsolódásával párhuzamos) mérési vonalban 1 cm. lépésközönként megmérte a mágneses indukció értékeket. A gázmérő geometriai méretei összességében 296 mérőpontot engednek kijelölni. A különböző mérési pontokon mért mágneses indukciómérésről, és a megmért értékeket mutató műszerről szúrópróbaszerűen készült fényképfelvételeket 4. 5. és 6. szám alatt csatolom.
R. szakértő úr a méréshez egy MAGSYS HGM09s típusú gauss mérőt használt, amely valóban alkalmas ilyen mérések elvégzésére. A mérési pontokon kapott mágneses indukció értékeket a gauss mérő emberi beavatkozás nélkül közvetlenül betáplálta R. szakértő úr laptop számítógépébe, amely a kapott adatok alapján, - egy kifejezetten erre a célra kifejlesztett speciális számítógépes program segítségével - egy un. mágneses remanencia térképet rajzolt ki a számítógép monitorjára. A monitoron megjelent mágneses remanencia térképről készített fényképfelvételeket 7. és 8. számok alatt csatolom.
Egy, a „Lakossági gázmérők mágneses manipulálásának utólagos kimutathatósága,” című, (a Miskolci Egyetem tanárai, Dobó Zsolt, és Palotás Bence Árpád által készített) és a TÁMOP -4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként, az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósult tanulmány szerint: a fenti program által készített mágneses remanencia térkép mintázata egyértelműen kimutatja, hogy az adott mérőórára helyeztek-e valamikor mágnest, és ha igen, akkor az a mágnes milyen erősségű volt. A tanulmányt 14. szám alatt csatolom.)
A tanulmány szerint ugyanis, ha a mérőóra házára valamikor mágnest helyeztek, akkor azon a ponton, ahol a mágnes a levétele során legutoljára érintkezett a mérőműszer fém házával, ott a mágneses remanencia térképen egy sátorszerű kicsúcsosodás keletkezik.
A tanulmány szerint, ha (ezeknek a sátorszerű kicsúcsosodásoknak a hegyén mért) legmagasabb értékek kb. 0,3 - 0,6 mT (millitesla) közé esnek, akkor valószínűleg csak olyan apró mágnest (pl. hűtőmágnest) alkalmaztak, amely nem képes a mérőműszer mérési pontosságát negatív irányban befolyásolni. (Ilyen mágnesek felhelyezését a tanulmány 6. ábrája szemlélteti) Ha a legmagasabb, (tehát a sátor csúcsán) mért mérési eredmények legalább 0,9 - 1,2 mT értékek közé esnek, az viszont már lehet annak a jele, hogy a vizsgált gázmérőre valóban egy olyan erős mágnest helyezett valaki valamikor, amely képes volt megállítani a gázmérőt. (a tanulmány 7. 8. és 9. ábrája.)
A tanulmány 2. oldal 3. ábráján bemutatott mérési eredmények szerint azonban nem hogy lelassítaná, hanem éppen fordítva, - a gyengébb mágnes csak kissé, az erősebb mágnes viszont már nagyobb méretékben - felgyorsítja a mérőműszert, azaz a műszer ezeknek a mágneseknek a hatására többet mér annál, mint amennyi gáz rajta ténylegesen keresztülhaladt. A gázmérőt csak az igazán erős un. ipari mágnesek képesek úgy megállítani, hogy azon eközben gáz áramlik keresztül.
Az általam csatolt fényképfelvételekből viszont az derül ki, hogy a felhasználó gázórájának vizsgálata közben R. szakértő úr egyetlen egy alkalommal sem mért - 0,3 mT-nál alacsonyabb, vagy + 0,3 mT-nál magasabb értéket.
A tanulmány 5. ábrája egy olyan gázmérő mágneses remanencia térképét ábrázolja, amelyre semmiféle mágnes nem volt felhelyezve. Jól látható, hogy ezen az ábrán nincsenek sátorszerű kicsúcsosodások, és egyetlen mért eredmény sem esik kívül a -0,3 + 0,3 mT tartományon.
Az általam készített, és 7. és 8. szám alatt csatolt fotók tanúsága szerint: a R. szakértő úr által vizsgált gázmérő mágneses remanencia térképe szintén nem mutat egyetlen olyan pontot sem, amely meghaladná a plusz - mínusz 0,3 mT közé eső tartományt.
A tanulmány 13. ábráján egyetlen grafikonba 100 olyan gázmérő mágneses remanencia térképét zsúfolták, amelyek közül csak négy volt korábban erős mágnes hatásának kitéve. Jól látható módon, a jelenleg vizsgált gázórán mért mágneses remanencia vonalak nem a kiugró négyéhez, hanem a többi 96, - nem manipulált - gázmérő mágneses remanencia térképéhez hasonlatos alakzatot mutat.
A visszamaradt mágnesség paramétere továbbá, az általam csatolt fotók, és a szakvélemény szerint is csak 22,01 mT volt, annak ellenére, hogy erős mágnes felhelyezése esetén ez a paraméter legalább a fenti érték ötszöröse lett volna.
Rámutatok végezetül arra is, hogy az általam készített fotókon jól látható módon a számítógépes program a mágneses remanencia térkép elkészítését követően ki is értékelte a kapott adatokat, és a kiértékelés eredményét: „NINCS MÁGNES” jól látható módon ki is írta a képernyő jobb felső sarkára.
R. szakértő úr mindezek ellenére a szakvéleményében tényként jegyezte fel, hogy a „mérőházra erős mágnest helyeztek”.
(Az általam készített fotók hitelességét megerősíti a R. szakértő úr által készített szakvélemény 3. ábrája is, amely ugyanazt a mágneses remanencia térképet mutatja, amit a számítógép monitorjáról lefényképeztem.)
R. szakértő úr a vizsgálat további szakaszában egy un. polarizácós fóliával akarta szemléltetni a gázóra állítólagos mágnesezettségét. Ennek során a polarizációs fóliát a plombák, és a gázóra számláló szerkezetét védő plexifedő eltávolítása után, a gázóra nyúlványa visszahajlított peremének az élére helyezte, és ott figyelte meg a polarizációs fólia azon elváltozásait, (sötét egyenes vonalak keletkezését), amelyek szerinte a gázóra korábbi megmágnesezésére utalnak. (A polarizációs fólia alkalmazásának helyét, és az azon keletkezett elváltozásokat a 9. sz. alatt csatolt fényképfelvétel mutatja.)
Ezzel kapcsolatosan azonban idézem a csatolt tanulmány 2 oldal lap tetején lévő szövegrészt, amely szerint.: „..sokkal nagyobb értékek mérhetők a sarkokon, éleken (pl. gázmérő csonkjai, számláló körüli rész, középső perem stb.). Ezeken a helyeken a nagyobb remanencia-értékekhez nagyobb szórás is tartozik, ezért nehezebben is különíthető el a gázmérő „mágnesezett” és „nem mágnesezett” állapota. Ebből adódóan a gázmérő olyan területére kell koncentrálni, amely viszonylag sík, valamint sarkoktól és élektől mentes. A gázmérő alsó acélburkolata bizonyul a legmegfelelőbb helynek a mágnesezés utólagos kimutatása szempontjából.” R. szakértő úr tehát a gázmérő olyan részén, (a számláló körüli részen) nyomkodta a polarizációs fóliát a gázmérőhöz, ahol nehezebben különíthető el a gázmérő „mágnesezett” és „nem mágnesezett” állapota. Tekintettel arra, hogy R. szakértő úr igazságügyi szakértőként járt el, emiatt nyilván tudott, vagy kellő gondosság tanúsítása mellett tudnia kellett volna arról, hogy nem ez, hanem a gázmérő alsó acélburkolatának sík felülete, (az a hely tehát, ahol a mágneses remanencia térkép is készült, és ahol a Gauss mérő nem mutatott ki visszamaradó mágnesezettséget).a legmegfelelőbb hely a mágnesezés utólagos kimutatása szempontjából.
R. szakértő úr végezetül kettévágatta a gázórát, és kiszedette a gázóra belsejéből a membránházat, amelynek a külső (a gázóra állítólag karcos oldala felé eső) részét levágatta. A membránház levágott oldalát kifordítva azon olyan berágódásokat figyelt meg, amelyek szerinte a gázóra megmágnesezésének biztos jeléül szolgálnak. Véleménye szerint ugyanis „ezek a dinamikus jellegű karcolódások, és benyomatok abból adódnak, hogy a membrántányér hozzáért, és beledörzsölt a műanyag házba. Ez normál körülmények között nem történhet meg. Abban az esetben jöhetnek létre ezek a nyomok, ha egy mágnes segítségével vonzást hoztak létre, ami a fémlemezt a műanyag ház belső oldalához szorította, és közben az átáramló gáz kis mértékben rezegtette azt.”
A membránház külső oldalának levágását követően azonban felszólítottam a szakértő aszisztensét arra, hogy szíveskedjen levágni a membránház másik oldalát is. Azt az oldalát tehát, amely a gázmérő felszerelt állapotában a fal felé esett. A membránház másik oldalának levágását követően, annak belső felén ugyanolyan, sőt erősebb berágódási nyomokat lehetett látni, mint amilyenekről R. szakértő úr a szakvéleményében beszámolt.
A gázmérő membránházának levágott külső, és belső oldalát egymás mellé helyezve, az azokon keletkezett berágódások jól megfigyelhetőek az általam készített, 10 és a 11 szám alatt csatolt fotókon.
Azon kérésemet, hogy R. szakértő úr a membránház másik oldalát, - az ott látható berágódási nyomokkal együtt - ugyancsak fényképezze le, és a fényképet csatolja a szakvéleményéhez, R. szakértő úr megtagadta. Azon észrevételemet pedig, hogy a túloldali berágódásokat az állítólag felhelyezett mágnes nem okozhatta, hiszen a mágnesnek csak vonzó hatása van, taszító hatása viszont nincs, R. szakértő úr nem volt hajlandó jegyzőkönyvezni, és erre a körülményre a szakvéleményében sem tért ki. (Emlékeztetőül, az általam már idézett jogszabályi rendelkezés szerint: „a szakértői vizsgálaton jelenlévő felhasználó, vagy képviselője észrevételeit a vizsgálat során felvételre kerülő jegyzőkönyvbe mondhatja, illetve jogosult kérdezni is a vizsgálat során, amely rögzíthető a szakvéleményben”.)
Korábban már volt szó arról, hogy a vizsgálat megkezdését megelőzően írásban feltett kérdéseimre R. szakértő úr szóban ugyan válaszolt, a válaszait tartalmazó jegyzőkönyv aláírását azonban megtagadta.
Az írásban feltett kérdéseim között az alábbi kérdés is szerepelt:
Az eljáró ügyvéd azon észrevételére, hogy a membránház oldalán található esetleges berágódások az alábbi okok miatt is keletkezhetnek
• szélsőséges időjárási viszonyok, (túl melegben a membrán, illetőleg az azt tartó gumiágy kitágul, túl hidegben összehúzódik illetőleg elveszítheti rugalmasságát), • anyaghiba, • anyagfáradás, (A fémből készült membrántányért tartó fekete gumiágy anyaga 10-20-30 év szakadatlan használat, és több tízezer m3 gáz szakadatlan mozgással történő áteresztése után idővel elernyed, kitágul, elveszíti rugalmasságát, megkeményedik, és emiatt a membrántányért már nem tartja mozgás közben olyan erősen, mint eleinte. A membrántányér így kilazulhat, és emiatt már nem jár olyan egyenletesen jobbra-balra, mint ahogyan kezdetben. Ilyenkor, - főleg a kisebb-nagyobb gáznyomás ingadozások hatására - a membrántányér nekiütközhet a membránház szélének, (mindkét szélének) és azokon karcolásokat, ütésnyomokat hagyhat. • A gázmérő műszer helytelen, hibás összeszerelése, (ez az un. „kopogós” gázmérők esete, amikor a membrántányért tartó gumiágy nem megfelelő felszerelése, vagy elhelyezése miatt a membrán belever a membránház oldalába, és ez zavaró erős, kopogós hangot ad.) • porszemek, vasreszelék, egyéb szilárd részecskék kerülhettek - pl egy közeli hibaelhárítás során - a gázvezetékbe, vagy az ingatlan kerítésénél, a gázcsonk beállás után elhelyezett nyomáscsökkentő berendezés szűrő betétéből apró, kvarckristály darabkák válhatnak le, amelyek a gázáramlásba jutva ugyancsak képesek megkarcolni a membránház belső oldalát, vagy az újonnan létesített gázcső hálózat mérőóra előtti fém csöveiből felváló reve réteg is okozhat karcolásokat. • felszerelés előtt, vagy közben a mérőműszert ért olyan mechanikai behatások, amik a műszer sérülését okozhatták, (ütés, leejtés) • a fröccsöntéssel készült műanyag membránház gyártása során keletkezett egyenetlenségek, fénytörések, gyártási hibák
R. szakértő úr erre a felvetésre nemes egyszerűséggel azt nyilatkozta szóban, hogy „ilyenek nem fordulhatnak elő”. Nyilatkozatát a szakvéleményében megismételte, amikor azt írta: Ez normál körülmények között nem történhet meg.
Tekintettel arra, hogy a csatolt fényképek tanúsága szerint mégis megtörténhet, hiszen a membránház belső oldalán R. szakértő úr által megfigyelt berágódások a membránháznak, az állítólagosan felhelyezett mágnessel szemközti, külső oldalán is megjelentek, - amely berágódásokat viszont az állítólagos mágnes nem okozhatta, (arról nem is beszélve, hogy a vizsgált gázmérőnek viszont jelenleg egyik oldalán sem volt soha mágnes,) emiatt tehát R. szakértő úr a felhasználó képviseletében jelen lévőknek nem mondott igazat, és az igazságügyi szakvéleményében is valótlanságot írt le.
A 12 szám alatt csatolt fényképfelvétel a membrántányért tartó gumiágyról készült, amely a vizsgálat időpontjára, elöregedett, kitágult, és a rugalmasságát elveszítette. A 13. szám alatt csatolt fényképfelvétel végezetül jól mutatja, hogy a gumiágy a vizsgálat időpontjára már annyira kitágult, hogy amiatt a membrántányér a membránház lefűrészelt oldalába már a saját súlyától is belelógott, hozzáért.
Tekintettel a R. szakértő úr által készített magánszakvélemény utolsó oldalán található összefoglalóban szereplő szövegrészre, amely szerint: „A ház külső felületén lévő karcolódások, a polarizációs fólia, illetve belső ház elváltozása arra utal, hogy a mérőházra erős mágnest helyeztek.” megállapítható, hogy R. szakértő úr igazságügyi szakértőként, a T. Kft által megrendelt magánszakvéleménye elkészítésekor valótlanságokat állított, azaz hamis szakvéleményt készített. R. szakértő úr szakvéleményét 14 szám alatt csatolom.
Az ügy összes körülményeinek vizsgálata alapján alapos okkal feltételezhető továbbá, hogy jelenleg nem csak egyszerű ”tévedés”-ről, és nem is „egyedi eset”-ről van szó még akkor sem, ha R. szakértő úr úr írásszakértőként esetleg nem volt kellően felkészült a témában.
R. szakértő úr ugyanis azt azért nyilván pontosan tudta, hogy • az általa vizsgált gázmérő házán semmiféle karcolás nincs, • a gázmérő mágneses remanencia vizsgálatának eredménye jelenleg nemleges volt, ami egyértelmű bizonyíték a mágnesezettség hiányára (a „NINCS MÁGNES” szöveget, - miután értékelte a begyűjtött adatokat - maga a program írta ki a számítógép képernyőjére, így elég lett volna, ha a szakértő úr egyszerűen csak elolvassa a kiértékelést,) • a polarizációs fólia a gázmérő (valamennyi gázmérő) alakított részein, vagyis a sarkokon, éleken (pl. gázmérő csonkjain, számláló körüli részén középső peremén stb.) általában akkor is elszíneződik, (odaillesztése után azon sötét vonal jelenik meg,) ha a gázmérő korábban nem volt erős mágnes hatásának kitéve, (ezt R. szakértő úr az általa elvégzett több ezer hasonló szakértői vizsgálat tapasztalataiból már leszűrhette) és • egy 20 - 30 - 40 éves Gallus típusú gázmérő esetében szinte természetes jelenség az is, hogy a membránt tartó gumiágy idővel elöregedik, elfárad, kitágul, és emiatt a membrán időnként, - pl. a gáz áramlási sebességének ingadozásakor - hozzáér, belever a membránház oldalába, és így a megmágnesezés legfőbb bizonyítékaként kezelt, - a membránház belső oldalán található - berágódások normál körülmények között is keletkezhetnek.
R. szakértő úr ugyanis már több éve foglalkozik a T. Kft megbízásából gázmérők manipulálásának utólagos vizsgálatával úgy, hogy a megrendelővel kötött ... számú keretszerződése keretében évente ezres nagyságrendben készít ehhez hasonló, mindössze • a gázmérő házának karcosságára, • a polarizációs fólia elszíneződésére, és • a membránház belső oldalán keletkezett berágódásokra alapozott „szakvéleményeket”.
***
A megrendelő T. Kft pedig ezeket a vélhetően szintén hamis adattartalmú szakvéleményeket a gázórák állítólagos manipulálásának igazolására, és ezen keresztül a felhasználók szerződésszegésének „bizonyítására” használja fel, amelyre hivatkozással „kötbér” címén milliós nagyságrendű pénzkövetelést támaszt velük szemben, a gázszolgáltatásból való kizárással fenyegetőzve.
Tekintettel arra, hogy a T. Kft és tulajdonosa, a T. Zrt, eljárásuk során nem fordulnak bírósághoz, hanem (egészen elképesztő módon) egyszerűen megkerülik a nyomozóhatóságot, a vádhatóságot, a bíróságot, és a bírósági végrehajtó szervezetet, vagyis a teljes magyar alkotmányos jogállami intézményrendszert, a gázlopással alaptalanul megvádolt, becsületükben megsértett, és a fűtési, főzési, és mosakodási lehetőségüktől elzárt, (vagy elzárással fenyegetett) embereknek viszont általában nincs annyi megtakarított pénzük, hogy szakértői díj címén maguk előlegezzenek százezreket egy olyan bírósági perben, amelyet a gázszolgáltató helyett kénytelen - kelletlen még megindítani is maguknak kell, ezért a gázszolgáltató hamis magánszakvéleményekre alapozott, (és minden további bizonyítási eljárást mellőző) eljárása különösen veszélyes mindazokra a szegényebb néprétegekre, akik nem rendelkeznek kellő jogérvényesítési képességgel, vagy lehetőséggel.
A „kötbérbiznisz” ugyanakkor a gázszolgáltatók részére évente hatalmas összegű olyan törvénytelen többletbevételt hoz, melyből a velük szerződött szakértők is részesednek.
Valóban sajnálatos eset ami a Tigáz-nál történt,de biztos hogy más szolgáltató nem ezt teszi csak burkoltan és minden hónapban?
Vajon az Eon miért ad havonta kedvezményt egyes dolgozóinak, mondjuk a managereknek?
Egyesek Eon jelzés nélüli vállalati kocsival maszekolnak,külföldre utaznak,barátnőket fuvaroznak,vezeti a család,mindez persze a vállalt által fizetett üzemanyaggal elszámolva,munkaidőben.
Van energiakedvezmény is,igy persze könnyü árammal működő szaunát üzemeltetni amit persze a fogyasztók fizetnek.
Ha a maszek tevékenységek munkaidőben,céges autóval,cég által fizetett üzemanyaggal történnek mikor is dolgoznak,milyen teljesítményt hoznak?
A teljesítményértékelés mennyire komoly ha 40-50%-os értékeléssel is megkapják a negyedéves jutalmat,a fenti kedvezményekről nem is beszélve.
Tisztelt Szolgáltató,minden kedvezményt a fogyasztó fizet meg,a mai "drága" áram és gázdíj mellett nagyon szemetszúró ez az egyeseknek járó "luxus".
Szóval van ami kiderül és van ami csendben,suba alatt zajlik,de van!
Néhány gondolat a gázszolgáltató kötbérezési eljárásával kapcsolatos jogi, alkotmányjogi, és eljárásjogi problémákról.