Nem hiszem, hogy problémás lenne elhelyezni minden fontos darabot a koronán, ha megvan, hogy miket akarok rátenni. A tervezés fázisában. Amikor még bármit variálhatok. Emiatt azzal a gondolatvilággal értek egyet, hogy valamiért ilyennek kellett lennie. Mert lehetett volna másmilyen is, ha a képeket kisebbre-nagyobbra készítik, máshogy rakják rá, több-kevesebb drágakő kerül rá, stb. A tervezéskor még van tér variálni. Ezért írtam, hogy nincs "jókora üres placc", hacsak úgy nem tervezzük. De tényleg nem vagyok aranyműves :)
"Na de ha se Géza, se Dukász nem volt eredetileg a Koronán, akkor mitől lehetőség?"
Ma már írtam.
István, majd a következő királyok (Péter, Salamon) nyugati érdekeltségűek voltak, (András, Béla lengyel, orosz) szóba sem jött a bizánci kapcsolat erősítése. Géza volt az első, aki bizánci hercegnőt vett el, neki voltak olyan bizánci kapcsolatai, amik koronát is eredményezhettek. Akkor is, ha a koronán konkrétan nem volt rajta sem Géza, sem Dukasz.
"mértékegység a KUS. (90 árpaszem) Ennek hossza mm-ben:49.94"
Erre van valami forrásod? Hogyan lehet egy szkíta hosszmértéket századmilliméter pontossággal meghatározni? Nem nagyon jutok árpához, de gyanítom, hogy árpaszem és árpaszem között baromi nagy különbség van arányait tekintve.
"ha a Földet úgy metszi a kör, hogy annak középpontja a középpontja"
Azért egy dologról hajlamosak elfeledkezni a magyar alternatívok: a korona szakralitását (és legendás "erejét") nem kizárólag a magyar Szent Koronára terjesztették ki, az már a legősibb nyugat-ázsiai és óind királyok jelvényeiben is megjelent.
Ami itt új elem, az a korona Szűz Máriának való felajánlása, ami persze "lázba hozhatja" (utólag) a magyarok állítólagos ősvallását és a kereszténységet magában összeegyeztethetőnek tartó alterost, ám a történelmet igen hosszú távlatokban szemlélő objektív szemlélőt nemigen.
Vagy Géza fejedelem idejében, vagy Géza király idejében volt lehetőség az abroncs idekerülésére.
Azért nem kerülhető meg Dukasz, mert Géza király kortársa volt.
--------------------------------------------
Na de ha se Géza, se Dukász nem volt eredetileg a Koronán, akkor mitől lehetőség? És mi van, ha Géza ma sincs a Koronán?? (mert csak a franc tudja ki az a Geobiciász aki rajta van)?
Később került a Koronára, és nem is eredeti! Többen bizonyították, hogy jóval későbbi! (Anatómiája, nem valós ruházata, a korabeli bizánci képekhez képesti silánysága .. stb.)
A mélységesen vallásos középkorban ennek nagyon is nagy jelentősége lehetett...megkoronáztatni magam, miközben él az, akit korábban törvényesen megkoronáztak??? !!Majdnem királygyilkosság!!
Jól tudod, hogy László mennyire vallásos volt!!
Azt meg végképp nem tudjuk, hogy Salamon konkrétan miféle jelvényeket adott át sógorának...valószínűleg, ami éppen nála volt! (Miközben István már akkor is becsben álló koronája végig itthon volt!)
ne feledd: az egész magyar közvélemény tudott arról, hogy István a Szűzanyának ajánotta fel a Koronát! Ettől a perctől az már neme másé, mint a Szűzanyáé!
...és meglopni a Szent Istenszülőt??!!!
Koronánk ezért is beavató! Földi ember nem hordhatja rendszeresen a Szent Szűzanya koronáját! Beavatjá azzal, de nap-mint nap...nem hordhatja!
A korona alakja ellipszis, a naprendszerben a bolygók ellipszis pályán kerigenek, de a belső bolygók pl. A Föld, nagyon kevéssé nyújtott pályán. Ennek ellenére Két gyújtó pont van, az egyikben van a nap, a másikban egy virtuális nap, amit Rumi Tamás szerint Babbának lehet nevezni, június 21.-én "ez Babba" áthalad a Nap előtt. Rumi tamás szerint az Atya melletti Nap Hódkép, (nem Hold), pontosan ezt a két gyújtópontot ábrázolja (méret srányosan) Persze nem csak a korona, de a Kába Kő és más ókori építményekbe tárgyakba is bekódolták ezt az arányt, pl Tuttenchamen halotti maszkjának szemei.
Azt pedig egszerűen nem hiszem el, hogy egy szekérderék bizonyíték, fizikus, ötvös véleménye után komoly arccal tárgyaljátok, hogy bár a hátsó 3 kép biztosan nem része az etedeti abroncsnak,de attól még bizánci munka!Miért lenne az, mert görögül vannak feliratozva, a szentek nevei?
Komolyan vehető, hogy egy királyi műhelyben , egy skicc nélkül vágnak, fúrnak , szegecslnek 18 és 14 karátos aranyat, pazarolnak drágakövet, igaz gyöngyöt(tudjuk lopott holmi) Aztán szenttélészen mert a László általSzentté avatott István fején lehetett
. Az senkit nem zavar, hogy már István is apostoli király volt , László pedig úgy avathatja szentté ha maga is apostoli király, zsinatot tart, hogyan lehetséges ez, úgy ,hogy mindketzőt ugyanazzal a Koronával iktatták be.
A lándzsát felejtsétek már el, az csak hatalmi, de nem beavató jelkép, minden királynak másik van, van akinek liliomos, a másiknak sima falevél hegyű, ízlés és párizsi divat szerint!
Beavató korona csak egy, a Szent Korona!
Ez abból a szempontból igen logikusan hangzik, hogy egyháztörténetileg a nagy egyházszakadás utáni időszakban uralkodott és ez az az idő, amikor Európa művészete hangsúlyozta a két egyház egységét a görög és latin feliratok egységbe olvasztásával és ennek legszebb emlékei 1130-1150-ben épültek (Monreale székesegyháza és a Capilla Palatina).
Én azt mondom, hogy az abroncsot Géza herceg (később király) menyasszonya kapta Dukasztól, és Dukasz küldött egy szerényebb diadémot Gézának is (három képpel).
Nem tudom miben áll ez az asszimmetria a korona méreteit tekintve, de a naptárt nyugodtan elfelejtheted, hisz ott csak egyetlen nap lenne a különbség szökőév meg a nem szökőév között.
A Föld ellipszis alakú pályája viszont azt okozza, hogy nem egyformán oszlik meg az év hossza a négy évsarokpont között. (triviálisan mondva nem ugyanolyan hosszú a csillagászati nyár mint a tél ..avagy a tavasz meg az ősz) Itt van pár nap eltérés. Ezt a csillagászati aszimmetriát szokták említeni, nem a naptárét. A naptár az emberi találmány, nem is tökéletes, a természetet meg nem izgatja hányadikát írunk.
"Van arra valamiféle adat, hogy Salamon végül is mit csinált a magával hurcolt koronával:
Nem az került vissza? Nem azt "várta" László?"
Van adat. Kettő is.
1., Salamon hűbérbe adta az országot (koronával, lándzsával) IV Henriknek.
2., Salamon visszaszolgáltatta Lászlónak László királysága idején 1081-ben a királyi jelvényeket. (Már amik még a bírtokában voltak.)
Ha ezek megfeleltek volna Lászlónak, akkor megkoronáztatta volna magát vele. De nem tette.
Van erre magasztos teória, miszerint amíg Salamon volt a király, addig nem akarta László a jogrendet megsérteni, de én a józan parasztészben hiszek, és aszerint László nem tekinthető királynak addig, amíg meg nem koronáztatja magát. Tehát igencsak jó okának kellett lenni arra, hogy nem koronáztatta meg magát akkor, amikor a jogos királyt bármelyik ellensége elő tudta varázsolni a cilinderből.
Szóval a koronázás elmaradása nem a fair play jegyében történt, annak sokkal nyomósabb okának kellett lenni. (Például nem volt alkalmas korona....amíg nem csináltatott magának).
"Lehet e, hogy egy bizánci abroncsot később, itthon láttak el plusz képekkel, díszítéssel?"
Ki van zárva. Az abroncson az összes kép bizánci munka. Ha itt csinálták volna, honnan lett volna nekik bizánci kép?
"(És még egy lehet: az abroncs sem bizánci, csak a rá kerülő képek azok.)"
Lásd fent.
Még egy. Sztem (ha a misztikumot leszedjük a gondolkodásunkból), akkor bizony egyféle aranyminőséget használtak volna a az abroncshoz és a pánthoz és valamennyire adtak volna az egyenszilárdságra.
Ez esetben még mindig fenn áll annak a lehetősége, hogy a RENDES évekre értette a készítő. Mert hogy a rendes évekre valóban pontosan áll ez a szabályosság/arányosság.
Volt itt olyan ötlet, hogy a homlokzati Krisztus kép tetejére kellett volna rakni a koronát. Csakhogy az abroncshoz nem lehetett nyúlni. Az tele volt képekkel, ha oda forrasztanak valamit, az tönkretesz valamit (hőhatás).
Vagyis a feladat adott volt. A keresztet a keresztpántra kellett helyezni. Nnna, hova lehetett volna rakni a keresztpánton?
---
Ha így lett volna, akkor nem tesz/tervez oda egy Atya-képet, hanem egy díszes alapra oda tervez/tesz egy keresztet!
Tehát: eredetileg csak az Atya volt ott (szt. 3-ság: Atya, Fiú Szt.lélek) aztán később került oda a kereszt, az Atya átdöfésével/fúrásával.
"Viszont ha nem volt rajta a hátsó három kép, akkor így annak sincs semmi alapja, hogy ki küldte, meg annak se, hogy kinek"
Így van.
De közvetett elképzelések vannak.
A bizánci befolyást Géza fejedelem idején kellett erősíteni, hisz gyakorlatilag akkor dőlt el, hogy a latin, vagy a görög kereszténység "nyeri el" Magyarországot. Ez indokolna egy koronaküldést, és erre alapul enkies teóriája.
Ezután eldőlt a latin vonal győzelme, így hosszú szünet (németekkel bajlódtunk), majd jön Géza (még herceg korában) és bizánci menyasszonya lesz. Ez tehát a második esély, és több nincs, mert a korona kb. a 10 szd előtt, és 11 szd után nem készülhetett.
"Nincs semmi adat arra nézve, volt-e Istvánnak egyáltalán halotti koronája. László pedig csupán a király jobb kezét emelte ki a sírból, már ha igaz."
Konkrét adat nincs.
Ámde. László nem koronáztatta meg magát (a királlyá választásakor). Ugyan miért? Sztem azért, mert nem volt alkalmas koronája.
Nos, ha nincs korona, akkor csinálni kell egyet.
Kérdés: mitől szent a szent korona? Mert valamikor IV Béla idején ráragasztották? Előtte miért nem, más koronára miért nem ragasztottak ilyen jelzőt?
Valószínű tehát, hogy a készítésekor kellett valamitől szentnek lenni, és ezért maradt rajta a szent jelző. Ha László lészíttette, akkor László még nem volt szent, tehát tőle nem eredhet a korona szentsége. Viszont. Épp László idején lavatták szentté István királyt.
Tehát valamiféle kapcsolatot kellett találni az új korona, meg István között, így István szentsége rászállott a koronára is.
Nos, mi is lehetett az? Nyilván valami tárgy, ami kétségtelenül Istvánhoz kapcsolható. De épp László idején 1083-ban bontották fel István sírját. Nyilván ott kellett lenni valaminek, ami aztán a koronán is megjelenik. És ez a "valami" csak az apostolképek lehettek.
