mi határozza meg egy feketelyuk szingularitásának sugarát... ez nem nehéz
Attól tartok mégiscsak nehéz, mivel szingularitásnem létezik.
Simply Red 18124, a gyorsulásnak ... nem csak a gravitációs mező lehet az oka, hanem pl. a gyorsulás is.
Valóban.
pint 18125, csak a feltételezett mező következményei mérhetők. ugye érted?
Nyugodt lehetsz, nekem ez tökéletesen elegendő. Valószínűleg Te nem érted. De mondok néhány példát,
- csak a feltételezett térgörbület következményei mérhetők
- csak a feltételezett fekete lyuk okozta következmények mérhetőek
- csak a feltételezett foton okozta következmények mérhetők (a fotométer cágere arrébbmegy vagy érzékelhetők pl látásban ioncsatornák nyit-csuk, elektromos impulzus szalad, az idegrendszerben vegyszerek kiömlenek, stb)
- csak a feltételezett energia következményei mérhetők (vmi melegszik, vagy meglódul)
a SR cáfolói néha elfelejtik azt a történeti tényt, hogy Einstein "nem a borotválkozó tükör előtt jött rá".
Az akkori fizika két lehetőség előtt állt :
elfogadja a Galilei-transzformációt, melyben a Newton törvények invariánsak, míg a Maxwell egyenletek nem. ( Ennek feloldására tettek kisérletet Lorentz, Hertz és még sokan mások az éter bevezetésével )
vagy ( és Einstein ezt az utat választotta )
elfogadja a Lorentz-transzformációt, melyben a Newton törvények nem invariánsak ( módosításra szorulnak ), viszont az elektrodinamika egyenletei változatlanok a különböző inerciális rendszerekben.
A kisérleti tapasztalatok az utóbbit igazolták ( a fénysugár elhajlása a Nap mellett, a Merkur perihélium elfordulásának nagysága, a Michelson-Morley féle kisérlet negatív eredménye ).
Amikor tehát valaki cáfolni akar, bizonyítani kell, a Newton és Maxwell egyenletek invarianciáját, és az azóta elvégzett sok kisérlet és mérés magyarázatát.
amikor kiejtünk egy űrhajóbóll egy tárgyat és utána esünk
szerintem egy űrhajóból(hacsak nem a földön áll, vagy gyorsul) nem lehet "kiejteni" egy tárgyat, hasonlóan, utánaesni sem lehet. kilőni lehetséges csak valamit.
ezért aztán a záró mondattal sem tudok semmit sem kezdeni:
hozhatsz még példákat, de szerintem a mérleg serpenyői szép szabályos csillapított lengést mutatnak. nekem emlékeimben így él, pedig mértem elegeget analmérleggel is.
Ha egy kétkarú mérleget karjaival merőlegesen a képzeletbeli hullámterjedési irányra, egyenletes sebességgel mozgatunk miután kibillentettük az egyensúlyi helyzetéből, akkor a karjaira erősített "fényceruza" pontosan olyan rajzolatot képez, mint az ugyanabból a pontból pl. vízfelszínen keltett hullám rajzolata. Nem egészen értem hogy mit mozgatsz és hogyan, de szerintem ettől ez még egyáltalán nem lesz hullámjelenség.
Ha egy kétkarú mérleget karjaival merőlegesen a képzeletbeli hullámterjedési irányra, egyenletes sebességgel mozgatunk miután kibillentettük az egyensúlyi
helyzetéből, akkor a karjaira erősített "fényceruza" pontosan olyan
rajzolatot képez, mint az ugyanabból a pontból pl. vízfelszínen keltett
hullám rajzolata.
De gondolom még analmérleggel nem nagyon mértél és nem tünt fel, a lengés
Mert szerinted nem jó példa... Nem igazán... nem látom benne a közeget, a hullámot, a terjedést...
Hogy miért nem tudok olyannal csevegni itt, aki ért is a fizikához, és nem csak állítja magáról, közben lehülyézve mindenkit aki olyat írna, amit a t. "fizikus" nem értmeg, vagy nem fog fel..?? Nem tudom.
Azon kellene gondolkodnod, hogy követhető-e egy bizonyos hullámhegy a forrástól a detektorig. Ezt illusztráltam a szörfössel.
Ha nem tetszenek a szörfösök, vedd fel mozifilmre. Minden kockán jelöld be a hullámhegyeket. Végigmennek a hullámhegyek forrástól detektorig, vagy nem?! Nem baj, ha közben kisebbé válnak, nem érdekel a távolságuk, csak az, hogy ezek a lokális maximumok, amiket hullámhegynek nevezünk, végigmennek vagy sem.
Vegyünk egy kétkarú mérleget. Kibillentjük egyensúlyi helyzetéből és figyeljük a lengést. Az amplitudója folyamatosan csökken és!!!!!!!! A frekvenciája is!!!!!!!
Az utolsó lengéseket akár több másodperc alatt teszi meg, pedig az elsőket
másodpercenként többször !
Nem tudom, ezt mire hoztad példának.
De önmagában téves - a fizikai inga lengésideje (frekvenciája) nem amplitudó függő. Különben nem lenne különösebben praktikus az ingaóra... :-)
Látom nem érted akkor nézzünk egy szemléletesebb példát!
Vegyünk egy kétkarú mérleget. Kibillentjük egyensúlyi helyzetéből és figyeljük a lengést. Az amplitudója folyamatosan csökken és!!!!!!!! A frekvenciája is!!!!!!!
Az utolsó lengéseket akár több másodperc alatt teszi meg, pedig az elsőket
