Egy gyors kérdés: a fizető-vendéglátás kifejezés hogyan írandó? Nem vagyok kibékülve ezzel a kötőjeles formával sem, mivel ugyebár fizetővendégek fogadásáról beszélünk. Egybe semmiképp nem lenne szabad írni, mert háromszoros összetétel, ugyanakkor hatnál több szótagból áll.
Érdeklődve várom a választ, előre megköszönve mindenkinek a segítséget.
Pl. az 'engem' meg a 'téged' már eleve tárgyeset, további 't' nélkül is... Bizonyos nyelvváltozatokban, ideértve az irodalmi és a köznyelvet is. Más nyelvváltozatokban ezek nem létező alakok, tehát nem "eleve tárgyesetek", hanem nincsenek, és helyettük van 'engemet', 'tégedet'. (Vagy, ha úgy tetszik: a csak tárgyesethez tartozó alternatív tőként léteznek, ami után kötelező kirakni a tárgy ragját*),
Hogy melyik a "jobb", azt nehéz megmondani, mindkét forma rendhagyó, mint a névmások alakjai általában. A szabályos ragozás az *ént volna, de az tényleg helytelen. Még a birtokos is sántít, mert mit keres ott az a g? (Az 'énemet', az létező alak.)
Különben is, melyik a helyes, a tejfel, vagy a tejföl? :)
*Egyébként a 'kalapom'-ra is igaz, hogy bizonyos nyelvváltozatokban ez tárgyeset is lehet, más nyelvváltozatokban viszont nem, és csak a 'kalapomat' a helyes. És a nyelv szvsz. az utóbbi felé tendál. De ugye nem egyedi eset, hogy a nyelv ragkettőzésként megköveteli a produktív toldalékolás használatát a már nem produktív után, ld. hall(atsz(ód))ik.
Ilyenkor kell elővenni a nyelvérzéket: az anyanyelvünket nem értjük, hanem érezzük...
Pl. az 'engem' meg a 'téged' már eleve tárgyeset, további 't' nélkül is... Sőt, egyébként sem használunk minden esetetben tárgyragot, pl. ha a tárgy birtokos személyjelet visel: 'Kalapom(at) a szemembe borítom, pénzem(et) máma mind el mulatom.'
azt gondoltam, h az őt, minket, titeket, őket mentén -tehát, h mindig legyen té- csak az engemet és tégedet a helyes.
habár: "engem nem lehet elfelejteni..."
azt gondoltam semmilyen esetben nem lehet felcserélni a miatt-ot a végett-el...
tehát: a nagy hó miatt késtem és nem a nagy hó végett... ez ok
erre Te azt mondod hogy az is jó, h a "félreértések elkerülése végett" meg a az is,h a "félreértések elkerülése miatt"
hmmm... én az elsőt úgy érzem, h tegyünk valamit, h elkerüljük a félreértéseket, a másodikat meg úgy, h azért történt meg valami, mert elkerültük a félreértéseket..
tehát a miatt a múlt, a végett meg a jövő és az -ért... akkor nem így van?
a többi közt nem tárgyra utal, a többek közt meg személyre?
pl.: a tolltartóban, többi közt ceruzák is voltak...
Rossz helyre tetted az idézőjelet. Szerintem a többi között, tehát a névelő része a kollokációhoz. Ez érvényes, használható kollokáció, azonban nem jelent egyébként-et.
végett: ha valami céljából. miatt: eredetileg ha valami okából, de a mai nyelvben a miatt mindig használható a végett helyett is. fordítva nem igaz. Választékos beszédben az eredeti szerint használják.
A többi között a rádiós és média beszédben nagyon terjed. Régen a "többek között" volt használatos. Gyanúm, de nem néztem utána, hogy a "többi között" egy nyelvvédő fejtegetéséből ered (mert a másik fordulat, szó szerint értelmezve nem értelmes, a második igen).
téged és tégedet teljesen egyenrangú. Kivéve szótagszámláló verselésben ;-)
Sziasztok, szeretnék csatlakozni hozzátok, mert a magyar nyelv nagy szerelmem. Korrektorként dolgozom, úgyhogy bármikor kérdezhettek engem (is), nagyon szívesen segítek!
A háromnaposról beszélünk? Egybeírandó. Akkor kéne különírni, ha bármelyik fele összetétel lenne: három hónapos, tizenhárom napos, tizenhárom hónapos – háromhavi.
Ja, igen, az említett összefoglalóban még az is ott van, hogy korábban, a XV. századtól pont a -t jelű múlt volt a befejezett múlt, és az -á/é a "mezei" elbeszélő múltidő. (Nekem se ártott újraolvasni :) )
