Inkább az van mondva, hogy aki a szokom-ot szokja használni, annak az a "helyes", aki a szoktam-ot szokta, annak az a "helyes", aki pedig a nyelvet "felülről" vizsgálja (pl. nyelvész), annak mindkettő "helyes", mert neki az a "helyes", ami valakinek "helyes". 8-)
Ültessek ide egy (ro)botot, aki azt ismételgeti, hogy "nincs olyan főhatóság, ami illetékesebb lenne, mint a saját nyelvérzéked"... Tényleg nincs. Becsszó. (A szlovák nyelvtörvényben van valami ilyesmi, de a mi demokráciánk még nem ennyire fejlett.)
A"nem szabadott volna"-tól feláll a szőr a hátamon, teljesen magyartalan. Olyan szó nem létezik, hogy "szabadott"... És az szerintetek helyes, hogy "Szokok, mert most is"??? És az, hogy "Ő szok"??? Csak 100%-os választ szeretnék kapni, mert ha arra hagyatkozok, hogy a saját nyelvérzékemre hallgatok, nem sokra megyek, mert egy másvalaki, aki meg tök hülye nyelvtanból, Ő is ugyanúgy a sajátjára hallgat. Akkor mégsem tudom megmagyarázni neki, mi a helyes használat.
Épp most mondtam egy másik topikban, hogy nincs olyan főhatóság, ami illetékesebb lenne, mint a saját nyelvérzéked... alapvetően kétféleképpen szokom hallani: jelen/múlt=szokom(szokok)/szoktam, vagy jelen/múlt=szoktam/szoktam volt.
Erről jut eszembe egy hasonló példa: Amit én úgy mondok, hogy 'nem lett volna szabad', az nagyon sokan 'nem szabadott volna' formában használják. (Én persze tudom, hogy az enyém a jobb *grin*)
Sziasztok! Amit kérdezni szeretnék, arról van saját véleményem, de mivel egy hozzám közel álló személy teljesen az ellenkezőjét gondolja, emiatt szeretném, ha valaki olyan szinten magyarázná el a választ, hogy arra már ne lehessen azt mondani, rosszul tudom. Tehát a "SZOKOTT" szó használatáról van szó. 1. Az hogy "szokott", jelen idő-e, vagy múlt idő? 2. Ha azt mondom: "Szoktam focizni"-jelen idő, vagy múlt idő???? 3. Ha azt mondom, "nagymamám szokott főzni bablevest", és közben 10 éve meghalt, helyesen mondom-e??? Vannak ettől meredekebb "kérdéseim" is, amik számomra nem kérdések, de ha egyszer nekem nem hisznek..... Előre is köszi a választ!!! Pepe
Hát igen, vannak privilegizált egybeírhatóságok. A közgazdaságtudomány(i) szó szvsz szaknyelvi kontextusban szintén privilegizáltan egybeírható, nemcsak intézménynevekben. [A szakemberek ugyanis egyenlőbbek :-)]
Van néhány kivétel a 6-3-as szabály alól, hogy a jólértesültek se tudjanak mindent helyesen leírni. :) Ezek: fizetővendéglátás akasztófáravaló hadügyminisztérium, külügyminisztérium, belügyminisztérium, pénzügyminisztérium stb. és ezek -i képzős alakjai fehéroroszországi (és ha még van ilyen felépítésű és hosszúságú földrajzi név, gondolom, az is ugyanígy) Közgazdaságtudományi (ha tulajdonnév része, és ha a tulajdonos így akarja írni, mert egyébként közgazdaság-tudomány(i))
Ha már nem tetszik a kötőjeles megoldás, mit szólnál a "fizető vendéglátás"-hoz? Lehet úgy értelmezni, hogy vendéglátás, amelyért fizetni kell. Amúgy, ha beírod a Google-ba, a legtöbb helyen egy szóba írják az egészet, nem törődve hármas összetétellel, szótagszámmal. Igaz, a Google nem helyesírási szakszótár :-)
Egy gyors kérdés: a fizető-vendéglátás kifejezés hogyan írandó? Nem vagyok kibékülve ezzel a kötőjeles formával sem, mivel ugyebár fizetővendégek fogadásáról beszélünk. Egybe semmiképp nem lenne szabad írni, mert háromszoros összetétel, ugyanakkor hatnál több szótagból áll.
Érdeklődve várom a választ, előre megköszönve mindenkinek a segítséget.
Pl. az 'engem' meg a 'téged' már eleve tárgyeset, további 't' nélkül is... Bizonyos nyelvváltozatokban, ideértve az irodalmi és a köznyelvet is. Más nyelvváltozatokban ezek nem létező alakok, tehát nem "eleve tárgyesetek", hanem nincsenek, és helyettük van 'engemet', 'tégedet'. (Vagy, ha úgy tetszik: a csak tárgyesethez tartozó alternatív tőként léteznek, ami után kötelező kirakni a tárgy ragját*),
Hogy melyik a "jobb", azt nehéz megmondani, mindkét forma rendhagyó, mint a névmások alakjai általában. A szabályos ragozás az *ént volna, de az tényleg helytelen. Még a birtokos is sántít, mert mit keres ott az a g? (Az 'énemet', az létező alak.)
Különben is, melyik a helyes, a tejfel, vagy a tejföl? :)
*Egyébként a 'kalapom'-ra is igaz, hogy bizonyos nyelvváltozatokban ez tárgyeset is lehet, más nyelvváltozatokban viszont nem, és csak a 'kalapomat' a helyes. És a nyelv szvsz. az utóbbi felé tendál. De ugye nem egyedi eset, hogy a nyelv ragkettőzésként megköveteli a produktív toldalékolás használatát a már nem produktív után, ld. hall(atsz(ód))ik.
Ilyenkor kell elővenni a nyelvérzéket: az anyanyelvünket nem értjük, hanem érezzük...
Pl. az 'engem' meg a 'téged' már eleve tárgyeset, további 't' nélkül is... Sőt, egyébként sem használunk minden esetetben tárgyragot, pl. ha a tárgy birtokos személyjelet visel: 'Kalapom(at) a szemembe borítom, pénzem(et) máma mind el mulatom.'
azt gondoltam, h az őt, minket, titeket, őket mentén -tehát, h mindig legyen té- csak az engemet és tégedet a helyes.
habár: "engem nem lehet elfelejteni..."
azt gondoltam semmilyen esetben nem lehet felcserélni a miatt-ot a végett-el...
tehát: a nagy hó miatt késtem és nem a nagy hó végett... ez ok
erre Te azt mondod hogy az is jó, h a "félreértések elkerülése végett" meg a az is,h a "félreértések elkerülése miatt"
hmmm... én az elsőt úgy érzem, h tegyünk valamit, h elkerüljük a félreértéseket, a másodikat meg úgy, h azért történt meg valami, mert elkerültük a félreértéseket..
tehát a miatt a múlt, a végett meg a jövő és az -ért... akkor nem így van?
a többi közt nem tárgyra utal, a többek közt meg személyre?
pl.: a tolltartóban, többi közt ceruzák is voltak...
Rossz helyre tetted az idézőjelet. Szerintem a többi között, tehát a névelő része a kollokációhoz. Ez érvényes, használható kollokáció, azonban nem jelent egyébként-et.
végett: ha valami céljából. miatt: eredetileg ha valami okából, de a mai nyelvben a miatt mindig használható a végett helyett is. fordítva nem igaz. Választékos beszédben az eredeti szerint használják.
A többi között a rádiós és média beszédben nagyon terjed. Régen a "többek között" volt használatos. Gyanúm, de nem néztem utána, hogy a "többi között" egy nyelvvédő fejtegetéséből ered (mert a másik fordulat, szó szerint értelmezve nem értelmes, a második igen).
téged és tégedet teljesen egyenrangú. Kivéve szótagszámláló verselésben ;-)
