Ideális túraidő volt gondolom ma mindenfelé, és ez látszott is a rengeteg csoportból. Pilisszentlászlóra egy kéktúrás gárda ment, én meg trükkösen lepattantam a hegytetőn, ti. amikor 2 éve erre jártam, bélyegeztem a faluban.
A Szarvas-szérűig a K körségán mentem, majd vadul elkezdtem sasolni a térképet, hogy miként lenne a legegyszerűbb felmászni a Szent László-hegyre. A tisztás felől nem akartam, a Pap-réti meredek nyiladék sem vonzott, így maradt az oldalsó megközelítés: a P- K- letér a kerékpárútról, és kicsit emelkedik. Amikor már elkezdene lefelé menni (jobbra egy fán két pár jelzés, no meg egy farakás), nézzünk balra: itt indul a térkép által is jelzett földút.
Voltak rajta keréknyomok, így reméltem, hogy a térképpel ellentétben nincs kerítés, és valóban: kerítés csak jobbra bukkan fel. Kényelmesen emelkedünk, jobbra, a meredély szélén látszik egy vadászles (mutatja a térkép is). Olyan 10 perc kellett nekem, hogy följussak a platóra, és pont belefutunk a tetőn a széles nyíladékba. A csúcsgúlán ott a kód, betűket keressetek!
Lefelé a meredek nyíladékon mentem, és pont egy nagy kirándulócsoport mellé estem ki a Pap-rétre. OKT-bélyegző rendben.
Az OKT-n már voltam néhányszor innen, így leborítottam a kerékpárútba, és nagyon kényelmes lejtőn jutottam el a Kaán Károly-forrásig. Több hangulatos híd is volt, egy helyen a sziklákon pedig szinte nyüzsögtek a gyíkok.
A forrásnál rengetegen töltötték az üvegeket. Innen már maardt az Apát-kút betonja, ahol rengeteg kirándulóval találkoztam. Visegrádon 7 perccel lekéstem a buszt, így aztán kiültem napozni a Duna-Partra - ritka szép kilátás volt a túlpartra. Az OKT bélyegző rendben a kompnál.
Nagyon kellemes túra volt, én mindkét irányból ajánlanám a Szent László-hegy megközelítését a földúton - nem meredek, és ez a legkényelmesebb alternatíva.
Ja! A jelzéssűrűséggel, és a minőséggel nem is volt probléma, ugyanis még Pilisszentlélek fölött rákapcsolódtunk a Sárgára. Csak a sok "rémhír", meg ahogy ránéztünk a térképre (no meg némileg ismerem a Diós-völgy környékét, van ott egy havernak pincéje) nem volt túl nagy bizalmunk benne, sem az utak járhatóságában, sem a jelzések megfelelő sűrűségében - ezekszerint alaptalanul, viszont ott vannak még a kóborkutyák...
Nekem megvan, bár az eddigi Gerecse- és Vértes-térképeim eléggé ásatagok, és nem tudom, mit kéne összehasonlítanom. Az áttekintőtérképen azt látom, hogy a szelvények nagyjából lefedik a Dunaalmás - Oroszlány - Újbarok - Tükröspuszta - Mány - Zsámbék - Perbál - Máriahalom - Csolnok - Dorog széle - Tokod - Nyergesújfalu - Dunaalmás töröttvonal által körbezárt részt.
Tapasztalatokat mégannyira sem tudok mondani (karácsonykor vettem őkelmét), de ha van kérdésetek, előásom az ásatagjaimat, és elvégzem az összehasonlítást.
A villanypásztor drótjából a bőrre jutó feszültség tudtommal nem 220, hanem akár több száz vagy ezer voltos. Cserébe nem folyamatos áramot ad, hanem ütemesen ismétlődő kisüléseket. Ehhez nyilván egy kondenzátor kell, amit különféle trükkökkel kisfeszültségű tápegységről is lehet tölteni (mint pl. a vakut). Hatásában a leydeni palackhoz vagy az újraélesztő készülékhez hasonlít: rövid ideig tartó, de utánpótlás nélküli áramlöket rántja össze az izmokat, de egészsges szervezetben nem okoz semmi bajt. Szívbetegekre mégis veszélyes lehet, gondolom.
Gyakran előfordul (elhagyatott helyen), hogy olyan akkumulátorról működtetik, amit napelemes töltő tart életben. Ha már régen nem volt napsütés, a kisülések igen gyengék, csak csípnek. Én próbaképpen mindegyiket meg szoktam fogni. Volt már példa rá, hogy jól megugrasztott (a libafos-zöld szöveg a közepén, stílszerűen az Alföldi Kéken).
Tegnap szereztem be a Bajcsyn. Első átpörgetésre kevés újdonságot találtam benne, pl. ilyen a Vértesben egy tanösvény Pusztavámnál a P közelében, valamint a Z meghosszabbítása Pátka felé és néhány helyi átkötés Csákváron. Ez utóbbiak - ha jól értettem - tavasszal lesznek felfestve. Konkrétan érdekel valami?
Igazad van. De ezt a túramozgalmat nem most találták ki, hanem már vagy 30...40 évvel ezelőtt, amikor a Pilisi Parkerdőgazdaságban még külön jelzésfestő brigád is dolgozott, ők tartották karban a parkerdőgazdaság turistaútjait.
Akkoriban még nyilván jól járható volt ez az útvonal is és követhetőek voltak a jelzései.
Úgy tudom, a Dömös feletti Körtvélyespusztán. De ha elmész holnap a Téli teljesítménytúrára, ott erre a kérdésre pontos választ kaphatsz a szervezőktől.
Aki érdekelt a már korábban is említett, február 16-iki miskolci Lilla-napi vonatozásban, annak jelzem, hogy e hétvégén is lesz helyszíni jegyváltási lehetőség a kisvasút miskolci, Dorottya utcai végállomásán. szombaton 10-től 14 óráig, míg vasárnap 10-től fél 12-ig lesznek ott munkatársaink e célból.
Pedig a Diós-völgyben és Lajtos-kertnél is rendesen járható a sárga sáv, mi újítottuk fel tavaly a Sárga 70 ttúrához...
Mivel megkezdődött az idei ttúra előkészítése, így e héten 3 részletben bejártuk a teljes 70 km-es útvonalat. A kérdéses szakaszon szerda éjjel voltunk, a jelzések éjszakai is rendben követhetők. Ezt úgy tudtuk ellenőrizni, hogy egy "újonc" társunk ment elől a jelzésekre hagyatkozva.
A sárga háromszög jelzését mi is láttuk a Vörös-keresztnél, az tavaly még nem volt meg.
Tegnap meglepődve vettem észre az egyik könyvesboltabn egy új atlaszt: Gerecse+Vértes+Velencei-hegység. Megvan esetleg már valakinek? érdekelnének a tapasztalatok.
Ott helyben csak annyit szúrtam ki, hogy a Gerecsének végre rátették a Dunaalmás környéki részét is.
nekem is gyanús volt hogy nem a Vértes, de sosem lehet tudni..
utolsó: régebben volt egy bejegyzésed Madarasfa th. keresésedről (próbáltam megkeresni és arra válaszolni de nem találtam) Abban azt írtad, hogy a szakirodalomban olvastál róla, tudtad hogy csak a lépcső maradt meg stb. stb.
Konkrétan hol láttál rá utalást? Encián füzet nulla, OKT atlasz dettó, guglival se találtam semmit úgyhogy szabad a gazda :-)
A tájegységek felén sajnos még nem jártam, de a többiről így is hosszú idő volt megpróbálni zanzásítani azt az összetett élménydömpinget, ami egy-egy területből visszamaradt. (Szerelmemről, a Bükkről csak a "minden" fogalomkör jutott eszembe, ezúton kérek elnézést az elemzőktől, nem poénnak szántam!)
Jó lenne, ha a kérdőívek kiértékelése utáni eredményekről is kaphatnánk hírt. Kíváncsi vagyok, mit lehet kikövetkeztetni egy ilyen felmérésből. Remélem, sokan kitöltik.
Ez igaz. De ha én meghirdetek egy túramozgalmat, akkor először elmegyek bejárni, hogy rendben van-e az az út, létezik-e, nincs-e mondjuk 220 voltos villanypásztor kihuzva, vagy mondjuk 3 házőrző kaukázusi juhász kiengedve... Magyarán nem szeretem "az otthon térkép felett kitaláljuk, terepre ki sem megyünk" jellegű turamozgalmakat.
