Nagyon örülök, hogy a terepfutàs, mint önàllo topic létrejött, él és virul. Gyorsan àtfutottam a hozzàszolàsokat és jobbnàl jobb témàkat, ismerös neveket talàlam. Sok-sok mindenkit nem ismerek még, de remélem hamarosan összefutunk!
Úgy érzem ez egy nagyon önellátós túra lesz a részedről :-). ,,Diós-patak után'' helyett, Diós-patak depót tudok ígérni, illetve Havas-oldalnak tekintsük Fajzatpusztát :-). Ezekre a helyekre tervezünk depót és kenyér alapú, meg egyéb ellátást is. Meg ne ártson a sok kóla, néha egy kis sört is iktass be izomlazítónak :-).
Köszi a tippeket! Sós limonádé helyett az is jó, ha mondjuk a limonádé/tea mellett van egy kis só is kirakva és mindenki magának sóz? Hogy ez milyen régi dolog, Gyimesben pl. kaszálási időszakban (napi tizensok órát kaszálnak olyankor) ki van téve a kocsmákban a só, és a sör mellé sót esznek a megfáradt kaszálók.
Pohárból mi sem akarunk adni eldobót, általában eldobó csomagolású dolgokat is kerüljük, amennyire lehet.
Szóval hozzattok poharat, vagy ihattok a közösből. Ellenőrzőpontokra viszünk ki pár poharat otthonról és amennyire a körülmények engedik, öblítjük, mondjuk vödörben.
Mennyiségi dolgokról is szívesen fogadok tippeket, mondjuk ellenőrzőpontonként hány kiló ezzel-azzal számoljunk, milyen gyakorisággal osszunk mit.
na én elég szélsőségesen kajázok a hazai sporikhoz viszonyítva, inkább ezt le sem írom, nem mérvadó. Ami viszont jó ha van a pontokon: sima víz (hideg!), izo ital (amit legolcsóbban csipet sós limonádéból hozhattok ki, cola, citrom, narancs, alma cikkek, sós leves (lé és belefőtt tészta), banán, sós és édes keksz. Ha ezek megtalálhatók a főbb pontokon, gond nem lehet. Nagyon szimpatikus az UTMB mindenki hozzon magának poharat újítás.
A 12 km/h órát megnézem a leghosszabb távon, talán ha Kilián bácsi eljön :-), vagy még akkor se. De bizonyítsátok be, hogy tévedtem!
Amúgy nem a tempóból indulok ki feltétlenül futóellátás kapcsán, hanem abból, hogy itt sokan sokkal jobban tudják nálam, hogy egy ilyen túrán mit esznek a futók (vagy pl. konkrétan ők maguk :-)). Gulyás, zsíros kenyér, meg amit a gyaloglók-belefutók szoktak enni, az elvileg jobban a látókörömben van, de aki nem eszik egy ilyen túrán ezekből, azoknak is szertnénk valamit adni.
1996-ban Manbo mestert csak főző kolbásszal és nyers gulyással tudták kínálni a pontokon, bár a többi induló szempontjából talán bátran mondhatom, hogy elfogadható volt az elllátás, de szeretnénk 2009-ben ezt a súlyos hiányosságot is pótolni, amennyire lehetőségeink engedik.
Szóval ehhez gyűjtök minden ötletet, személyes kívánságot, vagy akár felajánlást.
Depózni is szeretnénk természetesen, ezzel kapcsolatban az merült fel bennem, hogy aki saját magának szervez depót, az egyúttal több embernek is ki tudja juttatni egy-egy pontra a javakat, ebben is segíthet a közösségi eseményben. A közös depózásokkal kapcsolatban is várunk felajánlásokat, itt a fórumban is szerveződhetne ilyen.
A fejlámpás javaslatod nagyon jó, legyen a lámpa kötelező felszerelés.
Nekem is súlyos emésztési gondjaim vannak, mióta a sztugyenkánál jártam, pedig csak elolvastam a feliratot és gondolkodtam rajta, hogy igyak-e belőle. Ha iszok belőle, akkor most a forrásra fognám, viszont így a háziorvos azt mondta, hogy megkaptam a vírust.
Mi ( Mrs. Fridman, Mrs.Csanya, Athosz, Fridman, Csanya ) egy kocsival megyünk. 26.-án reggel indulunk. A Garda tónál megállunk nézelődni. kajálni és ott is alszunk. Aztán irány Chamonix vagy Argentiere. Szállásunk még nincs.31.-én reggel indulunk haza.
Az ellenőrző lapot elsőre lineárisan képzeltem el, mint ahogy a futóbolond edzőtáborban Future mester jegyezte le az útvonaladatokat.
Ezt két okból vetettem el: elsőként azért, mert kb. 30-40 centis lapot kellett volna készíteni, ami nem igazán jól kezelhető, másodsorban fontos a vizuális jelzés arról, hogy hol - merre kell fordulni.
Future mester ugyanis csak azt jegyezte fel, hogy mikor milyen jelzéseken kell haladni, a fordulókra ügyet sem vetett. Ezért az első napi hosszú futás is lineárisra sikeredett, ami autós mentőakcióval végződött.
Tudod éppen azt szerettem volna megtudni, hogy van-e valami közös hely ahol a többiek szállást foglaltak, van-e valami közös időpont amikor kimennek.
Úgy gondoltam, hogy ha léteznek a fent említettek, akkor - erősítendő a csapatszellemet (persze a többi résztvevő beleegyezésével) - én is ott foglalok szállást és/vagy akkorra időzítem az utazást.
Aki már többször volt ott, nyilván jobban tudja, hogy mikor érdemes kimenni, hol érdemes megszállni, mint egy elsőbálozó.
Konkrétumok tehát nincsenek, csak félszeg érdeklődés, tippek, ötletek gyűjtése.
Viszont rátukmálni sem akarom magam senkire, tehát ha úgy alakul, megoldom a dolgot egyedül. (Bár határozottan jobban érezném magam, ha a hazai résztvevők összetartanának.)
A forrásokat – azok kezelőinek – be kell vizsgáltatni. Ez sok pénzbe kerül. Amit nem vizsgáltatnak be rendszeresen, arra automatikusan kiírják: nem ivóvíz.
A próféta szóljon belőled :-). Te mennyit becsülnél futó ellátásnak? Most ez alatt azokra a futókra gondolok, akik nem frissítenek zsíros kenyérrel, gulyással egy ilyen túrán, hanem spéci dolgokat esznek helyette.
Carlos, Olipapa, Csanya, meg mindenki, iszonyú jó, hogy összeszedtetek egy csomó ilyen terepfutással kapcsolatos dolgot! Érdemes lenne valahol megőrizni, meg évről-évre tovább reszelgetni az ilyen ötleteket, mert itt eltűnik a posztok között idővel.
Amiben pedig szívesen venném a segítségét mindenkinek, az a Mátra 115 futó ellátásához való ötletgyűjtés, tervezés. Mit, hol, mennyit kell adni egy ilyen túrán (ill. konkrétan ezen a túrán, ellenőrzőpontok itt) futóknak. Azt gondolom, hogy max. tíz ember fog kifejezetten futóellátásra igényt tartani ezen a túrán (nem kizárt, hogy mindenki olvas közülük :-)), ehhez szeretnék mennyiségeket tervezni.
Az utóbbi hozzászólásokból az a sztori jutott eszembe, mikor tavaly Lavaredoban az olasz trail bajnokságon két óra futás után jöttem rá (mikor már vattát köptem és elvileg már 3 frissítő is volt a leírás szerint) hogy a szervezők a vízvételi helyeken a hegyoldalakon lecsorgó pici erecskéket, vízfolyásokat értették, tehát hiába vártam a kiépített kutakat, vagy forrásokat. Aztán persze én is nekiestem lefetyelni a vizet ami a sziklákon csorgott le. Fínom volt a hegy.
