Kotroman: Az első, akit ilyen néven emlegetnek, az I. István (1242-1314) boszniai bán. Magát a dinasztiát feltételezett (de nem bizonyos) apja, I. Prijezdától (1211-1287) számítják, de vele kapcsolatban nem került elő ez a melléknév. A nevet azzal a német Gotfried lovaggal kapcsolják össze, akit IV. István magyar király küldött Boszniába, és aki 1163-an véget vetett Borić bán uralmának. Ennek a Gotfriednek az egyik legvitézebb katonája (vazallusa) lett volna (egy XV. sz.-i ragusai forrás szerint) „Cotruman Goto”, azaz ’Kotroman, a Gót’. Az első névviselő tehát 80 évre volt a feltételezett névadótól, és erről is csak egy 250-300 évvel későbbi tudósításból tudunk, a bizonytalanság tehát nagy.
Pontos etimológiai kísérletet nem találtam, de ha hiszünk a fentieknek, akkor a Koroman akár elő is állhat a német Got(t)fried 'isten/jó + védelem, béke' és a Got(t)mann ~ nyelvjárási Kot(t)mann ’gót férfi’ nevek vegyüléséből.
Persze, amennyire stabil a sztori, annyira más is lehet az eredet. Az olasz Cotrona, Contronei, Controneo neveket a calabriai olasz Crotone település latin Cotrona nevére vezetik vissza. Elviekben egy erre utalo olasz *Cotronano alakú képzős lakosnévben is felléphetett n : n > m : n elhasonulás, amely kialakítja a Cotromano formát, amelynek pedig a szlávosodott alakja lehet a Kotroman.
Jermann: Vö. német Jermann (No., Au., Svájc) családnév. Vélhetően ez a német Jährmann írásformája, az pedig a német Jahrmann umlautos formája. Ez esetben a német Jahr személynév ’leszármazottja’ értelmű apanévi –mann utótagos származéka. Ezt a német Jahr személynevet nem a német Jahr ’év’ szóból eredeztetik, hanem a Jar- tavaszi(as); meleg; haragos, szigorú’’ előtagú szláv nevek (pl. Jaroslav) rövidült formája átvételének tartják.
De az sem zárható ki teljesen, hogy (részben) a német Germann ’dárda+férfi’ személynév nyelvjárási ejtésformájáról van szó.
Spannenberger: Vö. német Spannenberger családnév. Ez világosan egy német Spannenberg helynévből alkotott képzőtlen lakosnév. A helynevet nem sikerült lokalizálnom, de az elterjedés alapján a név többcentrumúnak tetszik, azaz több ilyen hely is van. Ezért vélhetően nem településről, hanem külterületről, dűlőről lehet szó. Ezek közül a Google Maps egyet mutat meg: Donaueschingenben van egy Am Spannenberg ’a Spannenbergnél’ nevű hely. A hely nevének utótagja a német Berg ’hegy’, az előtag pedig vagy a Spann ’lábhát, rüszt’, vagy a Spanne ’arasz(nyi), tenyér(nyi)’ szó, amely a hegy (kiemelkedés) alakjára, vagy viszonyított méretére utalhat.
E német név értelmi megfelelője így az Araszhegyi. Minthogy azonban egyrészt magyar *Araszhegy földrajzi nevet nem találtam, másrészt ez a név Pilisszentivánra korlátozódik, éppen a német Spannberger tükörfordításának vélhető.
A német névnek előfordul ritkább, képzőtlen Spannberg formája is.
Kázmér Miklós alapvetően a római Secundus ’második’, Quintus ’ötödik’ stb. praenomenekhez hasonló motivációt feltételez a főnévi számnevekből lett magyar Hármas, Négyes stb. személy-, majd családnevek esetén. Vagyis az elnevezett ennyiedik gyerek volt a családban. Alternatív motivációként említi, hogy az illető a telket szétosztásakor ennyiedik lehetett a sorrendben (sorsoláskor), vagy ennyi részre volt jogosult, vagy ennyied telket kapott (pl. a Nyolcados az 1/8 telekre jogosult személyt jelölte, a Nyolcas ennek rövid formája is lehet). A Hetes esetén említi, hogy ez a heti szolgálatra, heti bérre is utalhat.
Ugyanakkor én felvetném a szláv Peták ’ötös’, Seszták ’hatos’ nevek analógiáját, amelyet rendszerint különböző érmék nevéből magyaráznak, és a tulajdoni állapotra utaló ragadványnévként értelmezik (vö. magyar Fillér[es], Forint[os], román eredetű Patrubány ’négypénzes’).
Hadrendbeli és településszervezési motiváció sem zárható ki, de ezek közül csak az, amelyik a viszonylag kis közösségen belül is mozaikos elrendezést biztosít. Egyébként, ha a környéken mindenki ugyanabba a hadba, tizedbe tartozik, akkor ez nem jelent motivációt.
> A Kohn kizárólag zsidó név és nem igazán német eredetű (vö. kohanita)
Ha olvasgatjuk a Duden Familiennament, akkor kiderül, hogy a Kohn igenis tősgyökeres német név, a germán Konrad személynév rövidülése. Éppen az egybecsengés miatt volt kiválóan alkalmas a papi vérvonalra utaló zsidó (Ha-)Kohen név németesítésére. (Zsidó alapról egyébként a második magánhangzó nem is igen eshetett volna ki.) A névtörténet ilyetén fordulata miatt a zsidó eredet többségbe került a német Kohn esetén, de ettől még nem minden Kohn automatikusan zsidó származású.
Ugyanez igaz a Löwre is. Leó néven 11 pápa uralkodott, s mint katolikus egyházi név, német területen is felbukkant, és innen képzőtlen apanevet is adott.
Valóban vannak csak zsidók által viselt „európai” vezetéknevek, de ezeket a magyar közvélekedés nem tartja annak. Azok a német nevek viszont, amelyeket a magyar közvélekedés zsidóknak tart, ugyanúgy „echte” németek is lehetnek.
Annak ismeretében írok, amit Mezőbándi kifejtett. Itt most elsősorban Kázmér Miklósnak a korszak magyar névkincsét feldolgozó művére, a Régi magyar családnevek szótárára (RMCsSz) támaszkodtam. Meg természetesen Kiss Lajos-féle Földrajzi nevek etimológiai szótárára (FNESz).
Dano: Ez az RMCsSz-beli Danó családnévnek felelhet meg, amely képzőtlen apanévként a Dániel egyházi személynév rövidüléséből –ó kicsinyítő képzővel lett régi magyar személynévvel azonos.
A Dano és a Daňo [daɲo] lehet azonban szláv képzőtlen apanév név is, amely szintén Da(n)-ná rövidülő-csonkolódó szláv személynévből (pl. Damian, Danimir, Daniel, Bogdan stb.) lett kicsinyítő funkciójú –o végződéssel.
Karako: Ilyen személynév nem adatolható, ezért csak képzőtlen lakosnév lehet, amely a magyar Karakó településnevek egyikéről való elszármazást jelöl. Ez etimológiailag azonos a kislengyelországi Kraków ’Krakkó’ városnévvel, azaz egy Krak nevű személy települését jelöli. A történelmi Magyarország területén idekapcsolódó településnév még Krakovány,és [Boros]krakkó.
Kelan: Ilyenformán nem azonosítottam semmit, de azonos lehet régi magyar Kelen személynévvel: az eltérő magánhangzók talán az eltérő nyílásfokú e-ket tartalmazó *Këlen ejtést adhat vissza (l. még Perak lentebb). Ilyenformán képzőtlen magyar apanévről lenne szó. A Kelen, a kevésbé Kilény, Kilián formáival együtt a kelte eredetű latinizált Chilianus ’? cellában lakó (szerzetes, remete)’ egyházi személynévből ered.
Mikács: Az RMCsSz Mikacs vezetéknevet hoz, amelyet képzőtlen apanévként bizonytalanul a magyar Miklós egyházi személynév rövidülése magyar –a-cs kicsinyítő képzőbokros változatának tart.
Mindemellett a párhuzamos szláv etimológiai is felmerülhet (különösen, ha az –á eredetileg is hosszú), mivel a Mik- a Miklós szláv megfelelőinek rövidüléseként is előállhat (pl. cseh-szlovák Mikuláš, ukrán Mikola, lengyel Mikołaj, felsőszorb Mikławš, szlovén Miklavž) stb. és az –áč (–ač, –acz) szláv (nagyító) névképző. Vö. pl. szlovák Mikáč, horvát Mikač.
Moka: Ez az RMCsSz-beli Móka családnévnek felelhet meg, amely képzőtlen magyar apanév. Eredete kettős: egyrészt a régi magyar Mók világi személynév –a kicsinyítő képzős formája lehet, másrészt a Mózes egyházi személynév Mó- rövidüléséhez járulhatott az összetett –ka kicsinyítő képző. (Az olasz móka ’tréfa, bolondság’ közszóval való egyezésre a forrás nem utal.)
Pecsér: Ilyenformán nem azonosítottam semmit. Lehetséges változatok egy betűhibát (hangeltérést) megengedve.
1. <cs> helyett <c>, különös tekintettel, hogy az oszmán-törökök a /c/ hangot /cs/-vel helyttesítik, vö. çar ’cár’. A Pecér magyar foglalkozásnév eredetileg ’vadászkutyák gondozója’ jelentéssel.
2. <cs> helyett <sz>. (a) A Peszér az előző pontbeli Pecér foglalkozásnév korábbi alakváltozata, ugyanis ez emögött álló magyar közszó a szláv pьsaŕь szó átvétele., vö, orosz псарь (pszar) ’vadászkutya-gondozó, pecér; kutyabarát’. (b) Ebből a magyar foglalkozásnévből képzőtlen településnév is lett, vö. Peszér (Bars és Pest m.). Ebből pedig az elszármazásra utaló képzőtlen lakosnév is lehet.
3. <r> helyett <t>. Az RMCsSz ismeri a Pecsét családnevet, amelynek ’bélyegző- pecsétnyomókészítő’ foglalkozásnévi értelmet tulajdonít.
4. <r> helyett <s>. Az RMCsSz ismeri a Pecses családnevet, amelyet képzőtlen magyar apanévként a régi világi Pécs ~ Pőcs személynév –s kicsinyítő képzős alakjából vezet le.
5. <e> helyett <a>, vö. Kelan fentebb, Perak lentebb. Ebben az esetben a bácskai Pacsér településról való elszármazásra utaló képzőtlen lakosnév.
Perak / Perage: Ilyenformán nem azonosítottam semmit. Esetleg a magyar /ë/ : /e/ kontraszt jelenik meg itt is az <e> : <a> kettősségben (l. még Kelan föntebb). Ebben az esetben szóba jöhet:
A régi magyar Perek világi személynév (amely talán a szláv *Prěkъ név átvétele). Ez lehet (a) közvetlenül képzőtlen apanév, de lehet (b) képzőtlen apanév a régi magyar Perek (Pest m.) településnévből, amelynek mai alakja Pereg, és jelenleg Kiskunlacháza részét képezi.
A Perage forma talán ezt a zöngésült ejtésű, és –i képzős Peregi változatot adja vissza. (c) Pereg nevű település ugyanakkor Arad m.-ben is van (vö. Kis- és Németpereg) és az RMCsSz Csanád m.-ben is említi, de ezt nem sikerült lokalizálnom. A Perage [olv. Përegi] talán ezekre is utalhat.
Porkalár: Nincs jobb ötletem, mint Porkaláb-ra javítani, amely az RNCsSz által is hozott Porkoláb név változata lehet. Ez ’várnagy, parancsnok; börtönőr’ értelmű foglalkozásnév. A <b> helyetti <r> írási vagy olvasási hiba, de az sem zárható ki, hogy esetleg szláv népetimológia alakította az –ar végű szláv foglalkozásnevek képére.
Sáka: Magyar nevekben az <s> betű /zs/ hangot is jelölhet. Hasonlóképpen a nyeljárási /ák/ ejtésmód állhat az irodalmi-etimológiai <alk> ~ <álk> hangsor helyett. Ezek tudatában:
1. Zsáka település jelenlegi névalakja a XV. sz. elejére alakult ki az eredeti Izsólaka formából, tehát kialakulhatott belőle képzőtlen Zsáka lakosnév, amely az innen való elszármazásra utal.
2. A Zsáka név formailag lehet a FNESz szerint a Zsákfalva településnév előtagjában fennmaradt régi magyar Sac /sák, zsák/ személynév –a kicsinyítő képzős származéka. Bár ezt a személynévi alakot nem sikerült ténylegesen adatolnom.
3. Lehet képzőtlen apanév is egy feltételezhető régi magyar *Salka ~ *Sálka személynévből, amely a Salamon vagy a Saul személynevet Sal, ill. Sál rövidüléséhez járuló –ka kicsinyítő képzős származék. Szóba jöhet ugyanakkor a régi német Salcho személynév átvételének tartott XIII. sz.-i magyar Solka személynév is. Pontosan ideillő személynévi formát nem sikerült adatolnom, de vö. mégis a mail Salkó településnév XIV. sz.- végi Salka formáját, illetve a magyar Garamsálfalva településnév párhuzamos szlovák Šalková formáját, amely a névadó Sál nevének –k-s képzővel bővült alakját őrizte meg. (Ez utóbbi miatt a névforma szláv alak magyarosodásaként is felfogható.)
Tikár: Alakilag szláv foglalkozásnévnek tűnik, mégsem etimologizálható így. Az RMCsSz azonban ismeri a magyar Tikáros családnevet, amely a Tyúkárus ’tyúkász’ foglalkozásnév alakváltozata. Lehet, hogy a szláv környezet népetimológiájáról van szó, vagy a magyar környezet nem ismervén ezt a szóalakot, a mészár > mászáros bővülés visszahatásaként elvonta a Tikáros-ból a Tikár formát. De lehet, hogy egyszerű rövidített lejegyzés (pl. a sorvég miatt).
Zsenye: 1. A FNESz említi a Zsennye, Baján-, Sajósenye, Sénye településeknél a nevük alapjául szolgáló régi (XII. sz-tól datált) magyar Sene, Ssene /senye, sénye/ személynevet. A Zsenye családnév lehet ezzel a személynévvel azonos képzőtlen apanév.
2. Ugyanakkor a fent említett településnevek is szolgálhattak az elszármazást jelölve képzőtlen lakosnév alapjául.
Üdv! Szeretnék egy kis segitséget kérni néhány családnév eredetének kideritésében! Szatlóczki, Ruzsbánszki(Ruzsvánszki), Gibárszki. A válaszokat elöre is köszönöm!
Lenne egy másik is, mégpedig a Bartha, ill. Barta.
A szülőfalumban is élnek Barthák. A helyi családkönyv szerint a két Bartha-fivér (de az is lehet, hogy csak unokatestvérek vagy más rokonok voltak) az 1770-es években érkezett Cseh- vagy Morvaországból, aztán a mi falunkban telepedtek le és alapítottak családot.
Hozzáteszem, hogy a Bartha szó nekem nem tűnik különösebben cseh-morva hangzásúnak,
A Jugovics szerintem délszláv, azon belül szerb-horvát.
Az 1990-es évek második felében a jugoszláv fociválogatottban is volt egy Jugovics nevű játékos.
Az -ovics közismert szláv apanévi végződés, a jug tagot pedig egy Jugo keresztnévből vezetném le, amely szerintem a Hugo délszláv alakja lehet.
Egyébként érdekes, hogy az -ics végződést a szerbek és a horvátok tkp. - itynek ejtik, ahogy azt nekem két kedves vajdasági származású ismerősöm elmeséte, a magyar átírásban szinte mégis szinte kivétel nélkül az -ics alak honosodott meg.
Ezt név alapján nehéz megmondani, van néhány speciális zsidókra jellemző német név, de általában ugyanazt a nevet zsidók és németek is viselhették. Például Klein, Gross, Fischer, Weis. Még II.József császár írta elő a zsidóknak a német név felvételét. Ezt csak anyakönyvi kutatással lehet kideríteni.
Értökös révfalui névsorába beleolvasva szúrt szemet a Hetös név. Én ezt Hetesnek értelmezem. Korábbi lakhelyemen, a Felső-Kiskunságban találkoztam a Hatos, Négyes létező nevekkel. Országosan előfordul az Egyes-től a Tizes-ig minden.
Mi a véleményetek, lehet ez késői emléke a kunok, más területeken a besenyők, esetleg akár a székelyek valamikori tizes hadrendjének?
Vagy a hódoltsági parasztvármegyék falusi tizedei lehettek a névadók?
Vagy teljesen egyediek lehetnek, s nem is tartoztak össze?
Boszniával kapcsolatban jutott eszembe a Kotromanic királyi dinasztia, ahol Kotroman volt az egyik király neve és azt írták lehet hogy a család német eredetű. A Kotroman név német vagy horvát ? Előre köszönöm a választ.
Ja igen, annyit akartam még hozzátenni, hogy ha ezek a családnevek kizárólag egy településről, és kizárólag egy - ráadásul idegennyelvű - forrásból adatolhatók, akkor nagyon valószínű a félrehallás, elírás. Persze lehet, hogy tényleg így hívták őket, és azóta kihaltak, de szerintem ebben az esetben ez a kevésbé valószínű verzió.
Ja, hogy a nevek forrásai a török defterek! Oké, így már más a leányzó fekvése. Én ugyan nem vagyok ezekben otthon, mivel a hódoltság területére nem vezettek eddigi kutatásaim, de amennyit láttam belőlük (és a belinkelt forrásból is látsziK), ezek törökül íródtak! Habár a konkrét hivatalnok akár tudhatott is jól magyarul, az is lehet, hogy tolmáccsal dolgozott. Akár így, akár úgy, egyáltalán nem garantált, hogy a török betűkből visszafejtett családnevek pontosan adják vissza az eredeti magyar hangzást.
(Hasonlóan, a Szovjetunióba került magyar hadifoglyok felkutatásánál is létező probléma, hogy néha megfejthetetlen neveket eredményezett a cirilbetűs feljegyzés.)
Szóval, az a Szarárk lehet éppen akár Szirák is. Vagy Szórák, Szvorák... Igazából olyan tudná ezt nagyobb eséllyel visszafejteni, aki járatos a török nyelvben is (LvT?) és meg tudja tippelni, hogy mi olyat hallhatott egy oszmán bürokrata, amit úgy jegyzett fel, hogy Szarárk.
Én erősen meg vagyok győződve arról, hogy a <Szarárk> elírás vagy elolvasás. A <Szarázk> nyilvánvalóan valami korabeli helyesírási alakulat, ilyen pozícióban /z/ hang nem lehetséges, ez vagy /sz/, de még inkább /c/. De ez utóbbiak sem adnak hihető olvasatot. Tehát tartom magam a /szaránk/ megoldáshoz.
Strisowszki: 1. Szlovák Strišovský, ['striʃou̯ski:], illetve Strižovský ['striʒou̯ski:] családnevek. Ezek a szlovák Striežovce, régi Strižovce (magyarul 1899-től Eszterézs, előtte Sztrizs, ma Balogrussó/Hrussó–Hrušovo része, Szlovákia) településnévhez képzett, elszármazást jelölő szlovák lakosnevek.
2. Lengyel A) Strzyżowski [stʃɨ'ʒoskʲi], illetve Strzyszowski [stʃɨ'ʃoskʲi] családnevek. Ezek a Strzyżów (ill. hasonló) településnévhez képzett lakosnevek. – B) Stryszowski [strɨ'ʒoskʲi] családnév, amely a Stryszów (ill. hasonló) településnévre utaló lakosnév.
3. Cseh-morva Stříšovský ['str̝̊i:ʃofski:], Střížovký [str̝̊i:ʒofski:] családnevek, amelyek valamely cseh Štrížov, esetleg Štrížovice településre utaló lakosnevek.
4. Az 1. és a 2., illetve a 2. és a 3. etimológia keveredése is elképzelhető, mert egyes települések viszonylag közel vannak a határhoz. Azaz a szlovák vagy a cseh-morva név lengyel településre is utalhat, illetve fordítva. Ezek a gyakori szláv településnevek a szláv *strižь ’ökörszem, Troglodytes troglodytes’ madárnévvel azonos, gyakori régi személynevet viselő személyről lettek elnevezve.
Köszönöm az etimológiákat, kedves LvT! Igazad van, a Szana nevet én írtam el Szane-nak. A Szarárk viszont két révfalusi család neve is, sőt Solton is van egy Szarázk, a szerzőtől is megkérdőjelezve. Ugyanebből a névjegyzékböl szeretném még megismerni a következő néhány érdekes név eredetét: Dano, Karako, Kelan, Mikács, Moka (Móka?), Pecsér (Pecér?), Perak/Perage, Porkalár, Sáka, Tikár, Sáka, Zsenye
Ad Csemez ~ Csömöz: Hogy felfejtsem a török vonalat, tovább bogarásztam. Előtaláltam az orosz Чемесов / Чемезов (Csemeszov / Csemezov) nemescsaládról írt Wikipedia-cikket: http://ru.wikipedia.org/wiki/Чемезовы. Ebben az áll, hogy a nemzetség „a származását »az Aranyhordából elszármazott ős«-re vezeti vissza”. Ami persze nem implikálja feltétlenül, hogy a név török. Sőt a szóba jöhető források az ismeretlen eredetű orosz nyelvjárási чемез (csemez) ’pénzes erszény’, чемезин (csemezin) ’pénz tárolására szolgáló, cső formájú alkalmatosság’, чемезинник (csemezinnyik) ’gazdag, de zsugori ember’ szócsaládra utalnak.
A Török Nyelvtudományi Társaság (Türk Dil Kurumu) on-line szótárai nem ismerik a çemez ~ çemes szót. Van viszont a várakozásommal szemben çe|mek ige, amelyet a çeh|mek formával együtt a çek|mek ’(ki)húz|ni, vontat|ni; eltüntet|ni; beszív|ni; visszavon|ni; ráncigál|ni; elvisel|ni; (állatot) vezet|ni; (asszonyt) szöktet|ni; stb.’ ige alakváltozatának mond. Így tehát elképzelhető a çek|mez mellett egy çe|mez ’nem húz, nem vontat; nem tüntet el; nem szív be; nem von vissza; nem ráncigál; nem visel el; nem vezet állatot; nem szöktet asszonyt; stb.’ igealak is, amely formailag adhatna török nevet, de én azért ezekben a jelentésekben nem érzek motivációs erőt.
A Novorosszijszknál a Fekete-tengerbe ömlő Çemez folyó nevének ilyen latin betűs írásképe a török helyesírás felől megtévesztő, ez ugyanis adige nyelvű, és cirill betűs adige helyesírással ЦІэмэз, azaz az ejtése [ts’amaz], ejektív (nagy nyomatékkal ejtett) /c/-vel az elején. Az orosz névforma: Цемес (Cemesz). Bár a XIII. sz.-ban ez is az Aranyhorda területe lett, az még lehet, hogy ebből orosz családnév lesz (bár képzőtlenül ez is elég valószínűtlen és a /c/ > /cs/ változás sem indokolt), de Magyarországig ez így nemigen hatolt el.
Összefoglalásul: az orosz чемез (csemez) ’pénzes erszény’ szóból még csak lehetett magyar (személy-, majd) vezetéknév, de más lehetséges verzióra továbbra sem találtam rá.
