Reneszánszát éli a pilótakeksz, de szentségtörésnek tartom, hogy a kakaóson kívül van másmilyen ízesítésű is. Most dobozolják, de anno kimérős volt, mint a tej. Meg a nápolyi is.
Milyen büszke volt a Magyar Posta,
amikor bevezette a Toshiba irányítószám
leolvasó és levélszortírozó kütyüt.
Akkor én azt csodának tartottam, hogyan
tud egy gép kézírást elolvasni.
'la
Mechanikus írógép, hmmmmm!
Ismertem azt az állatfajtát, azon kellett legépelnem a szakdolgozatomat.
Akkor még tiltva volt az ámítógépes szövegszerkesztő használata.
Jól emlékszem arra, hogy a hatóság ellenőrizte a sokszorozógépek fel- és kihasználását?
'illa
Hát persze hogy ismerem. Marha nehéz elkészíteni, mert a tepsi hátlapján sütendő lapok (majdnem) mindig összetörnek. (Még mielőtt az a támadás érne, hogy cukrász-famíliából származom, jelzem, hogy csak arról van szó, hogy az egész család édesszájú így a mamám az idők folyamán profi-sütissé képezte ki magát.)
Ja én is útáltam nyalogtani a vignetta hátlapját. + papírmunkánál maradva: jut-e még eszetekbe az indigó, stencilgép, a mechanikus írógép a sorvégét jelző csengővel?
Szerintem is a Hóvirág 2szersültről lehetett szó, ahogy aaaaav említette.
Szamuráj ! a kicsi Rometről megfeledkesztél! Nagy Szerelmem (a negyedik osztálybeli) azon száguldozott, és meg csak sóhajtoztam utánna!
MalcolmX ! Az évkönyvek télleg kirájok voltak, sosem hagytam ki őket, bár a fele viccet nem értettem. Mer ugye pikáns volt.
Az Asterixben volt egy kém, asszem HCl vagy valami ijesmi képlet volt a neve, és mindig beleolvadt a környezetébe, meg volt egy hősszerelmes is, aki dalolászott fojton. A neveknek utánanézek a hétvégén.
Mi a Patyolatban dolgoztunk 8-adikban, hát, az biztos, hogy attól elvette a kedvünket, hogy mosónők legyünk. A sors iróniája, hogy évekkel később oda kerültem pénzügyesnek (akkor már osztrák kézen volt a mosoda), és ott ismertem meg mostani uramat.
Hogyne, akkor még nem öntapadós volt a
vignetta, hanem nyalni kellett (érdekes
íze volt).
Fa-tolltartóban kétféle fazonnal találkoztam: egy síma felnyitható tetejű
illetve a redőnyös megoldás. Van még ilyen?
Volt e szerencséd a Kata-szelethez?
Több rétegű, rumos ízesítésű, tetején
csokireszelékkel megszórt, felvert tojásfehérje-hab. Nagyon szerettem,
nem tudnám megmondani, mikor ettem utoljára.
'illa
Szia Kicsi Lány!
Szerintem amit ettél, az HÓVIRÁG kétszersültből készült és innen a neve. Gyerekkoromban az én mamám is gyakran csinált ilyet. A pontos receptet nem tudom (ha kell, megkérdezem), de a lényeg: a kétszersültet kávés-rumos öntettel locsoljuk, rá jön a leginkább vanília-pudingra emlékeztető, de házilag tojásból stb.-ből főzött krém, majd baracklekvárral felvert tojásfehérje-hab. Lehet, hogy téged is ezzel tápláltak?
Más: A NAT-tal áldott mai gyerekek számára minden bizonnyal őskövületnek számít az az elsőosztályos olvasókönyv, amelyből szerintem elég sokan megtanultunk olvasni. Tudjátok sárga fedelű, kemény kötésű, a borítóján egy kislány/kisfiú, a kezében ugyazezen olvasókönyvvel (rajta ugyanezen képpel) és talán még néhány háziállat (pets!) is ólálkodik a lába körül. (Létezik még egyáltalán ez a könyv?) No szóval emlékeim szerint először ezen borítókép nézegetése közben eszméltem rá a végtelenre (persze akkor még nem tudtam, hogy azt végtelennek hívják), mármint arra, hogy vajon hány kislányt/kisfiút ábrázoló könyvet a kezében tartó kislány/kisfiú bújik meg még az én könyvem fedelén?
Ja és az indigószínű könyv/füzet borító papirosra + a piros szélű "vinnyettára" emlékeztek-e?
Kedves Mokuska!
Hat most megfogtal.... lehet, hogy inkabb sargas es a dio beleillik a kb huszonharom evvel ezelotti emlekeimbe. A receptet koszonettel veszem... :) Jujj, de jo :))))) Nagyon orulok am ennek az uzenetenek! :))
ez a leírás engem leginkább az aranygaluskára emlékeztet.
Ez egy általam nagyon imádott (hmmmmmm) és még ma is készített finomság.
Vaníliás (inkább sárga, mint fehér) öntettel van leöntve a tészta nem?, amit elotte
megsütnek és diós a tészta külseje.
Ha ez az, a tuti receptet küldöm, Anyukámmal a mai napig szoktunk csinálni.
Kösz, hogy említetted az IPM-et. Nekem ez már későbbi nosztalgia, ott kezdtem szépreményű firkász-pályafutásomat. Nagyon szerettem, sajnos a rencerváltás utáni általános pénz- és kultúraigény-hiány betett neki.
Kyra
Én is őrizgetem még az Alfákat, eddig minden költözésnél sikerült őket megmentenem őket a kidobástól. Emlékszel még más nevekre is?
Görög vendéglős: Abroszonkosz
Rómia építési vállalkozó: Panelus Lacotelepus
Indián törzsfő: Kipuha Toll
Öreg gall: Sokadikix
SZÚR=Színész-újságíró randevú (rangadó???)
Mi annó a papírgyűjtéskor vadásztunk az iskolaudvaron összehordott halomból ezekre a magazinokra.
Alfa-Asterix a legjobb!!! Még mindig megvan, mindig megesküszöm, ha hazamegyek, elolvasom... Hasarengazfix, Lopez de Futastan y Ramodon, Hangianix... :-)))
A motorkerékpárokról és a biciklikről talán még nem is esett szó.
Riga, Verhovina, Java Mustang, Simson, Kama, Csepel ....
Innen volt az a mondás:Laza vagy mint a Riga lánc.
Pedig nekem dolgozni kéne, de hát ezt muszáj volt elolvasni...
Ha már a keblekről volt szó: akkoriban (80-as évek eleje?) minden évben kétszer megjelent egy színes magazin. Télen a Tollasbál, nyár elején a SZÚR Magazin (tudja még valaki rajtam kívül, mi volt a SZÚR?). Ne, ezekben voltak olyan, de olyan képek, amik alaposan megmozgatták egy kiskamasz fantáziáját.
Egyéb olvsnivalók: Füles (3 Ft), Ludas Matyi (Árkus József főszerkesztővel), ezekből minden decemberben évkönyv is!
Képregények a Fülesben, néha külön füzetben is lehetett kapni.
InterPress Magazin, Alfa Magazin!!! Ez utóbbi szerintem teljesen király volt, érdekes is, színes is. És abban a képregényeket, Asterixet és Willám Willt (alias Lucky Luke) Tímár György fordította. Amilyen neveket ő kitalált, betegre röhögtem magam.
Egyébként nekem még megvan az eredeti Alföldi papucsom. A talpáról lekopott a gumi, meg egy csomó helyen elszakadt, de nem volt szívem kidobni. Vagy nyolc évet bírtunk ki együtt.
Moha és Páfrány
A szilverszteri műsorok (a tavalyi mindig jobb volt...)
Amikor a tévés vetélkedőben kerek hangszórót lehetett nyerni (Videoton), vagy x számú hónapra haza lehetett vinni egy színes tévét. Ha eljutottál 12-ig, megtarthattad!!!
Hogy csorgott a nyálam az első Videoton hifi toronyért. Elsős gimnazista koromban (Székesfehérváron) mindig ott mentem el a Keravill előtt, és a kirakatban kellette magát a cucc. Ha jól emléxem, 40 ezer forint körül volt (1981-ben!!)
meg ovis koromban ettem valami isteni finomat, tejszines feher martasban volt valamifele nagyobb tesztadarab es ugy hivtuk, hogy HOVIRAG... ha van valaki, aki tudja mi ez..... SOS !!!!!!!! .... Az anyukam sosem csinalt nekem olyat, azt se tudta mirol beszelek .... (((((((
egyebkent en valami borzalmas uditoital-palackozoban dolgoztam ket hetet es romlott uditoket meg borokat bontogattunk fel es ontoztuk bele valami csorendszerbe.... ahol ulepitettek majd ujrapalackoztak... (((((
de az oszi kozepsulis alma- es paradicsomszedesek :)))))) azok igen
Tenkes Kapitánya
Rákóczi Hadnagya
Lolka és Bolka vakációzik,Lolka és Bolka a föld körül,Lolka és Bolka a vadnyugaton
Starsky és Hutch
Kántor -csupati örmester,kisfőnök..
A két cseszlovák faszi egy bábfilmben akik mindig valamit barkácsoltak és mindig hülyeség lett a vége
Delta Kudlik julival.
Esti maci mindig szigorúan azonos időben.
A Koltai féle március 15.
István a király élőben szegeden.
Kortársaim a múltban!
Volt már Kloss kapitány említve?
Hát a Mihál (Mikhál?) úr? Ez egy lengyel
film volt, ami nem éppen a lengyel-tatár
barátságról szólt.
Aztán egy másik lengyel ifjusági film,
ami két fiú kalandjairól szólt:
anyjukhoz mentek a tengerpartra ("anyjához készül Lengyelországba":).
Az egyik fiú piperkőc volt,állandóan kényeskedett és DUDUS-nak szólította
a másik srác, aki meg nagyon vagány volt. Jól kiegészítették egymást.
Volt egy olyan Maigret-sorozat,
amiben a focim olyan volt, hogy megré
a falon gyújtotta meg a gyufáját és utána a pipáját és közben szólt a harmonikaszó.
A kebleknél maradva, ott voltak ugye a
Jancsó-filmek is!
'illa
