Egyre több komoly természet- és társadalomtudós állítja, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági tendenciák a Föld erőforrásainak kimerítése, túlhasználata révén egy globális környezeti-társadalmi-gazdasági válsághoz fognak rövid időn (egy-két évtizeden) belül vezetni.
László Ervin, híres magyar filiozófus szerint a globális civilizáció máris egy bifurkációs elágazáshoz érkezett:
ha időben sikerül egy átfogó paradigmaváltást végrehajtani, akkor megmenekül(het)ünk, ha azonban továbbra is a neoliberális kapitalizmus által diktált fenntarthatatlan struktúrákat erőltetjük, akkor elkerülhetetlen az összeomlás, ami rengeteg szenvedéssel és hatalmas pusztulással fog járni.
Donald Trump, a szénégetés nagy barátja azt ígérgethet, amit akar, viszont a piacgazdaság törvényeivel ő sem szállhat szembe, hiszen a nagyüzemi napenergiás áramtermelés költségei már idén arra a szintre csökkentek, amit az amerikai energiaügyi minisztérium csak 2020-ra tervezett.
A klímaváltozás miatt megállíthatatlan a hideg, állandóan fagyott talajú területek csökkenése, 2100-ra szinte teljesen el fognak tűnni a kutatók szerint. Az úgynevezett periglaciális zónák, melyek általában egy állandóan fagyott talajréteggel, permafroszt réteggel rendelkeznek, a Föld szárazföldi területeinek negyedét teszik ki.
Nő a fegyveres konfliktusok és a klímaváltozás miatti éhezés
2017. szeptember 17. 15:01
A több mint egy évtized javuló tendenciái után az éhezés újra nőtt és tavaly már 815 millió embert, ami a teljes lakosság 11 %-a, érintett bolygónkon, olvasható egy új ENSZ jelentésben. Közben a nem megfelelő táplálkozás számtalan formában bukkan föl világszerte, emberek millióinak egészségét befolyásolva.
6 méter tengerszint-emelkedés esetén a piros színnel jelölt területek kerülnének víz alá (az évszázad végéig pesszimista esetben kb. 1,5 m emelkedés fog bekövetkezni):
Európa partvonalai is elég durván fognak kinézni, ha ez bekövetkezik:
Hollandia és Dánia lényegében eltűnik a Föld színéről, Svédország és Anglia a legtermékenyebb alföldjeit fogja elveszíteni, akárcsak Olaszország, ahol az egész Pó-síkságot lényegében elönti a tenger...
Dél-Oroszország, Ukrajna és Románia is jelentős alföldi területeket fog veszíteni a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger terjeszkedése miatt.
Igazából rajtunk múlna, csak az embereket átlagosan ez nem érdekli. Jelenleg a világ nagy részében nem fontos annyira az embereknek a klímaváltozás, hogy ebből jelentős politikai ügy legyen, pedig ezt azzá kellene tenni. A változás hajtómotorja így nem a démoszból érkezik igazából, hanem a szakmából és nagyon is hagyatkozik a politikusok lelkiismeretére - ezért akadozik az egész.
Persze a klímaváltozást könnyű a háttérbe söpörni, mert MINDIG van valami sürgősebb kérdés: munka, nyugdíj, migráció, egészségügy, stb. És az ironikus, hogy minél több kárt okoz annál jobban a háttérbe szorul a klímaváltozás: aszály van a közel-keleten? foglalkozni kell a migrációval és az éhezők közt kitörő háborúkkal! rekordméretű hurrikánok érkeznek? a helyreállítással kell foglalkozni! bedől a mezőgazdaság? rövid távú megoldás kell!
Az édesvíz miatt már most is vívnak háborúkat, csak ez ritkán van kimondva. Nem olyan feltűnő ez, mert nem úgy néz ki, mint ahogy elképzelnénk a Mad Maxet nézegetve, hogy az emberek egymásnak esnek egy liter ivóvízért. Oda sosem jut el az ember, mert mire nem lenne mit innod már régen éhen halunk - a mezőgazdaság sokkal több vizet fogyaszt ugyanis.
Az aszályok pedig már jelenleg is rendkívül fontos katalizátorai a háborúknak - például Szíriában is.
Ez a szomorú, hogy a klímaváltozás hatása már most itt vannak, látni a hatásukat, mégsem tudatosul az emberekben úgy igazán. Itt már nem az a tét, hogy lesz-e vagy sem (mert már van) hanem hogy meg tudjuk-e akadályozni hogy egy olyan visszacsatolási helyzet alakuljon ki, ami a teljes ökoszisztéma komplett összeomlásához vezet.
Mi ez a felelőséget elsumákoló többes szám? Amúgy biztosan hagyjuk. Próbáljuk csak ne hagyni! Ha én fizikailag akarom "nem hagyni", akkor holnap vagy börtönbe, vagy bolondokházába kerülök.
Ahhoz, ha én holnaptól nem akarom hagyni, akkor mit kell máshogy tennem? Erre a legfontosabb kérdésre senki nem ad feleletet. Csak a sok duma, hogy "ne hagyjuk", meg "gondoljuk meg", meg hogy "változtassuk meg".
Az édesvízkészletek csökkenése és területi átrendeződése, ill. a vizek elszennyezése - ami köztársasági elnökünknek is a kedvenc vesszőparipája - szintén nagyon jelentős, reális veszély, aminek - ha hagyjuk eszkalálódni - beláthatatlan következményei lehetnek, a sima regionális vízhiánytól a nemzetközi vízkonfliktusokon át egészen a vízháborúkig.
A mocskos kőolaj miatt már vívtak háborúkat, de az édesvíz miatt talán még nem, de pesszimista prognózisok szerint hosszabb távon a vízháborúk elkerülhetetlenek lesznek és az édesvíz-készletek a század második felére akár sokkal értékesebbek is lehetnek, mint a kőolaj- és földgázmezők.
A CO2 és más üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogása tűnik az egyetlen járható útnak.
Bár lehet, hogy már így is, úgy is nagyon elkéstünk ezzel az egésszel és hosszabb távon a klímakatasztrófa elkerülhetetlen.
Most már nagyon durva cikkeket lehet olvasni a neten, hogy miket hozhat magával a klímaváltozás, ha továbbra sem teszünk szinte semmit.
Ezek közül a tengerszint emelkedése és a sűrűn lakott tengerparti alföldek és városok elöntése még a legcsekélyebb, de ma még elképzelhetetlen méretű és hevességű óriásviharok jöhetnek, arról nem is beszélve, hogy Afrika irdatlan méretű térségei válnak szó szerint lakhatatlanná az elsivatagosodás következtében, ami előre kiszámíthatatlan nemzetközi konfliktusokat és megamigrációt idézhet elő.
Attól tartok, hogy még egy évtizednyi tétlenség klímaváltozás téren és az emberiség óhatatlanul egy fokozatosan gyorsuló, lefelé tartó spirálba kerül, ahonnan már aligha lesz visszaút...
Persze azért maradjunk meg optimistának, hiszen rengeteg a pozitív változás is, pl. az energetika és az elektromos közlekedés területén.
Nem véletlenül tiltották be nemzetközi egyezménnyel a földalatti atomrobbantásokat ugyanis ezek földrengést okoznak és vulkánkitörések veszélyét megnövelik !
Elektromos autó jól hangzik, de azért vannak leküzdendő problémák is. Az akkugyártáshoz általában használt átmenetifémek (nikkel, kobalt, mangán) kitermelése és előállítása ipari méretekben nem megoldott és legkevésbé sem környezetbarát - amúgy nem is emberbarát. Talán ennél is komolyabb veszélyt jelenthet az elhasználódott akkuk újrahasznosítása, vagy legalábbis környezetbarát tárolása.
Másrészt ennek akkor van értelme az egész klíma szempontjából, ha az energiatermelés is elmozdul a fosszilis üzemanyagok felől és lehetőleg a megújuló, tisztább forrásokat csapoljuk.
Bár már az is nagy előrelépés, ha legalább nem a saját orrunk alá pöffögtetünk. Néha eszembe jut, hogy egy távoli, szebb jövőben (álmodozni lehet!) talán el fognak képedni, hogy a városainkban égettük a kőolajat, szenet, gázt és szívtuk is be azonnal. Talán mint ahogy mi elképedünk, hogy az emberek az éjjeli edényüket az utcára ürítették egykor.
Mindig fölröppennek ilyen hírek, de szerintem a kínaiak ezeket inkább PR okokból dobják be.
Jelenleg még ott tartunk, hogy Kína a világon a légkör legnagyobb szennyezője, bár a változások pozitív irányba már elindultak és várhatóan gyorsuló ütemben folytatódni fognak.
Konkrétan egyébként én úgy tudom, hogy Norvégia az az ország, ahol már komolyan foglalkoznak a kérdéssel, hogy 2030-tól nem engednének benzin- és dízelüzemű gépjárműveket forgalomba helyezni.
Meg talán most már több más európai ország is kezdi ezt pedzegetni, de ehhez előbb le kell törni az olajipar és az autóipar ellenállását.
Nem lesz az sem egy könnyű menet, bár azok az autógyárak, amelyek kellő időben át tudnak állni az elektromos autók gyártására, nagy győztesként jöhetnek ki ebből a folyamatból.
Hát igen, jó lenne többet tudni a témáról, elképzelhető, hogy az USA-ban a hadseregnek már vannak olyan fejlett technológiái, amiről mi még álmodni sem merünk.
Egyébként visszagondolva a korábban említett dokumentumfilmre, valami olyan is volt benne, hogy a vulkáni hamuból valami mérgező anyagok ülepednének ki a termőtalajra, évekig, esetleg évtizedekig ellehetetlenítve pl. a gabonatermesztést.
Akár kihalási hullámot is indíthatna el, hiszen a dínók nagy részét sem konkrétan a meteorbecsapódás pusztította ki, hanem az utána következő, évtizedekig tartó sötétség és hideg éghajlat.
Nekem is megvannak a kételyeim, de szerintem ezt az egészet nem úgy kell érteni, hogy ez a terv már most teljesen ki lenne dolgozva. Viszont nem is kell, mert egyre pontosabban képesek vagyunk előrejelezni a vulkáni tevékenységeket és a szakértők szerint egyelőre nem kell még tartani ott jelentős kitöréstől, szóval nem hajt a tatár.
De azért ez nagyon durva mérnöki kihívás lenne. Az energiaszintek eleve csillagászatiak, szinte elképzelhetetlennek tartom, hogy ezt víz folyamatos bepumpálásával is jelentősen képesek lennénk befolyásolni. Geotermikus erőművek jó példák, de azokat nem szupervulkánokra építik...
Másrészt a magma lehűtése csak egy dolog, a lent gyűlő gázokkal is kell valamit csinálni, azokkal mi lesz? beoldódnak a vízbe és aztán kieresztjük a levegőbe?
Figyelmeztetésnek ott van a palaolaj kitermelésnél használt hidraulikus technológia, ami hihetetlen környezetszennyezéssel jár és több helyen földrengéseket is okozott.
Én el tudnék képzelni egy kontrollált, mesterséges "kitörést is" mint alternatívát. A legfontosabb amit meg kell akadályozni az a levegőbe kerülő hamu ami blokkolja a napfényt, alsó hangon tönkre téve a mezőgazdaságot, de akár kihalási hullámhoz is vezethet.
"Mint mondta: attól tart, hogy az evolúció során az ember génjeibe beleépült a kapzsiság és az agresszió. „Nincs jele, hogy csökkennének a konfliktusok, és a katonai technológia fejlődésével együtt ez katasztrófához vezethet.” "
Érdekes, hogy azt állítják, hogy a Pentagon felkészült rá, hogy a vulkáni magma hűtésével elejét vegye a vulkán kitörésének, egy kommentelő viszont azt írja, hogy ez ebben a formában baromság és nem akadályozná meg a vulkán kitörését.
Jó lenne tudni, hogy mi az igazság ebben a kérdésben.
Nos, nem tudom, hogy a belinkelt oldalt mennyire lehet komolyan venni, ill. véleményem szerint gyakorlatilag megjósolhatatlan, hogy mikor lesz a következő megavulkán-kitörés a Yellowstone-nál.
Amellett a védekezés lehetőségei is rendkívül korlátozottak a jelenlegi technikai színvonalunkon, vagy annak ellenére.
Amennyiben tényleg bekövetkezik, akkor óriási lenne a baj.
Láttam egyszer egy dokumentumfilmet a Nat Geon, abban volt egy számítógépes szimuláció, hogy ez milyen következményekkel járna.
Észak-Amerika kb. egyharmadának fizikailag is annyi lenne, mert a robbanás ereje mindent letarolna.
De lényegében az egész északi féltekén több éven át vulkanikus tél lenne, sötétséggel és rendkívül hideg télies időjárással,
Akár több évtizedbe is beletelne, mire a vulkanikus hamu és por kiülepedne a légkörből és a klíma normalizálódna.
Egy több évig tartó vulkanikus tél viszont a mezőgazdaság összeomlásával járna és a jelenlegi népsűrűség mellett tömeges éhhalált idézne elő, egész országok népessége a töredékére csökkenne, a modern civilizáció gyakorlatilag összeomlana 1-2 éven belül.
A déli félteke, főleg annak déli fele talán kevésbé lenne érintett, de ezt most nem tudom hirtelen, éghajlatkutatók nyilván tudnának valamilyen szinten modellezni, hogy a légáramlatokkal az iszonyatos mennyiségű vulkáni por és hamu hová jutna el leginkább és hová kevésbé.
Stephen Hawking, a világ egyik legkiválóbb elméleti fizikusa szerint hosszú távon az emberiség egyetlen esélye, ha új világokat fedez fel a világűrben és elhagyja a Földet:
A légkondik teljesen átformálták a napi terhelési görbéket a gazdagabb (és melegebb) országokban, de ahogy az elmúlt években láttam a gráfokat nálunk is alakul ugyanúgy. Nem elhanyagolható a különbség. Ugyanakkor én is bekapcsolom, amikor megrohadnék a melegtől...
Annyi engedély áll benn naperőművekre, mint Paks2 teljes kapacitása. Mondjuk még az sem teljesen kizárt, hogy Paks2 is működtethető lesz gazdaságosan. A megújulók sem tökéletesek csak jobbak, az elektromos autók miatti felbuzdulás pedig kényszerből is történt. Az egyik nagyobb magyar, megújuló energiával foglalkozó cég, az Alteo vezetőjével, ifj. Chikán Attilával interjúztunk.
