Elég pár karcolás a gázórán ahhoz, hogy a gázszolgálató arra gyanakodjon, lopják a gázt.
A legtöbb fogyasztó a Tigázra panaszkodik, amely már egy államtitkárnál is lekapta a gázórát.
A Tigáz ellen indult vizsgálatokból az derül ki, hogy a gázszolgáltató az esetek közel felében indokolatlanul vette le az órát, és követelt félmillió forintot.
"Megjelentek a Tigáztól, és kitalálták, hogy van rajta egy karcolás" - mondta az [origo]-nak Galán Tamás, akitől félmillió forintot követel a Tigáz arra hivatkozva, hogy sérült volt a gázóra plombája.
A Nyíregyházán élő Galánékhoz előzetes egyeztetés nélkül toppantak be az ellenőrök néhány hónapja, így csak Galán felesége volt otthon.
"Bebújtak a gázóra-dobozba, a feleségem nem is látta, hogy mit csinálnak, akár ők is megrongálhatták" - mondta Galán.
A vizsgálat után az ellenőr közölte, hogy az egyik plomba karcos, és emiatt leszerelik a gázórát. A nővel aláíratták a jegyzőkönyvet, felszereltek egy másik órát, a régit pedig elvitték.
Az államtitkárnál is lekapták a gázórát
Galánék esete nem egyedi, a problémáról a múlt hétfőn (2012.11.19.) már a parlamentben is volt szó, Apáti István jobbikos képviselő kérdezte róla a kormányt.
Apáti az [origo]-nak azt mondta, sokan panaszkodtak neki, főleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, hogy állítólagos rongálásért félmilliós kötbért követelt tőlük a gázszolgáltató.
Apáti szerint neki egy kivételtől eltekintve csak a Tigázra panaszkodtak, és a cég "üzemszerűen tisztességtelen magatartása" több ezer embert érint.
A jobbikos képviselőnek válaszoló Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára nemcsak a válaszra kerülve ismerkedett meg a problémával, hanem a Tigáz ügyfeleként is.
Pár éve saját lakásánál is egyszer csak csöngettek, majd "pikk-pakk leszerelték a gázórát" a cég ellenőrei - mondta az [origo]-nak.
A Tigáz alvállalkozójaként dolgozó bt. munkatársai Fónagy János szerint arra hivatkoztak, hogy valami nem stimmel az órával, majd a készülék leszerelése után az épp otthon tartózkodó feleségével egy papírt is alá is akartak íratni, miszerint elismeri, hogy "szabálytalanul vételezték", vagyis lopták a gázt a lakásban.
Fónagy János a parlamentben
Az államtitkár jogász felesége nem írt alá semmit, hanem az óra vizsgálatát kérte a szolgáltatótól.
Ehhez az államtitkár szerint nagyjából egy hónap múlva Érdre kellett elmennie, ahol kiderült: semmi baj nem volt az órával, vagyis megalapozatlanul szerelték le és gyanúsították meg az államtitkárt és családját a gázlopással.
Vasfűrésszel estek neki
Galán Tamás nem úszta meg ennyivel a két hónappal a készülék leszerelése után történő vizsgálatot.
"Vasfűrésszel estek neki a gázórának, aztán húsz percen keresztül vizsgálták mikroszkóppal"- mondta.
Végül Galán szerint arra a megállapításra jutottak, hogy a plomba hamis, mivel halványabb az eredetinél.
Ezt Galán vitatta, szerinte az ő plombája pontosan ugyanolyan volt, mint amilyet a vizsgálat közben mutattak neki, ráadásul szerinte a 2007-es átvételnél azt a plombát neki nem is kellett hitelesítenie.
"Fényképet sajnos nem készítettem" - mondta, ő ugyanis előzetesen úgy gondolta, hogy az ártatlanságát kellő mértékben bizonyítja a gázfogyasztása.
Galán ugyanis azt állítja, hogy jóval magasabb gázfogyasztásért fizetett az előzetesen kalkuláltnál, így nem érti, hogy most miért vádolják gázlopással. A Tigáz összesen 584 ezer forintot követel tőle szabálytalan vételezés miatt, és a régi helyére felszerelt új gázóráért.
"Egy forintot sem fogok fizetni, én nem loptam gázt" - mondta. Az ügyet jelenleg a Magyar Energia Hivatal (MEH) vizsgálja, de Galán azt mondta, hogy épp a minap kapott egy fizetési felszólítást, amelyben "kikapcsolással fenyegetik".
A MEH 2011-ben 491 darab olyan panaszosoktól érkezett üggyel foglalkozott, amelyben a Tigáz szabálytalan vételezést állapított meg - írták az [origo]-nak. Ebből 208 esetben a hivatal elutasította a lakossági panaszt, 51 esetben csupán tájékoztatást küldött az érintetteknek, 232 esetben viszont megállapították, hogy a szolgáltató nem tudta kellően bizonyítani, hogy a szerződésszegést az a felhasználó követte el, akitől végül a kötbért követelték.
A Tigáz Zrt. Magyarország északkeleti régiójában, megközelítőleg az ország területének egyharmadán értékesít földgázt, méretét tekintve a legjelentősebb magyar gázszolgáltató.
A konyhában, spájzban könnyen karcolódik
A Tigáz vizsgálatainak mintegy fele azzal a megállapítással végződik, hogy a gázmérőt valaki, egyszer, valamikor, alkalmassá tette arra, hogy azon keresztül méretlen gázt lehessen vételezni" - mondta az [origo]-nak Kalocsai Gábor ügyvéd, aki több ilyen ügyben is védte a Tigáz ügyfeleit. A Tigáz ezek alapján a vizsgálatok alapján dönti el, hogy követel-e kötbért a fogyasztótól.
A Magyar Energia Hivatalhoz akkor kerül az ügy, ha a panaszos nem fogadja el a Tigáz döntését. Kalocsai ügyfelei között van iskolaigazgató, rendőr, tanárnő, festőművész és kisnyugdíjas is, aki mind azért fordult hozzá, mert a gázszolgáltató szabálytalan vételezés miatt kötbért követel tőlük, holott ők azt állítják, nem lopták a gázt.
"Az valóban igaz, hogy a jogszabály szerint a felhasználó felelős a gázmérő mindenkori állapotáért, ez azonban egyszerű kárfelelősség" - mondta Kalocsai. Az ügyvéd szerint a cég gyakorlata azért különösen veszélyes, mert a Tigáz következetesen összemossa a gázlopás tényét mindazokkal a további esetekkel, amikor a gázmérő bármely más okból megsérül.
Tiltó tábla Tigáz Zrt. egyik gázkútjának kerítésén
"A gázmérő megkarcolódásának számtalan oka lehet, hiszen a házigazdák akár nyolc-tíz évig is kerülgetik a sokszor szűkös, zsúfolt helyiségben, konyhában, előszobában, spájzban felszerelt gázmérőjüket" - mondta Kalocsai.
Ha nem bizonyítható, hogy maga a felhasználó szándékosan és tevőlegesen megrongálta a gázmérőjét azért, hogy méretlenül jusson gázhoz, akkor csak a ténylegesen keletkezett kár megtérítését, például a gázmérő újrafestésének a költségét követelhetné a szolgáltató.
Tízezrek trükköznek a gázzal A Tigáz Zrt.-nek évente 70 millió köbméternyi kárt okoz a szabálytalan vételezés - tudtuk meg a cég szóvivőjétől, Száraz Gábortól. "Éves szinten a társaság tízezres nagyságrendben derít fel szabálytalan vételezési eseteket. Vannak már a helyszínen egyértelmű esetek (pl. kerülővezeték), a többi eset többségében szakértői vizsgálattal zárul" - írta az [origo]-nak. Mágnessel könnyű lebukni A felhasználókat (jellemzően idős embereket) sokszor "segítőkész emberek" keresik fel, és a villanyszámla, gázszámla csökkentésére alkalmas eszközt ajánlanak fel - tájékozatott a MEH. Olyan mágnessel házalnak, amely a mérőre helyezve lelassítja a forgását. A MEH szerint gázmérőre maradandóan hathat a mágnes, a mágneses befolyásolás kísérlete pedig kimutatható. "Semmilyen mágnest, mágnest tartalmazó eszközt (mobiltelefon, hűtő-mágnes, zseblámpa, hangszóró, stb.) ne tegyenek a mérőkre, de még a közelébe sem. A szabálytalan vételezés kivizsgálásakor könnyen kimutathatók a mágnes hatásai" - közölte a MEH. Száraz szerint a szakértő csak akkor állapítja meg a szabálytalan vételezést, ha erre több jel együttesen utal, és nem kizárólag külsérelmi nyomokat vesznek figyelembe. "Társaságunk figyelembe veszi a fogyasztásváltozást, de találunk számos olyan esetet, amikor a szabálytalan vételezéskor nem változik a fogyasztás, vagy még nő is" - írta. Csak olyan szakértőket kérnek fel, akik rendelkeznek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium minősítésével, az elvégzett munkáért pedig akkor is megkapják a fizetésüket, ha nem találnak szabálytalanságot. Háztartási gázfogyasztásmérő A gáztörvény értelmében a felhasználó kötelessége a gázmérő állapotának megóvása, e felelősségi kör kiterjed a szándékosan és nem szándékosan okozott külsérelmi nyomokra" - írta Száraz. Szerinte amikor a fogyasztó szerződést köt a szolgáltatóval, akkor ők helyszíni ellenőrzés során felmérik a gázmérő állapotát. "Minden ehhez az állapothoz képest való változás ezt követően a felhasználó felelősségi körébe tartozik" - írta hozzátéve, hogy amennyiben az átíráskor derül ki, hogy a mérővel probléma van, akkor a szolgáltató az előző ügyféllel szemben jár el.
Az ügyvéd szerint nem ennyire egyértelmű a helyzet.
"A vizsgálatnak egyetlen olyan pontja sincs, ami kétséget kizáróan bizonyítaná a szabálytalan vételezést" - mondta Kalocsai Gábor.
A cég által felkért szakértők ugyanarra a három jelenségre hivatkozva állapítják meg például a gázmérő megmágnesezésével történt szabálytalan gázvételezést.
Ilyen például az, ha karcolás van a gázórán, vagy belülről sérül meg, illetve ha a polarizációs fólia elszíneződik. Kalocsai szerint a gázszolgáltató szakértői bár igazságügyi szakértők, az ő magánszakvéleményük mégsem egyenértékű egy, a bíróság előtt megszólaló szakértővel, hiszen a magánszakvélemény elkészítése során nincs igazmondási kötelezettségük.
Sokan inkább fizetnek
Ha a fogyasztó nem fizet, akkor a cég kikapcsolhatja a gázszolgáltatást, elkezdhet alkudozni a kötbér összegéről, vagy eladhatja a követelését egy behajtó cégnek.
Kalocsai szerint az alkudozás a jellemző, és sokan annak ellenére is fizetnek, hogy nem követtek el semmit, mert attól félnek, hogy a tél közepén fűtés, meleg víz és főzési lehetőség nélkül maradhatnak.
Az egyik ügyfele például amiatt választotta inkább a fizetést, mert több év után végre vevőt talált a lakására, de gáz nélkül megint csak nem tudta volna eladni.
Kalocsai szerint ha a fogyasztó igazolni tudja azt, hogy rajta kívül más is megrongálhatta a gázmérőjét, például a lakásában lakó albérlő, a lakás korábbi tulajdonosa, a társasház folyosón lévő gázóra esetén a szomszéd vagy akár a Tigáz saját szerelői, akkor érdemes a MEH-hez fordulnia, amely semmisnek nyilváníthatja a követelést.
A szolgáltatót azonban akkor sem bírságolja meg, ha annak nyilvánvalóan alaptalan volt a vádaskodása.
"Ha valaki úgy dönt, hogy nem fizet, de a gázszolgáltatás fenntartásához mégis ragaszkodik, akkor neki magának kell pert indítania a szolgáltató ellen" - mondta Kalocsai.
Mire érdemes figyelni, ha bekopogtat a szerelő?
Kalocsai Gábor szerint a procedúra elkerülése miatt célszerű a gázszerelőket csak előre egyeztetett időpontban beengedni a lakásba.
"Érdemes ilyenkor ismerősöket, szomszédokat is áthívni, hogy figyeljék a vizsgálatot, és szükség esetén tanúskodhassanak" - mondta az ügyvéd.
Ha mégis problémát találnak az ellenőrök, akkor pedig az ügyvéd szerint a jegyzőkönyvet nem szabad aláírni.
A jegyzőkönyv végén ugyanis el van rejtve egy önkéntes lemondó nyilatkozat, amellyel a Tigáz illetékesei a fogyasztóra hárítják át az amúgy a gázszolgáltatót terhelő bizonyítási terhet.
A MEH kérdésünkre azt írta, fontos, hogy ellenőrzéskor a felhasználó ne távozzon el a helyszínről, a jegyzőkönyvet aláírás előtt gondosan olvassa el, és észrevételeit, kifogásait, mindenképpen vezesse fel a jegyzőkönyvre.
"Az aláírással nem a vélt szerződésszegés körülményét ismerik el, hanem azt, hogy a jegyzőkönyv csak olyan információkat tartalmaz, amelyek megfelelnek a valóságnak, és azt, hogy jelen voltak a jegyzőkönyv felvételekor" - írták, hozzátéve, hogy a szerződésszegés el nem ismerésekor az erre vonatkozó rovat nem lehet beikszelve.
Szerintem minden olyan ügyben ahol a tulaj tiszta es ugy érzi a GÁZMUVEK buheralt büntető feljelentést kell tenni. Nyomozza ki a rendőrség mi történt es ha tömegével teszik ezt az emberek a szolgáltatónak is rá kell jönnie milyen vádolva lenni. Az adminisztratív teher nem tudom összhangban van e a nyeresegvaggyal, de azt sem fogjak szerertni
Íme az [ORIGO] részére adott interjúm eredeti, vágatlan változata:
„Rengetegen keresnek meg ezzel a problémával” – mondta az [origo]-nak dr. Kalocsai Gábor ügyvéd. Dr. Kalocsai ügyfelei között van iskolaigazgató, rendőr, tanárnő, festőművész, szállodatulajdonos, közgazdász, vállalkozó, okleveles gépészmérnök, és idős kisnyugdíjas egyaránt, akik mind azért fordultak hozzá, mert a gázszolgáltató szabálytalan vételezés miatt kötbért követel tőlük, holott ők azt állítják, hogy nem lopták a gázt. Az ügyvéd szerint az ügyfelei jellemzően a Tigáz-ra panaszkodnak.
„Ezek az ügyek úgy szoktak indulni, hogy - többnyire bejelentés nélkül - megjelennek a gázóra-leolvasók a felhasználó lakásán” – mondta Kalocsai. Az ellenőrzés során közlik, hogy gyanús nekik a gázóra, mert azt szerintük méretlen gáz vételezésére tették alkalmassá. Erre hivatkozva leszerelik a készüléket, bedobozolják, majd elviszik. Kalocsai ügyfelei szerint az esetek egy részében az sem zárható ki, hogy maga a TIGÁZ szerelői rongálták meg a készüléket a vizsgálat során, amíg a házigazda nem tartózkodott a helyszínen.
A fogyasztó legközelebb akkor találkozik a készülékkel, amikor elvégzik rajta a szakértői vizsgálatot. „A TIGÁZ ehhez saját maga szerződtet szakértőket, akik futószalagon gyártják az illetéktelen beavatkozás megállapítását tartalmazó magánszakvéleményeiket.” – mondta dr. Kalocsai. A cég által felkért szakértők általában ugyanarra a három jelenségre hivatkozva állapítják meg a gázmérő megmágnesezésével történt szabálytalan gázvételezés tényét. Ezek:
- karcolási nyomok amiket a gázmérő házán szoktak felfedezni. (A gázmérő megkarcolódásának azonban számtalan más oka is lehet, hiszen a házigazdák akár nyolc, tíz évig is kerülgetik a sokszor szűkös, zsúfolt helyiségben, konyhában, előszobában, spájzban felszerelt gázmérőjüket.)
- a polarizációs fólia elszíneződése amikor azt a szakértők a gázmérő számláló körüli részéhez, vagyközépső pereméhez nyomkodják, ( pedig apolarizációs fólia a gázmérő un. alakított részein, vagyis a sarkokon, éleken, pl. a gázmérő csonkjain, számláló körüli részén középső peremén.) általában akkor is elszíneződik, ha a gázmérő korábban nem volt erős mágnes hatásának kitéve, és végül
- berágódási nyomok, amelyek a gázmérő membránházának belső oldalán láthatóak, ( pedig egy 10 - 20 vagy akár 30 éves Gallus típusú gázmérő esetében szinte természetes jelenség az is, hogy a membrántányért tartó gumiágy idővel elöregedik, elfárad, kitágul, és emiatt a membrántányér esetenként, - pl. a gáz áramlási sebességének ingadozásakor - hozzáér, beleverődik a membránház belső oldalába. A megmágnesezés „legfőbb bizonyítékaként” kezelt, - a membránház belső oldalán található – berágódási nyomok így szintén természetes jelenségnek tekinthetők, hiszen azok normál körülmények között is keletkezhetnek.
„Ennek a vizsgálatnak tehát egyetlen olyan pontja sincs, ami kétséget kizáróan bizonyítaná a szabálytalan vételezést” – mondta dr. Kalocsai, hozzátéve, hogy a gázszolgáltató szakértői bár igazságügyi szakértők, az ő magánszakvéleményük mégsem egyenértékű egy, a bíróság előtt megszólaló szakértővel, hiszen a magánszakvélemény elkészítése során nincs igazmondási kötelezettségük.
Ráadásul a törvény szerint a szabálytalan vételezés kimondása előtt azt is vizsgálni kellene, hogy ki rongálta meg a gázmérőt, és mikor, hogyan, milyen célból. Mindezekkel azonban a TIGÁZ egyáltalán nem foglalkozik, ehelyett minden további bizonyítás nélkül is magától értetődőnek veszi azt, hogy a gázmérőt éppen a felhasználó rongálta meg, és méghozzá éppen azért, hogy azon keresztül gázt lopjon.
Az ügyvéd szerint mindez amiatt is különösen veszélyes, mert a TIGÁZ következetesen összemossa a gázlopás tényét mindazokkal a további esetekkel, amikor a gázmérő bármely más okból megsérül. Az ugyanis valóban igaz, hogy a jogszabály szerint a felhasználó felelős a gázmérő mindenkori állapotáért, ez azonban egyszerű kárfelelősség. Ha tehát nem bizonyítható azon állítás minden egyes eleme, hogy maga a felhasználó, méretlen gáz vételezése céljából szándékosan, és tevőlegesen megrongálta a gázmérőjét, (lopta a gázt,) akkor csak a ténylegesen keletkezett kár megtérítését (pl. a gázmérő újrafestésének a költségét) követelhetné a szolgáltató. Kötbér alkalmazásának azonban ilyenkor nincs helye.
A TIGÁZ vádaskodásával kapcsolatosan alkotmányossági problémák is vannak – állítja a jogász, hiszen a gázlopás is lopás, az Alaptörvény XXVIII cikke szerint viszont Magyarországon senki nem tekinthető bűnösnek addig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős ítélettel meg nem állapította.
A jogállamiság kereteit feszegeti végezetül – dr. Kalocsai szerint - az a tény is, hogy a gázszolgáltató, eljárása során, - megkerülve a teljes magyar alkotmányos intézményrendszert, - maga gyanúsítja meg a fogyasztóit, maga vádol, maga ítélkezik, maga büntet, és a gázszolgáltatásból való kizárással fenyegetőzve - saját maga akarja végre hajtani is a saját maga által kiszabott „ kötbérbüntetést”.
Az ügyvéd tudomása szerint a vizsgálatok mintegy fele azzal a megállapítással végződik, hogy a gázmérőt valaki, egyszer, valamikor, alkalmassá tette arra, hogy azon keresztül méretlen gázt lehessen vételezni, és emiatt a cég – minden további bizonyítási eljárás mellőzésével - a felhasználótól kötbért követel.
A kötbér kiszabás jogalapján túlmenően a TIGÁZ által alkalmazott kötbér összege is aggályos, - állítja a jogász - hiszen a jogszabály szerint a kötbér mértékét a földgázelosztó üzletszabályzatában arányosan, a fokozatosság elvét figyelembe véve kell megállapítani úgy, hogy a felsorolt jogsértések súlyát és a szerződésszegéssel a földgázelosztónak okozott joghátrányt is figyelembe kell venni.
Az egységesen 540 ezer forint összegben „kiszabott” kötbér azonban, - ami a TIGÁZ szerint 30 nap szabálytalan gázvételezést feltételez, és napi 18 ezer forint értékű gázvétellel számol, - sem az arányosság, sem a fokozatosság elvét nem veszi figyelembe, és messze nem áll arányban a gázszolgáltatót ért joghátrány mértékével sem.
Az 540.000,- Ft továbbá nem a jogszabály által megengedett 30 napi fogyasztás, hanem sokkal inkább több évi gázfogyasztás ellenértéke.
Ráadásul a kötbér a jogirodalom szerint csak egy olyan kárátalány, amelynek szankció tartalma nem is lehet. A túlzott mértékű kötbért ezért a bíróság mérsékelheti.
Ha a fogyasztó nem fizet, akkor a cég Kalocsai szerint az alábbiakat teheti:
- Kikapcsolhatja a gázszolgáltatást, (még ha az, a földgáz kereskedő törvényben rögzített szolgáltatási kötelezettségének esetleges megsértésével jár is, hiszen ezt a törvényszegést jelenleg senki nem kéri számon tőle)
- Alkudozni kezd a fogyasztóval a kötbér összegéről, hiszen 540.000 ,- Ft el nem ismert, és így behajthatatlan követelésnél többet ér neki egy ugyan alacsonyabb összegű, de elismert - és ezáltal behajtható – követelés, vagy
- Eladhatja a követelését egy zaklató-fenyegető behajtó magáncégnek, (amelynek azonban - a TIGÁZ-hoz hasonlóan – szintén nem állnak rendelkezésére a kötbér behajtására olyan állami kényszereszközök, mint pl. az inkasszó, a letiltás, az ingó- és ingatlanvégrehajtás.)
Az ügyvéd szerint az alkudozás a jellemző, és bizony sokan fizetnek olyanok is, akik teljesen biztosak a saját ártatlanságukban, mert attól félnek, hogy a tél közepén fűtés, melegvíz, és főzési lehetőség nélkül maradhatnak Az egyik ügyfele pedig amiatt választotta inkább a fizetést, mert több év után végre vevőt talált a lakására, de azt gáz nélkül megint csak nem tudta volna eladni..
Ha valaki úgy dönt, hogy nem fizet, de a gázszolgáltatás fenntartásához mégis ragaszkodik, akkor neki magának kell pert indítania a szolgáltató ellen. Ez a per ugyan elhúzódhat, de a TIGÁZ a per jogerős befejezéséig általában nem kapcsolja ki a szolgáltatást.
Kalocsai szerint továbbá, ha a fogyasztó igazolni tudja azt, hogy rajta kívül más is megrongálhatta a gázmérőjét, (például a lakásában lakó bérlő, albérlő, a vendég, a lakás korábbi tulajdonosa, vagy a lakásba már beköltözött új tulajdonos, a társasház folyosón lévő gázóra esetén a szomszéd, a közterület felől hozzáférhető gázóra esetén bármely járókelő, vagy akár a TIGÁZ saját szerelői is, (ha rövid időre egyedül maradtak a gázórával,) akkor érdemes a Magyar Energiahivatalhoz fordulnia, amely semmisnek nyilváníthatja a követelést. Sajnálatos azonban, hogy a hivatal akkor sem bírságolja meg a gázszolgáltatót, ha annak nyilvánvalóan alaptalan volt a vádaskodása.
Kalocsai szerint végül nehéz helyzetbe kerülhet a fogyasztó a bíróság előtt akkor, ha egyedül volt otthon, mikor a gázmérőjét a gázszerelők, - akik általában többen vannak - „rongálás gyanujával” leszerelték. Éppen emiatt a gázszerelőket csak előre egyeztetett időpontban célszerű beengedni a lakásba. „Érdemes ilyenkor ismerőseket, szomszédokat is áthívni, hogy figyeljék a vizsgálatot” – mondta az ügyvéd. Ha mégis problémát találnak az ellenőrök, akkor pedig az ügyvéd szerint a jegyzőkönyvet nem szabad aláírni. A jegyzőkönyv végén ugyanis el van rejtve egy olyan jogról lemondó nyilatkozat, amelyet a TIGÁZ illetékesei a gázszolgáltatót terhelő bizonyítási teher bíróság előtti megfordítása (fogyasztóra történő áthárítása) céljából rejtettek el.
Érdekes módon mindenki ugyanazokat a jogi képtelenségeket kifogásolja a TIGÁZ kötbérezési eljárásában, amiket már magam is számtalanszor leírtam, hogy pl. a bíróság gyakorlatában megfordul a bizonyítási teher, és hihetetlen módon a felhasználónak kell bizonyítania a saját ártatlanságát, hogy a TIGÁZ a saját szakértőivel vizsgáltatja be a gázórákat, hogy a szakértői vizsgálatok gyanus körülmények között készülnek, és még gyanusabb megállapításokat tartalmaznak, hogy a TIGÁZ szerelői érdekeltek abban, hogy "manipulált" gázórákat találjanak, hogy a TIGÁZ összekeveri a gázlopás törvényi tényállását mindazokkal az egyéb esetekkel, amikor a gázóra bármely más okból megsérül, (és mindkét esetben azonos szankciót, 540 ezer Ft kötbért alkalmaz,) stb. A parlament már sokadszorra foglalkozik az üggyel, és az Energiahivatal is a panaszosok több mint felének igazat ad, (az interpelláló szerint azonban ez az 53 % még mindig elkeserítően kevés a valós jogsérelmek arányához képest), a TIGÁZ MÉGSEM HAJLANDÓ ÉSZREVENNI, HOGY MÁR SENKI NEM HISZ NEKI.
A Parlament pedig módosíthatná végre a Gázellátásról szóló törvényt, mindössze annyiban, hogy kimondhatná végre: a gázszolgáltatási kötelezettség az elosztói engedélyesre (TIGÁZ DSO Kft) is vonatkozik, ami alól CSAK BÍRÓSÁG ÁLTAL MEGÁLLAPÍTOTT kötbér követelés esetén kap felmentést.
Interpelláció a TIGÁZ aggályos ellenőrzési és kötbérezési gyakorlata miatt.
(2012.11.19. Hétfő)
"a Tigáz különböző szakértői véleményeket küld meg az Energia Hivatalnak, és megint másokat a fogyasztóknak"
A felszólalás szövege:
DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr!
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében különösen gyakran fordul elő, de az ország több más megyéjében is tetten érhető, hogy a gázfogyasztókat a szolgáltató a fogyasztásmérő óra állítólagos megrongálása miatt 540 ezer forint kötbér megfizetésére kötelezi. Nemcsak a kötbér összege felháborító, hanem a megállapítás körülményei is homályosak és megdöbbentőek.
A lakossági megkeresések nyomán összegyűjtött információk alapján a gázszolgáltató eljárása és döntése a következők miatt kifogásolható:
A szolgáltató saját szakértője állapítja meg, hogy a mérőóra plombája és a plombavédő nem eredeti.
A fogyasztók helyszíni kérése ellenére sem a vizsgálatkor, sem a szakértői véleményben nem mutatják be az összehasonlítás alapjául szolgáló hiteles plombamintát, amelyhez képest a hamisítás ténye vélelmezhető.
Eleve hibás lépés, hogy a plombákat szétvágást követően vizsgálják, amely utólag nem korrigálható, hiszen az objektív összehasonlításra a plomba szétvágását megelőzően lett volna lehetőség.
A vizsgálat elején a szakértők roncsolásos módszerrel, legtöbbször vasfűrésszel vágták szét a plomba körüli részt, a sérülések könnyen keletkezhettek akkor is, így tehát ezek a körülmények sem támasztják alá a szakértői vélekedéseket.
Az sem világos, hogy miért állítja a szolgáltató, hogy a gyanús körülmények közötti rongálódásuk önmagukban megalapozza a szabálytalan gázvételezést, magyarul: a gázlopás tényét. Arra sem történt vizsgálat vagy bizonyítékok beszerzése, amelyek szerint mérés nélküli fogyasztásra került volna sor.
(14.50)
Ismerek olyan esetet, amikor a 2010. évi 1568 köbméteres fogyasztáshoz képest az ügyfél a 2011. évben több mint 2200 köbmétert fogyasztott el és fizetett meg, ennek ellenére, az előbb ismertetett eljárást követően, kötbér megfizetésére kötelezték.
Mindehhez hozzátartozik, hogy a gázszolgáltató állítólagosan minél több hiba feltárásában teszi érdekeltté munkatársait vagy alvállalkozóit, hiszen 30 ezer forint juttatást fizet minden feltárt hiba után.
De ismeretes olyan eset is, amikor a fogyasztó azért fizetett kevesebbet az előző évihez képest, mert kevesebb gázt használt, azért, mert átállt a fafűtésre, a fatüzelésre. Erős a gyanúm, hogy az egész nem más, mint újabb jogcím és eljárás a fogyasztók megkárosítására és lehúzására. A szolgáltató be nem hajtható követeléseit az eddig becsületesen fizető többség megsarcolásával akarja pótolni.
A kiszolgáltatott és kritikus anyagi helyzetben lévő fogyasztók kisebb része érthető okokból ellenáll, jogi útra tereli az ügyet, nagyobb részük megijed, tanácstalanná válik, és utolsó forintjait fizeti ki ezen vitatható megalapozottságú követelések miatt. Mindkét csoportban közös, hogy azonnali segítségre van szükségük. Nem hagyhatjuk cserben őket.
Tisztelt Államtitkár Úr! Mit tesz a kormány a helyzet megnyugtató rendezése és a fogyasztók védelme érdekében? Mennyi időn belül számíthatnak a fogyasztók segítségre? Annak érdekében, hogy ilyen soha többet ne fordulhasson elő, milyen szankcióra számíthat a szolgáltató?
Várom érdemi válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
A felszólalás szövege:
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr!
Elöljáróban: magam is végigjártam ezt a Canossát, ezért állításai egy részét magam is megerősíthetem.
A magam tapasztalatai mellett hangsúlyozni szeretném, hogy a kormány is szükségesnek tartja mindenfajta visszaélés feltárását és megakadályozását. Ezért a gyakorlati tapasztalatok alapján nyilvánvaló volt, hogy a korábbi törvényi, tehát magas szintű szabályozás sem megfelelően választja szét a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Magyar Energia Hivatal hatáskörét.
Ennek a korrigálását közösen elvégeztük, hiszen 2012 tavaszán a parlament ennek megfelelően módosította a törvényt, és szétválasztotta és egyértelművé tette, hogy a lakossági fogyasztói panaszok kivizsgálására elsősorban és alapvetően a Fogyasztóvédelmi Hatóság jogosult.
Az e tárgykörön, tehát a fogyasztóvédelmi panaszokon kívüli ügyekben a Magyar Energia Hivatal jogosultságát állapítja meg a törvény.
A jogszabály-módosítás egyértelművé tette, hogy a szerződés nélküli vételezéssel, a szabálytalan vételezéssel vagy ezek jogkövetkezményeivel kapcsolatos panaszok kezelése a Magyar Energia Hivatal hatáskörébe tartozik; pontosította a panaszok kivizsgálását követően alkalmazható jogkövetkezményeket is.
A szabálytalan fogyasztói vételezést vizsgáló eljárások, amit ön is kifogásolt, erre feljogosított szolgáltatók által történő lefolytatásának szabályait tehát a földgáztörvény és annak végrehajtási szabályai állapítják meg, valamint az üzletszabályzatok tartalmazzák. A szabálytalan vételezéssel kapcsolatos egyedi felhasználói panaszokat a Magyar Energia Hivatal folyamatosan vizsgálja, egyedi ügyekben az eset összes körülményei mérlegelésével hoz döntést.
Hogy ez mennyire szükséges, mutatja az, hogy az egyedi panaszkezelésen túlmenően a Tigáz-DSO Kft. szabálytalan vételezéssel kapcsolatos gyakorlatát a hivatal hatósági ellenőrzés keretében jelenleg is vizsgálja.
A vizsgálat alapján 2011-ben az Energia Hivatal a Tigáz-DSO Kft.-vel szembeni szerződésszegéssel és szabálytalan vételezéssel kapcsolatban indított fogyasztói panaszok 53 százalékát találta megalapozottnak, s a lakossági fogyasztók érdekében megtette a szükséges intézkedéseket. Ez mutatja azt, hogy a hivatalnak és a Fogyasztóvédelmi Hatóságnak továbbra is következetesen és szigorúan el kell járnia.
Azt természetesen nem ígérhetem, amit ön kért, hogy ez soha többé ne forduljon elő, de ezt a témát felszínen tartjuk, és a fogyasztók érdekében minden szükséges intézkedést megteszünk a törvények és a végrehajtási szabályok keretében. Ennek alapján kérem, hogy válaszomat szíveskedjen elfogadni.
Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
felszólalás szövege:
DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Úr!
Isten látja lelkemet, én minden erőmmel azon lettem volna vagy azon lennék, hogy elfogadjam ezt a választ, miután itt alapvetően nem egy politikai nézetkülönbségről van szó.
Azért nem tudom elfogadni a válaszát, mert több volt benne az általánosság, kevés a konkrétum; másrészt az 53 százalékot rendkívül csekély mértéknek tartom. Nem esett szó több jogi alapvetésről, illetőleg arról, hogy hol tartanak most ezek az ügyek.
A Tigáz összekeveri a tartozás és a követelés fogalmát. Megfordítja, a Ptk.-val teljesen ellentétesen, a bizonyítási terhet, ugyanis a hatályos Ptk. szerint nem a fogyasztónak kell bizonyítania az ártatlanságát, hanem a Tigáznak kellene bizonyítania a fogyasztó felelősségét.
Ha valóban loptak meg rongáltak az ügyfelek, miért nem tettek rongálás és lopás megalapozott gyanúja miatt büntetőfeljelentéseket?
Továbbá nagyon gyakran előfordul, éppen ma Heves megyéből kaptam ilyen információkat, hogy a Tigáz különböző szakértői véleményeket küld meg az Energia Hivatalnak, és megint másokat a fogyasztóknak. (!!!!!)
Másrészt ezeket a követeléseket a Tigáz nagyrészt már 10 százalékért átadta behajtó cégeknek, amelyek akár 50 százalék megfizetése ellenében is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) elállnak a többi követeléstől.
Épp ezért sajnos nem tudom elfogadni a választ. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
"Ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki."
(1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 177.§ (1))
„Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság (továbbiakban együtt: hatóság) kirendelése, vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését.”
(2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről 1.§ (1))
Bejegyzett szakterületek: Energetikai biztonságtechnika igazságügyi szakértő Földgáz és PB-gázelosztás igazságügyi szakértő Háztartási hőforrások, tüzelő és fűtőberendezések igazságügyi szakértő Ipari energiaellátás igazságügyi szakértő Költségelemzés, értékelemzés, kockázat igazságügyi szakértő Nyomástartó edények, tartályok, csőhálózatok igazságügyi szakértő Tűzálló anyagok (gyártása, alkalmazása) igazságügyi szakértő Vegyipari gép és berendezés igazságügyi szakértő
TIGÁZ ügyben járatos ügyvédek, akikről a fogyasztók is jó véleménnyel voltak
linkre, keresse a Dr.Kago #e-mail 2012.11.12. 22:16 bejegyzést, az email szóra kattintva küldhet a részére üzenetet. Javasolt elolvasni a TIGÁZ ügyben tett leveleit, hozzászólásait, összefoglalóit!
IV.
Dr. Lőrincz Andrea Dr. Lőrincz Andrea (egyéni ügyvéd) § Cím: 1141 Budapest (Zugló) Mogyoródi út 147/a.
Nekem is az egyik -"forgomorgo1" által felsorolt- ügyvéd segítségével oldódott meg az ügyem; Dr Lőrincz Andrea www.lorinczugyved.hu. Szerintem hívd fel, telefonon nem kerül semmibe :) !
alant válaszoltam, nem tudom miért nem úgy ment el de lent a válasz, amúgy még annyit hogy a feketelőporos replikák feketelőporral, és csappantyúval működőképes fegyverek, csak magyarországon a lőpor és csappantyú birtoklása engedélyhez kötött, hagyományőrzők, és fekete lőporos lövészegyesületek juthatnak hozzá, a fegyveré nem bárki megvásárolhatja, a szomszédos szlovákiában ez fordítva van fekete lőport és csappantyút bárki, fegyvert csak engedélyre lehet vásárolni.
a bevetési egység először a lehetőség szerint minden hozzáférhető nyilvántartást megvizsgál, és akkor már egyből kiderül, hogy hivatásos vagyok és rendelkezem fegyverrel, ezek után már nem fog kijönni, és azzal, hogy a szerelők magánterületre történő belépésekor a magánlakásban történő tartózkodás megkezdése előtt felhívtam a figyelmüket hogy magánlakásban történik a tartózkodásuk az időtartamot, és végzett tevékenységet ÉN mint tulajdonos határozom meg jogilag teljesen tiszta helyzetet teremtek, amúgy akkor mi a helyzet ha múzeális fegyverek replikái vannak a lakásban, az 1800-as évek második felében gyártott kapszlis revolverekről, valamint szerelt lőszeres replikákról első ránézésre még a szakértő nemhogy átlagos ember sem állapítja meg hogy minden megkötés nélkül tartható fekete lőporos múzeális replikáról van szó.
amúgy a matricákat felragasztották, órár visszarakták, és csak munkavégzési papírjukat aláiratva eltávoztak.
Sziasztok
Tudna nekem valaki olyan igazságügyi szakértőt ajánlati aki ezekben az ügyekben képben van és már segített nektek? Budapestit lehetőleg. Köszönöm !
2012. nov. 19. 14:51"Ti nem látjátok mekkora GÁZ van?" - tegezte le a kormányt felszólalása címében a jobbikos Apáti István.
A gázról volt szó, azon belül is arról a sajátos gázszolgáltatói gyakorlatról, hogy találomra bírságolnak meg félmillió forintokra gázfogyasztókat arra hivatkozva, hogy sérült a gázóra plombája.
Alapvető probléma, hogy mindezt a gázszolgáltató saját szakértői állapítják meg, már azután, hogy fűrésszel szétvágták a plombát, egyben megsemmisítve az egyetlen bizonyítékot is.
Azt pedig már egyáltalán nem vizsgálják, hogy amúgy bárki lopott-e gázt, önmagában a plomba sérülése miatt is kötbérre kötelezik.
Ha ez nem volna elég, a gázszolgáltatók jutalmazással ösztönzik hibák találására szakértőiket.
"Magam is végigjártam ezt a kanosszát, állításait saját tapasztalataimból is megerősíthetem" - kezdte válaszát Fónagy nemzeti fejlesztési államtitkár, aki szerint korábban tényleg nem volt megfelelő a szabályozás, de azon már módosítottak.
Pontosították például, hogy milyen kifogásokkal lehet az Energiahivatalhoz fordulni.
A hivatal jelenleg is vizsgálja a Tigázzal kapcsolatos fogyasztói panaszokat.
A korábbi panaszok 53 százalékában a fogyasztónak adott igazat. "Azt természetesen nem ígérhetem, hogy ilyen soha többé nem fordulhat elő" - mondta magáról a gázos trükközésről.
Apáti nem fogadta el a választ, szerinte igen is lehetne tenni valamit a különös gyakorlat ellen.
Komment: Érdekes, hogy Magyarországon nincs érdemi következménye a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak, a fogyasztók alaptalan megrágalmazásának, jó hírnevük megsértésének, a sorozatosan kiadott hamis szakvéleményeknek...
Na ma megjelentek nálam is előzmény felmondtam a szerződést és más szolgáltatóhoz mentem, a hitelesítés 10 évéből 9 hónap van hátra tehát amúgy is 9 hónap mulva cserélnék az órát, megjelenésük így eleve büdös volt.Fegyveres dolgozó vagyok van önvédemi fegyverem, a kapuban közöltem velük, hogy magánterületre lépnek, az ittartózkodás időtartamát és feltételeit én határozom meg, és jól láthatóam kilógattam a pisztoly markolatát melegítőm zsebéből, mikor a pincében valamit morgott a szerelő elővettem és csőre húztam és közöltem a szerelővel hogy az órához kilenc éve nem nyúlt rajta kívül senki, úgy mormogjon, és ha nem tetszik lehet távozni, természetesen az ellenőrzés jó lett szó nélkül távoztak.
mindenkinek javaslom határozottan, ha kell csavarkulcsal kézben lépjen fel velük szemben én a tulajdonos vagyok birtokon belül azt köteles tenni amit mondok neki, a határozottság nagyon kell.
Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy a Tigáz Zrt., valamint a Tigáz Dso. Kft. által kialakított ellenőrzési, igazságügyi szakértő alkalmazási és kötbér kivetési gyakorlatát a lent előadottak, a csatolt újságcikkek, internetes bejegyzések és TV riportok figyelembevételével vizsgálni, a TIGÁZ eljárása során az irat betekintési és irat másolat készítési, valamint az Alaptörvényben rögzített panaszjog gyakorlását a TIGÁZ által eljárás alá vont fogyasztók részére biztosítani, a TIGÁZ aggályos gyakorlata ellen fellépni, az esetleges szükséges egyéb intézkedéseket megtenni szíveskedjen.
Indokaim a következők:
A Tiszántúli Gázszolgáltató a …-án kelt, de csak ….-én kézbesített, … iktatószámú levelében arról tájékoztatott, hogy az előzőleg a gázszerelőik által megkarcolt, majd az ezirányú panaszom miatt leszerelt, bedobozolt és a TIGÁZ debreceni telephelyére szállított gázmérő „független”, de a TIGÁZ által egyoldalúan felkért és fizetett műszaki szakértő szakértői vizsgálatára …-én, az ellenérdekű és ügyemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatása miatt az NFH által már …. Ft.- fogyasztóvédelmi bírságban jogerősen marasztalt fél, azaz a TIGÁZ debreceni telephelyén kerül sor. (1. sz. melléklet)
Ezen vizsgálat során a Tigáz által fizetett és egyoldalúan felkért úgynevezett igazságügyi szakértő azt a tájékoztatást adta, hogy a szakvélemény egy példányát 3 héten belül részemre megküldik, ami sajnos nem történt meg ezért ….-én tértivevényes levélben fordultam a szolgáltatóhoz, amelyben többek között ezt írtam: (2. sz. melléklet)
„Kérem, hogy a panaszomat kivizsgálni, a szakvéleményt –tekintettel arra, hogy a szakértői eljárást mind anyagi, mind eljárásjogi oldalról erősen aggályosnak tartom, ezért az igazságügyi szakértői kamaránál panasszal kívánok élni, továbbá tekintettel arra, hogy álláspontom szerint az eljáró szakértő megsértette az igazságügyi szakértői kamara etikai szabályzatában foglaltakat, ezért vele szemben etikai vizsgálatot kívánok kezdeményezni- postafordultával megküldeni szíveskedjenek!”
Kérésemet a Tigáz a ….-án kelt, de csak …-án kézbesített, ….. iktatószámú levelében elutasította azzal, hogy ingatlanom vonatkozásában Társaságuk szabálytalan vételezési eljárást nem folytat. (3. sz. melléklet)
Ezt követően, …-én ajánlott, tértivevévenyes levélben (ajánlási ragszám: ….) a TIGÁZ és a vele keretszerződéses (megbízási) jogviszonyban álló szakértője, illetve az általuk kialakított gyakorlat ellen, különösen a szakértő személyére vonatkozó adatok eltitkolása, a szakvélemény és az annak alapját képező jegyzőkönyv kiadásának megtagadása miatt panasszal éltem a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (továbbiakban MISZK) Elnökénél, illetve a Kamara Etikai Bizottságánál (4. sz. melléklet).
Dr. …. a MISZK Etikai Bizottságának az Elnöke a …-án kelt levelében panaszomat egyrészről azzal utasította el, hogy etikai vizsgálat csak természetes személy ellen indítható, beadványomban azonban ilyen személyt nem jelöltem meg, másrészről a Tigáz tevékenysége nem tartozik a MISZK hatáskörébe. (5. sz. melléklet)
(Itt jegyzem meg, hogy a hatályos jogszabályok, illetve Üzletszabályzat szerint a TIGÁZ a MISZK névjegyzékéből köteles szakértőt választani, azaz elvileg minden szakértő egyben a MISZK tagja is.)
Tekintettel arra, hogy a MISZK az etikai vizsgálat megindításának feltételéül szabta az ügyben eljáró természetes személy szakértő adatainak általam történő közlését írásban ismételten megkerestem a Tiszántúli Gázszolgáltatót.
A TIGÁZ többszöri, írásbeli kérés után, (6. sz. melléklet) ….-i keltezéssel ismételten megtagadta (7. sz. melléklet) mind az eljáró szakértő adatainak a közlését, mind az irat betekintési és iratmásolat készítési jog gyakorlását, ezzel pedig megfosztott attól a jogomtól, hogy a TIGÁZ által megpályáztatott, majd ezen nyertes pályázók közül egyoldalúan kiválasztott szakértő ellen[1] panasszal éljek, etikai vizsgálatot kezdeményezzek.
A Btk. 10. § (2) értelmében: „Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.”
Álláspontom szerint azzal, hogy a TIGÁZ az általa előbb megpályáztatott[2], majd ezen nyertes pályázók közül egyoldalúan, a fogyasztó kihagyásával kiválasztott és a TIGÁZ által fizetett szakértőt a fogyasztók részére írt levélben (Lásd az 1. sz. mellékletet.)
függetlenként állítja be tisztességtelenül jár el, hiszen a PTK. 474. § (2) értelmében a megbízást a megbízó érdekének megfelelően kell teljesíteni. Nyilvánvaló, hogy nem lehet független az, akit az ellenérdekű, az 540.000 Ft-os fix kötbér kiszabásában érdekelt, profitorientált fél fizet.
Álláspontom szerint azzal, hogy a TIGÁZ a fogyasztóknak írt levélben a fogyasztókat nem tájékoztatja az eljáró szakértő adatairól a TIGÁZ megsérti az eljárás alá vont állampolgárok jogait, ezzel pedig sérül a jogbiztonság, fennáll az alkotmányos visszásság, egyben ezen cselekmény és gyakorlat, mivel állampolgárok jogait sérti társadalomra veszélyes cselekménynek minősül.
Ezzel a gyakorlattal az állampolgárokat (eljárás alá vont fogyasztókat) megfosztják attól a joguktól, hogy ellenőrizhessék azt, hogy a Tigáz által egyoldalúan felkért, megpályáztatott és fizetett szakértő valóban rendelkezik-e a szakvélemény adásához szükséges szakképesítéssel és kamarai tagsággal?
A MISZK etikai kódex 25. szakasza lehetővé teszi, hogy a felek a szakértőt írásban megkeressék, neki kérdéseket tegyenek fel, amely jog csak akkor érvényesülhet, ha a szakértő adatait és elérhetőségét valamennyi érintett féllel közlik.
Ezen kötelezettségének sem a Tigáz, sem az eljáró szakértő nem tett eleget, ami sérti mind a tisztességes eljáráshoz való jogot, mind az etikai szabályzat rendelkezéseit. Hasonlóképpen azzal, hogy a fogyasztókkal nem közlik az eljáró szakértő adatait az eljárás alá vont fogyasztókat megfosztják attól a lehetőségtől, hogy az esetleges elfogultsági-kizárási okokat még a szakértői vizsgálat megkezdése előtt mérlegelni tudják.
Összességében, álláspontom szerint a TIGÁZ és a vele gazdaságilag összefonódó, minél nagyobb számú marasztalásban anyagilag érdekelté tett, mégis etikátlanul függetlenként megjelölt szakértők által kialakított eljárás a társadalomra veszélyes cselekmény.
Elfogadhatatlan, hogy egy multinacionális, profitorientált vállalat miközben magának vindikálja a hatósági ellenőrzési[3] és szankcionáló[4] jogot, mint állami monopóliumot az eljárását úgy alakítja ki, hogy abban a garanciális elemek (jogorvoslathoz való jog, irat betekintési, irat másolat készítési jog stb.) nem érvényesülnek.
Dr. Kalocsai Gábor, mint a témában járatos ügyvéd a Jogi fórumon[5] már többször felhívta a figyelmet arra, hogy „a kötbérbiznisz a gázszolgáltatók részére évente hatalmas összegű, törvénytelen többletbevételt hoz, melyből a velük szerződött szakértők is részesülnek.
Mindezt a szolgáltató úgy éri el, hogy állításait hamis magán szakvéleményekre alapozza, nem fordul bírósághoz, hanem egészen elképesztő módon, egyszerűen megkerülik a nyomozóhatóságot, a vádhatóságot, a bíróságot, és a bírósági végrehajtó szervezetet, vagyis a teljes magyar alkotmányos jogállami intézményrendszert.[6]”
A szakvélemény és az annak alapját képező tényjegyzőkönyv kiadásához az alábbi okok miatt ragaszkodom:
1. A jogállamiság egyik ismérve a tisztességes eljáráshoz való jog, amelynek nélkülözhetetlen eleme az irat betekintési és irat másolat készítési jog. Tekintettel arra, hogy a Ket.[7] kógens jelleggel előírja a közigazgatási szervnek ezen jog biztosítását, sőt kérésre köteles hitelesített példányt küldeni az ügyfélnek számomra érthetetlen, hogy a TIGÁZ eljárásában, ahol is közel 540.000 Ft.- kötbér és a fogyasztó jó hírneve a „tét” a fogyasztókat ezen jog miért nem illeti meg?
Ket.[8] 68. § (1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. 5) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. A másolatot és a kivonatot a hatóság kérelemre hitelesíti.
2. A szakértői vizsgálatra azért került sor, mert előzőleg a mérőt a TIGÁZ gázszerelői úgynevezett teszterrel történő ellenőrzés során megkarcolták. Panaszomra M-né TIGÁZ dolgozó írásban azt válaszolta, hogy panaszom alaptalan, szerelőik a mérőt nem karcolták meg.
Szeretném tudni, hogy a TIGÁZ által „függetlennek” minősített, de a TIGÁZ megbízásaitól anyagilag függő szakértő tárgyban milyen megállapításokra jutott?
Egyáltalán vizsgálat tárgyát képezte-e a panaszom?
Amennyiben nem felmerül a gyanú, hogy a TIGÁZ a gázszerelőik jogsértéseit így próbálta meg eltusolni.
Itt jegyezném meg, hogy a sajtócikkek, TV riportok szerint a TIGÁZ szerelők sokszor egy nagyítóval is alig látható karcolás miatt is eljárást kezdeményeznek a fogyasztóval szemben, amelynek eredménye, hogy a TIGÁZ által egyoldalúan, az ügyfél kihagyásával kiválasztott, a TIGÁZ-tól egzisztenciálisan függő szakértő természetesen megállapítja a szabálytalan vételezést, melynek következménye, hogy a fogyasztóra kiszabják az 540.000 Ft-os kötbért.
Ezen eljárást ismerve tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősítem, hogy a TIGÁZ gázszerelői a gázórát az ellenőrzés során előbb megkarcolják, majd felszerelik és egy későbbi időpontban ugyanezen, általuk okozott karcolásra hivatkozva kiszabják az ügyfélre az 540.000 Ft-os kötbért, immár úgy beállítva, hogy azt a fogyasztó ejtette a gázmérőn.
Szintén itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy ezen visszaélést a TIGÁZ gázszerelői rendszeresen folytatják. Ezt támasztja alá a napokban a HÍR TV Panaszkönyv című műsorában bemutatott rejtett kamerás felvétel[9]. Szintén ezen felvétel bizonyítja, hogy a TIGÁZ által kialakított és a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott gyakorlat már-már ösztönzi a gázszerelőket bűncselekmény elkövetésére.
Hasonlóképpen ezen gyakorlat következménye az is, hogy egyre több függetlennek beállított, de a TIGÁZ által egyoldalúan felkért és fizetett szakértő szakvéleményről derül ki, hogy valótlan adatokat tartalmaz, azaz ezen szakvélemény hamis[10] szakvélemény. Az ilyen cselekmények elszaporodása, gyakorlattá válása azonban sérti az állampolgárok jogait, azaz a Btk. 10. § (2) szerinti, társadalomra veszélyes gyakorlatnak minősül, amely elleni mielőbbi és határozott fellépés társadalmi érdek.
3. A szakértő a vizsgálat alatt állította, hogy a mérő mágnesezve lett, azonban ezen új, a vizsgálat előtt kb. 6 hónappal feltett óra tudomásom szerint nem mágnesezhető, azaz a szakértő szóban megpróbált csalóként beállítani. Ehhez képest kíváncsi lennék a ténymegállapításokra és a mágnesességi határértékekre.
4. A szakértő állította, hogy az un. polarizációs fólia elváltozott, azonban a gyártó nyilatkozata szerint[11] a polarizációs fólia nem erre lett kitalálva, illetve eredménye joghatás kiváltására nem alkalmas. Kíváncsi vagyok, hogy ehhez képest mit tartalmaz a jegyzőkönyv, illetve a szakvélemény? „A fólia nem egy kalibrált termék, minden egyes használatnál változik a mágneses tér, és az abból eredendő, időlegesen maradandó mágnesezettsége, mely minden esetben, minden használatnál más képet nyújt, ezért alkalmatlan pontos mérések elvégzésére és bizonyítására. Fólia kizárólag tájékoztató jellegű mérésekre alkalmas! (Szakértői bizonyító ereje nincs!)”
5. A fenti okmányok birtokában tudom megfogalmazni, illetve az abban foglaltakkal tudom alátámasztani az etikai vizsgálat alapját képező, az eljáró szakértő ellen benyújtandó panaszomat, mely panaszt mind az Alaptörvény, mind a MISZK Etikai Kódexe lehetővé teszi.
Mindezek figyelembevételével kérem, hogy panaszom alapján a TIGÁZ és az általa felkért szakértők gyakorlatának jogszerűségét vizsgálni, jogsértés esetén a szükséges intézkedéseket megtenni, a TIGÁZ-t az által visszatartott adatok és okmányok kiadására, a hatályos jogszabályok és általános jogelvek maradéktalan betartására felszólítani szíveskedjenek!
Kérelmemet a teljesség igénye nélkül az alábbi jogszabályokra alapozom:
2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról
141. § (4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.
Magyarország Alaptörvénye
XXV. cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.
1. § (2) Az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén – törvényben meghatározott esetekben és módon – fellép a törvényesség érdekében.
5. § (1) Az ügyész a tudomására jutott jogsértés vagy jogszabálysértő mulasztás miatt jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén büntető, fegyelmi, szabálysértési, illetve hatósági eljárást, büntetés-végrehajtási ügyekben kártérítési eljárást is kezdeményez.
(2) Az ügyész elbírálja a hatósági határozat, intézkedés, jogszabálysértő mulasztás ellen hozzá intézett kérelmeket, közérdekű bejelentéseket, jogsértésre utaló jelzéseket (a továbbiakban együtt: kérelem). Amennyiben a hozzá intézett kérelem vizsgálatára nincs hatásköre, gondoskodik annak áttételéről a hatáskörrel rendelkező szervhez.
Kaptam egy levelet a Tigáztól, melyben, mint rendszeresen időben fizető ügyfél a HŰSÉGPROGRAMUK keretében egy hűségkártyát igényelhetek, rengeteg kedvezményben részesülhetek és még egy nyereményjátékban is rész vehetek.
Ez vicces, vagy inkább tragikomikus, mert közben a TIGÁZ már több hónapja gázlopással vádol kötbért követel tőlem és gázelzárással fenyegetőzik!
Javaslom, jól gondolja át mindenki, mielőtt válaszol a TIGÁZ által kiküldött kérdőívre melyben többek között a következőkre kíváncsiak:
- háztartás havi nettó jövedelme
- jelenlegi otthon tulajdonviszonyai
- ingatlan mérete
- saját tulajdonú autók száma, gyártási éve márkája
stb.
Ezzel kapcsolatban eszembe jutott, hogy a TIGÁZ részéről, milyen remek kis adatbázist lehetne összeállítani a beküldött adatokból.
Természetesen a TIGÁZ a beküldött adatokat "bizalmasan kezeli" és nem használja fel olyan célokra mint:
- hol érdemes pl. "mérőellenőrzést" végezni.
Persze a TIGÁZ egy "megbízható", a "jogszabályokat a betartó", "etikus" cég.
A fólia nem egy kalibrált termék, minden egyes használatnál változik a mágneses tér, és az abból eredendő, időlegesen maradandó mágnesezettsége, mely minden esetben, minden használatnál más képet nyújt, ezért alkalmatlan pontos mérések elvégzésére és bizonyítására.
Méret: 50 mm x 50 mm
Vékony műanyag fóliára felhordott és rögzített lágyferrit szemcsék. Alkalmas a mágneses terek kimutatására, a mágnes felületére helyezett fólia megmutatja a mágnes felületén elhelyezkedő erővonalakat, valamint a mágnes felületén a mechanikai, vagy gyártás során keletkezett repedéseket is könnyedén felfedezhetjük.
Fólia kizárólag tájékoztató jellegű mérésekre alkalmas! (Szakértői bizonyító ereje nincs!)
Ehhez képest a szakértők mégis erre, illetve erre is alapozzák a szakvéleményüket.
"Kész csoda, ha lesz még gázellátás 2015-ben Magyarországon egy olyan gázpiaci modell mellett, amelyben a földgáz beszerzési árát Moszkvában, míg a hazai értékesítési árat egy budapesti minisztériumban határozzák meg" - hangzott el a ma indult 44. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállításon. A válság, az ármoratórium, a különadók és a bizonytalan szabályozási környezet mostanra lenyomta a gázszektort.
Lehet, hogy a gázszektor fentiekben ismertetett veszteségeinek csökkentése miatt alakította ki és tartja fenn a TIGÁZ a tömeges rágalmazási, illetve a magyar alkotmányos jogállami intézményrendszert megkerülő ellenőrzési és kötbérezési gyakorlatát?
Amennyiben igen nem minősül ez tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak?
Ha pedig annak minősül nem kellene ellene a szabályozó hatóságoknak (Magyar Energia Hivatal, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Gazdasági Versenyhivatal) fellépni?
Lehet, hogy a Magyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztálya a fentiek szerinti veszteségek elismerése és hallgatólagos ellensúlyozása miatt nem lép fel érdemben a TIGÁZ aggályos eljárása ellen?
A fogyasztók ily módon történő meglopása nem vet-e fel jogi aggályokat?
Amennyiben felvet nem kellene-e a jólfizetett illetékeseknek valamit tenni?
A Btk. 10. § (2) értelmében:"Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti."
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ alaptalanul megrágalmazza őket.
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ egyoldalúan választja ki az eljáró szakértőt.
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ szakértői sorozatosan hamis szakvéleményt adnak.
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ nyíltan megtagadja az irat betekintési és irat másolat készítési jog gyakorlását.
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ az általa alaptalanul, egy koncepciós eljárás során megrágalmazott fogyasztóit köztörvényes bűnözőként kezeli.
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ eljárásában nem érvényesül az ártatlanság vélelme.
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ eljárásában nem érvényesül a pártatlanság.
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ által leszerelt mérőt az ellenérdekű fél telephelyén, tisztázatlan, visszaélésre alkalmas körülmények között tárolják a szakértői vizsgálatig.
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ, mint ellenérdekű, az 540.000 Ft-os fix. kötbér kiszabásában érdekelt fél telephelyén történik a mérőórák szakértői vizsgálata.
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ eljárásából hiányoznak az un. garanciális elemek.
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ alaptalan rágalmazásának (jó hírnév megsértése) a TIGÁZ-ra nézve nincs következménye.
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a TIGÁZ blanketta jegyzőkönyvében jogról való lemondó rész található. (A fogyasztó elfogadja a TIGÁZ szakértőjének mint ellenérdekű, az 540.000 Ft-os fix. kötbér, kiszabásában érdekelt fél szakvéleményét.)
Sérti az állampolgárok jogait, hogy maguk a gázszerelők karcolják meg, illetve mágnesezik a fogyasztó gázmérőjét. (Lásd a Hír TV rejtett kamerás felvételét.)
Sérti az állampolgárok jogait, hogy a gázszerelők valótlan tartalmú jegyzőkönyvet íratnak alá a fogyasztóval.
A jogi fórumon találtam, megosztom, mert alapos és nagyon jól szemlélteti a szolgáltatók eljárásában található jogellenes pontokat
Az E-On kötbérezési gyakorlata jogi-jogszabályi hátterének ismertetése céljából felmásolom ide - egyik ügyfelem képviseletében eljárva - hozzájuk írt levelemet. Dr. Kalocsai Gábor ügyvéd
E-ON Déldunántúli Áramhálózati Zártkörűen Működő Részvénytársaság Energia Mérési Osztály részére
Pécs Pf. 2000 7602
Tisztelt Cím!
Az általam képviselt G .... sz. alatti lakos képviseletében eljárva, az Önök 2012. október 29.-én kelt, ... iktatószámú levelében foglaltakkal kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatom Önöket:
Az ügyfelem képviseletében eljárva, 2012. május 31.-én, és 2012. október 9.-én megküldött leveleimben már jeleztem Önök felé, hogy ügyfelem nem vételezett szabálytalanul áramot Önöktől.
Az Önök nekem küldött levelében foglaltakkal kapcsolatosan kérem engedjék meg, hegy felhívjam szíves figyelmüket néhány sajnálatos jogi tévedésükre.
Tekintettel arra, hogy Önök nem jogászok,
(a nekem címzett levél aláírói közül ugyanis egyiknek sem volt dr. a neve előtt.) így nem is kell tudniuk arról, hogy a magyar jogrendszer szerint mi minősül jogszabálynak, és mely szervek vannak jogszabályalkotásra feljogosítva.
A fentiek miatt tájékoztatom Önöket arról, hogy
Magyarország Alaptörvényének ALAPVETÉS című fejezetében szereplő
T) cikk szerint:
„(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. …
(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. …
(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
A fentiek figyelembevételével kérem szíveskedjenek felülvizsgálni azon állításukat, hogy az Önök „Elosztói Engedélyesi Üzletszabályzata” a „feldolgozás során alkalmazott jogszabály” volna. (1. oldal 4. bekezdés.)
Kérem továbbá, hogy ha már a saját belső szabályzatukra, (mint jogszabályra) hivatkoznak, akkor legalább szíveskedjenek azt - a magyar nyelv általános szabályainak megfelelő - tartalma szerint értelmezni.
Ha ugyanis azt mondja az Önök szabályzata, hogy a kötbér alkalmazásának alapjául szolgáló szerződésszegést az a felhasználó követi el, aki a fogyasztásmérő berendezést megbontja, és a megbontott, vagy befolyásolt fogyasztásmérő berendezésen keresztül vagy a fogyasztásmérő megkerülésével áramot vételez, akkor: A szerződésszegést csak az önökkel szerződéses jogviszonyban álló
felhasználó követhet el, és ő is
csak szándékosan,
tevőleges, és
olyan célzatos magatartással, amelynek eredményeként
megvalósul a méretlen vételezés, (áramlopás.)
A fentiek miatt súlyos hiba volna összekeverni, - és emiatt kérem Önök se keverjék össze
• a szabálytalan vételezéssel (áramlopás) megvalósuló szerződésszegést • azzal az esettel, ha a felhasználónál felszerelt mérőműszer valamiért megsérül.
Önök ugyan nem jogászok, mégis úgy gondolom, hogy talán a laikusok számára is jól érzékelhető a különbség az „áram lopás” bűncselekmény elkövetése, és az ingatlanon felszerelt mérőműszer egyszerű megrongálódása (pl. megkarcolódása) között.
Amiatt volna nagyon fontos, hogy Önök is különbséget tudjanak tenni a fent leírt két, - egymástól alapvetően különböző - esemény között, mert a két eseményhez más- és más fajta jogkövetkezményt is fűz a jogszabály.
Kötbér alkalmazására ugyanis kizárólag csak az előbbi esetkörben kerülhet sor, míg
az utóbbi esetkör jogkövetkezménye csupán a mérőberendezésben esett kár megtérítése lehet.
Kérem gondoljanak bele, gázlopás esetén Önök „kötbér” címén százezres nagyságrendű követeléseket támaszthatnak a felhasználóikkal szemben, míg
a villanyóra egyéb megrongálódása esetén legfeljebb csak a pár száz, (vagy maximum egy-két ezer) forint ténylegesen felmerült káruk megtérítését követelhetik.
Az Önökkel szembeni szerződésszegés, (áramlopás) tehát az Önök által „jogszabály”-nak nevezett szabályzatban szereplőtől eltérően, más módon, (pl. a felhasználó mulasztásával, vagy a felhasználó tudta nélkül, vagy például véletlenül, stb.) egyáltalán nem valósítható meg, és azt a felhasználón kívül más (értelemszerűen. például az, aki nincs is szerződéses kapcsolatban a villamos energia szolgáltatóval,) sem valósíthatja meg.
Jól is néznénk ki ugyanis akkor, ha a felhasználó tevőleges, szándékos és célzatos magatartását Önöknek nem kellene bebizonyítania, és így a felhasználó valóban, „felróhatóságára tekintet nélkül” - az objektív felelősség szabályaihoz hasonló módon - felelne az ingatlanán felszerelt villamos energia mérőberendezés mindenkori állapotáért.
Ebben az esetben ugyanis jogosan sújthatnák Önök kötbérrel mindazokat a felhasználókat, akik ugyan semmiféle tevőleges, szándékos, és célzatos magatartást nem tanúsítottak annak érdekében, hogy ingyen jussanak villamos energiához, - és valóban, nem is vételeztek méretlen áramot, - de akiknél olyan használt, újrahitelesített mérőórát szereltek fel, amely esetleg karcos, vagy amelyet előzetesen, (vagy utólagosan) valakik (pl. az Önök villanyszerelői) megmanipuláltak, vagy amelynek a plombái nem tisztán kivehetőek, stb.
Ezeket a mérőket ugyanis az Önök magánszakértői minden további nélkül méretlen áram vételezésére alkalmasnak minősíthetik. Hasonlóképpen nem érezhetnék magukat biztonságban azok sem, akik olyan használt lakást vásároltak, amelybe a villanyórát már korábban felszerelték, és a villanyóra átvétele során éppen nem állt a rendelkezésükre egy négyszázszoros nagyítású elektronmikroszkóp, és megfelelő kontroll fényképek a plombák lenyomatainak, színének, és festésének az ellenőrzéséhez, továbbá a kismegszakítón található mikroszkopikus karcolások, és egyéb apró elváltozások megfigyeléséhez.
Természetesen azoknak sem lehetnének nyugodt éjszakáik, akik már eladták, vagy bérbe, albérletbe, szívességi használatba adták a lakásukat, vagy akik a náluk újonnan beépített mérőműszert esetleg véletlenül megkarcolták, vagy akinek az utca felől bárki hozzáférhet a szabadon álló villanyórájához, stb.
*
Tekintettel arra, hogy Önök nem jogászok, nyilván a Polgári Perrendtartás szabályait és az ezzel kapcsolatos bírósági gyakorlatot sem ismerhetik.
A fentiek miatt tájékoztatom Önöket arról, hogy a bíróság előtt általában annak kell bizonyítania a saját tényállításai valóságtartalmát, akinek érdeke fűződik ahhoz, hogy azokat a bíróság valósnak elfogadja.
Egy esetleges bíróság előtti eljárásban tehát Önöknek kellene igazolniuk a felhasználó szabálytalan vételezéssel megvalósított szerződésszegését. Ez azonban a bíróság előtt egy egyszerű, - saját maguk által készíttetett - magánszakértői véleménnyel aligha igazolható.
A hatályos Btk. (amely egyébként valóban jogszabály) szerint ugyanis: a „Hamis tanúzás” bűncselekmény törvényi tényállása a következő:
Btk 238. § (1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki
a.) mint szakértő hamis szakvéleményt, vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad,
b.) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít, Tekintettel tehát arra, hogy az Önök által megrendelt magánszakvéleményt az azt elkészítő szakértő nem a bíróság és nem is más hatóság előtt készítette, emiatt ő abban bármit leírhatott. Ezzel ugyanis még nem követi el a hamis tanúzás bűncselekményt.
Az Önök előtt magánszakvéleményt adó szakértőket tehát igazmondási kötelezettség nem terheli, így tőle elfogulatlan, minden részletre kiterjedő, minden lényeges körülményt magában foglaló, (illetve egyetlen lényeges körülményt sem elhallgató) korrekt szakvélemény nyilván nem is várható. A legfelsőbb bíróság ezzel kapcsolatos iránymutatása szerint azonban.:
„A peres fél által megbízott - akár egyébként igazságügyi - szakértő szakvéleménye a perben csak mint a fél előadása vehető figyelembe (Legfelsőbb Bíróság BH 1992.270), így az nem helyettesítheti a bíróság által elrendelt igazságügyi szakértői bizonyítást.
Jogászi szemmel nézve, - és a bíróság gyakorlatát ismerve - tehát, az Önök álláspontja, a saját maguk által készíttetett magánszakvélemény bíróság előtti felhasználhatóságával kapcsolatosan (3. oldal 6. bekezdés) alapos felülvizsgálatra szorul.
Önök tehát, az ügyfelem állítólagos áramlopásával kapcsolatos állításaik valóságtartalmát - a magyar joggyakorlat szerint - csak olyan szakértő szakvéleményével bizonyíthatnák be a bíróság előtt, akit a bíróság maga rendel ki, ráadásul azok közül a szakértők közül, akik - a hamis szakvélemény adás büntetőjogi következményeinek ismeretében - igazmondási kötelezettséggel készítenék el a szakvéleményüket.
Felhívom az Önök szíves figyelmét továbbá arra is, hogy a bíróság előtt Önöknek nem is csak azt kellene igazolniuk, (és pláne nem egy magánszakvéleménnyel,) hogy a mérőműszer valahogyan megrongálódott.
Önöknek ugyanis, - ahogyan arról korábban már volt szó - természetesen azt is igazolniuk kellene, hogy
• a rongálást maga a felhasználó követte el, (és nem például az Önök villanyszerelői,) ráadásul
• a rongálást a felhasználó szándékos,
• tevőleges, és
• célzatos magatartással
követte el. (Célzat: valamely, előre meghatározott, konkrét eredmény elérésére, - jelenleg áramlopásra - irányuló egyenes szándék)
Félreértés ne essék.: Nem a felhasználónak kell bizonyítania, hogy a villanyórát az Önök munkatársai rongálták meg az ellenőrzés során vagy máskor, (a felhasználó elég, ha ennek csak a lehetőségét igazolja,) hanem kétség esetén Önöknek kell bizonyítaniuk azt, hogy a villanyórát a felhasználó rongálta meg.
(Ezzel kapcsolatosan viszont emlékeztetem Önöket arra, hogy - amint azt Önök (egyébként helyesen) írták is, - a szakértőjüknek viszont nem is volt feladata a beavatkozás ideje, és a beavatkozást végző személy kilétének megállapítása, így ennek bizonyítása során Önök nehéz helyzetbe kerülhetnek a bíróság előtt.)
Végezetül, de nem utolsó sorban Önöknek azt is bizonyítaniuk kellene a bíróság előtt, hogy maga a szabálytalan vételezés (áramlopás) ténylegesen meg is valósult.
Ez utóbbival kapcsolatosan azonban ismét hivatkoznom kell Magyarország Alaptörvényére, (melyet nem ártana, ha egy közszolgáltató cég nyilatkozattételre feljogosított munkatársai is megismernének).
Az alaptörvény XXVIII. Cikke szerint ugyanis:
„(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat … törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.” és„
(2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.”
A fentiekre tekintettel nyilván nem a büntetőjogi, és a polgári jogi kategóriák összemosásáról van szó akkor, amikor azt állítom: még a villamos-energiaszolgáltató sem mondhatja senkiről, hogy méretlen áramot vételezett, (azaz áramlopás bűncselekményt követett el) anélkül, hogy a felhasználó bűnösségét büntető bíróság jogerős határozattal megállapította volna.
A felhasználó ugyanis a szerződésszegést csak olyan jogellenes (szándékos, tevőleges, célzatos) magatartásával valósíthatta volna meg, amely egyben bűncselekménynek is minősül. (Az áramlopás is lopás.)
A villamos energia szolgáltató továbbá nem „független és pártatlan bíróság” csupán a polgári jog rendes szereplője, így nincs sem arra felhatalmazva, hogy maga mondja ki a fogyasztó (áram-) lopásban való bűnösségét, (és arra úgy hivatkozzon, mintha az bizonyított tény volna,)
sem pedig arra, hogy az általa bűnösnek kimondott felhasználót maga „megbüntesse” egy nyilvánvalóan eltúlzott, a villamos áram szolgáltatót valóságosan ért jogsérelemhez képest elképesztően magas összegű kötbér alkalmazásával, ráadásul úgy, hogy a büntetést a saját számlájára kéri befizetni.
Az alkotmányos eljárás ezzel szemben az, hogy ha Önök a felhasználót áramlopással gyanúsítják, és erre hivatkozással követelést akarnak támasztani vele szemben, akkor büntető feljelentést kell tenniük a rendőrségen.
Ha a nyomozás során a gyanúsítottal szemben felmerült gyanú beigazolódni látszik, úgy az ügy átkerül az ügyészhez, aki - ha a nyomozati anyag alkalmas a vádemelésre - vádat emel. A vádlott áramlopásban való bűnösségét – amint láttuk – csak a (pártatlan és független) büntető bíróság mondhatja ki, - vagy felmenti a vád alól.
A büntető bíróság eljárását viszont – az Önök eljárásával ellentétben – un. „büntető eljárásjogi alapelvek” kötik. Ilyenek pl.: az ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog, a jogorvoslati lehetőség biztosítása, a szóbeliség elve, a hivatalbóliság elve, stb. mindazok a jogok tehát, amelyek - az Önök által megvádolt fogyasztókkal ellentétben - a bűnözőket megilletik.
(Az állam- és Jogtudományi Egyetemeken azt tanítják, hogy a büntetőjogi alapelvek következetes érvényre juttatása a jogállamiság egyik alapköve.)
A jogászok tudják végezetül, hogy a nyomozó hatóság, a vádhatóság, a bíróság, és a bírósági végrehajtás szervezetében tevékenykedő személyek a másik hatóság munkájából ki vannak zárva, (összeférhetetlenek,) maga a károsult pedig személy szerint eleve, - ugyancsak az összeférhetetlenség miatt - egyik hatóság munkájában sem vehet részt.
Önök viszont ezzel szemben, - a teljes jogállami alkotmányos intézményrendszert megkerülve:
• saját maguk gyanúsítják meg a saját fogyasztóikat, és azután (a saját magánszakértőjük szakvéleményére hivatkozással, mindenféle további bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül, ) • maguk is akarják kimondani az illető bűnösségét is, majd szintén • maguk akarják kiszabni a „büntetést” is – amit persze a saját maguk számlájára kérnek befizetni – és nem fizetés esetén végül • maguk is akarják behajtani a büntetést az áramszolgáltatásból való kizárás fenyegetésével, nem fizetés esetén pedig a tényleges kikapcsolással.
Ha Önök tanultak volna jogot, úgy nyilván tudnák, hogy mindez a jogállamiság alapelveivel teljességgel összeegyeztethetetlen. (Utoljára a középkorban volt arra példa, hogy egy nem állami szerv, a földesúr, feljogosítva érezte magát arra, hogy saját maga ítélkezzen a jobbágyai felett. Ezt akkortájt úriszéknek nevezték.)
* Az Országos Mérésügyi Hivatal által felhelyezett plombák megsérülése következtében előálló sajátos jogi helyzettel kapcsolatosan tájékoztatom Önöket arról, hogy a villamos mérőóra un. „hitelesített mérőeszköz”, és emiatt a villamos mérőóra mérési pontossága mellett un. megdönthető törvényi vélelem (presumptio iuris) szól. A plomba sértetlensége a villamos mérőóra hitelességét igazolja. A „Mérésügyről” szóló, 1991. évi XLV. Törvény 6. §. (3) bekezdése szerint: "Hiteles az a mérőeszköz:
a. amelyet a mérésügyi szerv hitelesített, b. amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte.”
10. § (1) bekezdése szerint pedig "A mérőeszköz-hitelesítés célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköz megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak.."
13. § (3) bekezdése szerint végül: „A hitelesített mérőeszközt — az ellenkező bizonyításáig — úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája".
Az idézett jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően: tehát a villamos mérőórák kötelező hitelesíttetésének éppen az a célja és értelme, hogy azok mérési pontosságát "az ellenkező bizonyításáig", (ami csak a villamos mérőóra újrahitelesítésével lehetséges – kötött bizonyítási rendszer) - egyáltalán ne lehessen vitatni.
Az OMH plomba megsérülésének jogi hatása tehát az, hogy amiatt a mérőóra elveszíti a hitelességét. Ilyenkor tehát nem érvényesül a mérőműszer mérési pontosságába vetett törvényi vélelem. A bizonyítási teher ekkor megfordul, azaz kétség esetén nem a mérőműszer pontosságába vetett törvényi vélelmet kell megdönteni, hanem a mérőműszer pontosságát kell bizonyítania annak, aki ezt állítja. A plomba megsérülése önmagában még nem szerződésszegés, azt azonban a fogyasztónak - a tudomására jutását követően - be kell jelentenie, a szolgáltatónak pedig gondoskodnia kell ilyenkor a mérőműszer újrahitelesíttetéséről.
*
A kötbérezés jogalapján túlmenően az Önök által alkalmazott kötbér összegszerűségével is törvényességi problémák vannak. Amint arról már volt szó, az Önök szabályzata nem jogszabály, így az Önök által alkalmazott kötbér mértékét nem jogszabály állapítja meg, Önök pedig jelentősen eltúlzott mértékű kötbér megfizetését követelik a fogyasztóiktól
A fogyasztóval szemben, - egy, a bíróság előtt is igazolt szerződésszegés esetén - érvényesíthető kötbér mértékével kapcsolatosan az alábbiakat kell tudniuk.:
A jogászok körében ismert, hogy a Ptk. a kötbért, un. "kárátalány" -ként határozza meg.
A Ptk. általános szabályai szerint ugyanis alapesetben, a másik fél szerződésszegése miatt kárt szenvedett szerződő félnek kell bizonyítania, azt, hogy
őt kár érte,
az őt ért kár összegét,
az összefüggést az őt ért kár, és a szerződő partner magatartása között, és végezetül
a szerződő partner magatartásának szerződésszegő voltát.
( A másik fél még ekkor is kimentheti magát azzal, ha igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben elvárható.) A szerződő felek azonban már a szerződéskötéskor megállapodhatnak abban, hogy a másik fél esetleges szerződésszegő magatartása esetén a károsult felet minden további bizonyítási kötelezettség nélkül egy bizonyos összegű "kár átalány" illeti meg. Ezt a kár átalányt nevezik kötbérnek, amely a szerződésszegés fajtájától függően lehet: • késedelmi kötbér, • hibás teljesítési kötbér, vagy • meghiúsulási kötbér.
(A Önök vajon milyen típusú kötbér megfizetését követelik a fogyasztóiktól?)
A kötbér a Ptk. szerint tehát „reparatív” jellegű, azaz igazodik annak a kárnak a mértékéhez, amely a szerződő partnert, a másik fél szerződésszegése következtében érte, (a károsultat olyan helyzetbe törekszik hozni, mintha a kár egyáltalán be sem következett volna). A kárt szenvedő fél ugyanis – a törvény rendelkezése szerint – a ténylegesen keletkezett kárának azt a részét is érvényesítheti, amely meghaladja az előre kikötött kötbér összegét, feltéve, ha be tudja bizonyítani azt, hogy annál valóban nagyobb mértékű kárt szenvedett. (ez a kiköthető kötbér alsó korlátja. ).
A bíróság ugyanakkor a Polgári törvénykönyv 247. §. 1.) bekezdésében foglaltak szerint a túlzott mértékű kötbért mérsékelheti. (ez a kiköthető kötbér felső korlátja)
A kötbér tehát olyan kár átalány, amely a szerződő feleknek, a másik fél szerződésszegése miatt bekövetkező kárát hivatott kompenzálni, így a kötbér mértékének közelítenie kell a keletkezett kár mértékéhez. A kötbért annak érdekében szokták kikötni, hogy ne a szerződésszegés folytán károsult felet terhelje az esetenként meglehetősen nehézkes bizonyítási teher.
Tekintettel arra, hogy a kötbér "reparatív" jellegű, így a kötbért nem büntetésből szokták „kiszabni”. A kötbérnek ugyanis a Ptk. szerint semmiféle szankció tartalma nincs, és a korábban már részletezett okok miatt nem is lehet.
(Önök ugyanis nem büntető bíróság, és nem is szabálysértési hatóság, hanem a polgári jog rendes szereplői, és így mellérendeltségi viszonyban vannak az Önökkel szerződő más polgári jogi jogalanyokkal, (természetes és jogi személyekkel) Az igazságszolgáltatás, (és így a büntetés kiszabása is) jogállamban viszont állami monopólium.
A fentiek előrebocsátása után tehát:
• ha az Önök által érvényesíthető kötbér igénynek szankció tartalma nincs, - és emiatt a kötbér csak az Önöket ténylegesen ért kár megtérítésére (reparálására) szolgálhat, továbbá • ha lopáskárt sem érvényesíthetnek a kötbér összegének meghatározása során, mert a fogyasztó áramlopásban való bűnösségét jogerős büntető bírói ítélet nem mondta ki, ennek hiányában pedig - a Magyar Köztársaság Alaptörvényének XXVIII. cikkében foglaltak értelmében - senki nem állíthatja a fogyasztóról azt, hogy bűncselekményt követett volna el (áramot lopott,)
úgy Önök nem állíthatják azt, hogy a felhasználó állítólagos szerződésszegése miatt Önöket – a villanyóra újrafestésének, vagy újrahitelesítésének költségén kívül - más kár is érte volna.
Sebestyén Balázs, Rákóczi Feri és Vadon Jani minden hétköznap reggel 6-tól 10-ig... Morning Show
Figyelem! Keressük azon hallgatóinkat, akiket gyanúsítottak már meg különböző energetikai szolgáltatók mérőórájuk megbuherálásával, vagy feleslegesen, pénzlehúzás céljával cseréltették le velük azt.
Köszönjük!
Esetleg rajta is kapta a szerelőt bármilyen ügyeskedésen.
Debrecen – A Tigáz azt mondja, csak akkor büntetnek, ha bizonyított a mágnesezés. A fogyasztóvédők szerint viszont hátrányos helyzetben vannak a fogyasztók.
A gázórák mágnesezéséről volt szó a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorának szerda esti adásában, ahol Száraz Gábor, a Tigáz Zrt. szóvivője és Morvai Gábor, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének szóvivője volt a vendég.
A gázszolgáltató szóvivője a bírósági döntés kapcsán elmondta, hogy a bíróság által felkért igazságügyi szakértő véleménye eltért a Tigáz által felkért szakértő véleményétől, így egyértelműen nem igazolható, hogy a fogyasztó manipulálta a gázórát, ilyen esetekben pedig a szolgáltató nem kér kötbért.Morvai Gábor szerint ez az ügy megfelelően felhívja az emberek figyelmét, hogy mindenki, aki nem mágnesezte a gázóráját, vagyis nem lopta a gázt, az forduljon bírósághoz, merítse ki a jogérvényesítési lehetőséget.-
Ez az eset arra is rávilágít, hogy mennyire hátrányos helyzetben van az a fogyasztó, akit egy erőfölényben lévő szolgáltató vádol szerződésszegéssel, hiszen neki kell bírósághoz fordulnia abban az esetben, hogyha vitatja az állítást – vélekedik a fogyasztóvédők szóvivője.Csak az egyértelmű esetekben büntetnek.
A Tigáz szóvivője erre reagálva elmondta, ha a fogyasztó vitatja a szabálytalan vételezést, akkor a Magyar Energia Hivatalhoz fordulhat. Ha ők megállapítják, hogy nem bizonyítható a mágnesezés, akkor a szolgáltató megszünteti a kötbérezési eljárást.- Tartjuk azt az álláspontunkat, hogy csak az egyértelmű esetekben rovunk ki kötbért.
Azonban ez az ügy is mutatja, hogy a szolgáltató nincs olyan helyzetben, hogy mérlegelje, melyik szakértőnek van igaza, a Tigáz mindig a rendelkezésre álló információk alapján dönt az eljárásról.
Ha valaki vitatja a szabálytalan vételezést, akkor több fórum is a rendelkezésére áll, hogy bebizonyítsa az igazát. – magyarázta Száraz Gábor.
A beszélgetés során szóba került az a nemrég nyilvánosságra hozott felvétel is, amelyen az látszik, hogy a Tigáz munkatársa valamit csinál a gázórával a vizsgálat során. A szolgáltató szóvivője erre reagálva megjegyezte, hogy a szakember valóban csinál valamit a gázórával, hiszen azért van ott.
A manipulált gázórák leleplezése kapcsán pedig elmondta, hogy a Tigáz dolgozói valóban motiválva vannak, leplezzenek le minél több ilyen csalást, hiszen a cég üzleti célkitűzése, hogy a szabálytalan vételezéssel okozott kár mértékét csökkentsék, aki pedig hozzájárul ehhez a cél eléréshez, az prémiumot kap. A konkrét esetről Száraz Gábor további információt nem akart elárulni, mivel az ügyben rendőrségi eljárás zajlik, így csak annak befejezését követően tudnak majd bővebben nyilatkozni.
Célszerű végig jelen lenniMorvai Gábor az eset kapcsán azt emelte ki, hogy a fogyasztónak az egész vizsgálat alatt, végig jelen kell lennie.- Sem a gázszolgáltató, sem az áramszolgáltató munkatársát ne kínálgassuk kávéval, hanem akkor engedjük be, ha végig jelen tudunk lenni az ellenőrzésnél. Ha nagyon nem alkalmas, akkor kérjünk egy másik időpontot! – javasolja a fogyasztóvédők szóvivője.
Száraz Gábor szerint is az a célszerű, ha a fogyasztó a vizsgálat során végig jelen van.- Amennyiben valaki a jegyzőkönyvben aláírja, hogy végig jelen volt, akkor azzal elismeri, hogy ott volt.
Ráadásul van a jegyzőkönyvnek egy olyan része, ahová a saját észrevételeket be lehet írni. Ha úgy érzi, hogy nem volt végig jelen, akkor azt írja ide, illetve a saját észrevételeit az eljárás során tapasztaltakról, és csak ezután írja alá a jegyzőkönyvet.
Komment:A gázszolgáltató szóvivője (Száraz Gábor) a bírósági döntés kapcsán elmondta, hogy a bíróság által felkért igazságügyi szakértő véleménye eltért a Tigáz által felkért szakértő véleményétől, így egyértelműen nem igazolható, hogy a fogyasztó manipulálta a gázórát, ilyen esetekben pedig a szolgáltató nem kér kötbért.
Érdeklődnék, hogyan lehet az, hogy a TIGÁZ által megpályáztatott, fizetett, és a fogyasztó kizárásával kiválasztott szakértő szakvéleménye rendszeresen eltér a valóban független, bíróság által kirendelt szakértő szakvéleményétől?Miért nincs a TIGÁZ szakértő hamis szakvéleményadásának büntetőjogi következménye?
A Tigáz szóvivője erre reagálva elmondta, ha a fogyasztó vitatja a szabálytalan vételezést, akkor a Magyar Energia Hivatalhoz fordulhat.
No igen bízzuk a kecskére a káposztát. Bízzuk az ügyet arra az Magyar Energia Hivatalra, aki a TIGÁZ jogsértéseit nem szankcionálja, csupán megszüntetik a TIGÁZ eljárását. Ez igen, ez egy valóban pártatlan, jogszerű, szakszerű eljárás, amely alkalmas arra, hogy a TIGÁZ visszaéléseit visszaszorítsa. Ez aztán a fogyasztóvédelem. Ez az igazi közigazgatás. Jogszerű, szakszerű, hatékony, igazságos és persze pártatlan. Egy kicsit sem gyanús, hogy a hamis szakvéleményt kiadó szakértő és a tetemes kötbért kiszabó szolgáltatót nem szankcionálják.Ez az un. kötbérbiznisz vélhetőleg jövedelmezőbb, mint az 1990-es években az olajszőkítés.
Ha valaki vitatja a szabálytalan vételezést, akkor több fórum is a rendelkezésére áll, hogy bebizonyítsa az igazát. – magyarázta Száraz Gábor.
Aha. Ők rágalmaznak, az Ő szerelőik karcolgatnak, de a fogyasztó bizonyítsa be az igazát. Mintha a bizonyítási teher a szolgáltató oldalán lenne. Persze saját (de azért függetlenként beállított, anyagilag érdekelté tett) szakértővel könnyű. Nesze neked tisztességes eljáráshoz való jog. És az ügyészség még mindig nem minősíti ezen gyakorlatot társadalomra veszélyesnek. /Btk. 10. § (2)/
A beszélgetés során szóba került az a nemrég nyilvánosságra hozott felvétel is, (Nyomozás indul a TIGÁZ szerelő ellen http://mno.hu/ahirtvhirei/gazorak-es-magnesek-nyomozas-indul-a-szerelo-ellen-1113650Forrás: Hír TV2012. október 25., csütörtök 18:50 ) amelyen az látszik, hogy a Tigáz munkatársa valamit csinál a gázórával a vizsgálat során. A szolgáltató szóvivője erre reagálva megjegyezte, hogy a szakember valóban csinál valamit a gázórával, hiszen azért van ott.
Rendben, de ha karcolgat, ráadásul azért, hogy ilyen aljas módszerrel (mások csőbehúzásával) tisztességtelen vagyoni előnyhöz jusson azért az nem fogadható el. Persze lehet, hogy csak én vagyok ennyire konzervatív.
A manipulált gázórák leleplezése kapcsán pedig elmondta, hogy a Tigáz dolgozói valóban motiválva vannak, leplezzenek le minél több ilyen csalást, hiszen a cég üzleti célkitűzése, hogy a szabálytalan vételezéssel okozott kár mértékét csökkentsék, aki pedig hozzájárul ehhez a cél eléréshez, az prémiumot kap.
Jól mondja a szóvivő úr a manipulált gázórák leleplezéséért, és nem a TIGÁZ dolgozók által manipulált gázórákért. A TIGÁZ mintha átesett volna a ló túlsó oldalára. Kialakított egy olyan rendszert, amely felhívás a TIGÁZ dolgozók részére bűncselekmény elkövetésére. Visszaéléseiknek, a rágalmazásaiknak, a szakértőik hamis szakvélemény adásának ugyanis nincs (negatív) jogkövetkezménye.
A konkrét esetről Száraz Gábor további információt nem akart elárulni.Érthető, elég kellemetlen volt Nagy Katalinnak (HÍR TV műsorvezető) a szemébe néznie amikor kiderült, hogy a saját dolgozóik karcolják meg az órákat, majd úgy jegyzőkönyvezik, mintha azért a fogyasztó lenne a felelős. Zavarában meg is vádolta a HÍR TV-t kiegyensúlyozatlan tájékoztatással.
Amennyiben valaki a jegyzőkönyvben aláírja, hogy végig jelen volt, akkor azzal elismeri, hogy ott volt.Igen. És az lenne a tisztességes, ha a fogyasztó nem volt jelen, akkor a gázszerelő húzná ki ezt a részt a jegyzőkönyvből. Persze így azt kockáztatja, hogy elesik 30-40.000 Ft.- sikerdíjtól. Na azt már azért mégse.
Ezúton köszönjük a Magyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályának, hogy hathatós közreműködésükkel az országban kialakulhatott egy ilyen, (sorozatos, hamis szakvélemény, szolgáltatóval összefonódó szakértők, gázórát karcoló gázszerelők, alaptalanul kiszabott több százezres kötbér, iratbetekintési jog megtagadása, jó hírnév megsértése, fogyasztók tömegeinek alaptalan megrágalmazása, a jogállami intézményrendszer tudatos megkerülése) a Btk. szerint társadalomra veszélyes gyakorlat. Reméljük, hogy karácsonyra az államtól (is) kapnak némi jutalmat a jó munkájukért.
A Btk. 10. § (2) értelmében:"Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti."
A PSZÁF jogsértés esetén vizsgál, bírságol, a Magyar Energia Hivatal a TIGÁZ aggályos eljárásaival kapcsolatos panaszok kapcsán (sorozatos, hamis szakvélemény, szolgáltatóval összefonódó szakértők, gázórát karcoló gázszerelők, alaptalanul kiszabott több százezres kötbér, iratbetekintési jog megtagadása, jó hírnév megsértése, fogyasztók tömegeinek alaptalan megrágalmazása, a jogállami intézményrendszer tudatos megkerülése...) viszont mélyen "hallgat".http://www.portfolio.hu/….175190.html
Mi lehet ennek az oka?
Úgy tűnik a Tigáz mindezeket következmények nélkül megteheti, pedig a Btk. 10. § (2) értelmében:
„Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.”
Hivatkozva a .......-én kelt, de csak ..........-án kézbesített ......... iktatószámú válaszukra tájékoztatom, hogy a levelükben foglaltakat elfogadni nem áll módomban, mivel a ..........-én, a TIGÁZ DSO Kft. debreceni telephelyén lefolytatott szakértői vizsgálatról készült szakvéleményt, az annak alapját képező jegyzőkönyvet és az eljáró szakértő adatait nem küldték meg, ezen kérésemre vonatkozóan levelük információt nem tartalmaz, ezért ismételten kérem, hogy a mulasztást 15 napon belül pótolni szíveskedjen!
Hiányában a határidő után –tekintettel arra, hogy a szolgáltató ezen okmányok és adatok eltitkolásával súlyosan megsérti a tisztességes eljárás fogalmába tartozó irat betekintési, és irat másolat készítési jogot, valamint mivel korlátozza az –álláspontom szerint a szolgáltatóval összefonódó, etikai vétséget elkövető szakértő ellen indítandó etikai vizsgálatot, egyben figyelemmel arra is, hogy a Magyar Energia Hivatal a tárgyban benyújtott panaszomra több hónapja nem válaszol, hatáskörében és illetékességi területén Ket. ellenesen nem jár el- a szolgáltató székhelye szerinti illetékes Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségnél, az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény alapján ügyészi intézkedést kezdeményezek.
Üdvözlettel: Dátum, aláírás
Mi lehet az oka annak, hogy a TIGÁZ többszöri kérés ellenére sem hajlandó kiadni a fogyasztónak a szakvéleményt, az annak alapját képező jegyzőkönyvet, illetve nem hajlandó közölni az eljárt szakértő adatait?
A Magyar Energia Hivatal immár több, mint fél év elteltével miért nem vizsgálja a tárgyban benyújtott panaszt?
Mi az oka annak, hogy a Magyar Energia Hivatal "hallgat" és hatáskörében, illetékességi területén nem jár el?
Mi az oka annak, hogy a MEH nem tartja a jogszabályban előírt ügyintézési időt?
Kezdeményezett-e a MEH Elnöke fegyelmi felelősségrevonást a mulasztó kormánytisztviselővel szemben?
Befizették-e a központi költségvetésbe a mulasztás miatti, Ket. által előírt általános tételű eljárási illetéket.
Mi az oka annak, hogy a TIGÁZ eljárásában az ügyfél nem gyakorolhatja a tisztességes eljárás fogalmi elemébe tartozó, garanciális iratbetekintési és irat másolat készítési jogát?
A MEH ezen visszásság ellen miért nem lép fel?
Az ügyészség miért nem indít vizsgálatot a MEH mulasztása miatt?
Csalás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Hajdúnánási Rendőrkapitányság az ellen a gázszerelő ellen, akit a Hír TV Panaszkönyv című műsora buktatott le.
A rejtett kamerás felvételeken az látható, ahogy a Tigáz munkatársa valamivel megkarcol egy gázórát, amit aztán emiatt leszereltetnek. A Tigáz szóvivője a Panaszkönyv stúdiójában tagadta, hogy munkatársaik 30 ezer forintos fejpénzt kapnak a manipulált gázórák után.
A Magyar Energia Hivatal illetékese azonban azt ígérte, ők is vizsgálatot indítanak az ügyben.
A szerelő ellen csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Hajdúnánási Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya.
A Hír TV úgy tudja, a Tigáz munkatársát még októberben ki is hallgatják.
A gázórák miatt az ügyfelek ellen indult eljárások hitelessége azonban nemcsak a szerelők, hanem a Tigázzal szerződésben álló, függetlennek mondott szakértők miatt is megkérdőjelezhető a fogyasztókat képviselő egyesület szerint.
Morvai Gábor, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének jogásza elmondta: évente meghaladja a tízezret a szakértői vizsgálatok száma, de az esetek 80 százalékában nem a fogyasztó javára döntenek.
A Tigáz a rendőrségi eljárás ellenére egyelőre nem indít belső vizsgálatot.
Nem bocsátotta el a Tigáz azt a szerelőt, aki ellen csalás gyanúja miatt nyomozást indított a Hajdúnánási Rendőrkapitányság, de az eljárás végéig lakossági ellenőrzést nem végezhet.
A Hír TV Panaszkönyv című műsorának riportja után egy volt Tigáz-dolgozó is jelentkezett, aki azt írta: valóban jutalékot kaptak a szerelők a cégnél a manipulált gázórák után.
A Panaszkönyv mutatta be azt a rejtett kamerás felvételt, amelyen a Tigáz egyik szerelője valamivel többször is megkarcolta a gázórát, miközben a lakás tulajdonosa éppen a másik helyiségben tartózkodott. A művelet elvégzése után a szerelő azt közölte a gyanútlan fogyasztóval, hogy a gázórát szerinte valaki manipulálta.
A szerdai adás óta rengeteg néző jelentkezett a Hír Televíziónál azzal, hogy ő is így járt.
Levelet írt a Tigáz egyik volt munkatársa is, aki elmesélte: a cég arra is oktatta szerelőit, hogyan tudnak leolvasás után kisebb hibákat ejteni a gázórákon.
„Nyolc évig voltam a Tigáz gázmérő-leolvasója… Tőlünk sem a mérők állására voltak kíváncsiak, hanem a szabálytalan vételezésre, aminek felderítéséért akkor tízezer forint járt… Többször megkértek minket az oktatásokon a plombák megmozgatására leolvasás során. Vajon miért?” – olvasható a volt munkatárs levelében.
Nem lehet bizonyítani, mikor lett mágnesezve az óra
„A probléma az, hogy a szerelők motiváltak abban, hogy szabálytalan vételezőket találjanak” – nyilatkozta az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke a Hír TV Rájátszás című műsorában. Morvay György hangsúlyozta: később már szinte lehetetlen bizonyítani, hogy a leszerelés előtt vagy után mágnesezték meg a készüléket.
Morvay kifejtette: úgynevezett szakértői véleményt kérnek be a szolgáltatók, amelynek részeként elviszik valamilyen helyre az órát zsákban, és szállítás közben is megtörténhet, hogy az óra mágnesezetté válik, hisz nem lehet tudni, hogyan szállítják, és előfordulhat az is, hogy egy mágnesezett óra kerül mellé.
Az igazát viszont általában a fogyasztónak kell bizonyítania a bíróságon, ha nem akarja kifizetni a több százezer forintos kötbért. Ha valaki magánúton bizonyította be, hogy nem lopta a gázt, utólag kártérítésért beperelheti a szolgáltató céget.
Nem indult belső vizsgálat a Tigáznál
A Panaszkönyvben bemutatott felvételeken látható Tigáz-szerelő ellen csalás gyanújával nyomozás indult, de még mindig a cégnél dolgozik.
A Tigáz szóvivője azt mondta, amíg az eljárás le nem zárul, nem végezhet lakossági gázóra-ellenőrzéseket. Belső vizsgálat azonban egyelőre nem indult a cégnél, így a Hír TV azon információját sem erősítették meg, hogy az alkalmazottaik 30 ezer forintos jutalékot kapnak minden egyes manipulált gázóra után.
„Nem indult belső vizsgálat a Tigáznál” -Ez így helyes. Aki csal azt ne büntessük, hiszen nekünk csalt.
„A Panaszkönyvben bemutatott felvételeken látható Tigáz-szerelő ellen csalás gyanújával nyomozás indult, de még mindig a cégnél dolgozik.” -Ugyanis szükség van az ilyen jó munkaerőre. Bárcsak többen lennének. Mi extraprofitot lehetne pár tucat ilyen mentalitású dolgozóval szerezni.
„A Tigáz szóvivője azt mondta, amíg az eljárás le nem zárul, nem végezhet lakossági gázóra-ellenőrzéseket.”-Nem baj, majd átképezzük szakértőnek.
„Nyolc évig voltam a Tigáz gázmérő-leolvasója… Tőlünk sem a mérők állására voltak kíváncsiak, hanem a szabálytalan vételezésre, aminek felderítéséért akkor tízezer forint járt… Többször megkértek minket az oktatásokon a plombák megmozgatására leolvasás során. Vajon miért?” – -Tényleg miért is? Csak nem már akkor is a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat járt a fejükben?
„úgynevezett szakértői véleményt kérnek be a szolgáltatók” –Bizony, bizony ez így van. És hogy erősítsük a pártatlanságot ezen szakértőket előbb a TIGÁZ megpályáztatja és a közvélemény számára nem nyilvános feltételeknek megfelelőket kiválasztja. Ezt követően az így gondosan kiválasztott és a szolgáltató által fizetett, vele megbízási jogviszonyban álló szakértőt a szolgáltató egyoldalúan, a fogyasztó bevonása nélkül jelöli ki, majd az ügyfélnek írt levélben, arcátlanul, tisztességtelen módon „függetlenként” jelöli meg. Csak hab a tortán, hogy az általa végzett szakvéleményt az ügyfél többszöri írásbeli kérése ellenére sem hajlandó megküldeni a szolgáltató, így gátolva a szolgáltatóval összefonódó szakértő ellen indítandó etikai vizsgálatot.
Érdekesség, hogy a tisztességes eljárásokban biztosított irat betekintési és irat másolat készítési jog megtagadása tárgyában írott panaszt a Magyar Energia hivatal fél év elteltével sem hajlandó vizsgálni, az ügyben mélyen hallgat. Vajon miért?
„elviszik valamilyen helyre az órát zsákban, és szállítás közben is megtörténhet, hogy az óra mágnesezetté válik, hisz nem lehet tudni, hogyan szállítják, és előfordulhat az is, hogy egy mágnesezett óra kerül mellé.” -És a Magyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztálya ezen visszás gyakorlat ellen évek óta nem lép fel. Mi lehet az oka? Miért kapják az átlagnál magasabb illetményüket? Miért nem kötnek útilaput az ilyen közszolgák talpa alá?
„Az igazát viszont általában a fogyasztónak kell bizonyítania a bíróságon, ha nem akarja kifizetni a több százezer forintos kötbért.” –Mondjuk ilyen már-már a szervezett bűnözés határát súroló eljárásokkal szemben igen nehéz dolga van szegény, kiszolgáltatott fogyasztónak.-AMagyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztálya –bár ez lenne a feladata- nem segít a kiszolgáltatott fogyasztókon? Vajon miért?
„utólag kártérítésért beperelheti a szolgáltató céget.” -Bár a lehetőség adott, mintha nem lenne életszerű, hogy Mari néni, vagy Józsi bácsi keresetlevelet írjon.
„A Panaszkönyvben bemutatott felvételeken látható Tigáz-szerelő ellen csalás gyanújával nyomozás indult,”-Végre, bár tartok tőle, hogy nincs egyedül. Aztán érdemes lenne azt is vizsgálni, hogy a TIGÁZ-nál melyik felső vezető találta ki, illetve adott utasítást az ilyen visszaélésszerű gyakorlat kialakítására? Egy nyomozást ez is megérne, mint ahogyan a TIGÁZ és a TIGÁZ által megpályáztatott, egyoldalúan kiválasztott és fizetett, un. un. független szakértők összefonódásának a vizsgálata is. Ki, milyen összegű kötbért nyelt, vagy nyúlt le ilyen módszerekkel?
Ennek miért nincs évek óta büntetőjogi következménye?
És miért nincs következménye a TIGÁZ szakértők által adott „hamis” szakvéleménynek?
Fellép végre valaki a TIGÁZ aggályos eljárása ellen?
Ha igen mikor?
Ha nem miért nem?
Meddig folyhat a szabadrablás, a jogkövető, köztiszteletben álló fogyasztók megrágalmazása, becsületének a meglopása, becsapása, csőbehúzása átverése, megkárosítása, meghurcolása?
A Hír TV 2012.10.24-i műsorában bemutattak egy rejtett kamerás felvételt, amelyen jól látszik, hogy a TIGÁZ gázszerelője a fogyasztó távollétében a mérőórát megkarcolja, majd amikor a fogyasztó előjön az eszközt gyorsan ruhájába rejti. Ezt követően azt a karcolást, amit szándékosan ejtett a mérőn úgy jegyzőkönyvezi a riportban szereplő gázszerelő mint régebbi sérülést, majd tisztességtelenül még azt is aláíratja a fogyasztóval, hogy a mérő cseréje során a fogyasztó mindvégig jelen volt.A gázszerelő egy-egy ilyen manipulált gázóráért 30.000 Ft-os nagyságrendű sikerdíjat kap. Száraz Gábor TIGÁZ szóvivő mindent (értsd azt is ami nyilvánvaló) tagad. Sőt még Ő vádolta meg a HÍR TV munkatársait!Jókai után: Arany ember.J Cége pedig természetesen makulátlan. Mondjuk a riportot látva azért én alaposan megvizsgáltatnám a TIGÁZ ellenőrzési gyakorlatát, amely vizsgálatot kiterjeszteném az eddig a MEH által eltusolt panasz esetekre is. A Magyar Energia Hivatal szóvivője visszafogottat reagál. Vajon miért? A riportból az is kiderül, hogy egy másik esetben a TIGÁZ jogerős bírói ítélet ellenére sem hajlandó a szolgáltatásba visszakapcsolni a fogyasztót.A TIGÁZ tehát fittyet hány a jogra, sőt a független magyar bíróság döntéseire.Miért? Mert megteheti, mert a szabályozó hatóságok jólfizetett kormánytisztviselői –bár azt a sajtó immár két éve folyamatosan jelzi- mégsem hajlandóak a TIGÁZ jogsértései ellen fellépni és ennek természetesen rájuk nézve semmilyen következménye nincs, az illetményüket havi rendszerességgel továbbra is felveszik.A TV riport itt nézhető meg, illetve a riport itt olvasható:
Vizsgálatot indít a Magyar Energia Hivatal a Panaszkönyv riportja alapján a Tigáz ellen. A Hír TV fogyasztóvédelmi műsorának rejtett kamerás felvételén a szolgáltató egyik munkatársa felszerelés közben feltehetően megmágnesezi az egyik fogyasztó mérőóráját. A szerelő később elismerte, hogy az átalakítások után jutalékot kapnak, a szolgáltató szóvivője viszont tagadta a fejpénzt.
„Hú, de becsapják itt az embereket ebben az országban, drága. Olyan piszkos dolgokat művelnek, hogy ez nem igaz.” Több mint egy éve hangzottak el ezek a mondatok, ekkor foglalkozott a Hír TV Panaszkönyv című műsora először a Tigázzal.
Egy ügyfelet kísértek el akkor rejtett kamerával a tiszántúli gázszolgáltató debreceni ügyfélszolgálatára. A panaszosra 540 ezer forintos kötbért szabtak ki, gázóra mágnesezés miatt, miután nem tudta bebizonyítani az ellenkezőjét. Varga Szilvia és párja azonban sikerrel járt, a tárnoki házaspár október 15-én, első fokon pert nyert a gázszolgáltatóval szemben. „A bíróságtól kértük, hogy rendeljen ki egy hivatalos szakértőt, aki utána meg is állapította, hogy semmi nem történt a gázórával, tehát nem hogy hozzá nem nyúltunk, hanem még mágnesezettség sem állapítható meg” – mondta a televíziónak Varga Szilvia.
A Tigáz szerelője elismerte, hogy a megbuktatott órák után 30 ezer forintot kapnak. A cég szóvivője a stúdióban tagadta a fejpénzt, a műsort pedig elfogultsággal vádolta. Az energiahivatal szóvivője az ügy teljes kivizsgálását ígérte. „Minden olyan körülményt meg fogunk vizsgálni, ami itt fölmerült, ezt a riportot szeretném Önöktől elkérni. Fogunk konzultálni természetesen a Tigáz szakértőivel is és ennek az együttes vizsgálat eredményeként fogunk döntést hozni a kérdésben” – fogalmazott Vigassy Csaba, a Magyar Energia Hivatal szóvivője.
A hivatalnál egyébként nem tudnak arról az állítólagos műszerről, amelyet a Tigáz szerelője használt.
„TIGÁZ, szenvedélyük a rágalmazás.”Tegyük hozzá, azon fogyasztók megrágalmazása és becsületének a meglopása, amely fogyasztók gázmérőit a maguk a TIGÁZ szerelői manipulálják csak azért, hogy hozzájussanak egy ki, sőt tetemes mellékeshez.
Úgy tűnik, hogy „multiéknál „a tisztesség nem sokat nyom a latba.
Kérdés:
Mit tesz a nyomozó, illetve a vádhatóság?
Mit tesz a Magyar Energia Hivatal?
Mit tesz a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság?
Mit tesz az ombudsman?
Mit tesznek az országgyűlési képviselők?
Mit tesz az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Albizottsága?
Néhány gondolat a gázszolgáltató kötbérezési eljárásával kapcsolatos jogi, alkotmányjogi, és eljárásjogi problémákról.
A földgáz szolgáltató által megbízott szakértő magánszakvéleményének jogi hátterével, és ennek folyományaként a magánszakvélemény bíróság általi elfogadhatóságával kapcsolatosan az alábbiakra hívom fel a figyelmét:
A Btk szerint: a „Hamis tanúzás” bűncselekmény törvényi tényállása a következő:
238. § (1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki
a) mint szakértő hamis szakvéleményt, vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad,
b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít,
Tekintettel tehát arra, hogy a földgáz szolgáltatóval (határozott időre kötött, de kölcsönös elégedettség esetén meghosszabbítható) keretszerződéses jogviszonyban álló szakértők a, magánszakvéleményüket nem a bíróság és nem is más hatóság, hanem csak a földgáz szolgáltató megbízásából készítik, így ők abban - mint ahogy az az előző írásomban látható is - bármit leírhatnak. Ezzel ugyanis még nem követik el a hamis tanúzás bűncselekményt.
A földgáz szolgáltató előtt magánszakvéleményt adó szakértőket tehát igazmondási kötelezettség nem terheli, így tőlük elfogulatlan, minden részletre kiterjedő, minden lényeges körülményt magában foglaló, (illetve egyetlen lényeges körülményt sem elhallgató) korrekt szakvélemény nyilván nem is várható.
A legfelsőbb bíróság ezzel kapcsolatos iránymutatása szerint azonban.:
„A peres fél által megbízott - akár egyébként igazságügyi - szakértő szakvéleményea perben csak mint a fél előadása vehető figyelembe (Legfelsőbb Bíróság BH 1992.270), így az nem helyettesítheti a bíróság által elrendelt igazságügyi szakértői bizonyítást. Így, amennyiben a fél által felkért magánszakértő és a bíróság által a perben kirendelt szakértő álláspontja között esetleges ellentmondás marad fenn, úgy a bíróságot nem terheli az ellentmondások feloldásának a kötelezettsége, illetve ebből az okból másik szakértőt nem kell kirendelnie.
A földgáz szolgáltató, a fogyasztók szerződésszegésével kapcsolatos állításai valóságtartalmát tehát a magyar joggyakorlat szerint csak olyan szakértő szakvéleményével bizonyíthatná be a bíróság előtt, (ha odáig eljut az ügy,) akit a bíróság maga rendel ki, ráadásul azok közül a szakértők közül, akik nem állnak a fölgáz szolgáltatóval tartós üzleti kapcsolatban, és akik - a hamis szakvélemény adás büntetőjogi következményeinek ismeretében - igazmondási kötelezettséggel készítenék el a szakvéleményüket.
A bíróság által kirendelt szakértő továbbá megnyugtató válaszokat adhatna a földgáz szolgáltató által készíttetett magánszakértői vizsgálat megállapításaival kapcsolatos fogyasztói aggályokra is, (például arra, hogy a földgáz szolgáltató által készíttetett magánszakvélemény vajon hogy állíthat olyan képtelenségeket, mint azt, hogy a Mérésügyi Hivatal az újrahitelesítést követően az egész mérőműszert a plombákkal együtt le is festette, vagy azt, hogy a fogyasztó már úgy is hozzáférhetett a számláló dobokhoz, hogy csak az egyik plombát sértette meg, míg a másik épen, és sértetlenül a helyén maradt, vagy például azt, hogy a gauss mérővel elvégzett mágneses remanencia vizsgálat nemleges eredményét a polarizációs fóliának a gázmérő éleire, sarkaira való odanyomkodása felülírhatja.)
Nyomatékosan fel kell hívni végezetül a figyelmet arra, hogy a bíróság előtt a földgáz szolgáltatónak kellene bizonyítania a saját állításai valóságtartalmát, és nem fordítva, tehát nem a gázlopással megvádolt fogyasztónak kellene bizonygatnia az ártatlanságát! Ennek a kérdésnek akkor van nagy jelentősége, ha a bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy kit kötelezzen a bírósági szakértő – akár 200.000,- Ft,-os - szakértői költségének előlegezésére.
(Jogállamban a vádnak kell bizonyítania a vádlott bűnösségét. Az ártatlanság bizonyítását utoljára a korai középkorban volt divat, például a boszorkányperekben…)
Felhívom a figyelmet továbbá arra is, hogy a kötbér kiszabás alapjául szolgáló „szabálytalan vételezés” tényének bizonyításához aföldgáz szolgáltatónaka bíróság előttnem elég csak annyit igazolnia, hogy a fogyasztónál felszerelt gázóra, vagy annak a plombái valamilyen módon „megsérültek”.
A "Földgázellátásról" szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének (Földgázelosztási Szabályzat, a továbbiakban GESZ)
18.4. pontja szerint ugyanis csak az minősül szabálytalan vételezésnek, ha „ a felhasználó:
a)…
b) a fogyasztásmérő berendezésen vagy mérési rendszeren elhelyezett plomba, vagy a mérőberendezés megrongálásával a fogyasztásmérő berendezést méretlen gáz felhasználására alkalmassá teszi.”
A kötbér alkalmazására okot adó, és a GESZ-ben definiált szerződésszegést, (amelyet szabálytalan vételezéssel valósítanak meg,) tehát
csak a felhasználó követheti el, és ő is csak
tevőlegesen,
akaratlagos, és
célzatos,
rongálással.
A fenti öt elem közül a földgáz szolgáltató azonban, a saját eljárásában csak az ötödiket, a mérőműszer valamilyen módon történt megrongálódását próbálja (azt is csak a saját szakértői kurta – furcsa magánszakvéleményeivel) igazolni.
Azt azonban, hogy az állítólagos rongálást éppen a fogyasztó követte el, olyan ténynek tekinti, amit nem kell bizonyítania sem, azt pedig, hogy a rongálást a fogyasztó ráadásul tevőlegesen, szándékosan, és célzatosan (azaz kifejezetten abból a célból, hogy gázt lopjon,) követte volna el, a földgáz szolgáltató a saját eljárása során meg sem próbálja igazolni. (Ezekkel a kérdésekkel egyáltalán nem is foglalkozik.)
A földgáz szolgáltatóval szembeni szerződésszegés, (szabálytalan vételezés) azonban a jogszabályban szereplőtől eltérően, más módon, (pl. a fogyasztó mulasztásával, vagy a fogyasztó tudta nélkül, vagy például véletlenül, stb.) egyáltalán nem valósítható meg, és azt a felhasználón kívül más (értelemszerűen. például az, aki nincs szerződéses kapcsolatban a gázszolgáltatóval,) sem valósíthatja meg.
Jól is néznénk ki ugyanis akkor, ha a fogyasztó tevőleges, szándékos és célzatos magatartását nem kellene bizonyítania a földgáz szolgáltatónak, és így a gázfogyasztó valóban, „felróhatóságára tekintet nélkül” - az objektív felelősség szabályaihoz hasonló módon - felelne az ingatlanán felszerelt gázmérő mindenkori állapotáért.
Ebben az esetben ugyanis jogosan sújthatná kötbérrel a gázszolgáltató mindazokat a fogyasztóit, akik ugyan semmiféle tevőleges, szándékos, és célzatos magatartást nem tanúsítottak annak érdekében, hogy ingyen jussanak gázhoz, - és valóban, egyetlen köbcentiméter gázt sem vételeztek szabálytalanul, - de akiknél olyan használt, újrahitelesített gázórát szereltek fel, amely esetleg karcos, vagy amelyet előzetesen, (vagy utólagosan) megmágnesezett valaki, vagy amelynek a plombái nem tisztán kivehetőek, festékhiányosak, vagy amely gázóra membránházának belső feléhez a membrántányér hozzáütődött valamikor, stb.
Ezeket a gázmérőket ugyanis a földgáz szolgáltató magánszakértői minden további nélkül „méretlen gáz vételezésére alkalmasnak” minősítik.
Hasonlóképpen nem érezhetnék magukat biztonságban azok sem, akik olyan használt lakást vásároltak, amelybe a gázórát már korábban felszerelték, és a gázóra átvétele során éppen nem állt a rendelkezésükre:
egy négyszázszoros nagyítású elektronmikroszkóp, és megfelelő kontroll fényképek a plombák lenyomatainak, színének, és festésének az ellenőrzéséhez, továbbá
egy MAGSYS HGM09s típusú gauss mérő a gázmérő házának mágneses indukciója megméréséhez, és
polarizációs fólia, amelynek rögzített lágyferrit szemcséi alkalmasak lehetnek a remanens mágnesség kimutatására.
Természetesen azoknak sem lehetnének nyugodt éjszakái, akik már eladták, vagy bérbe, albérletbe, szívességi használatba adták a lakásukat, vagy akik a náluk újonnan beépített mérőműszert esetleg. véletlenül megkarcolták, vagy akiknek a gázmérője a tűző napon áll, vagy más szélsőséges környezeti hatásnak volt kitéve, vagy akinek az utca felől bárki hozzáférhet a szabadon álló gázmérőjéhez, stb.
Azon földgáz szolgáltatói állítással kapcsolatosan végezetül, hogy a fogyasztó szabálytalanul vételezett volna gázt, (azaz szándékosan megrongálta volna a gázmérőjét abból a célból, hogy így gázt tudjon lopni) mindenkinek felhívom a figyelmét Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikkére, amely szerint:
„(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat … törvény által felállított, független éspártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.” és
„(2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
”
A fentiekre tekintettel nyilván nem a büntetőjogi, és a polgári jogi kategóriák összemosásáról van szó akkor, amikor azt állítom: a földgáz szolgáltató senkiről sem állíthatja, hogy méretlen gázt vételezett, (azaz bűncselekményt követett el) anélkül, hogy a fogyasztó bűnösségét büntető bíróság jogerős határozattal megállapította volna.
A fogyasztó ugyanis a földgáz szolgáltató által hivatkozott, - a GET-ben és a GESZ-ben meghatározott - szerződésszegést csak olyan jogellenes (szándékos, tevőleges, célzatos) magatartásával valósíthatta volna meg, amely egyben bűncselekménynek is minősül. (A gázlopás is lopás.)
A földgáz szolgáltató továbbá nem „független és pártatlan bíróság” csupán a polgári jog rendes szereplője, így nincs sem arra felhatalmazva, hogy maga mondja ki a fogyasztó gázlopásban való bűnösségét, (és arra befejezett tényként hivatkozzon,) sem pedig arra, hogy az általa kikiáltott bűnöst saját maga „meg is büntesse” egy nyilvánvalóan eltúlzott, a földgáz szolgáltatót valóságosan ért jogsérelemhez képest elképesztően magas összegű kötbér alkalmazásával, ráadásul úgy, hogy a büntetést a saját számlájára kéri befizetni.
(Az alkotmányos jogállami eljárás tehát az volna, hogy ha a földgáz szolgáltató azt feltételezi, hogy a fogyasztó valamely magatartásával méretlen gázt vételezett, azaz gázlopás bűncselekményt valósított meg, és erre hivatkozással követelést akar támasztani vele szemben, akkor előbb büntető feljelentést kell tennie a rendőrségen. Ha a nyomozás során a gyanú beigazolódni látszik, úgy az ügy átkerül az ügyészhez, aki - ha a nyomozati anyag alkalmas a vádemelésre - vádat emel. A vádlott gázlopásban való bűnösségét csak a (pártatlan és független) büntető bíróság mondhatja ki, - vagy felmenti a vád alól. A büntető bíróság eljárását viszont – a földgáz szolgáltató eljárásával ellentétben - kötik a büntető eljárásjogi alapelvek (az ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog, a jogorvoslati lehetőség biztosítása, a szóbeliség elve, a hivatalbóliság elve, stb. mindazok a jogok tehát, amelyek még a bűnözőket is megilletik.) A büntetőjogi alapelvek következetes érvényre juttatása ugyanis a jogállamiság egyik alapköve.
Ráadásul a nyomozó hatóság, a vádhatóság, a bíróság, és a bírósági végrehajtás szervezetében tevékenykedő személyek a másik hatóság munkájából ki vannak zárva, (összeférhetetlenek,) maga a károsult pedig személy szerint eleve, - ugyancsak az összeférhetetlenség miatt - egyik hatóság munkájában sem vehet részt.
A földgáz szolgáltató ezzel szemben
maga gyanúsítja meg a saját fogyasztóit, és azután (a saját magánszakértője szakvéleményére hivatkozással, mindenféle további bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül, )
maga is mondja ki az illetők bűnösségét is, majd szintén
maga szabja ki a büntetést is – amit persze a maga kasszájába kellene befizetniük a megvádoltaknak – és nem fizetés esetén végül
maga is akarja behajtani a büntetést a gázszolgáltatásból való kizárás fenyegetésével, nem fizetés esetén pedig a tényleges kikapcsolással.
Mindez azonban jogállamiság alapelveivel teljességgel összeegyeztethetetlen.
(Utoljára szintén a középkorban volt arra példa, hogy egy nem állami szerv, a földesúr, feljogosítva érezte magát arra, hogy saját maga ítélkezzen a saját jobbágyai felett. Ezt akkortájt úriszéknek nevezték.)
Az Országos Mérésügyi Hivatal által felhelyezett plombák megsérülése következtében előálló sajátos jogi helyzettel kapcsolatosan rámutatok arra, hogy a gázmérő óra un. „hitelesített mérőeszköz”, és emiatt a gázmérő óra mérési pontossága mellett un. megdönthető törvényi vélelem (presumptio iuris) szól. A plomba sértetlensége a gázmérő hitelességét igazolja.
A „Mérésügyről” szóló, 1991. évi XLV. Törvény 6. §. (3) bekezdése szerint: "Hiteles az a mérőeszköz:
a) amelyet a mérésügyi szerv hitelesített,
b) amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte.”
10. § (1) bekezdése szerint pedig "A mérőeszköz-hitelesítés célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköz megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak.."
13. § (3) bekezdése szerint végül: „A hitelesített mérőeszközt — az ellenkező bizonyításáig — úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája".
A törvény végrehajtására kiadott 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet melléklete szerint továbbá: a 6 m3/h és ennél kisebb névleges méréshatárú Gázmérők és számító egységek esetében a hitelesítés hatálya 10 év”
Az idézett jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően: tehát a gázmérő műszerek kötelező hitelesíttetésének éppen az a célja és értelme, hogy azok mérési pontosságát "az ellenkező bizonyításáig", (ami csak a gázmérő újrahitelesítésével lehetséges – kötött bizonyítási rendszer) - egyáltalán ne lehessen vitatni.
Az OMH plomba megsérülésének jogi hatása tehát az, hogy amiatt a mérőóra elveszíti a hitelességét. Ilyenkor tehát nem érvényesül a mérőműszer mérési pontosságába vetett törvényi vélelem. A bizonyítási teher ekkor megfordul, azaz kétség esetén nem a mérőműszer pontosságába vetett törvényi vélelmet kell megdönteni, hanem a mérőműszer pontosságát kell bizonyítania annak, aki ezt állítja.
A plomba megsérülése a jogszabály szerint önmagában még nem szerződésszegés, azt azonban a fogyasztónak - a tudomására jutását követően - be kell jelentenie, a szolgáltatónak pedig gondoskodnia kell ilyenkor a mérőműszer újrahitelesíttetéséről.
(A gyakorlat azonban az, hogy a fogyasztónak csak akkor jut tudomására, hogy a plombákkal állítólag valami baj van, amikor a gázóráját a gázszerelő már bedobozolta..)
A kötbérezés jogalapján túlmenően a gázszolgáltató által alkalmazott kötbér összegszerűségével is törvényességi problémák vannak.
A GESZ 18.7. pontja szerint ugyanis: „a kötbér, mértékét a földgázelosztó üzletszabályzatában arányosan, a fokozatosság elvét figyelembe vévekell megállapítani úgy, hogy a felsorolt jogsértések súlyát és a szerződésszegéssel a földgázelosztónak okozott joghátrányt is figyelembe kell venni.
Tekintettel arra, hogy
a kötbér egységes mértéke jogellenes módon került a gázszolgáltató üzletszabályzatában megállapításra, hiszen az
nem tesz eleget a fenti jogszabály által megkívánt arányosság és
fokozatosság elvének, és
nem veszi figyelembe a jogsértés súlyát, és
a földgázelosztónak okozott joghátrány mértékét sem, és
a GESZ szerint a kötbér mértékét különben is egyéniesíteni kellene, azt nem lehet mindenkire, egyformán eltúlzott mértékben és összegben meghatározni, és végezetül arra, hogy
540.000,- Ftnem a GESZ 18.10 pontja által megengedett legfeljebb 30 napi, hanem sokkal inkább több évi gázfogyasztás ellenértéke!)
Emiatt a földgáz szolgáltató a kötbér mértékét jelentősen eltúlzott mértékben lapítja meg.
A fogyasztóval szemben, - egy, a bíróság előtt is igazolt szerződésszegés esetén - érvényesíthető kötbér mértékével kapcsolatosan még az alábbiakat kell tudni.:
A Ptk. a kötbért, un. "kárátalány" -ként határozza meg.
A Ptk. általános szabályai szerint ugyanis alapesetben, a másik fél szerződésszegése miatt kárt szenvedett szerződő félnek kell bizonyítania, azt, hogy
1. őt kár érte,
2. az őt ért kár összegét,
3. az összefüggést az őt ért kár, és a szerződő partner magatartása között, és végezetül
4. a szerződő partner magatartásának szerződésszegő voltát.
( A másik fél még ekkor is kimentheti magát azzal, ha igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben elvárható.)
A szerződő felek azonban már a szerződéskötéskor megállapodhatnak abban, hogy a másik fél esetleges szerződésszegő magatartása esetén a károsult felet minden további bizonyítási kötelezettség nélkül egy bizonyos összegű "kár átalány" illeti meg. Ezt a kár átalányt nevezik kötbérnek, amely a szerződésszegés fajtájától függően lehet:
• késedelmi kötbér,
• hibás teljesítési kötbér, vagy
• meghiúsulási kötbér.
(A Földgáz szolgáltató vajon milyen típusú kötbér megfizetését követeli a fogyasztóitól?)
A kötbér a Ptk. szerint tehát „reparatív” jellegű, azaz igazodik annak a kárnak a mértékéhez, amely a szerződő partnert, a másik fél szerződésszegése következtében érte, (a károsultat olyan helyzetbe törekszik hozni, mintha a kár egyáltalán be sem következett volna).
A kárt szenvedő fél ugyanis – a törvény rendelkezése szerint – a ténylegesen keletkezett kárának azt a részét is érvényesítheti, amely meghaladja az előre kikötött kötbér összegét, feltéve, ha be tudja bizonyítani azt, hogy annál valóban nagyobb mértékű kárt szenvedett. (ez a kiköthető kötbér alsó korlátja. )
A bíróság ugyanakkor a Polgári törvénykönyv 247. §. 1.) bekezdésében foglaltak szerint a túlzott mértékű kötbért mérsékelheti is. (ez a kiköthető kötbér felső korlátja)
A kötbér tehát olyan kár átalány, amely a szerződő feleknek, a másik fél szerződésszegése miatt bekövetkező kárát hivatott kompenzálni, így a kötbér mértékének közelítenie kell a keletkezett kár mértékéhez.
A kötbért annak érdekében szokták kikötni, hogy ne a szerződésszegés folytán károsult felet terhelje az esetenként meglehetősen nehézkes bizonyítási teher.
.
Tekintettel arra, hogy a kötbér "reparatív" jellegű, így a kötbért nem büntetésből szokták „kiszabni”. A kötbérnek ugyanis semmiféle szankció tartalma nincs, és az alábbiakban részletezett okok miatt nem is lehet.
A földgáz szolgáltató ugyanis nem büntető bíróság, és nem is szabálysértési hatóság, hanem a polgári jog rendes szereplője, és így mellérendeltségi viszonyban van a vele szerződő más polgári jogi jogalanyokkal, (természetes és jogi személyekkel). A gázszolgáltatónak ezért nyilván alkotmányos felhatalmazása sem lehet arra, hogy másokat "szankcionáljon", azaz kötbér címén büntetést szabjon ki a vele szerződő partnereire.
Az igazságszolgáltatás, (és így a büntetés kiszabása is) jogállamban ugyanis az államhatalmi szervek monopóliuma.
A fentiek előrebocsátása után tehát, ha a földgáz szolgáltató által érvényesíthető kötbér igénynek
szankció tartalma nincs, - és emiatt a kötbér csak a földgáz szolgáltatót ténylegesen ért kár megtérítésére (reparálására) szolgál, továbbá
ha lopáskárt sem érvényesíthet a földgáz szolgáltató az általa alkalmazott kötbér összegének meghatározása során, mert a fogyasztó gázlopásban való bűnösségét kimondó jogerős büntető bírói ítélet hiányában - a Magyar Köztársaság Alaptörvényének XXVIII. cikkében foglaltak értelmében - senki nem állíthatja a fogyasztóról azt, hogy bűncselekményt követett volna el (gázt lopott,)
úgy a fogyasztó állítólagos szerződésszegése miatt a földgáz szolgáltatót – a gázóra újrafestésének, vagy újrahitelesítésének költségén kívül - más kár nem érte.
Azzal kapcsolatosan végezetül, hogy a gázszolgáltató az (egyébként valóban hajmeresztően magas) kötbéren felül még további, az állítólagos szerződésszegésből eredő egyéb kárait (gázmérő rongálásával okozott kár, a gázmérő cseréjével felmerült költségek, valamint a szakértői vizsgálat díja, és amit még kitalál,) is érvényesíteni akarja, ugyancsak a Ptk ide vonatkozó rendelkezését idézem:
Ptk.246. § (2) „A jogosult… érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát … is.”
Kötbért tehát csak kártérítés helyett, - és nem amellett - lehet alkalmazni, kivéve, ha az érvényesített kötbérnél (jelenleg 540.000,- Ft-nál) is bizonyíthatóan nagyobb a károsult kára, (ez azonban nyilván itt fel sem merülhet.)
A gázszolgáltató eljárásának jogi hátterével kapcsolatosan ennyit dióhéjban.
.
Dr. Kalocsai Gábor
- ügyvéd -
(Az előző írásomat szemléltető fotót ide illesztem.)
Néhány gondolat a gázszolgáltató kötbérezési eljárásával kapcsolatos jogi, alkotmányjogi, és eljárásjogi problémákról.