"egyelőre nem bízom sem a régióban érdekelt külföldi, sem a hazai magán-, sem az állami megrendelőkben, sem az építészekben, hogy az álmodni merés nem nagyszabású gagyit eredményezne a mostani kisstílű gagyi helyett. "
Ennél jobban nem lehetne előadni azt, amit gondolok! Sajnos nem látom, hogy most hirtelen valódi nagy ötletekkel lenne tele minden, amit a gonosz hivatalnokok nem hagynak megvalósulni...
Szó sincs gyűlöletről, Bp.-et én is - mint a legtöbben - főleg a monarchia idejéből származó eklektikus arculata (nem klasszicista) miatt szeretem. (A korábbi korszakoknak sajnos kevés nyoma maradt, ezért az nem lehet imádatom tárgya. Például Kőszeg központját is imádom, ha el akarnék vonulni a világtól, lehet, hogy oda költöznék legszívesebben, de az nyilván összehasonlíthatatlan az elmúlt bő száz év bp.-i pezsgésével.)
De sem gótikus, sem barokk, sem klasszicista, sem szecessziós épületeket többé nem lehet építeni. A kérdés az (nekem tényleg, a cikek szerzőinek nem), hogy jó volna-e Bp.-nek, ha a modern építészet nagyszabású, nívós alkotásainak ösztönzésével, a karakterének részbeni módosításával őrizhetné meg a monarchia idején kivívott (építészeti) tekintélyét. Most úgy gondolom, hogy talán jó volna, azonban egyelőre nem bízom sem a régióban érdekelt külföldi, sem a hazai magán-, sem az állami megrendelőkben, sem az építészekben, hogy az álmodni merés nem nagyszabású gagyit eredményezne a mostani kisstílű gagyi helyett.
Egyébként a hagyomány és modern együttélésére vonzó példának tartom Párizst, melyet Bp. után a legjobban ismerek. Egyes erősen vitatható, vagy éppen egyértelmű kudarcnak számító projektek ellenére, melyek - amellett, hogy elhiszem, hogy bizonyos "selejthányad" a fejlődés velejárója - úgy lettek adagolva, hogy a város megőrizte értékeinek, korábbi arculatának döntő részét. És annak ellenére, hogy az idősebb párizsiak egy része borzasztó értékvesztésnek élte meg az elmúlt évtizedek változásait. Mivel ezeket a véleményeket inkább a személyes idő múlásának tulajdonítom.
Azoknak is igazuk lehet. Bár most éppen Fintára és - még inkább - a cikke előzményére gondolok (a Finta-cikk alján megadták a linkjét). De az is belefér nekem, hogy ha elkezd egy lobbi nyomulni kicsit is tetszetős érvekkel, akkor a laikus közönség hajlamos azt jól bekajálni, én is persze, legalább részben. Szóval, nem tudom, mi van.
(Gondolom, ismered a viccet a rabbiról, aki igazat ad a feleségnek is, meg a neki homlokegyenest ellentmondó férjnek is, meg a kétkulacsosságot a szemére hányó templomszolgának is. Pontosabban, érdekel mindenki, de igazából nem hiszek senkinek. Kivéve mondjuk a metróügyet, melyben a VEKE-nek hiszek.)
Nem akarok túlzottan politzálni, de azért ez a túlmodernizálás, mert az előző rendszerben elhitették az emberekkel, a régi rendszer burzsuj volt, burzsoá, ezért tiszta lap kell.
És még ma is ezt hangoztatják.
Mi? Magyarok vagyunk!
Finta... jól van.
Ok, ahogy gondolom:
Ezek a mai modern csodák soha nem veszik fel a versenyt a monarchia beli épületekkel, mert a homlokzaton nincsenek meg azok az életszerű, egyedi formák, a formavilág utánozhatatlan ismétlődése, harmoniája.
Mi ez a gyülölet a régi stílus ellen?????????????????????????????????????????????????????????????????
A mai, azaz (már) a szocreál, meg amerikai felhőkarcoló módi alapvetően funkcionalitásnak rendeli alá az épületet, meg a benne levő élőlényeket.
Míg a régiek adtak a szemnek valami kihivást, egyben szépséget, ezstétikai gyönyört.
Elkéne döntei, Budapest (legalább a századfordulós városrész,-központ)akkor megmaradjon a monarchiabeli klasszicistának VAGY csak modernet építsünk.
Esetleg utánozhatjuk prágát, egyéb nagyratörő és agyonnyalt városokat és összevissza vegyítünk.
Nekem az a város kell, ahol törödnek egymással és környezetükkel az emberi lények, és igazán élvezik, ami körülveszi őket.
Ez soha el nem évülő és ellaposodó szlogen kell hogy legyen.
Nekem az a művelt, szép, világvárosi Bp. kell, ahol egy ház kapuzata felet azon tünödhetek, vajon milyen mitológia személyről formázták a szobrot stb.
Zseniális volt az korszak, ami a kiegyezéstől az első világháborúig tartott. Szinte minden szempontból. A fél - akkori - várost akkor építették fel, minőséggel, szépséggel.
Soha nem lehet ezt megunni, el nem régiesedő!
Ezek a szocializmusban betámogatott műszakiak mennyenek el!
A jővő nemzedéknek át kell adnunk egy olyan várost, ami hirdeti, bizony sokkal többet érdemelt, számított Buda-Pest, mint ma.
Nem behódólásra kell idomítani az mebereket.
Részemről ennyi, nem engedek.
UFF! UN!
kambekk!
A Finta-cikkhez (és előzményéhez), a közlekedési topikos hozzászólásodhoz:
Nekem úgy tűnik, van igazság abban, amit mondanak. Bár Fintában én sem bízom, sőt általában a mai magyar építészekben sem nagyon. De leginkább azt gondolom, az elmúlt másfél évtized hatalmas változásai miatt az óvatos, akár vaskalapos engedélyezési politika volt (lett volna? mert nem tudom, tényleg ilyen volt-e) a legjobb, vagy a legkevésbé rossz. Mert a közéleti-közhivatali morál, a befektetők színvonalas projektekhez pénztelensége és bizonytalan ízlése miatt nagyon kockázatos lett volna szabad teret engedni az álmodozásnak.
Ennek kapcsán egy régi történet. 1990 körül, hála az akkori kialakulatlanságnak és káosznak, hosszan és közelről figyelhettem, majd részletesen meg is írhattam az Óbudai Hajógyár bezárásával kapcsolatos munkaügyi konfliktusokat, akciókat és alkukat. Az akkori befektetőjelölt, akinek nem sok kellett, hogy célhoz érjen, emlékezetem szerint 40 emeletes szálloda felépítésével számolt a Hajógyári-sziget városhoz közeli részén. A terület eladásáról évekig tartó, heves vitában csak a sokadik érvként szerepelt, hogy erre nem kapnának engedélyt, tehát az egész projekt bukásra ítélt, vagy pedig blöff. Az eladás spiritusz rektora végig úgy kezelte az engedélyezés kérdését, mint ami nem képezhet akadályt. Azóta sem tudom eldönteni, vajon blöffölt-e, és a befektető esetleg meg lett volna vezetve. Vagy pedig nem sokon múlt, hogy a rendszerváltozás zűrzavarában nem nőtt ki egy fehőkarcoló a városközpont szomszédságában, a Duna közepén.
Csak tipp, de lehet, hogy jobban jártunk a híddal, mint egy alagúttal. Egy alagút épp úgy bezavarhatott volna a hőforrásoknak, mint a leendő metró teheti esetleg a Gellért téren. (Persze ne legyen igazam, és menjen minden simán.) Az viszont tény, hogy az Erzsébet-híd építésekor voltak problémák a források miatt. A budai hídfőben megolvadt a lánckamrákat szigetelő bitumen, és az egész lehorgonyzás csúszni kezdett. Meg nem mondom kívülről, mennyi ellensúlyt kellett még rátenni, hogy megálljon.
Nem éppen gótika, de talán nem érdektelen. Az előbb átjöttem a Garay téren, ahol a piacot a vasszerkezet egy kis része kivételével lebontották. A hideg ellenére, nem lehetett nem észrevenni, hogy a hirtelen támadt üres placc körül mennyire más a házak hangulata. (Szerintem sokkal emelkedettebb, hirtelen sok más helyre is el tudtam képzelni a teret, pedig a városi piacok hangulatát is nagyon szeretem.)
Előtte a Köztársaság téren jöttem át, és végre közelebbről szemügyre vettem a Gázművek számos lámpáit. Ha azok tényleg gázlámpák, akkor úgy tűnik, egymagukban állva is elég intenzív, azon kívül pedig meleg, barátságos fényük volt.
Elvont hely(azaz út-)történet után rajongók nézéék meg a Síndöcögvények topicban az elmúlt ~200 hozzászólást.Kezdetben sok szó esik az Elizabeth-brückeről, a forgalomról, hogy mennyire lehetett volna másképp, utána fokozatosan a Budaörsi útra terelődik a szó.
Dog, na ott voltunk OFFok! :)
Szerintem nézettek át, bár kambekk néha meg teszi.
Szerintem a régi híd a város antik képébe jobban beleillet, mindentől függetlenül.
Az volt az ilyesztő, ahogy éveken át a pesti oldal "kapuja" torzóként ott logott...
szerintem megvalosithato.igaz, draga, de egyedul az Erzsebet-hidnal meg lett volna valosithato nagyobb bontasok nelkul.
Tenyleg ne csodalkozzatok mar annyira.Pragaban talan lebontottak az ovarosi reszt, csakhogy konnyebben lehessen a Moldvan atmenni?Nem, mert ott letezett muemlekvedelem.csak arra akarom rairanyitani a figyelmet, hogy az akkor meg nem tulsagosan nagy Budapestet elorelatas nelkul kezdtek oriasiva dagasztani.
az eredmeny: teljesen levegotlen agyonzsufolt keruletek, keves zolddel.A varoskozpontba iranyulo forgalom, ami a lakossaggal forditott aranyban no.Es mindezek melle a muemlekpusztitas jarult.Ha mindig az oroksegvedelem jart volna elol, akkor most sokkal elhetobb, szebb, hangulatosabb es nem utolsosorban turistacsalogatobb varosban elnenk.
Dog!
Van diákod? Mert, ha igen, akkor szombaton ingyenes a bejutás a Budapesti Történeti Múzeum Erzsébet híd kiállítására. Én régóta terveztem, hogy megnézem. Velem tarthatnál! És mindeni akit érdekel!
No van kedvetek egy kiállítósdis topictalálkozóhoz?
A Mátyás pince kiásása inkább az új hídhoz kapcsolódik. A pesti hídfő déli oldala szépen föl volt töltve és a Szabadsajtó út magasságából enyhe eséssel futott le az Irányi utca vonaláig. Régi képeken a Duna felől szépen látható ez a rámpa.
Dog úr!
Azt tudnod kell, hogy az általad említett Március 15. téri alagút az új híd előtt nem létezett. Tehát oda bevezetni sem tudták volna a régiről lefutó forgalmat.
Sőt az eredeti híd építésekor erőteljes bontásokat eszközöltek az akkori pesti óvárosban. Azóta nem pince a Mátyás pince.
A Tabán lebontásának semmi köze az Erzsébet hídhoz. A régi erzsébet híd idején még nem létezett a Hegyalja út. Az új híd idején meg már nem létezett a tabán. Ugyanis a tabánt a 30' években bontották le. A tabán helyére gyógyfürdôket akartak építeni. Amit viszont a háború miatt már nem tudtak megvalósítani.
a fenebe is, valaszolok.Ha az eredeti hidat meghagytak volna, es mellette-netan alatta- meg egy alagut is lett volna, ami a ket hidfonel talalkozna, akkor nem kellett volna bontani.Budan akkor mar nem volt Taban, a parknal lett volna hely egy kihajtonak, a Marc15 ternel pedig van egy aluljaro.Na azt kellett volna bevezetni az alagutba, es kesz.jo, jo, sok zseton, de megerte volna.es NEM KELLETT VOLNA bontani.
tenyleg ne sertodj meg, de a HM-es topicod utan az imidzsed elottem romokban hever.az az epulet a LEGUNDORITOBB, AMIT VALAHA LATTAM.szivesebben latnek ott egy 10 emeletes hazgyari lakotelepi panelt, mint azt a krematoriumot!
Csodalkozom, hogy a tabant visszasirod, oszinten meglep.
na nem, tevedsz.en a gotikus budat szeretnem.allitolag abban a korban nem volt parja.en el is hiszem.
Pest persze mas.az a lenyeg, hogy ne a mostani legyen(marmint a modern epuletek a belvarosban.semmi bajom nincs a modernnel, ha a periferian epul.tolem oda meg tornyokat is felhuzhatnak.
Amugy enyleg mindenkinek mast jelent Bp. anno.ettol jo a topic, nemde?:)
ami a temak kozti csapongast illeti, hat a Taban es a pesti belvaros lebontasa az Erzsebet-hidhoz szorosan kotodik, megha elobbi a megepitese utan joval is tortent.A Palotaval kapcsolatban pedig annyit, hogy utolag ertekeljuk a nagy varosatalakitasokat, ekkor mondunk velemenyt rola, de mar veszet fejsze nyele.amit 1x elcsesztek mar nem lehet rendbehozni.
Azt hiszem te nem gondolsz arra, hogy mi lenne budapest közlekedésével annak a +2 sávnak a hiányában...
Másrészt viszont akkor a híd még nem számított műemléknek. Nemcsak a védelem hiánya, hanem a fiatal kora végett sem. Csak esztétikai értéke volt.
A tabán lebontása ténylegesen borzalmas hiba volt. Fürdôvárosnak hívták asszem a koncepciót, melynek keretében dózerolni kezdtek.
ui. Az algúttal az a baj, hogy rettentô bontásokat kellene eszközölni a fel és lehajtók miatt. Legföljebb a budai hegyek alatt jöhet szóba a városban, kiegészítendô a körutas rendszert a hegyek alatt.
Érdekesen csapongsz a témák között. De egy dologra rávilágítasz: mindenkinek mást jelent Budapest anno. Te talán a XVIII. századhoz építenéd "újjá" a várost. Én inkább a XIX. század végével szimpatizálok. Mások a múltszázad huszas éveit favorizálják. Egy a közös bennünk: mindannyian anno-ban utazunk.
Nem tudok veled egyeterteni.egyfelol teny, hogy rengeteg vasra lett volna szukseg, de eppen azelott szuletett sztalinvaros az aceliparaval-kepzeld csak, hogy mar ez az egy epites is mekkora lokoerot adott volna a gazdasagnak.
Ami a hidat illeti a magmaradt hidpillereket szejjel lehetett volna huzni, es arra epiteni tovabb.az epen maradt hidfoket igenis meg kellett volna hagyni.Sajnos te nem veszed figyelembe az akkori muemlekvedelem teljes hianyat.
Terjunk csak vissza a kiralyi palotahoz.Azt is muemlekke nyilvanitottak `52-ben.Megis a “felujitast” a megmaradt enteriorok lebontasaval kezdtek, es eloszor partszekhazat akartak belole csinalni….Hol volt akkor a muemlekvedelem?Raadasul az uj belso kialakitasa DRAGABB VOLT, mint a regi rekonstrualasa, termeszetesen az elrabolt kincsek nagy reszet mar nem lehetett visszaszerezni, ezt nem beleszamolva.ez teny.Szoval akkor igy mentek a dolgok.
Azert nem fogunk egyeterteni, mert szerintem a taban lebontasa is megbocsathatatlansot szerintem mar a Monarchia koraban is borzalmas bunoket kovettek el modernizacio fedonev alatt.A regi pesti belvaros tereinek hangulatat a mostaniak mar nem tudjak felidezni, raadasul a mostani varosszerkezet, amit nem elorelatoan terveztek meg, okozza azt, hogy a belvaroson keresztul omlik a forgalom.A regi belvarost az Erzsebet-hid megepitese miatt bontottak le(majdnem vele egyutt bontottak a Belvarosi templomot is).De ha mar ez megtortent, meg egy dolog, mert hat en szerintem is a legszebb Bp.-I hid VOLT.
Az Erzsebet-hid atepitese csak azt eredmenyezte, hogy megjobban a belvaroson keresztul aramlik a forgalom, ami csak tovabbi gondokat von maga utan.Rovidesen teljesen osszeomlik a forgalom, amit csak tetez, hogy a Margit-hidat fel kell ujitani, es az Aquincumi hid nem lesz kesz idore.
Osszegzes:ha a haboru utan eszrevettek volna, hogy eszakon es delen kell hidakat (esetleg alagutakat) epiteni, akkor most nem lenne kutyaszoritoban a varos, es egy potolhataytlan muemlekkel tobb lenne.Ez az en velemenyem.
Ezt nem értem. A hidat a németek "bontották le". A 7500 t visszanyert vasanyag-mennyiség becslés (utánaolvasva ez inkább 8000 t körül volt), a 11180 t tömegű hídszerkezetből kb. ennyit tehetett ki a mederbe esett szerkezeti részek (budai pilon, merevítőtartó és a pályaszerkezet medernyílásba és a budai parti nyílásba eső része, láncok, függesztőrudak, korlátok stb.) tömege. Ez az anyagmennyiség elég a teljes Margít-híd, illetve a Lánchíd sérült részeinek újragyártására. Igazából nem tudom elképzelni, hogy az aszimmetrikus robbantás miatt gubanccá csavarodott vasszerkezettel a beolvasztáson kívül mit lehetett volna még csinálni.
Igazából építőkapacitás sem lehetett azokban az időkben a változatlan formában történő helyreállításra, lévén a sajátságos szerkezet miatt (ingaoszlopos lánchíd) elég időigényes lett volna a helyreállítás.
Másrészről az eredeti formában történő helyreállítást véglegesen 1959-ben vetették el, egyrészről az irdatlan vasanyag-igény miatt, másrészről az eredeti híd átbocsátóképessége csak a gyalogosforgalom lehetőségének megszüntetésével lett volna növelhető. Ek. az új híd acélszerkezeti tömege 6300 t, a betonozáshoz használt vasmennyiség 1900 t.
Másik amit nem értek, hogy lentebb kifogásolod, hogy miért nem bontották el az alépítményt is, lehetőséget adva egy nagyobb híd felépítésére. Szerinted hogyan kellett volna újjáépíteni?
Szubjektív véleményként nekem a kedvenc budapesti hidam a régi Erzsébet-híd volt, ennek ellenére belátom a jelenlegi változat megépítésének ésszerűségét az 1960-as évek műszaki és gazdasági logikájával.
Továbbmenve, már eredetileg a régi híd esetében is felmerült a kábelhídként való megépítés lehetősége, de akkor még a hazai acéltermék-gyártás nem állt olyan szinten, hogy a megfelelő minőségű kábeleket le tudták volna gyártani.
de ez akkor is barbarsag.erre nincs mentseg.mar bocs, de ezzel az erovel Romaban a Ponte san angelot, vagy pragaban a karoly hidat is lelehetne bontani-mennyi koanyag szabadulna fel...
De jó, hogy mondod, a Párizsi udvart.
Régóta figyelgetem a homlokzatát a túlodali megállóból, és mindig érdekes felfedezést teszek, mikor a reliefeket szemlélem. A bal oldali fehércsempés életkép, jóval modernebbnek tűnik -és kevésbé szakrális-, mint a másik. Bár valószerűtlen, hogy az újjáépítéskor átszabták volna, mégis furcsa, hogy az egyik kompozíciónál körülfut egy csipkediszítés, a másiknál nem.
Izgi játéka az időnek-térnek.
