A budapesti irodahelyzeten egy észak-csepeli "Le Defense" segíthetne. Megszabadíthatná a lakónegyként mindenképp megörzendö nagykörúton belüli belvárost a "hétvégi kihalástól".
Persze, ehhez az is kellene, hogy újra felismerje a város, hogy méreteiböl adódóan budapesten már százötven éve nem lehet apró léptékben gondolkodni.
AJÁNLÓ a Budapesti Városvédő Egyesület programjából:
Február 17-én, kedden 17 órától a Budapesti Városvédő Egyesület Podmaniczky-termében (VI. Eötvös u. 10.) 2 előadást is tartanak Terézvárosról.
Terézváros története 1867-1945, illetve Terézváros Zsolnay-kerámiával díszített épületei témákban.
Ugyancsak a VI. kerületről szól a Látnivalók Terézvárosban című diavetítéses előadás február 24-én, kedden.
A Kalandozás Travel szervezésében pedig e hét vasárnap (febr. 8.) 1/2 12-től a Nemzeti Színházat lehet körbevezetéssel megismerni. Előzetesen telefonon érdemes velük egyeztetni (318-8064).
Üdv!
Nem idegenkedek én mindentől, ami mai. Csomó olyan ház épült az elmúlt években, amik ugyan nem jelentenek mérföldkövet a hazai és nemzetközi építészetben, de jelenlétük nem bántó, utcaképre gyakorolt hatásuk nem irritáló. Ezek általában lakóházak. Érdekes mód az irodaépületek már kevésbé szeretnek alkalmazkodni a környezethez. Vagy egyszerűen csak igénytelenebbek.
De meg is van az eredményük: évekig lengeti rajtuk a szél, hogy FOR SALE...
Nem. Csak egy darab. De ô felülbírálhatna minden döntést, aláírhatna minden engedélyt, stb...
A szavazások -az önkormányzatiság- meg folyhatnának olyan témákról, melyek jelentéktelenségük folytán nincsenek hatással egy város fejlôdésére. Miután budapest az egyik jó példája az önkormányzatiság a városfejlôdést hátráltató hatására.
Persze én az elnöki rendszer híve vagyok minden szinten.
Az házgyárról a Terror Házában találsz. A bejáratánál volt isteni, posztszocreál domborművet (Betonöntők, 1960valahány), Mariska összepakolta, és bevitte a szoborgalériájába. A Ráday-féle Jelenetek a pesti utcán-ban megnézheted, milyen vót az eredeti helyén.
Kéretik nem összekeverni a hatóságot (jegyző ill. polgármesteri hivatal) és az önkormányzatot (polgármester + képviselő-testület)...
Tény, hogy a rendezési és szabályozási terveket az önkormányzat fogadja el, de a szavazásnál a (fő)polgármester szavazata csak 1 a többi közül.
Az lenne a megoldás vajon, hogy csupa erőskezű, karizmatikus képviselő ülne a Fővárosi Közgyűlésben?
Ez igaz. Ezért kell demszkit minnél hamarabb leváltani. Hogy legyen budapestnek egy hatósága végre, mely elôírja a minôséget is. (akár a kerületek hatalmának megnyirbálása árán is, sôt!) De ehhez egy erôskezű, akár karizmatikus polgármesterre lenne szükség. Mert nagyon is igaz, az, hogy Virág Csaba kálvin téri irodaházainak üvegfala lehetett volna szebb is, ha a befektetô nem a minôségen akar spórolni.
Itt jegyezném meg a kortárs építészetnek a hazai iparra gyakorolt jótékony hatását abban az esetben, ha a minôség követelmény lenne egy beruházás során. Ugyanis a minôségi termékeket elô kell állítani valahol. Egy bizonyos mennyiség fölött nem éri meg importálni. Egy kálvin tér még nem csinál beruházást egy magyar üveggyárba speciális eljárások kifejlesztése, meghonosítása kapcsán. Három már igen, különösen akkor, ha nem csak az építészeben lehet hasznosítani. És ez sok technológiára igaz, melynek fejlôdéséhez az építészet adhat lendületet.
A jólhangás alatt azt értettem, hogy aki elsőre olvassa, és kevésbé felkészült (nincs akkora tárgyi tudása), az esetleg elhiszi.
Azért nem, mert ha valaki színvonalasat akarna építeni, azonnal kórusban kiáltanák, hogy skandallum, nem illik a városképbe. Ezért budapesten jelenleg csak a modernizmus alja épülhet, hála ennek a kórusnak. Ez nem igaz! Azokból az épületekből, amelyeket az elmúlt 10-14 év produkált, kimaradt a minőség. Sőt, még annak a látszata is.
Amikor virágot szidom és vele együtt z. halmányit, akkor azokat az építészeket szidom, akik aprópénzre váltották a diplomájukat.
Nincs itt semmilyen kórus. Igénytelen, bevételorientált megrendelők, bevételorientált kiszolgálói vannak. Beleértve a város főépítészétől kezdve a kerületi főépítészeken át a műszaki osztályok megannyi csinovnyikjait.
1. Jól hangzanak az érveid. Elsőre szinte hajlamos meghajlani előttük az ember.
2. De többször átgondolva ezek mégsem érvek.
A két "pillanat" közt mi kezdett hatni?
1-2. Csak a szenvetelen modernitással szembeni ellenkezések tompítására jók. Idei-óráig.
Csak nem a modernizmus iránti ellenszenv? Viszont van egy rossz hírem. A századfordulós budapest egy modern városnak épült. Hogy lehet, hogy ti egy modern várost akartok megóvni egy újjabb moderntôl? Miközben a századfordulós budapest egy tucatváros, addig ma éppen a tucatból kiemelkedô projektekkel szemben nagy az ellenszenvetek, míg az elmúlt 14 évben felépül igaz tucatot eltűritek?
Mitől van az, hogy még a legkommerszebb építkezős katalógusban is többszörös felárral kínálják a valódi alapanyagokból készült, mívesebben megmunkált tucattárgyakat. Mert azokban van érték!
Így van. És miért nem alkalmazzák ezeket az anyagokat budapesten? Azért nem, mert ha valaki színvonalasat akarna építeni, azonnal kórusban kiáltanák, hogy skandallum, nem illik a városképbe. Ezért budapesten jelenleg csak a modernizmus alja épülhet, hála ennek a kórusnak. A mai épületekben a funkción kívül ritkán találni ilyet, mégha szeretik is magukat a bauhaus örökösének kikiáltani. Ettől függetlenül érdemes olvasni Európa más városait is említő kitekintésdet, de azért ezerrel áldom a sorsot, hogy Budapest még nem berlinesedett el teljesen. Bár a silány importépítészek már évek óta végzik ebbéli aknamunkájukat.
Na kérem, akkor lehet személyesen is
neki(k)menni a témának!
Újraindul a Mindentudás Egyeteme Klub
Február 9-én Építészeti jelek Budapesten címmel Finta József, Nagy Bálint, Skardelli György és Z. Halmágyi Judit építészek lesznek vendégek. A beszélgetés 17:30-kor kezdődik a Budapesti Muűszaki és Gazdaságtudományi Egyetem informatikai épületének B17-es termében.
Jól hangzanak az érveid. Elsőre szinte hajlamos meghajlani előttük az ember. A építészforumon hasonló beszélgetések folytak e témában pár éve.
De többször átgondolva ezek mégsem érvek. Csak a szenvetelen modernitással szembeni ellenkezések tompítására jók. Idei-óráig.
Mitől van az, hogy még a legkommerszebb építkezős katalógusban is többszörös felárral kínálják a valódi alapanyagokból készült, mívesebben megmunkált tucattárgyakat. Mert azokban van érték! A mai épületekben a funkción kívül ritkán találni ilyet, mégha szeretik is magukat a bauhaus örökösének kikiáltani.
Ettől függetlenül érdemes olvasni Európa más városait is említő kitekintésdet, de azért ezerrel áldom a sorsot, hogy Budapest még nem berlinesedett el teljesen. Bár a silány importépítészek már évek óta végzik ebbéli aknamunkájukat.
Annyi köze van a tervezo´´nek, hogy ama rendszer pártfogoltja, ama stílusát viszi tovább.
Hála égnek Virág Csaba nem a kádár rendszer elizélt modernizmusát (csökkentett értékű, lásd még: CSlakás, stb... a kádár rendszer CSrendszer volt) vitte tovább a kálvin téren. Leszámítva a Novotelt és a dunaparti szállodasort és a MTI székházat (Virág Csaba) a kádár rendszerben minden színvonal alatti volt.
Igazad van, talán a nosztalgia, talán hamis érzelmek.
De mégis, milyen kor volt, mikor a legegyszerübb használati tárgyak is mu´´vi gonddal voltak elkészítve?
Művészi gond? Talán a nagypolgárság tárgyai. Ne tévesszen meg, hogy a tömegtermelés kispolgárságnak szánt tárgyai szép cirádásak. Nagy tételben gyártották ôket. És mint gondolom tudod, a művészi jelzô a tömegtermelés tárgyait nem illeti meg. A művészi egyedi, vagy kisszériás. Lényegében a korabeli neoreneszánsz öntöttvaskályha semmivel sem művészibb, mint egy levehetô ajtajú NDKturmixgép.
Mégis, legalább a fo´´városban, legalább egy talán szélesebb körre (akár mnit ma) jellemzo´´bb volt egy nagyobb vizuális igény.
Nem biztos, hogy a fôvárosban. Bár igaz, hogy a korabeli tömegkultúra fô csapásiránya budapesten kersztül érte el az országot. Budapesten sok mindent megismételtek kicsiben, vagy nagyobban, mint Bécsben és Berlinben. Sok mindent magasabb technológiai színvonalon. Mindenesetre budapest egy milliós világváros volt. És a milliós világvárosoknak nem kultúrájuk, hanem civlizáltságuk van. Budapest profi módon képviselte a korabeli európai civlizációt. Ma erre kevesebb (egyesek szerint egyáltalán nincs) lehetôsége van, mivel ha kortárs európai módon építeni akarna valaki, akkor szembetalálja magát a "nem illik a városképbe" tirádával.
Hasonlíts össze egy szebb monarchia beli épületet egy mai, (túl)modernnel. A régi kézzel készült, nem akármilyen összecsapott tervvel, a homlokzat ,a külso´´ felület változatos, térbelileg, ábrában kacskaringós, (o´´s-)elemi, szimbolikus, játszadozó, emberemléket idézo´´ díszek, ezt egy szerncsétlen mai irodaház nem tudja mutatni.
Rideg, csupasz, egyenes, mindento´´l írtozó sima felület, jelzi, funkció, (csak) technika gyo´´zedelemskedik, semmi más.
De nehéz, ellentmondásos e téma.
Ez ízlések és pofonok kérdése. A civlizáció mindig igényli a külsôségeket. A cirádákat, amivel (esztétikai) felsôbbségét is igazolni akarja. Ellenben a kultúra (pl. népi építészet, stb...) egyszerűségre, leginkább az építtetô "nemesebb" voltára törekszik. Ezért van, hogy egy parasztház dísztelen, funkcionalista, míg egy városi bérpalota, bár prolik lakják, de mégis egy reneszánsz kastélyra utal. Modern építészet épp a bauhaussal fordult el az üres (civlizált) díszektôl, az igazi kultúra felé. Ennek magyarország pezsgô szellemű 30-40' éveiben sok szép példája születt, a budapesti moderntôl (pl posta palota a dob utcában) a vidéki ANCSA házakig. Hogy a kádárizmus minôségre törekvés hijján mennyiségi, olcsó és hitvány építészetet valósított meg, az nem a modern hibája. A kádárizmust minôsíti.
tudod, igazad van, lenne, de a kortás építészet (lásd fennt, miért) egy végso´´kig eltúlzott, elidegenedett sivár világot képvisel sokszor.
Ez a városra, különösen a világvárosra igaz. A világváros a történelemben mindig ilyen. Nem tud más lenni a utcáit belakó tömeg serény igénytelensége miatt. Ezen nem lehet változtatni.
Ez már nem egy egszeru´´ bontsuk vagy ne, építsük, vagy ne kérdés.
jó azokban lakni, harmonikusabb?
Egy jó modern házban jó lakni. Jobb mint egy neoreneszánsz bérpalota lichthófjára kitekinteni a földszinten, ahol mindig ég a villany. Egy panelnegyed viszont rosszabb közösségszervezô, mint egy klasszikus bérházakból álló belvárosi háztömb. Nem véletlen a panelproli kifejezés. Ez az embertípus a panel csôdjének terméke. Az optimális megoldást a ferencvárosi rehabilitációban találod. Ott ahol a régi házak belsô szárnyait elbontották és így a tömbök belsô terét parkká alakíthatták.
De hogy jelezzem, nem vagyok elfogult: pl Budaörsön a ófaluban sok régi ház van. Igen ám, de fele alulról ázik, penészedik, vízesedik, középkori állapotok.
Akkor oda új épület kell.
De megfigyeltem, némely családi ház modern, új, nem altmodisch, mégis szép.
No igen. De a szép vidéki ház mára ritkaság lett. Elôbb a sátortetôs borzalom, majd a kádáralpi géemkázós ház tette tönkre a falut. Sajnos nincs építészeti felmérés a vidékrôl és ezért kötelezô irányelveket sem lehet törvényileg megszabni. Pedig a Tarpai ujjáépítés jó irányt szabott. Ha népi építészeink vállalnák, a falusi építészet kutatását és vidékekre, kistérségekre univerzális típuskönyvek összeállítását, akkor ezen lehetne segíteni.
Képzeld, olyat is láttam arra pár helyen, hogy a szokásos padlás lyukat az újnak is raktak, so´´t, teljesen új felépítésu´´ háznak amolyan nagy sváb kaput raktak, kicsit szögletesen, téglából, de a szándék látszott.
Derék dolog!
Ezzel szemben ezek a kritizált épületek nemzetköziek, divatosan globálisak- nehezen lehet kitörni ebbo´´l a képbo´´l- sokkal nehezebben valósít meg egy nemzeti stlíust.
Budapest nemzetközi, miután milliós város. Építészete, ha magas színvonalú akar maradni, nemzetközi, kell, hogy legyen. Az ország többi része jó értelembe vett provincionális. Úgy értem ezt, hogy építészete, ha jó színvonalú akar lenni, helyi építészet kell, hogy legyen. Szerencsénkre ehhez meg is van a két építészgárdánk a modern/posztmodern budapesti építôművész és a népi vidéki építômester. Most már csak feladatot kellene adni nekik...
És mi van velük mu´´szakilag?
Nyáron nem kell sokat hu´´teni?
Földrengésre biztosan stabil.
A kálvin téri ház üveg függönyfala éppen az épület "hôkezelését'" javítja pl. Egy mondjuk 6-7-es erôsségű földrengés elôbb döntené össze a régi bérházakat mint egy modern zsaluzottbeton irodaházat.
Te is csak itt tudsz, ehhez hozzászólni.
Ne bennem keresd a hibát.
Hozzászólásaim nagy részét fröcsögés nélkül teszem meg, általában oka van ha mégsem.
További indexes provokálásokra nem reagálok viszont ezentúl.
Már megbocsáss, de neked a "nem Fideszes" szinonímája az "áruló"?
A fröcsögős jelzőt nyilván ismered, hiszen ha más rovatokban így beszélsz, neadjisten a való életben, akkor mástól is megkapod. Nem meghatni, de gondolkodásra késztetni volt szándékom.
Igaz, nem kell mindig higgadtnak lenni de - zokon ne vedd -: úriember nem viselkedik így.
Ne haragudj, de neked nem érvelek.
Mert?
Ha érzékeny hurokat pendítek, azonnal nyomás egy elszeparált rekeszbe?
Ezt a fröcsögés jelzőt ismerem, nem érdekel, nem hatsz meg vele.
Semmilyen párti, de inkább hazapárti. Ha áruló vagy, sajnálom.
De aki bele akar magyarázni, az úgyis belemagyaráz.
Nem élek olyan tökéletes világban, hogy higgadt legyek.
Politizálok, érvekkel, légyszi hagyj békén, a forumot, vagy érvelj.
Bár Demszky sem rokonom se boldog ősöm, azért érdekelne, hogy ugyan kik és miért választották meg már 3 perioduson át, méghozzá egy elenyészően kicsi párt tagjaként?
A demokrácia arról szól, hogy tisztelni kell a törvényeit és a törvényeket általában. A mocskolódás teljesen értelmetlen és teljes politikai kulturálatlanságra utal.:-(
