Egyre több komoly természet- és társadalomtudós állítja, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági tendenciák a Föld erőforrásainak kimerítése, túlhasználata révén egy globális környezeti-társadalmi-gazdasági válsághoz fognak rövid időn (egy-két évtizeden) belül vezetni.
László Ervin, híres magyar filiozófus szerint a globális civilizáció máris egy bifurkációs elágazáshoz érkezett:
ha időben sikerül egy átfogó paradigmaváltást végrehajtani, akkor megmenekül(het)ünk, ha azonban továbbra is a neoliberális kapitalizmus által diktált fenntarthatatlan struktúrákat erőltetjük, akkor elkerülhetetlen az összeomlás, ami rengeteg szenvedéssel és hatalmas pusztulással fog járni.
A klimavaltozas vagy igaz (hogy van klimavaltozas, ES hogy az emberi tevekenyseg okozza), es akkor MINDEN iparag, MINDEN termek fokozza a klimavaltozas problemajat (a napkollektorok gyartasa es az elektromos autok gyartasa is.) Tehat minel kevesebbet fogyasztunk, annal jobb. De ez egy beszukulo gazdasaghoz vezet.
Vagy a klimavaltozas nem igaz (hogy problema ES az ember okozza), es akkor tok folosleges errol az egeszrol beszelni.
A ketto egyszerre nem megy. Ezert nem erdekli a kutyat se ez az egesz (kiveve, akinek haszna van ebbol, vagy par fanatikus). Egyik nap a klimavaltozas miatti sirankozast hallgatjuk, masnap pedig azt, hogy eltessuk a technikat, minel tobben dolgozzunk a technikai agazatokban, minel tobb innovacio legyen, es minel tobbet fogyasszunk, stb.
Nyilván kicsit túlzó volt a megfogalmazás, de ettől még van igazság benne. Nagy biznisz ez és nagy pénzekkel nagy befolyás is jár. Ha nem veszünk erről tudomást nem értjük meg a problémát egészében.
Éppenséggel mehet. A klímaváltozás fékezéséhez innovációk kellenek, azok új iparágakat szülnek új munkahelyekkel, új termékekkel, azaz felpöröghet tőle a gazdaság. Persze ha okosan csinálják, de miért ne tennék?
A probléma az, hogy az olajlobbi kezében tartja a politikát és igyekszik diktálni a gazdaságot. Különösen oda kell figyelni azokra a szereplőkre, akik csak és kizárólag az olajtól függenek. Amíg egy amerikai vállalkozó megteheti, hogy átáll más ágazatokra ha szükség van rá, addig egy arab olajsejknek jóval nehezebb váltania nyilvánvaló okokból.
Már az építési homok is nagyon értékes nyersanyagnak számít, amelynek bányászata egyes esetekben súlyos környezetvédelmi és ökológiai kockázatokat rejt magában.
Mint közismert, a Földön szinte végtelen mennyiségben megtalálható sivatagi homok nem alkalmas építési célokra, mert túl finom szemcséjű.
Az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség) legfrissebb előrejelzései szerint a kőolaj-kitermelés és felhasználás 2030 körül fog tetőzni, majd főleg az e-autózás előretörése miatt lassú ütemű csökkenés kezdődik, de még a század második felében is az energiamix egy jelentős szeletét fogja alkotni.
Szóval nagyon is elképzelhető, hogy a drága jó édesvíz a századunk második felében az emberiség legértékesebb kincse lesz, jóval értékesebb, mint a kőolaj vagy a földgáz...
Ez a térkép a jelenlegi állapotokat tükrözi, a színek jelentése az alábbi:
Vízhiányos területek a földön: piros - súlyos vízhiány; narancssárga - romló vízhiány; bordó - az infrastrukturális fejletlenség miatti vízhiány; kék - kicsi vagy nem létező vízhiány; szürke - nem becsült vízhiány
A Föld "legszomjasabb térsége" egy óriási méretű, félkör alakú sávban húzódik Kenyától Északkelet-Afrikán, az Arab-félszigeten, Iránon és Belső-Ázsián át egészen Délkelet-Ázsiáig:
"Elemzők szerint a vízhiány lehet a 21. század egyik legnagyobb problémája, amely tömeges szomjúsághoz, nemzetközi konfliktusokhoz, háborúkhoz vezethet. A vízhiány miatt veszélyeztetett országok zöme a Közel-Keleten van. A World Resources Institute (WRI) felmérése szerint 2040-re Bahrein, Kuvait és Szaúd-Arábia küzdhet majd a legsúlyosabb vízhiánnyal, de a 33 országot tartalmazó listán Macedónia, Görögország és Spanyolország is rajta van. A WRI szerint szabályos exodus, népvándorlás kezdődhet a klímaváltozás, a termőföldek kiszáradása és az apadó vízkészletek miatt. Klímamigránsok milliói indulhatnak el a Közel-Keletről."
"Sajnos, bolygónk számos folyamata nem Gaiaként (Földanyaként) viselkedik, azaz nem óv minket a kezdődő változások mérséklésével, hanem azok erősítésével ellenünk fordul
– fogalmaz Mika János."
Ezt azért nem teljesen értem:
Ha létezik Gaia, azaz egyfajta Földanya, akkor miért is kellene neki megvédeni az emberiséget, amikor az tkp. mindent megtesz, hogy elpusztítsa? Mégha nem is szándékosan...
Gaia inkább egyfajta kórokozó baktériumokként vagy vírusokként tekinthet az emberekre vagy egyfajta kóros elváltozásra.
Persze ez már filozófiai mélységekbe vinne, nem ezen a topikon lenne a helye...
Csak a REKLÁM noszogat fogyasztani az egészségét és a természetet tisztelő ember ÉSSZERÜEN él kerüli a fölösleges termékeket fölösleges szolgáltatásokat.
NEM a gazdaságot kell fokozni hanem az ÉLETSZINVONALAT !
A napenergiat erosen tamogatja a kormany. A napenergia semmivel sem olcsobb, sot szerintem meg dragabb. A napkollektorokat is elo kell allitani. Es ha alatta tonkre megy a tetod, akkor az egesz tetot ki kell cserelni. Es a napkolletkor sem tart orokke, max. par evtizedig.
En soha nem szerelnek nap kollektort a hazam tetejere.
Annak idejen a bio-energia (kukoricabol) volt a nagy slager, de ez mar befuccsolt.
Igazából rajtunk múlna, csak az embereket átlagosan ez nem érdekli.
Mert mar az emberek nagy resze rajott, hogy ez az egesz milyen nagy hazugsag. Egyreszt megy a sirankozas a klimavaltozas miatt, masreszt nyomni kell a gazdasagot (te magad is). Minel tobb no menjen dolgozni, hogy minel tobbet termeljunk, hogy legyen "porgo" a gazdasag. Es minel jobban haladjunk elore a technikaban, minel tobbet fogyasszunk, stb. stb.
Egyébként az, hogy újra nőtt az emberiségen belül az éhezők aránya, finoman szólva is figyelmeztetés, hogy egyre nagyobb a szakadék a Föld növekvő népességének élelmiszer-igénye és a mezőgazdaság teljesítőképessége között...
