Nem én vagyok negatív,hanem az aki eldobálja a szemetet az utcán.
Amúgy voltam Velencében és Brüsszelben is,mind kettő összehasonlíthatalanul tisztább és ápoltabb mint fővárosunk.
Ezen nem felháborodni kell hanem tenni ellene:)
Szörnyű, hogy mindig milyen negativok vagytik.:-((( Gondoljátok, hogy Velece vagy Brugge mindig illatos meg tiszta? Mégis megőrülnek értük a turisták. Nekem nagyon tetszen egy ilyen kanálisos Pest, igaz én a jelenlegit is imádom.:-))) Én nem a kutyakakit nézem a földön, hanem az egyre több megszépülő ház homlokzatát és mégse szoktam belelépni semmibe.
Pár éve jelentetett meg egy sorozatot az önkormányzat, kék borítós, elég rossz könyvecskék. Van a Palotanegyedről, egy műteremházról, iskolákról, meg ez. A képek sajnos állati rondán félre vannak benne nyomva. A Józsefvárosi Galériában vagy az önkormnál sanszos, hogy hozzá lehet jutni.
Spekuláció. A XIX. században a világváros kiépítésekor ahol tudtak lefaragtak a költségekbôl...
Lásd: szűk mellékutcák, terek hiánya, széles sugárutak hiánya, vagy például az Operaház miért került beszorítva oda, ahova, mikor az erdeti tervekben a körülötte álló háztömbök helyén parkoknak kellett volna álnia...stb...
Naja,meg hogy tele lenne szeméttel,ott úszkálnának a csatorna szélén összetorlódva.
Amúgy az is igaz,hogy eredetileg az Andrássy út szélesebb lett volna?
Mert mintha valami ilyesmit olvastam volna-szintén nem tudom hogy hol-,hogy az időszűke miatt nem úgy készült el az út,ahogy megtervezték.
Kösz' az infókat! Amit forrásként megjelöltél, az egy könyv? És hozzáférhető kereskedelmi forgalomban?
Tegnap este hazafelé menet pont a 15-ös számú házat bámultam (meg is álltam). Jött arrafelé egy csajszi - elég furcsán nézett, nem tudta, mi bajom lehet. :-)))))
Igen. El is felejtkeztem Szentpétervárról. Természetesen éjszaka sietni kellene ki a belvárosból, mert a hidakat hajnali egy órakor felnyitják a hajóforgalom miatt és csak hajnali négykor csukják le újra! Viszont a nagykörút kávézókkal, teraszokkal telepakolt korzóként funkcionálna. Természetesen a teljes csatornaparti házsor földi elpusztult volna az ostromban, hiszen a legkeményebb csaták itt zajlottak volna és a csatorna révén lett volna tér is az orosz ágyúknak a belövéshez, hasonlóan mint a budai dunapartból se maradt semmi néhány templom kivételével...
kicsit elszakadva a világháborús installációdtól, de továbbra is a fantázia szintjén maradva:
a csatorna megépültével a körúton belüli, és körülötti területek kapcsolata szűk kapcsolatokon lett volna lehetséges. Feltételezhető, hogy a mai főútvonalakon lennének a hidak, a kisebb keresztező hidaknál esetleg gyalogos hidak. De a lényeg: pl. a Dohány utcánál a troli biztos nem tudná keresztezni a csatornát.
Fontos kérdés még a csatorna hajózhatósága. Az eredeti tervek szerint így épült volna, ez mára várhatóan korlátozva lenne, kisebb személyhajóra, megspórolva ezzel a felnyitható hidak sorozatát. A hidak amúgy is kulcspontok lennének, hisz az eredetileg megépültek 2*1, villamosbontás után 2*2 sávos kiépítésben nem felelnének meg a mai forgalmi igényeknek (Váci, Üllői, Rákóczi). A háborús hídrobbantások után várhatóan megépülő széles 2*3 sávos átkelők a város ékességei lennének, különösen felnyítható kivitelben. (lásd Szentpétervár) A felnyitható jelleget erősítette volna a 40, 50-es évek szénellátása, ennek hajóval való könnyű szállítása. A hagyományost pedig az olcsóság, a városrészek közötti kapcsolat minél gyorsabb megteremtése. Az első esetben el tudnám képzelni, hogy csak a 60-as években épült volna meg pár híd újra.
Pontosan. A nagykörút ugyanúgy megépült volna a kanális belsô oldalán.
Belegondolok, hogy ha lett volna kanális, akkor a város legalább két héttel tovább lehetett volna tartani 44-45-ben. Persze két héttel tovább ágyúzták is volna, de valószínűleg nem pest, hanem buda esett volna el hamarabb és a kitörést is talán vác irányába installálták volna föl. No persze jóval több robbanóanyag kellett volna, hiszen a kanális hídjait is a csatornába kellett volna robbantanai. Hacsak nem eleve felhúzható/nyitható hidakkal épült volna ki, milyenek gyôrben voltak a rábán (középen felhúzható, ergo robbantani kell), vagy hollandiában (felnyithatók, ergo, csak a bal parti részen kell robbantani).
Mindenesetre szép lett volna, kár hogy már akkor is -a XIX. században- elspórolták a várost a spekuláción:(
Most már mindent tudok, épp csak a házatokról nincs infóm. :) A Víg utca 15. az úgynevezett Janács ház, Román Ernő és Román Miklós tervezte 1914-ben. A Víg u. 28. szintén helyi védettség alatt áll, Freund Dezső munkája 1911-ből. (Forrás: Védett értékek a Józsefvárosban.)
Az még az 1800-as évek végén Reitter Ferenc nevéhez fűződött a terv, hogy az akkoriban amúgy is vizes területen a nagykörút helyett egy dunai kanálist alakítsanak ki. Reitter Ferenc aztán még sok mindent tervezett és meg is valósultak a tervei, de ebből a dunai canale grande-ből nem lett semmi. Szvsz nagyon hangulatos lenne a zajos körút helyén egy kanális, nem tudom persze a mai forgalom akkor hol járna. Most mindezt rögtönöztem, de a Budapest Lexikonban Reitter Ferenc címszó alatt pontosan megtalálható a dolog.
Üdv mindekinek.
Először szólók hozzá a topichoz,eddig csak olvasgattam meg nézegettem.
Már nem tudom hogy hol olvastam arról hogy anno,mikor a XIX.század második felében folytak a nagy építkezések Budapesten akkor felmerült az az ötlet is elég komolyan,hogy úgy építsék ki a sugár- és körutakat hogy közben egy egy kis csatornát "illesztenek" mindegyikhez,tehát Velence mintájára kanálisok szeljék át a várost,kis csónakokkal stb.
Hallott erről még valaki vagy csak az én vagyok fantaszta?Mert megmondom őszintén,gőzőm nincs hogy hol olvastam,csak itt van az emlékezetemben:)
Amúgy kinek tetszene így Budapest?
Most, hogy ezt olvastam, elgondolkodtam rajta, hogy tulképpen akkor sétáltam arra legutóbb, amikor házmesterné voltam a Rákóczi téri csarnok mögött. (Párom névjegye: TL, filozófus és házmester. :) ) Márpedig annak sok-sok éve. Szóval ideje, hogy körülnézzek arrafelé. Sőt. Mi lenne, ha egy topiksétát szerveznél nekünk?
Műemléknek elvileg bárki bármit javasolhat, de a gyakorlatban ez úgy szokott kinézni, hogy a területileg illetékes felelősök tesznek javaslatot a hivatalnak, és a KÖH dönt. A helyi védettség nagyjából ugyanígy működik, csak fővárosi/kerületi hivatali rendben.
Ha már arra jársz, érdemes megnézni a Víg u. és a Népszínház utca sarkán lévő Lajta Béla-féle épületet is. Erről tudom, hogy 1911-12-ben épült - jóval a kora előtt halad a stílusa. Nagyon tetszik az ablakformája ennek is, meg a lépcsőház kanyarodó folyosóját követő mintájú padlókövezés. A Víg utcában érdekes még a kb. 15-ös vagy 13-as szám alatt lévő késői szecessziós beütésű ház is, egy épülő új ház mellett. Utóbbi elég rendesen felújításra szorul, de így is látszik, hogy nagyon ötletes és mestermunka eredetileg. Talán nem az elfogultság mondatja velem, hogy a házak mostani állapotában a 24. az utca legszebb épülete. :-) A 15. (vagy 13., nem tudom fejből) szerintem versengene vele, ha fel lenne újítva. Viszont ezekhez hasonlót lehet látni másfelé is, ami szerintem tök egyedi stílusú, az a szintén késői szecessziós 28. és a modernebb 18.
Tényleg, mi a módja, illetve feltétele annak, hogy műemlékké vagy műemlék-jellegűvé nyilvánítsanak egy házat? Nem néztem még ennek utána, de kíváncsi lennék rá. 3-4-5 éve sorra nyilvánították műemlék-jellegűvé a kerületben az amúgy sokak által, tulajdonképpen a bolsevik beidegződésű "hivatalos" álláspont által is leszólt szecessziós, korai modern és a "kettő közötti" házakat. A 24. még nem az. Pedig a homlokzata szerintem teljesen eredeti állapotú, az udvara mondjuk 95 %-ban. Nem eredeti a kő az udvaron, nemrég cserélték, de eszméletlen harmóniában van az épülettel, nagyon eltalálták. A lépcsőház nagy része viszont "dísztelenítve lett". Pl. eredetileg bordó csempék voltak végig, de ezeket állítólag a II. világháború után ellopkodták a házból.
Re Víg u: Tegnap este majdnem megnéztem a házatokat, de aztán egy helyen rossz felé kanyarodtam, és lusta voltam újra megkerülni a fél világot. Viszont jó, hogy mondod, napközben hátha egyszer arra járok, és megnézem a garázst. Az adatot még keresem!
koszonom a segitseget.erre nagyon kivancsi leszek.amugy azert kerult elo, mert tegnap volt a tv-ben a bp.-i vilagoroksegrol, es szo volt benne arrol,hogy 1848-ban a rohadt osztrakok szetlottek a Varbol a klasszicista hazsort
ha belegondolunk, "sogoroknak" nevezzuk azt a nepet, amely
1.szetrobbantotta szisztematikusan a Pilisi regi arpadkori muemlekeinket, amelyek szerintem a legfontosabb epitmenyek voltak a tortenelmunkben
2.levegobe repitette legszebb varainkat
3.szetlotte a duna-parti hazsart, plusz a Budai Varat 48-ban, es miutan szisztematikusan pusztitotta a kulturankat
meg azert lenyulta Burgerlandot....
szoval neha nem is tudom elhinni, hogy Bp.-nek vannak meg muemlekei.ez a csoda fogalmat kimeriti.
Az Enciklopédia Kiadónak (1114 Fadrusz u. 12., tel./fax: 385-2120, 466-9553)van egy 6-7 darabos, gyönyörű képeslapsorozata litográfiákból, festményekből, rajzokból: A reformkori Buda-Pest című könyvből: Buda látképe a hajóhíddal, A régi Vigadó és házsor a hajóhíd pesti hídfőjénél, A Nemzeti Múzeum, Városligeti részlet, Krisztinaváros, Az első pesti lóverseny a külső Üllői úton.
![](http://www.leningradartist.com/zub21b.jpg")
