Csak alul van az elején hosszában egy hosszú kb kb. 6-8 cm magas rés és előtte egy díszrács. A teteje és az egész körben teljesen zárt festett lemezburkolat.
"A 32A-es biztosítékról 8 kW elmegy, úgyhogy egy 1,5-2 kW-os olajradiátor vagy efféle lóghat még a hálózaton."
Ohmikusan számolva kb. 7.3 kW ra jön ki a teljesítmény 32 A 230 V-tal szorozva. Kár, hogy 1 fázison van, de nem baj. Viszont a 2 kW ot elvéve kb 5 kW marad. Tehát vagy 6 kW os, vagy 4,5 kW os kályhával lehet variálni. A 6 kW mellett még talán az 1.5 kW os hősugárzó elmegy, bár határeset.
A hőtárolós régi kályhákkal annyiban vigyázni kell, hogy áttelepítés, átszerelés közben ne bolygassuk meg az alsó dunit betétek alatti azbesztlapokat, mert az, ha sérül, porlik egy veszélyes, rákkeltő anyag!
Én a kályha alá 10 x 10 cm es textilbakelit lapokat tettem lábnak, -10 x 10 es metlachi lap is jó - mert a kályha lefelé is hőt sugároz, megégetheti a padlót.
A légcsatornát is ki kell időnként tisztítani és nem árt a munkához porálarcot felvenni.
A betétek max. felfűtési hőfokát nem tudom, de több 100 C fok is lehet szerintem.
Nem, mert a termosztátot 21 fokra állítottuk be, de ha lejjebb volt véve 15 fok távollétre, akkor is bekapcsolt, vagyis hidegebb lett volna 15 foknál téli hideg időben. 25 nm. nagyságú szobáról van szó termoton tégla épületben.
Van a kályhának egy belső termosztátja is (+ egy túlfűtés védelme. )
A betéteket ellenőrző termosztáttal lejjebb vehető a felfűtés hőfoka, ha enyhébbre vált az időjárás.
Úgy is megoldható az éjszakai ventilátor nélküli üzem, hogy a hőtárolós kályha a rendelkezésre álló áram, mondjuk 2/3 áról megy a maradék 1/3 ot egy csendes, saját termosztátos fűtőkészülék kapja meg éjszakai üzemre.
Pl. 6 kW os kályhánál 2 kW ot a zajtalan fűtésre átkapcsoltatni. Egy ügyes villanyszerelő ezt megtudja oldani.
Mivel nappal is van egy kisebb időszakban vezérelt áram, azt érdemes átkapcsolni a nappali időszakban a fűtőbetétek teljes felfűtésére.
Az egészet egy egyszerű időkapcsolóval is lehet éjjelre időzíteni, egyúttal erre az időre a ventilátor kört, vagyis a termosztát áramkörét megszakíttatni.
Persze, leadja, de kérdés, hogy mennyi idő alatt, napok alatt hűl ki, vagy napon belül, abból már lehetne becsülni fűtőteljesítményt ventillátor nélkül.
Viszont anno az Elekthermax extra csendes ventilátorokat épített be , majd később már valamivel hangosabbat. Első 2 villanykályhámat 1980 -ban vettem , csendes ventilátorokkal, majd a 3. már zajosabb volt ! 1982 .
Minden ventilátornak van egy minimális zaja, ami nem is annyira a villanymotoré, inkább a levegőt mozgató ventilátor lapátoké. Olyan ami síri csendben van, szerintem nincs.
"Tudnom kéne ugyanis, hogy éjjel kikapcsolt ventillátorral elegendő lesz-e a melege, mert ha zümmögés mellett kéne aludni, akkor mást vagy másfajta fűtést kell keressek."
A ventilátor motorral sorba van kötve egy feszültségejtő 20 wattos ellenállás, amit külső kapcsolóval, vagy ilyen funkcióval ellátott szobatermosztáttal lehet ki, be kapcsolni, tehát a ventilátor kétféle fordulaton járhat, így az alacsonyabb fordulaton csöndesebb is.
Ha a ventilátor, - ami nem axiális, hanem radiális ( mókuskerék ) lapátos - kisebb fordulaton is le tudja adni az éjszakai időben a kért hőmérsékletet, akkor azért lehet tőle aludni.
Van egy maximális felfűtöttségükk, ahhoz tartozik egy maximális hőleadás. Magától értetődően ki is tud hűlni, ahhoz tartozik nulla hőleadás, egyébként pedig a kettő között. Nyilván a maximális hőleadást lehet megadni, én is azt keresném.
Tudnom kéne ugyanis, hogy éjjel kikapcsolt ventillátorral elegendő lesz-e a melege, mert ha zümmögés mellett kéne aludni, akkor mást vagy másfajta fűtést kell keressek.
"Olyan adatlapot keresgélek, ahol megadják a fűtőteljesítményt ki- és bekapcsolt ventillátornál, de nem sikerült még szembetalálkoznom eggyel se."
Ezeknél a kályháknál az a lényeg, hogy csak adott időszakban biztosított olcsóbb B 1 es tarifájú árammal a 3, 4.5, vagy 6 kW-os fűtőbetétekkel felfűtött, eltárolt hőmennyiséget egy szobatermosztáttal vezérelt ventilátorral juttatnak ki a légtérbe, így tartva a kívánt szoba hőmérsékletet. Erre viszont, csak amíg a (hő) "készlet" tart addig képes, vagyis ha nem történik meg az után fűtése a betéteknek, akkor már a szobatermosztát hiába kér meleget a helyiség hűlni kezd. Ezért fontos a megfelelő teljesítmény méretezése, mert a B 1 es vezérelt áram csak összesen 8 órán át áll rendelkezésre!
Azt nem is fogsz találni ! Mert azt ilyen kályhánál nem lehet megadni. Meg lehet adni jó közelítéssel a felvehető hőmennyiséget, a betáplálási elektromos teljesítményt, de a leadottat nem.
Miért ?
Mert az egy időben elnyúló folyamat a leadott teljesítmény állandóan változik !
A Kőbányai Porcelán gyár készítette, de nem lett sikeres. A hazai gyártó a pápai Elekthermax, az ő konstrukcójuk sikeres volt. 3 féle méret.
Működik egyébként ventilátoros üzem nélkül is a pápai gyártmány.
A lényege nagyobb méret, erősebb felfűtés aztán adja a hőt, de nem az igazi.
Tehát az igazi üzem a ventilátorral.
A hőtárolós kályhák olyanok mint egy lukas víztartály. A víz mindig távozik belőle , de ha több kell akkor a csapot is megnyitjuk. A csap a ventilátor.
Na igen valamikor az Elműsök sok kiváltságot élveztek.
A hőtárolós kályhákról : az a tűzálló betét, amit sokan samottnak becéznek, nem is magnezit hanem ahhoz közeli magnéziumszilikát, fantázia neve a dunit. Sötétbarna anyag.
Tűzállóanyagok hatalma családja :
alumínium szilikátok - ilyenek a samottok, mert sokféle van,
bázikus tűzállóanyagok - ide tartozik a magnezit Mgo, krómmagnezitek, és a magnézium szilikát a dunit
Igazából ilyenről még nem hallottam, mert a hőtárolós kályha lényege az, hogy a zömében éjszakai időszakban a hőszigetelt térben, felfűtött magnezitbetétek hőjét a fűtendő térbe kifújja egy ventilátorral.
Volt olyan ismerősöm, akinek villanyfűtésű cserépkályhája volt, csak ő még a B 1 tarifánál is olcsóbban kapta az áramot éjjel, nappal, mert ELMŰ dolgozó volt.
Na akkor megtaláltam a megfelelő helyet a kérdésemnek. Olyan hőtárolós kályha létezik, ami nem ventillátoros, vagy ventillátor bekapcsolása nélkül is fűt?
