Be kell szabályozni a radiátorokat, ami több napos dolog. A hideg radiátort kinyitni teljesen, a legmelegebben zárni egy kicsit, mérni a hőmérsékletet mindenhol, újra zárni kicsit, újra mérni....
Hátha 26 c fokos vizet engedtek a radiátorra(és ráadásul nem folyamatosan és nem jól szigetelt a szoba) nem várható melegebb léghőmérséklet.A vezeték nélküli termosztát ha nincs egyszerűbb megoldás ,akkor megoldható.A vevő részt összekötöd a kazánnal és az adó részt meg oda viszed ahova akarod(gyerek szoba) és már mehet is a fűtés.
Sziasztok! Segítséget kérnél több kérdésben is. Kb egy hete költöztünk családi házba, ahol egy junkers euroline cirko látja el a fűtést. A ház ahova költöztünk 2 szintes de mikor megvettük akkor csak az also szint volt kész/lakva, a felső szintet mi fejeztettük be.
A munkák során sajnos nem jutott eszünkbe hogy a termosztat a lehető legrosszabb helyen van, szinte a konyhanal, igy a konyhai sütés főzés miatt lényegesen hamarabb lekapcsol mimt kellene, a másféléves lányunk szobája pedig egy jégverem ( ráadasul az az északi oldalon van ). Arra gondoltunk hogy áthelyeztetnénk a termosztatot az emeleti előtérbe de fogalmunk sincs ez mekkora munka mind anyagilag mint a "rombolás" része. Olvadtunk vezetéknélküli termosztatokrol is, ez esetleg megoldad lehetne? Ugy hogy egyszerűen kikapcsoljuk ( már ha lehet) a mostani termosztátot és helyette a vezetéknélkülit üzemeltetjük ? Mindenképpen szerelő kell ennek is a beszereléséhez vagy ez egy joval egyszerűbb dolog?
A másik kérdésem a radiátorokkal kapcsolatos. Szintén a lányom szobájában az egyik radiátor egyszerűen nem melegszik. Pontosabban mikor még probalták a rendszert mi egyszer egy probanal lattuk hogy működik, tűzforro volt. De azota ha a cirkot 26 fokon jarattuk probaképpen akkor az egyik sarka egy tenyérnyi felületen melegedett csak fel. Probaltuk legteleniteni , kevés levegő jött belőle. A többit is légtelenitettük. Azt tudni kell higy ez ha jol tudom az egyik végpont fent. De az biztos hogy a rafator működött mert volt már tűzforró.
Segítsetek kérlek mert a lányunk szobája éjszaka így elég használhatatlan. Köszönöm!
Ha egy családi házban a fűtés csövezést még gravitációsra tervezték ( igaz azóta már keringetős gázkazán van benne huszon x éve) , és egy tizen éve felszerelt lap radiátor úgy van szintezve, hogy a beáramló vége van magasabban, akkor elvileg saját maga kilégteleníti magát, ha nyitott tágulási tartály van a rendszerben?
A ( jó régen) gravitációsra tervezett és kellően vastag csövekkel szerelt rendszerben 1 db. régi spirálbordás csőradiátor helyére egy lapradiátort tettek. A lapradiátornak csak a felső része meleg, a kiáramló csövön nem érezni egyáltalán meleget. Akkor ez írható dugulás, de akár annak a számlájára is , hogy a melegvíz inkább megy a jó régi, vastag csőradiátorok felé, az újabb, vékonyabb felé meg elindul, de nem folyik át rajta? Állítólag a csere után ( tizen év) sem volt jó, azóta együtt élnek a problémával, meg a kicsit hűvösebb szobával.....
Sehonnan. :) Mint említettem, nem szabad fix ellenállású fűtőszálat használni, mert azzal rontod a hatásfokot, és alulillesztéssel (túl kicsi terhelő ellenállás) még a napelemet is fűtheted, ami nyáron nem olyan jó.
A lényeg: A napelem maximális leadott teljesítményhez tartozó munkapontja (vagyis az optimális terhelő ellenállás) a napelem típusa mellett (ami fix) függ a megvilágítástól és a hőmérséklettől. Ezért nem szabad fix ellenállású fűtőszálat alkalmazni. Használhatsz viszont változtatható ellenállású terhelést, ami praktikusan egy nagyteljesítményű FET vagy bipoláris tranzisztor, megfelelő hűtőbordával. Ezt vezérli egy mikrokontrolleren futó egyszerű program, ami folyamatosan méri a napelem feszültségét és a leadott áramerősséget, és a félvezető ellenállásának módosításával mindig beállítja a legnagyobb teljesítményhez tartozó optimális munkapontot.
Pontosan ugyanezt teszik a gyári inverterek is, a megvilágítás és a hőmérséklet függvényében folyamatosan változtatják a napelem terhelését.
Persze a visszatáplálós a legjobb megoldás, de nálunk valószínűleg már nem marad pénz egy normális teljesítményű (3+kWp) rendszerre, a kisebbek meg fajlagosan drágábbak. Ha meg mégis marad, akkor az lesz.
Akkor ezek szerint a következő várható:: hollander kilazít, kis/nagy fröcsögés a hollander legkülönbözőbb kerületi pontjain, védekezés ronggyal, hogy ne legyen mocsok mindenhol?
Az ilyen "végű"radiátort lehet külön légteleníteni? Lehet hozzá kapni valami becsavarható légtelenítő idomot, amivel ha meg kell ismételni valamikor a légtelenítést, akkor egyszerűbbé tehetjük a műveletet?
Néhány elvi gondom van a rendszerrel. 3 napelem 100V körüli feszültséget ad le alapból, ez önmagában nem is baj. Van egy elvi termelés számítás, viszont ennek egyrésze nem lesz felhasználva. Viszont a termelés napközben van, és mondjuk egy család este kifürdi a vizet reggelre hálózati árammal kell felmelegíteni valamennyire. Puffer is kell az is rontja a megtérülést.
Csak egykerdes, ha megengeded! Honnan veszel 90Voltos futopatront? Mert szerintem a harom panel uzemkozbeni nevleges feszultsege 31V korul van, igy csak 90V jon ki.
Nekem is van napkolim mar 10-ik eve, de miutan kiszamoltam, hogy milyen nagy rendszer kell az optimalis ellatashoz es megepitettem ,igy azota nem erdekel, hogy mikor terul meg. Hibamentesen mukodik . Azon kivul, hogy nezem a nyomast a rendszerben, massal nem kell torodnom. Termeszetesen, ha most ujitanam fel a hazat, akkor valoszinu, hogy mar csak napelemeket szerelnek, mert a visszataplalosrol is uzemelhet a HMV keszites.
Én nagyon óvatosan számoltam az áramtermelést. A valóságban 860kWh-val reálisabb számolni, akkor 67% jön ki, és a megtérülés is gyorsabb: 9 év körül. De ha azt is figyelembe veszem, hogy nincs konverziós veszteség sem (inverter), akkor 920kWh is reális.
Milyen hibalehetőség van a napkollektoros rendszerben? Szinte semmi sincs benne.
1 szivattyú, 1 hőfokkülönbség kapcsoló. Nem olyan sok meghibásodási lehetőség, főleg abból kiindulva, hogy a grundfos keringtetők több mint 20 évet is elmennek. Nálam az első már 24 éve üzemel kifogástalanul.
Szívesen. Nem gázhoz, hanem villanyboilerhez hasonlítom, mert nálunk nem lesz gáz. Gázboilerrel szemben valószínűleg soha nem térül meg.
Napi 75 liter HMV-vel számolok, 50 fokossal. Ha melegebb kell, az sem változtat az arányokon.
Bejövő vezetékes víz: 10 fok éves átlagban
Célhőmérséklet: 50 fok
Delta T: 40 fok
Ehhez kell 1,272kWh évente. Három darab 250wattos napelem évente 760kWh-t termel meg, ezt veszteség nélkül fel tudom használni vízmelegítésre. 760/1272=kb. 60%.
Több napelemet nem érdemes feltenni, ha csak melegvízhez kell. Napi 75 liter 50 fokos vízhez ui. napi 3.49kWh kell, a 750W napelem napi csúcstermelése júliusban átlag 3.4kWh - az egyes napi csúcsokat egy kisebb puffer kiegyenlíti. Ha többet teszel fel, egy része elvész nyáron.
760kWh ára B tarifával 17,898 Ft. A legolcsóbb 250 wattos polikristályos napelem 62 ezer, akciósan biztos megkapni kicsit olcsóbban is. A vezérlés (mpp tracking) hardvere és a fűtőelem filléres cucc, a saját programozási munkámat meg olcsón megszámolom magamnak. :) Így kijön a 10 év.
Ott ahol 6 ezerért mérik a szivattyút, ott lehet fél kiló tízezrest is kapni húszezresbe csomagolva kilóját száz forintért. Elárulnád hol van ez a bolt? :-)
Se másnak de magamnak meg pláne nem teszek, tervezek be vackot bóvlit, kamionról leesett berendezést, vagy olyan amit már Noé sem vitt magával mondván olyan energia temető, amit már nem érdemes magával vinni az új világba.
Vezetéket toldani nem az én műfajom inkább veszek egy másik érzékelőt, a szegeléstől (kontár munka) magas lesz a vérnyomásom és azt nem szeretem, így kicsit magasabb a kelleténél. Ja ezt is mérem:-)
Nekem a szivattyú Grundfos, Wilo, KSB, Salmson. A klónok és a kínai szarok nem érdekelnek.
Nekem csak ennyit termelt 4 év alatt, de olyat sem láttam még akinek jobb lett volna, ha méri. Én mindent mértem amit csak lehet egy ilyen rendszeren. Ráadásul minden mérő eszköz hitelesitett. Bemondás és érzés, meg a reklám nem érdekel, mérnök lévén csak a mérésben hiszek és kételkedek:-)
