Ami a vezérlést illeti: műszerész lévén, sajátmagamnak megcsinálnám 5 tranzisztorból, meg két reléből. (cca 3eFt)
Ez biztosítja mindkét szivattyú védelmét a "kiszáradástól", és a hordó vízszintszabályozását.
Nem fog menni skacok!
Pont a napokban kellett volna egy ilyen vezérléses rendszert összehoznom.A két szivattyút vezérlő cucc -csak a vezérlés- 40-45 ezerből jön össze.
Ha két szivattyút számolsz, meg a vezérlést, meg a hordót, meg a plusz villanyszámlát, akkor nem éri meg.
Etilalkohol! A szivattyút úgy válaszd, hogy nézd a karakterisztikáját, és a 6.5 atmoszférás pontjánál legyen max. 30 liter/perc hozama.
Ezzel eléred, hogy a szivattyú nem húzza túl a kutat, viszont amit a kút tud, azt adja.
Namost a megfelelő szivattyú erősség így fog kiadódni.Amelyik sziv. a 6.5 atm. pontnál tud 40litert,az nagy, ami meg csak 10-et, az kicsi.
Érdemes egy szakboltba elmenni, és végignézni egy ilyen görbesereget, annak alapján választani, mert ha valami nem korrekt a választásnál, akkor százezres nagyságrenű kárt okozhat.pl ha egy búvárszivattyú túlhúzza a kutat, és ezért a szárazonfutás miatt leég, akkor a kútbéléscső is el tud olvadni, és akkor akár még a kútfúrót is elő kell venni újra.Ez nem az olcsó katagória szokott lenni.
Esetleg gondold át a kétszivattyús megoldást.
Egy egyszerű orosz búvárral (45m-t tud) felnyomni talajszintre egy tárolóba (100l müa hordó), onnan egy "házi vízmű" címü (barkácsáruház 25eFt) szerkezettel a házig. Persze kell hozzá valami vezérlés is ami összehangolja a két szivattyú működését, de ha van valami villanyos érzéked azt meg tudod csinálni.
Lehet hogy ez olcsóbb mint egy 10at-s spéci szivattyú.
A kút (fúrók által mérve) kb. 30 liter/perc-et tud. A szivattyút 37 méterre kell leengedni. Fürdőszoba + konyha vízellátására, illetve időszakos öntözésre lesz használva.
Akkor ezek alapján minimum 10 atmoszférás szivattyúra lenne szükségem? Rmélem létezik ilyen paraméterű olcsó orosz csoda:)))
Kezdj el számolni:
eleve 33 méteren van víz, azaz a talajig 3 atmoszféra.
aztán még onnan a terepen felfelé 30méter, az újabb 3 atmoszféra.
Namost, ha van egy szivattyúd, ami max 7atmoszférát bar, akkor az a slag végén fog adni egy atmoszféra nyomást, és a hozama a karakterisztika szerint a 6 atmoszférás vonalnál adott hozamérték lesz.Ebből tudod meg, max mennyi vizet ad percenként (ha a kút is úgy akarja persze).
Szóval neked tényleg elég combos szivattyú kell.
Azután már azt nem is említettem a számolásban, hogy az üzemi vízszintet kéne tudni, mert abból kell igazán számolni.
5 méteres vízoszlopból indultok, az csökken le sziváskor.
Nem túl sok, persze, ha bő eret találtatok, akkor elég lehet.
Kérdés mennyi vízre van szükséged.
Végre kifúrták a kutat:))))
38 méter mélyre fúrtak, a vízszint 33 méteren van, a cső átmérője 160 mm-es. 3 napon át fúrták, 'dombos' terepen száraz technikával, a talaj agyag és lösz, métere 10500 Ft volt.
Mekkora teljesítményű szivattyúra lenne szükségem, ha kb. 100 méter távolságra és kb. 30 méteres emelkedőre kell felszállítani a vizet? A kútfúró valamilyen 'Dán' szivattyút ajánl, ami kb. 150e Ft 2 év garival. Egyelőre valami olcsóbbat szeretnék (ami később átvenné a tartalék szivattyú szerepét) míg össze nem jön a rávaló.
Üdv etilalkohol
ui.: Ha tud valaki megbízható (kb. 200 literes) hidrofor tartályt (márkanév) ajánlani azt is megköszönném!
Engem a fúrt kutakkal kapcsolatban érdekelne egy dolog, mégpedig az, hogy mekkora és milyen anyagú szűrőt szoktak belerakni. A méretnél az átmérő helyett inkább a hossza lenne érdekes! Előre is köszi.
Van, aki felállítja a zárt szelvényből készült állványát és drótkötélről engedi le a 3 fázisú villanymotort, mellyel a csövekből készült fúrószárat forgatja. (Öblítéses módszer).
Olvasgattam a kútfúrókról adott listákat, de számomra nem derül ki, hogyan fúrnak! Beáll a teherautóval, aztán hajrá?
Azért kérdem, mert az én kertembe nem tud bejönni a teherautó, mivel a telek minden pontján 2m-rel magasabban van, mint az út szintje. Létezik valami kézzel hordozható kútfúró felszerelés? Esetleg tud valaki címet adni?
Konzultáltam hozzárétőkkel (mások mondták róluk nem én :-) ), és valóban elsődlegesen mechanikai okok miatt tanácsolják az óránként kevesebb mint harminc indítást.
Brrrr....
A jelenséget bekapcsolási tranziensnek hívják. A tekercs bekapcsoláskor szakadásként viselkedik, a kondenzátor lesz rövidzár, majd utána megy át szépen szakadásba.
A bekapcsolás után a nagy áramfelvétel akkor keletkezik, amikor a forgórészt meg kell mozdítani az állóhelyzetből.
Hi All!
Tanácsot kérnék a hozzáértőktől. Adott a szomszédban egy gyűrűs kút, a vizfelszin kb. 4m mélyen van. Az öreglány locsol ezerrel. Egy kb 50éves istennyila ment tönkre nála (évente kétszer szivtunk apámmal, mikor beinditottuk, meg télire elraktuk). Most kéne helyette valami. Minket bizott meg a vásárlással. Egy 20-25m-es , meg egy 10m slag lenne rákötve. Collos asszem. Kérdés, hogy érdemes-e önfelszivót venni, arra az esténkénti locsolásra. Kinézett egy AL-KO Jetet a Praktiker katalógusából. Valami 28K. Merülőt nem akar, mert valaki mondta neki, hogy az hamar elromlik. Lol. Önfelszivónál ugye ultra kényelem van, viszont ha eldurran a slag, vagy valami, akkor szopás. Merülőt meg rángatni kell.
Én inkább valami normálisabb márkát vennék, a Pedrollo-ról jókat hallottam, meg láttam is működésben egy horgásztanyán, tényleg kircsi volt.
Ja, 30k-t adott rá, nemtom ebből mi jön ki.
Előre is kösz.
Kösz...
Az adatlap szerint a szivattyum 31m mélyről (nálam ennyi) 1400 l/h kapacitású, ezt csökkenti le a szórófej kb 500 l/h-ra. Ezért kérdeztem, hogy ez nem árt-e neki, ezek szerint akkor birnia kell.
grevin
Az indításkor fellépő áramlökés ezeknél a motoroknál (kalickás aszinkron motor) rövid időre nem 1,5; hanem inkább 5-10-szeres!Egy rövid ideig tartó hősokkot okoz a tekercsnek!Ezt nem szereti.A csapágynak elvileg semmilyen terhelést nem jelent, nem lépnek fel olyan irányú erők, melyek nem kívánatosak, mert csak forgatónyomaték keletkezik.
-
Viszont a kútnak semmiképpen nem tesz jót a motor indításakor fellépő "rántás", amit a víz hirtelen megindulása okoz.Ez határesetben még a kút homoklását is megindíthatja!!
Ezért is nem ajánlott orosz, membrános szivattyúval dolgozni 120-200mm átmérőjű fúrt kútban!!Az szinte biztosan beindítja a homokolást, csak idő kérdése az egész!
Szerintem is mechanikai igénybevételt jelent, mivel az áramlökések (ami egyébként akár a névleges néhány 10-szerese is lehet) elég rövid ideig lépnek fel. Bár: A mechanikai "sokk" pedig pl. a szigeteléseket is megsértheti, ami aztán villamos balhét okoz.
az ökölszabály az, hogy a névleges térfogatáram kb 5%-a minimum meg kell, hogy legyen ahhoz, hogy a súrlódási hőt a szivattyúzott folyadék elvezesse.
Ha nincs ilyen névleges tréfogatáram adatod akkor elvileg a maximális szállítókapacitás felét vehetjük névlegesnek és ennek az öt százaléka minimum meg kell, hogy legyen.
Ez már más kérdés, hogy ennyire csekély vízmennyiségnek nem sok értelmét látom.
Szintén alapelv, hogy a motor egészségmegőrzése miatt óránként maximum harminc bekapcsolásál ne legyen több, de értelmszerűen minél kevesebb indítással oldjuk meg annál jobb. Sajnos nem vagyok a motorok terén jártas, de azthiszem az ok az, hogy a motorok indításkor magas áramfelvétellel működnek egy rövid ideig és ezt célszerű elkerülni. Egy 10A névleges áramfelvételű motor a körülményektől függően állítólag simán felvehet indításkor 15A-t is. Nincs itt egy villamosmérnök?
Érdekelne, hogy a mélykuti merülöszivattyukat mennyire lehet folytani. Ha például locsolok és a szórófejet elzárom, amig áthelyezem, tulterheli a szivattyu motorját? Vagy ha sok a viz, amit szállit és egy csappal csökkentem az átfolyó vizmennyiséget, árt ez neki?
Mennyire kényesek ilyesmire, illetve a ki- bekapcsolásokra? Azt tudom, hogy az üresjáratot nem birják néhány másodpercnél tovább.
Üdv: grevin
Kaptam pár e-mailt különféle kérdésekkel, ezekre próbálok meg most válaszolni, meg amúgy is gondoltam rá (miután ígértem), hogy írok a merülőmotoros szivattyúkról is.
A merülőmotoros szivattyúkat két részre osztanám, az egyik csoport az ún szenyvíz/szenyzettvíz szivattyúk csoportja. Feladatuk miatt akár átemelőszivattyúknak is nevezhetjük ezt a csoportot. Ezek a szivattyúk elsősorban adott helyen lévő folyadék nagyobb mennyiségben való elszállítására valók (pl: vizesárkok, szennyvízaknák, zsompok, ciszternák stb). Ezek az egylépcsős szivattyúk ún nyitott járókerékkel és esetleg vágószerkezettel rendelkeznek a szennyeződések felaprítására. Léteznek ún egycsatornás nyitott járókerekű szivattyúk is, melyek nem rendelkeznek aprítóeszközzel, de ezek a szivattyúk is képesek megfelelni a feladatnak mert akkora be- és kiömlő nyílással rendelkeznek amely lehetővé teszi számukra a darabos szennyeződések egyben történő elszállítását. Egyszer már említettem, hogy a szivattyúkat nem célszerű elektromos teljesítmény szerint összemérni. Alapvetően ugyanis adott motorteljesítmény és fordulat átadásával eltérő kialakítású hidraulikával (de akár csupán eltérő járókerékkel vagy lapátkerékkel is) eltérő hidraulikus teljesítmény érhető el. Erre a legjobb példát a merülőmotoros szivattyúk adják, mivel egy átemelő szivattyú inkább nagyobb akár 8-15 m3/h mennyiségű vizet szállít de alacsony (jellemezően 0,5 - 1,5 bar) nyomás mellett, ami ugye nem elegendő öntözéshez, de átemeléshez megfelel. Ezzel ellentétben egy hasonló méretű motorral rendelekző többlépcsős merülőmotoros kútszivattyú simán tud nyomni munkapontban 3-4 bar-t, de csak 1-2 m3/h vízszállító kapacitással fog rendelkezni.
Azthiszem már csak a csőkút szivattyúkról nem írtam egy hangot sem és lényegében ez a merülőmotoros szivattyúk másik nagy csoportja.
A fúrt kutakba 7m-nél (a víztükör távolsága a felszíntől) nagyobb negatív szintkülönbség esetén már merülőmotoros szivattyút javasolnék.
Alapvető, hogy a szivattyút ne engedjük a kútfenékre. Minimum 10cm-el a fenék fölött legyen de a legjobb (és ha erre lehetőség van) ha minimum fél métert hagyunk meg. Persze a víztükör alá akármilyen mélyre sem tehetjük a gépet, de erről mindig a kezelési utasítás vagy a szivattyún levő jelzések tájékoztatnak. Általában 20 mérter vízoszlop még nem szokott gondot jelenteni.
Ismerjük meg a kutat. Nézzük meg hol van a nyugvó vízszint és hol az üzemi (ez a kitermelés közbeni vízszint ami alacsonyabban van mint a nyugvó). Tudjuk meg mi a kút teljes mélysége. Amikor megismertük az üzemi vízszintet akkor tudjuk, hogy üzem közben mekkora a távolság a kút feje és a víztükör között. Ez azért fontos, mert ez a távolság lesz az amit méterről átváltva bar-ra megkapjuk, hogy mekkora nyomás kell ahhoz, hogy vizet a kút fejéhez juttatssuk. A számításhoz a következő elv használatos: 10 m = cca. 1 bar. Ezután meg kell gondolnunk mekkora a távolság a kút és a felhasználási pont között és, hogy milyen átmérőjő vezetéket akarunk használni. Minél kisebb átmérőjű vezetéket használunk annál nagyobb annak az ellenállása adott térfogatáram mellett.
Léteznek ún alaktényező számok amelyek segítségével megmondható, hogy adott átmérő adott térfogatáram mellett mekkora veszteséget okoz, így pedig meghatározható, hogy adott vezeték a teljes hosszán az adott áramlási sebesség mellett mekkora lesz a teljes nyomásveszteség. Ehhez hozzá kell adni a vezeték végén igényelt nyomást valamint ezekhez hozzászámítjuk a kútfej és a víztükör szinkülönbségből eredő nyomásveszteséget is.
Ezekből a tételekből áll össze a szükséges nyomás meghatározása. A szükséges térfogatáramot pedig a felhasználás módja szabja meg.
Még egy fontos dolog: soha ne járasd a szivattyút az új kútban nagy vízszállításon mert tönkreteheted vele a kutat, ami meg tönkre vághatja a szivattyúdat, és akkor ott állsz majd egy hazavágott kúttal, egy rossz szivattyúval meg egy csomó kidobott pénzzel.
Az igazat megvallva többet ezen a módon (topic) nem hiszem, hgy el tudok mondani. Mivel kérdezték páran, e-mailben a weblapunk címe:
www.szivattyuk.hu
ezen vannak elérhetőségek és konkrét igény esetén tudunk szivattyút ajánlani (semmi kommersz cucc :o) ). Elméleti kérdésekkel (ha ez nem volt elég :o) ), a privát mailcímemre bátran írhat aki szeretne, erőmhöz és tudásomhoz mérten igyekszem majd segíteni, és persze be-be nézek majd a topikba is.
– Fúrási és kútépítési technológia. Pataki Nándor dr., VITUKI, Budapest, 1972.
– Hidrológiai geofizika és fúrt kutak. Gálfy János
– Kassai Ferenc, Tankönyvkiadó, Budapest, 1972.
– Kiskertek vízellátása. Szerk.: Gerencsér Árpád dr., Vízügyi Dokumentációs Szolgáltató Lv., 1986.
– Kútépítés. Léczfalvy Sándor dr., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971.
– Tananyag a vízkútfúró mesterek továbbképzéséhez. Vízügyi Továbbképző Központ, Budapest, 1977.
Innen való: http://www.ezermester2000.hu/98-4/vizellatas.htm
érdeklődni szeretnék, hogy fúratott, ásatott-e már valaki kutat pesten? Milyen az önkormányzatok hozzáállása a dologhoz vagy egyáltalán kinél kell engedélyeztetni? egyáltalán van-e bármi alapja erről filózni?
Van valakinek tapasztalata gázos víz szivattyúzással?
Adott egy kút, ami elvileg jó vízadó réteget ér el, igaz, hogy ez kb. 15-20 m mélyen van. A nyugvószintet asszem kb. 7-8 m.
Egy Pedrollo szivattyúval, a legkisebbel a kút alig ad vizet. A szomszédban, ugyanilyen mély kúttal és eggyel nagyobb szivattyúval klasszul jön a víz.
Amikor abbahagyom a szivatást, és leveszem a szivattyút, a csőben csakúgy pezseg a víz.
Arra gyanaxom, hogy a nagy gáztartalom miatt nem jó a szívás hatásfoka.
Lehet ez ellen tenni vmit? (Adottnak feltételezve, hogy a kút jó)
A szomszéd kútján van vmi szelep, csak nem tudom, mi célt szolgálhat.
Érdemes lehet pl. a szivattyút egy aknába beásni vagy 2 m-re?
Ma egy kicsit kevesebb időm van ezért rövidebb leszek.
Említettem az ún. "nagyvíz oldal" problémáját.
Ez a gyakorlatban akkor fordul elő, ha túlméretezzük a szivattyúnkat és ezért a nyomásveszteség nem "elég nagy". Ekkor a szivattyú a jelleggörbe vízszintes tengelyének közelében működve, egyrészt sok vizet szállít, másrészt az elektromotor hatásfokgörbéje is visszahajló ágba kerülhet. Ekkor a befektetett energia növekedése a hatásfok csökkenésével jár együtt és ez a motort veszélyezteti. A gyakorlatban ilyen hibára utalhat, ha a szivattyú motorjának áramfelvétele a névleges áramfelvételi érték fölött van üzemszerű működés közben. Ekkor a szivattyú nyomóoldalára szerelt valamilyen elzárószelepen egy kicsit zárunk (ezzel a szivattyút fojtjuk) addig amíg az áremfelvétel a névleges érték alá nem csökken, ezáltal a nyomóldalon veszteség (ellenállás) megnövekedik, így a függőleges tengelyen feljebb csúszunk, és mivel a vízszintes tengely (szállítókapacitás) és a függőleges tengely (nyomás vagy veszteségmagasság) között az összefüggést a jelleggörbe mutatja így a jellegörbén is emelkedni kezdünk, ezzel párhuzamosan a víszállítás csökkenni kezd. Így a szélső érték felől a szivattyú munkapontja a belső irányba csúszik vissza és elkerülhetővé válik a motor károsodása.
A feniek legegyszerűbben akkor képzelhetők el, ha elővesztek egy szivattyú jelleggörbét.
Amiket eddig leírtam - nos ezek miatt - mondtam, hogy diletáns megközelítés szivattyút motorteljesítmény és maximális (végponti) adatok alapján választani.
A fentieket persze túl komolyan sem szabad venni, de jó, ha képben vagytok a tekintetben, hogy mit célszerű figyelembe venni szivattyú vásárlásakor.
Ha lesz időm írok majd még a merülőmotoros szivattyúkról is. Remélem érthető volt amiket írtam.
Még annyit, hogy bizonyos dolgokat leegyszerűsítve írtam le az érthetőség kedvéért, ezért kéretik mérnökileg nem a fejemet venni.
