Közben rájöttem hogy az eredeti kérdéshez, miszerint van-e külömbség a gravitáció által keltett gyorsulás, és a 'rendes' gyorsulás közt, ennek semmi köze. Ha folyamatosan megy hátrafele a fényfolt, ahhogy te gondolod, akkor mind a kettőnél ugyan úgy hátrafele megy.
Ellenben a keresztirányú eltérülés sokkal inkább, kiváltképp ha pl. két 98%
reflexiójú alaktropolírozott Alu felületű tükörpár közé küldjük be.
Semmi sem alkalmas abszolut sebesség mérésére, ez se. Kórusban magyarázza neked mindenki, de valahogy nem érted a lényeget. Olyan jelenséget képzelsz el, ami nincs úgy.
Ha pedig elég nagy francok vagyunk akkor a "referencia csillagok" (ez lehet napunk is) ismert vonalainak eltolódását mérjük meg...és megkapjuk a tőlük érkező
fényhez képesti pillanatnyi sebességünket. (Természetesen ehhez ismerni kell a
Az előző választ folytatva: tehát a 0,065% az 1/4 fokos fáziseltérést okoz ami
miatt én ezt a módszert szeretem jobban..
A kilépett "kékült" 667 Hz-vel nagyobb frekijű hullám ha aléri a jármű elejét, akkor mi történik? Miután a jármű eleje is 72 km/h azaz 20 m/s sebességgel menekül a hullám elöl így számára a haladó hullám a forrás amitől távolodik, azaz
vöröseltolódást szenved. Természetesen ez éppen 667 Hz-s értékű.
( ha más eredmény jönne ki akkor az a kerekítés miatti hibából következik..)
Így a "tükröt" már ismét 10 GHz hullám éri el, majd visszaverődve újbol
667 Hz vöröseltolódás lép fel (amit az álló detektorral jól mérhetünk...)
így hátrafelé 10GHz-667Hz halad... majd ezzel szembe fut 20 m/s-al
a detektor akkor pont 667 Hz-el tolja el kék irányban a frekvenciát,
ezért ismét 10GHz a detektálható frekvencia... a járműhöz képest álló
Ha mozgó forrásból kilép f0 frekvencián egy jel, akkor az a jel már "terjed".. Innentől a forrás nincs rá hatással. Ez nem anyaghullám, így a frekvenciája a kék felé eltolódva f=f0*(c/(c-v))
Mungo kérdésére már elkezdtem neked válaszolni.. folytatom akkor világos lesz..
Tehát eddig:
Ha mozgó forrásból kilép f0 frekvencián egy jel, akkor az a jel már "terjed"..
Innentől a forrás nincs rá hatással. Ez nem anyaghullám, így a frekvenciája
a kék felé eltolódva f=f0*(c/(c-v)) ez a f0=10 GHz esetén 72 km/h sebesség
mellett 667 Hz -el nővekszik.. Ez a jel terjed tovább.. Ez éri el az álló és minden mozgó detektort...
Az álló elöl lévő detektorokon 667 Hz-vel nagyobb frekvenciát
mérhetünk.
Az oldalt állókon 0 Hz eltérést hiszen irányukban nincs mozgás
így a Doppler effektus sem érvényesül..
Viszont ha pl. 2 m széles a jármű akkor 2/3e8 sec alatt futja be a 2 m utat a fény ami alatt a jármű 20*2/3e8 métert halad előre felé... ami 0,13 mikron , így az ott
üzemeltetett szinkron forrással jól mérhetően interferál...
A 10 GHz hullámszáma 10e9/3e8= 100/3= 33 teljes hullám méterenként.. ebből következik, hogy pontosabb a mérés ha a 0,13 mikron eltérülést mértékét
fáziskomparátorral mérjük. (Persze ekkor nagyon stabil fáziszaj mentes
generátortípust célszerű alkalmazni.)
Amennyiben viszont olcsóbb kék lézert alkalmazunk 200 mikron alatti hullámhosszal akkor 0,13/200 =0,065 % már sokkal kényelmesebben
Álló az nem mozog.. vagy mégis? "Érkezésük: FÉn((L+nTc)/(c-v),(Lc+nTcv)/(c-v))" A hullámhegyek célbaérkezéséről van itten szó, azok ugyanis mozognak, sebességük c. Az "odafelé tartó fényjeleket" úgy pontosíthatjuk hogy a "radarból kilépű hullámhegyek"; a "visszafelé tartó fényjeleket" pedig úgy, hogy "a céltárgyról visszainduló hullámhegyek".
Az is lehet, hogy csak nem tudlak követni, miért így számolsz ! Csak kérdezz bátran!
Talán segítene, ha spekulációk helyett számításokkal próbálkoznál.
Mondjuk a traffipaxos példádban, tekintsük állónak a mérő autót és legyen v a mérendő autó relatív sebessége, L a távolságuk valamely önkényesen felvett kezdőidőpontban. A radar frekvenciája legyen f, a periódusidő T=c/f, keressük a visszaverődött f' frekvenciát. Modellezzük a fényt úgy, hogy T időnként induló hullámhegyeket követjük.
Mérőautó: A(t,0) Mért autó: B(t,L+vt) Odafelé tartó fényjelek: Fn(t,(t-nT)c) Indulásuk: FIn(nT,0) Érkezésük: FÉn((L+nTc)/(c-v),(Lc+nTcv)/(c-v)) Visszafelé tartó fényjelek: Gn(t,-tc+(2Lc+nTc2+nTcv)/(c-v)) Indulásuk: GIn((L+nTc)/(c-v),(Lc+nTcv)/(c-v)) Érkezésük: GÉn((2L+nTc+nTv)/(c-v),0)
Ekkor T' nem más mint két egymást követő hullámhegy-érkezés közötti idő, azaz T' = (2L+(n+1)Tc+(n+1)Tv)/(c-v) - (2L+nTc+nTv)/(c-v) = T(c+v)/(c-v) f' = f(c-v)/(c+v)
Nevetséges, hogy egyetlen fotonra hivatkozol. Úgy nem tudsz ilyen kisérletet elvégezni csak sok fotonnal.
Azt megmérheted, hogy mikor érkezik meg valahova egy foton,de honnan tudod mikor indult el? És hogy néznéd meg hogy merre?
Ebben a vonatkozásban értelmetlen egyetlen fotonról beszélni. Nem tudhatod merre indult. Arról már ne is beszéljünk, hogy a QM egy minden irányba terjedő hullámfüggvénnyel írja le a foton terjedését.
A hiba abban van, hogy nem egy db fotont, hanem fotonok folyamát szemléled..
Egy foton egy irányban halad. A következő a mozgás miatt már másik irányban is haladhat, sőt! Ha közben a céltárgy mozdult el akkor még az azonos irányban kilépett, de egymást időben követő fotonok is beérkezhetnek a céltárgyhoz más és máshová.. Ezt a folyamot láthatod "ferdének", de ez csak látszat...
Pontosan úgy mint az elektromos vagy mágneses erőtér... mező, amik szintén
egyedi fotonok tömegei által okozott átlaghatás...
Erre mondtam példának: egy vízmolekulának nincs szintje, de ha a pohárba
sokat teszel akkor még meniszkusza is lesz... nem csak szintje...
"Tehát nem hagytam ki ezt a számodra oly fontos feltételezést, mert nem is tételezem fel, hogy a térnek keletkeznie kellett . Dehogynem. Amikor az út = sebesség* idõ összefüggést használtad."
Hol látod te ebben, hogy a térnek keletkeznie kellett ???
Már megint szavakba kötsz bele, és nem a lényeget nézed. Ha nem vetted volna észre, arról beszélgetünk, hogy alkalmazható-e az ősrobanásra az út = sebesség*idő összefüggés. Te azt mondod, hogy igen, a modern kozmológiai elméletek pedig azt, hogy nem. Akármilyen költői képpel is fogalmazzuk meg ezt.
Nyugodj bele, hogy a képleteken kívül égvilágon minden metafora csak, amit ezzel a dologgal kapcsolatban bárkitől olvasol. Az ugyanis nem maga az elmélet , hanem csak a róla való beszélgetés. A kozmológiák matematikai modellek és nem filozófiai locsogások. Hogy ki hogyan interpretálja, az már a magánügye. Ha nem tetszik az a szó, hogy keletkezés, találj ki jobbat.
egy fogalom nem jöhetett létre semmiféle robbanással.
Kivéve azt a fogalmat, amelynek az a neve, hogy anyag?
"Tehát nem hagytam ki ezt a számodra oly fontos feltételezést, mert nem is tételezem fel, hogy a térnek keletkeznie kellett . Dehogynem. Amikor az út = sebesség* idõ összefüggést használtad."
Hol látod te ebben, hogy a térnek keletkeznie kellett ???
Maga a téridő is az ősrobbanáskor jött létre...
A téridő egyébként valóban fogalom. Eszemben sincs anyagnak tekinteni.
Remek. Akkor pedig nem keletkezhetett, s tér vagy akár a téridő keletkezése az ősrobbanással egy bárgyúság. Csak anyag tud keletkezni egy másik anyagfajtából, s a magam részéről tartom magam az anyagmegmaradáshoz. Ezekszerint az ősrobbanás anyagátalakulás, valami felrobbant. S nem pedig a semmi, egy matematikai pont, egy szingularitás robbant fel. Sőt nem is a kutyaugatás robbant fel. Valamint egy fogalom nem jöhetett létre semmiféle robbanással.
A téridõ keletkezése egyébként egy metafora...
Ez egyre jobb, attól tartok ezt többször fogom idézni.. A végén még egyetértünk, ha nem vigyázok..
