Miután mindenféle rendszámmal foglalkozó topic-kal találkoztam, de olyannal nem ami az 1990 előtt kiadott rendszámokkal, azok történetével foglalkozik, vettem a bátorságot, egy ilyent nyitni.
Arra kérem az ide írókat, az általuk feltett rendszámokkal kapcsolatban a lehető legtöbb információt, képet, évjáratot tegyék fel.
Gödöllőn asszem a G-116 dompert gyártották, amit a Rábátol vettek át, kifejleszteni meg lehet hogy még a Vöcsiben kezdték. Az biztos hogy képen láttam Rába néven is meg Gödöllőn is. Gépen lehet hogy még képet is találok, rendszam vagy látszik vagy nem.
A Dutrakat a Kispesti Vörös Csillag traktorgyar gyártotta, nem Gödöllő, ezt eltevesztetted.
Nagyon jó olvasni ezeket az írásokat, annak aki érdeklődik a technikatortenet iránt. Sajnos ezt a köztudatbol kiirtani nagyjábóllehetetlen, szerintem a mai napig minden történelem tankönyvben le van írva hogy a KGST szakosodasban Magyarország kapta meg a buszgyartast, a szemelyauto gyártást pedig megtiltották.
Ahogy írod konkrét tiltás nem volt mondjuk az autogyartasra, de azért ahányszor nekifutottak, az itthoni politika annyiszor állította le a próbálkozást. Horváth Ede többször is bele akart vágni az autó gyártásba, a japanokkal elég komoly tárgyalásokat folytatott, fejből írom de asszem a 60-as évek vége fele vagy a 70-es eleje, de aztán leallitottak. A traktorgyartast viszont megcsinálta a szovjetek rosszallása ellenére is, igaz hogy jóformán csak belső piacra készültek a Rába-Steigerek, viszont a Kiroveceknek ettől kezdve leáldozott itthon. Ráadás a traktor amerikai kooperáció volt.
A cukrásznak, cipésznek, kertésznek nem kellett tudnia a hazai haszongépjármű kereskedelem ügyeiről.
Még a közlekedés mérnökök kb. 90%-nak *** se kellett ezt tudni.
A gépjármű üzemi szakosok, leánykori nevükön forgalmi- kereskedelmi szakos közlekedési üzem-mmérnököknek és közlekedési mérnököknek viszont tanítottuk.
Azon kívül a már kevésbé ismert de akkori jelentős társasági (vállalati és szövetkezei) befolyással rendelkező pár ezer fős Gépjármű előadói csapatnak is tanítottuk, lévén ők voltak a beszerzők.
Akinek a hiány gazdaság azt jelentette, hogy (valóban) nem volt kapható 44 fajta farmer nadrág hanem csak 3 fajta, azt nem kell, hogy érdekelje a Csepel autó sorsa.
De aki ír róla, legyen az firkász vagy hozzászóló, az nézzen már utána mielőtt megszólalna.
-------------------------------------------
** = Közlekedés mérnök = gyűjtő fogalom.
Talán nincs is olyan ismeret mely minden részterületre igaz.
Visszatérve erre a dologra-a köznépnek honnan illett volna tudnia a valóságot?A közlekedési mérnök jelölteknek is honnan illett volna tudnia?Egyébként-meg mi köze hozzá-miért nincs Csepel,Dutra,stb..- meg miért van helyette Zil,Ifa,Skoda,Avia,Robur,stb...ez nem mérnöki téma..vagy tévedek..?
Tehát akkor önként,dalolva,szabad akaratunkból léptettük le ezen tipusokat,gyártmányokat ..?Semmi központositás,semmi KGST nyomás..és akkor miért hangoztatták az illetékesek-tudnánk mi,de a KGST nem engedi- ez akkor csak olyan tipikusan magyaros önmarcangolás volt-ahelyett,hogy a valóságot mondták volna..
Másik:közlekedési embernek szakmailag ilyen témáik voltak?Miért nincs Dutra gyártás?Miért nincs Csepel 344,stb..?
Harmadik kérdés:esetleg véletlenűl infó,hogy a Dac 665T nevű román csodák mikortól voltak rendszeresitve a Néphadsereg kötelékében?Pl platós verzióban a rendszám kb HV akármennyitől indult?
Korán megboldogult gépjárműtechnika tanárunk, a Ló (Cs.E)**a kamu feleletekre mondta mindíg a nebulónak aki már 5 perce mellébeszélt:
- No idáig volt az újságíró duma, most kezdj el felelni.
amíg közlekedésmérnök jelölteknek próbáltam a fejükbe tölteni ezt-azt két dolgon mértem le, hogy tanult vagy mellé beszél?
- az egyik az említett KGST szabályozás.
Ha azt mondta van ilyen, tudtam, hogy hazudik, mellébeszél, nem olvasta, nem tanulta meg az anyagot, hanem újságíró szintű izékkel akar szakmai órán takarózni.
- a másik : sorolja fel az 1968-as Közlekedés politikai koncepció 4 fő célját.
Nem baj ha egy civil az újságból tájékozódik, hisz honnan máshonnan szerezzen tudomást az élet dolgairól.
Azért szoktam leírni, hogy akiket érdekel azok tudják a valót és ne újságíró szintet közvetítsenek utódaik felé.
Dugovics Títuszról majd évszázadig tanultak magyarok százezrei, utcákat neveztek el róla, stb. mire kiderült, hogy Nándorfehérvár után kb. 300 évvel egy fószer a sztorit kitalálva próbált a császártól kisnemesi címet szerezni magának és családjának ezzel az ürüggyel.
Ezért legalább a szakma beliek, vagy a szakma iránt érdeklődök tudják, hogy a KGST-ben igen kevés határozat volt (de volt) amit bevezettek, betartottak, (elsősorban a nukleáris iparban, hadi iparba, fosszilis energia ügyben) speciel pont a gépjármű iparban alig volt ilyen, hiába írnak róla
** = bocsánat a LÓ kifejezésért de tényleg ez volt a beceneve..
a városi legendákkal ellentétben,............NEM VOLT ...........KGST szereposztás.
Valóban volt egy gépipari ajánlás, mely pont a belső ellentétek miatt nem került el még a határozat szintjére se.
Nem tiltotta meg senki, hogy Magyarország :
- személyautót,
- teherautót,
- rádiót,
- akármit gyártson.
A bolgár BALCANCAR gyár termelési volumenével szemen a kispesti VÖCSi gyár és a gödöllői DUTRA művek se kapacitásban se nem bírta a versenyt.
Majdnem dupla annyiért gyártottunk targoncát, rakodó gépet, akármit mint ők.
az ORION gyárthatott továbbra is rádiót és TV-t, amúgy gyártott is, de az árversenyt nem bírta.
Nem igaz az se, hogy Magyarországra az autóbusz gyártást szignálták ki.
Rajtunk kívül több mint évi ezer buszt gyártott :
- az NDK,
- Csehszlovákia,
- Lengyelország,
- Szovjetunió,
- Románia,
- csak évi pár száz db-t Bulgária.
Teherautót gyártott minden ex szocialista ország.
A Csepel 344-es/450-es 1970 körül kb. 2x vagy 2,2x erült többe mint egy IFA vagy egy ZIL.
S itt hiába jön pár felkészületlen, hogy ez transzferrábilis (csinált valuta) elszámolással ment, mert mehetett volna zabszemért is a tény az tény.
A CSEPEL 700-as sorozat millió kicsi változata örül, nagyobb szériát a közel keleti fél baráti országoknak adtunk el, jellemzően nem pénzért hanem bartelben, olajért, ottani termékekért.
Én úgy emlékszem, hogy a KGST szereposztásban a Csepel Autógyárnak a különleges járművek gyártását osztották ki. Azt viszont kétlem, hogy bármilyen különleges járműből többezres sorozatra lett volna igény a Béketáborban. Tehát valóban sufni-műhellyé degradálták a gyárat. Nagy sorozatban csak az Ikarus padlóvázakat gyártották.
Az összes 700-as Csepellel (kivéve a 705-ös és 710-es sorozatot), az volt a bajom, hogy készült 116 különböző fajta altípus, és minden altípusból készült kb. 4-18 db.
Mintha egy lelkes, önmagával soha meg nem elégedő, önkielégítésre létrehozott sufni műhely lett volna annak a gyárnak az utolsó 15-20 éve.
YG-81-03 (Típus?)
RB-07-80 (Audi 80)
JA-219 (Pobjeda vagy Warszawa?)
JB-11-41 (Zsiguli)
AG-68-04 (GAZ-13 Csajka)
YA-47-24 (Csepel D-744)
CN-48-64 (Moszkvics 408)
