Szerencsére akkor szarok voltak, vagy a szelepsapkák le voltak zárva. A kedves felhasználó meg úgy gondolja, hogy annak nyitva kell lenni. Persze ha lenne tapasztalata, akkor ebbe a hibába nem esne. :-)
Valószínűleg az automatákkal volt baj, mert most az utolsó hármat cseréltem kézire, 3 kör légtelenítés után kb olyan hatásfokú, mint tegnap 3 óra után.
Egyébként az egyiken azt vettem észre, hogy lezárt állapotban is szív vissza rajta levegőt. Most kicsit pihennek, szerintem...
Nem tudok egyértelmű választ adni, nincs elég adat. Azért megpróbálom:
Mivel A tarifán (kb. 35.50Ft/kWh) táplál vissza, de vezéreltről (kb. 23.40Ft/kWh) fogyaszt, elég 1420 kWh-t termelni képes plusz napelemet feltennie ahhoz, hogy pénzben (nem kWh-ban!) nullára jöjjön ki - feltéve, hogy az egyéb fogyasztói elhasználják a plusz 1420kWh-t. Ez bőven kijön 5 darab 250W-os napelemből, ami kb. 350k-ba fáj tartókkal együtt, ha a legolcsóbb napelemet veszi. Ha jó áron eladja a régi invertert, esetleg csak 100k-t kell ráfizetnie a nagyobbra, ez osszesen 450k.
De ez csak akkor igaz, ha a meglévő napelemek is ugyanolyan típusúak, mint a legolcsóbb újak. Sokkal többe kerül viszont, ha a meglévők drágább típusúak, mert csak azonos típust szabad rátenni a rendszerre. Eltérő típust csak akkor, ha az új inverter 2 darab MPP trackert tartalmaz, ez esetben megveheti a legolcsóbb napelemeket, de azokat a másik MPP trackerre kell kötni.
(Eltérő típusúakat vagy állapotúakat csak akkor szabad egyazon inverterre kötni, ha az inverterben két MPP tracker van, mert különben nem lehet a maximális teljesítményt kivenni a napelemekből. Szerencsés esetben minden megvilágítás-erősségnél hasonló lesz a két típus feszültség-áram karakterisztikája, s akkor nem lesz nagy a veszteség, de ezt lehetetlen előre megmondani. Ha nagyobb az eltérés, akkor két lokális teljesítmény-maximum lesz, és rosszabb esetben az inverter gyakran beragadhat a kisebbiknél.)
Ha a napkollektor mellett dönt, akkor tegyük fel, hogy a szükséges évi 2128kWh hőenergia 60%-át termeli meg a napkollektor - ezt persze nem tudhatom, nincs róla adat. De ezzel kell számolni, mert ekkor igaz az, hogy nyáron többlet nélkül a teljes melegvízigényt fedezi, más évszakokban csak részlegesen, ez a fennmaradó 40%. Vagyis 850kWh-t használ el vezéreltről, ez évi 20,000 Ft, ezt a napelem és a napkollektor kb. 150k-s árkülönbözetéből 7-8 évig tudja fizetni. (TFH nincs áramáremelkedés, és a különbözetet sem fekteti be sehol.)
Ha tehát a hiányzó adatokat jól becsültem meg, akkor jobban megéri neki a napelem, a plusz kiadás 7-8 év alatt megtérül, ami nem olyan rossz. Ha azonban az évi plusz 1420kWh-t nem tudja A tarifán elfogyasztani, akkor inkább a napkollektor, mert a plusz termelés csak problémákat okoz.
Nem értem. Elég lenne a tetőre egy napsütésregiszter, majd egy x összeget befizetne az áramszolgáltatónak, és cserébe sokkal olcsóbban kapná az áramot. A differenciát a napsütésregiszter mondaná meg. Nem ugyanott lenne a végösszegnél?
Azt tudom, hogy nem jó. Valszeg saját építésű keret lesz, és a hátsó falhoz hozzá lesz támasztva több helyen is. A csésze fölött, alatt is, meg függőlegesen is. 1 méter magasra nem kellene felnyúlni, de fél méter elég lehet, az is erősítetten. oldalfalra nem tudunk kötni, de szélesebben igen. Amire ügyelni kell az a két csavar távolsága, a befolyó és a kifolyó helye és szélessége.
Dupla gipszkarton plusz a csempe, vagy ytong tégla, de alul ahol a wc csésze felfekszik ott érdemes téglával vagy ytonggal felfalazni,így nem reped meg a csempe.
Igen engedik nálam a homlokzatit. . (6 kW hőteljesítményűnél nagyobb lakásfűtő és/vagy melegvízkészítő berendezések égésterméke csak akkor vezethető ki oldalfalon kívülre, ha a kivezetéstől mért 10 m távolságon belül nincs másik épület és a kitorkolási pont fölött, a tőle jobbra-balra mért 2-2 m-es sávban nincs nyílászáró.) A nemzetközileg is elfogadott szabályozást a GMBSZ is tartalmazza.
Vagy amit keresek az tulajdonképpen bidé beépítő keret néven létezik? Tartály ugyanis nem kell viszont nem padlóra helyezhető wc-re szeretnék cserélni.
