Üdv. mindenkinek! Új vagyok a fórumon,de régóta figyelője,olvasója vagyok. Hasonlóan Gyula 20-hoz a régi ezermester alapján szerkesztettem egy függőleges tengelyű szélmotort. Hogy az eredeti forgó nyomatékát növeljem a lapátok orrát megtoldottam sima ívrehajtott lemezekkel, hogy a nagy fordulaton történő összecsukódáskor ne legyen gond. Az elektronikával alapfokon vagyok ,- ebben kérek majd tőletek segítséget.
Bandazsszalag, lakk, csevetest, es a tekercs 50 evvel kesobb is tekercs lesz. Magnesekhez vannak specialis ragasztok. Erdemes a Loctite oldalat megturni. (Loctite331, Loctite3060)
Az epoxynak egyik problemaja, hogy nagyon rossz hovezeto. A generator a vesztesegeit ho formajaban adja le. Egy hazilag barkacsolt generatornak 10-12% is lehet a vesztesege, ami kilowattos nagysagrendben 100W korul is lehet. Az autogeneratorokra nem veletlenul szerelnek kulon ventillatort, mert a szabalyozo es a generator vesztesege a forro motorterben konnyen megfozhetne azt.
Az epoxy masik hatranya, hogy az egyszer kiontott alloresz javithatatlan, attekercselhetetlen. Ez egy sorozatban gyartott berendezesnel nem gond, mert igy kenytelen leszel ujat venni. Egy otthoni jatszos projectnel mar nem annyira jo moka.
Az epoxi egyetlen elonye, hogy jol lehet vele ganyolni. Gyorsan felteker az ember egy marek huzalt a tekercsekbe, korberendezi, nyakonboritja es mar kesz is a generator.
Itt is jó erős szél van. Nem durva,de szinte folyamatos. Méhtelepen találtam ezeket a vinyómatuzsálemeket! Na ezekkel a mágnesekkel már vigyázni kell! Látszik a sérülés..."mindössze" összeugrottak az asztalon,10 cm távolságot hagytam közöttük!!!!!
Hát nem a víz meg a hó ellen, pontosabban legkevésbé ezek ellen. Mindössze a mágnesek és a tekercsek stabil, biztonságos és időálló rögzítése a cél. Ha tudsz jobbat, mondj, de szerintem a műgyantával (epoxy) nem sok ragasztó veszi fel a versenyt.
Mindannyian a legjobb hatásfokot, legalacsonyabb költségű előállítást keressük. Kinek mi a fontosabb. Nem azt írtam, hogy legjobb megoldás. A kérdés az volt, lehetséges-e. Lehetséges.
Legjobb hatásfok? Példa sorosan kapcsolt akkuk töltése egyeniránított hálózati árammal, trafó nélkül. Persze ennek máshol kell megfizetni az árát. Az pedig mindeni számára nyilvánvalóan logikus, hogy az egyenirányítók feszültségejtése magasabb feszültségen okoz kisebb hatásfokromlást. 230V-on 2V, vagy 4V-on 2V ejtés.
Olcsón vásárolni, vagy olcsón fellelhető anyagokból érdemes építeni. Drágán lehet vásárolni napelemet, és még szívás sincs vele. Viszont akkor soha nem jutsz hozzá a kísérletezés során tapasztalt ismeretekhez. Nem érdemes átesni a ló másik oldalára sem, és sok idő és pénz rááldozásával újra feltalálni tizenkétezredjére egy dolgot.
Ezek tények. De a többség "hozott anyagból" dolgozik. Bontott autógenerátor, egyéb bontott alkatrészek. Ha már itt tartunk, én is gondolkodtam azon, ideírjam-e a Shottkyt, hiszen lapul a hátam mögött ~20 db ép vagy bontott számítógéptáp, ami tele van vele, de a MÉH telepen is hegyekben állnak a roncs számítógépek az autógenerátorok mellett. Ráadásul ha van az embernek ideje és 1 csavarhúzója, a dobozból kibontott panelre csak legyint az eladó: "-Vidd!"
Schottky uraim, Schottky! Tessék szépen mantrázni... Ha már mindenáron törpefeszültséggel akar játszani az ember, akkor tessék a veszteségeket minimalizálni. Az egyenirányító diódahídjának a vesztesége függ a felhasznált dióda fajtájától. Egy 50-100A-es Schottky és egy hagyományos dióda közt zongorázni lehet a különbséget, míg az árban minimális az eltérés.(Egy 50A-es graetz 600 Ft körül van, egy 40A-es dupla schottky 250 Ft.) Az a minimális drótozást megéri, hogy nem a környezetet fűti az ember. Ugyanígy túl lehet méretezni a graetz-t is. Egy nagyobb teljesítményű egyenirányítóhídnak, azonos áramok mellett kisebbek a veszteségei, mivel a diódán eső feszültség annak a belső ellenállásától függ és ez egy nagyobb áramű diódán kisebbek.
Egyet magyarázz meg nekem, ha már a Piggott féle agyalágyult tárcsagenerátor mellett teszed le a voksot! Minek kell műgyantával kiönteni? Annál sokkal egyszerűbb és olcsóbb eljárások is vannak a víz, mechanikai sérülések, rázkódás okozta problémák ellen.
Most néztem a met.hu-t, délutánra, éjszakára brutális ény.-i szelet jósolnak a Dunántúlon. De egész hét elején 8-10-es szél lesz. Akkuk üresek, viharvédelem rendben, oszlop rendesen kikötve...(???)
Teljesen igazad van, de. Én egy cseppet sem bánom, hogy akármennyire is szinte nulla a hatásfok, emellett megépítettem. Ami tapasztalatot szereztem vele, az nagyon fontos volt. Nagyon sok mindent lehet számolni, tervezni, sőt bizonyos rendszerekről (pl. autógenerátoros szélkerékről) alapból megmondani, hogy ez bizony nem fog úgy termelni. De gyakorlati tapasztalat híjján, csak fórumelméletből nem fog senki sem elsőre műgyanta lapátos, műgyantával kiöntött neodym mágneses tárcsagenerátort csinálni. Pl. elég, ha csak a műgyantázásnál a katalizátort nem pontosan adagoljuk, persze mindezt a hőmérséklet függvényében. Ha előbb köt meg, kuka, ha sohasem köt meg kuka. Mindezek mellett szélmérő hiányában az is kiderült, hogy nagyon kevés és gyenge nálunk a szél, ha százezreket ruháztam volna be komoly rendszerre, bizony sohasem térült volna meg. Sőt még egy nem túl bonyolult szélmérő állomás sem. Én úgy vagyok, mint az egyszeri ember, akinek evés közben jön meg az étvágya. Ha elsőre a drága gépet elrontom, vagy a vásárolt gép nem termel a kevés szélben, örökre elmegy a kedvem. De ha szinte nulla beruházással csinálok valamit és onnét haladok a jobb felé fokozatosan finomítva, közben dől a megszerzett tapasztalat, idővel eljutok oda, hogy megtudjam anyagilag és időben mit érdemes a dologba fektetni.
Látod, erre nem gondoltam! Ez valóban a legegyszerűbb és működő megoldás. 3-szoros egyenirányítási veszteség mellett!!! A várható néhány volt, de még az üzemi 14 V mellett is elég jelentős a Graetz kb. 2 voltos feszültségesése. Nagyobb áramokon akár a 4 voltot is elérheti.
Szia! Helyesen , pontosan magyaráztad de:"ami 314 m/s-os (1130 km/h) kerületi sebességet jelent a lapátvégeken. Ez csak 72 km/ó-val kevesebb a hangsebességnél..." akkor ezt a részt is pontosithatnád ---kb igy : 0m-en ,1017 hPa nyomáson , és a levegőben 15 C fokon (288 K ) esetén lesz 314 m/sec azaz 1130 km/h . a többi határesetben a hangsebesség 1080 és 1250 km/h közé esik. ezért használják a Mach számot, mert ez relativ mértékegység és igy mindig 1,0 a hangsebesség.....
Nem tudom mekkora a folyamat jósági foka. Gondolom az említett vegyületek katalizátorként működnek a folyamatban, nem a reakció szükséges alapanyagaként. Szóval nem biztos, h nagy mennyiség kell belőlük. Ugyanezt gondolom az UV fényről is, de nem tudom mit változtathat a dipólusos vízmolekula szerkezetén. Mivel a cikk is 3-4 sor, valószínű , h csak vmi felröppent információt dobtak fel egy oldalra.
Egy szó mint száz, nem akartam én reklámozni vmi világújdonságot, csak belinkeltem, hogy lássátok elég sok kezdeményezés van.
Nagyfokú naivság egy berendezést nem az üzemi paraméterei közt járatni és ugyanakkor elvárni tőle, hogy ugyanúgy teljesítsen mint egy célberendezés.
Vegyük példának az általad említett trabi generátort: Típus 8042.421/6 Generátor feszültség, V 14 Legnagyobb áram, A 42 Üresjárati fordulatszám, 1/min 1100 Legnagyobb fordulatszám, 1/min 10000
Ebből egyértelműen látszik, hogy mit fog kérni a megfelelő működéshez. Ha ehhez méretezi az ember az áttételezést, hogy a generátor maximuma egybeessen a rotor teljesítménygörbélyével, máris ugyanúgy fog teljesíteni ez a generátor is.
A te 1:5-ös áttételednél a rotornak 2000-en kellett volna pörögnie a legnagyobb leadott teljesítményhez, ami 314 m/s-os (1130 km/h) kerületi sebességet jelent a lapátvégeken. Ez csak 72 km/ó-val kevesebb a hangsebességnél...
A 1.5% nem a generátor hatásfoka, hanem az egész rendszeredé. Ez nem a generátor hibája, hanem a hibás tervezésé.
Szóval, érdemesebb először számolni és csak utána flexelni. Net hozzáférés és google mindenkinek elérhető. Érdemes infót bányászni.
Konklúzió: egyik sem igazán jó megoldás, igazából az autógenerátor egy "elavult" konstrukció ebből a szempontból. Nem is erre készült, hanem sokezres-tízezeres fordulatokra. Én is csodálkoztam, hogy Trabi generátort akartam használni, ami 42A-t tud (még mindig csak 500W-nál tartunk), gondoltam szélkerékről 5-szörös áttétellel fogja hozni, de 15-20A-nál nem tudott többet 60-70km-es szélben!!! Utólag elgondolkodva a fordulatszámokon: ha azt vesszük, hogy a Trabi főtengely fordulata is alapjárat 600-tól 5-6 ezerig megy, de a főtengely végén legalább 2-szer akkora a tárcsa, mint a generátoron, tehát legalább 2-szerező az áttétel. Vagyis a generátor üzem közben simán 10000 körül forog vagy többet. Ehhez képest a szélgép 500-600-at forog viharban, még 5-szöröző áttétellel is csak 3000-nél tartunk. Így már nincs is mien csodálkozni, sőt örülhetek a 15-20A-nak is. Ha számszerűsítjük az eredményeket, 60km/h szélsebességnél a 3m átmérőn 20kW (!!!!!) energia van a szélben, ehhez képest 300W-ot sikerült belőle hasznosítani. Ugye érződik a 1.5% hatásfok...
Én nemrég építettem egy ilyet. Nézzd meg, a 11405-ben tettem fel képeket. Még előbb (más néven) a 10712 is vannak képek. A két utolsó két képen talán látszik a működés lényege. A farokszárny rugó ellenében engedi kifordulni nagy szélben a függőleges tengely körül a kerék állványzatát, és a lapátok síkja akár teljesen szélirányba is kerülhet, és ekkor a forgása le is áll.
Nem!!! A 3 fázison időben (vektorosan) eltolva keletkezik a feszültség. Összegezve az eredmény 0. Emiatt lehet csillag vagy delta kapcsolásba is kötni. A delta tulajdonképpen végtelenített (körbekötött) soros kapcsolás. Ha összeadódna, zárlati áram folyna. Ellenben 3 fázisú trafóval tetszőleges értékre növelheted.
Szeriintetek meg lehet háromszorozni egy autógenerátor feszültségét? Azon gondolkozom,hogy megkeresem a csillagpontját,és szétosztom 3 tekercsre,majd sorba kötöm őket. Működhet ez?
helló mindenki.Segitség kéne ha lehetséges.Készül a szélgépem,és kéne egy jó és egyszerű megoldás a vihar ellen.3-méter átmérő,vizszintes tengej.kiforditani szeretném valahogy.előre is köszönöm.
Utanaolvastam egy kicsit a dolognak, es az index szokas szerint hozza a szakertelmet. Az eljaras lenyege, hogy a lezerrel toreno besugarzaskor a víz felbomlik H+ és OH- gyökre. Atmoszferikus nyomason ez az allapot tiz a minusz tizenotodiken masodperces nagysagrenden all fenn, utana visszakombinalodik vizze. A nyomas novelesevel ez az ido megno, es 1000 (nem 100) atmoszferan mar eleg hosszu ideig tart, hogy a H+ ionokbol H2 legyen, vagy mas gazok jelenleteben (CO2 vagy NO2) kemiai reakciok induljanak be. Az eredeti cikk a PNAS-ban jelent meg iden majus. 14.-en "High-pressure photodissociation of water as a tool for hydrogen synthesis and fundamental chemistry" cimen. 10$-ert letoltheto: http://www.pnas.org/content/106/28/11454 Amugy nem ma kezdtek jatszani a dologgal, mert mar 2002-ben is publikaltak kulonfele vegyuletek, nagy nyomason, argon lezerrel torteno kezeleserol. Ott 400 mW koruli Argon lezert hasznaltak 700 atm nyomason. Feltetelezem, most sem hasznaltak nagyobbat. Amugy az eljarast nem feltetlenul kell kulso forrasbol mukodo lezerrel meghajtani, elegendo lenne a napfenyt koncentralni es megfelelo hullamhosszon szurni. Hasonlo dolgon molyolnak az Ausztraloknal a hagyomanyos vizbontas meggyorsitasara.
