Szűrők utánpótlási lehetősége miatt is jobb a szabványos, poharas ház. Már aki nem ijed meg egy kis szerelgetéstől, vagy vannak patronos rendszerek is.
Egyik lehetőség a háromlépcsős előszűrés, de 12 hónap helyett mondjuk 6 hónapos cserével.
Négy ház esetén úgy szokták, hogy előszűrő (10-20 mikron), tömbösített szén, granulált szén, majd az utószűrő (1-5 mikron), ami a szénszemcséktől védi a membránt. A résméret csökkentése a nyomást is visszafogja, ezért nem érdemes mindenhová 1 mikronost tenni.
Háztartási célú membránházakból kétféle szabványos méret van, a vékonyabb és a kövérebb (méretekre már nem emlékszem), vagy vannak az egyedi gyártmányok.
Membránokat nem párhuzamosan, hanem sorba kell kötni (kettőt-hármat legfeljebb), tehát egyiknek a "szennyvíz" kimenetére a következő membrán bemenetét. Elsőre furcsának tűnhet, de ez a módja. Ez egyszerűen csak a membrán "virtuális" meghosszabbítása, tehát így egyenértékű lesz egy azonos átmérőjű, de hosszabb membránnal.
Míg párhuzamosan kétfelé oszlana a nyomás, ami már nem jó. Szivattyút nem vásároltam még, ezeket nem ismerem.
A membránnak 5.5 baron kellene 1.6l/perc. Valószínűleg ez a szivattyú kevés lenne neki. Más ötlet szivattyúra, hogy hol nézzek kürül?
Szabvány méretű Aquafilters szűrők kiszolgálják vagy növelt kapacitású kell, esetleg gyakrabban kell cserélni a betéteket? Egy ilyen értékű membránt kár lenne megölni alulméretezett előszűréssel. 3-4 lépcsős előszűrésre gondoltam egyébként is.
Nem feltétlenül szeretnék ekkora összeget befektetni, de elgondolkodtam.
Nehéz megjósolni, nekem például a 150 GPD 5 perc alatt 1,2-1,5 liter körül (tél-nyár) ad, ami nagyjából a névleges kapacitás 60 %-a, de vannak állítólag jobban termelő membránok is. Vagyis jobban megközelítheti a névlegest, de ez szárazanyagtartalom, nyomás, hőmérséklet, pH-érték, függvénye.
Ez egy idézet mástól, egy akvarista írta régebben:
A 75gpd-s membránnal 1,5 liter víz nálam 4,4 bar nyomáson kb. 10-15 perc alatt van meg. Nekem egy 200gpd-s cuccom van szivattyúval, az 6,2 bar nyomáson megy és a 1,5 liter percek alatt megvan.
Ki lehet iktatni, de meg kell nézni alaposan a konstrukciót. Lehet például processzorvezérelt is a szerkezet.
Lehet benne kétutas szelep is, amellett, hogy nyomáskapcsolók is vannak. Vagy lehet kétutas szelep nélkül is. Utóbbi esetben a túlnyomáskapcsolót és a mágnesszelepet nem lehet kiiktatni, hiszen az állítja meg a vizet, a tartálynyomást érzékelve.
A bemeneti nyomáskapcsoló csak a szivattyút védi. Ha nincs bejövő víznyomás, nem kap áramot, hogy ne tudjon tönkremenni. Erre nincs szükség, ha nincs szivattyú.
Tehát többféle eset elképzelhető, attól függően kell ügyködni.
"Ugyanis egy sima laboratórium nem tud/fog ilyen vizsgálatot csinálni!"
Nem tudom, mit értesz "sima" laboratórium alatt, de a hormonok mennyiségének meghatározása ma már absz. rutin eljárás, itthon is sok cég végez ilyesmit, és sok olyan eljárás van, ami néhány ezer molekulányit (!) már biztosan kimutat.
-----
És ugye a lényeg: itt nem én állítok, hanem te/a forgalmazó. Nem nekem kell bebizonyítani, hogy ő kamuzik (ezt nem is tehetem, hisz azt se mondta meg, hogy milyen hormon...), hanem neki illenék alátámasztania az állítását.
Szép napot mindenkinek! Mostanában szereztem egy szivattyús víztisztítót, de a rendszerünkhöz ez nem kéne. Kérdezem ki tudom iktatni a szivattyút, nyomásszabályzót stb? A sima tisztítóhoz több videó van a bekötésről. Az szerint fog működni, vagy ezt csak motorral tudom használni?
Egyelőre úgy gondolom, nem kell tartanom az akváriumhoz való ro szűrő által szűrt víztől, ha nem napi rendszerességgel, csak kv, tea, sörfőzés esetén használnám.
Még egyszer leírom (vajon miért gondolod, hogy mégegyszer leírod ahelyett, hogy az állításaimat vitatnád? Ezt súlykolásnak hívja a "hazugság-tudomány".).
Az, hogy mi van a vízben, az nem HIT kérdése. Az nem olyan, mint az angyalok, hanem olyan, mint hőmérséklet: nem hinni kell benne, hanem meg kell mérni.
Sokan a tényekhez is hittel közelednek, ez nem baj, szívük joga, de akkor fogadják el, hogy minden csalónak ők lesznek a célpontjai.
Ha a víz szennyezettségéről akarunk beszélni, akkor nem hitre, és nem (amúgy irreleváns) dívány cikkekre van szükség, mint ahogy az ad hominem érvelés népszerű öreg profokra hivatkozva is tökéletes zsákutca.
Én azért nem vitázom mert nha kiszürjük tökmindegy. :-) Másrészt megadta az élet hogy volt lehetőségem Czeizel doktor munkásságát figyelemmel kisérni és tudom hogy borzasztóan óvatos volt az ilyen kijelentésekkel de ezt még a TV-ben ország világ elött is vállalta.
Még egyszer leírom. Ha akarod elhiszed, ha akarod nem.
Ilyen elven nincs baj a génkezeléssel sem. És azzal sem, ha antibiotikumozott húst eszel.
Azzal egészen biztosan egyet fogsz érteni, hogy a különböző hormonokat amiket gyógyszerekben használnak, pl fogamzásgátló, nem az emberből vagy a disznóból vonják ki! És ha megválaszolod azt, hogy miért el is jutottunk a probléma gyökeréhez.
Persze lehet - még egyszer mondom - vitatkozni. Lásd pl Monsanto. Semmi gond a génkezeléssel.
Aki akarja egye meg vagy igya meg. Ezzel nekem csak az a problémám, pont az nem eszi vagy issza, aki gyártja/gyártatja.......
Alighanem sokakat eltántorítana a beszerzéstől, ha az eladónak igazolnia kéne (azaz nem hazudhatna), hogy az ivóvíz "gyógyszert" és "hormont" tartalmaz.
-A klór kb. az összes szerves vegyületet oxidálja, így a szteránvázat is.
-"van némi különbség ha jól tudom az állati és az emberi hormonok között"
tudtommal a disznó és az ember nemi hormonjai között pl. nincs. És megeszünk akár fél kiló magas hormontartalmú sült vért gond nélkül. Vagy akár nyers marhahúst.
A "gyógyszerek" szintén nem forrás. Egy adott hatóanyag, vagy egy hatóanyag család igen, hisz az cáfolható lenne. Ez így egy ellenőrizhetetlen igazságtartalmú kijelentés, azaz "bullshit".
(Amúgy a józan paraszti ész itt is segítene: valóban, a bevett gyógyszer egy részét kipisiljük, és az visszajut végül akár az ivóvízbe is. Hányszorosra hígulva? milliárd? Mondjuk. Csakhogy azt a gyógyszert nem véletlenül szedte az illető abban a dózisban, amiben szedte. És nem pl. milliárdszor kisebben. Merthogy úgy nem lenne semmi hatása.)
Nem akartam én vitát kirobbantani, mivel ez a topik nem erről szól!
Úgy is kezdtem urban legend, ha akarod elhiszed, ha akarod nem.
De azért ne gondoljuk, hogy a klór csodaszer! Az élő organizmusokra valóban káros (pl: baktériumok). Az ösztrogén viszont tudtommal nem ilyen. Ráadásul van némi különbség ha jól tudom az állati és az emberi hormonok között! Míg az egyik hatással van ránk a másik nem feltétlenül.
Az, hogy van-e hormon a vízben az egyszerűen "ténykérdés". Meg kell mérni. Meg is mérik. Nem véletlen, hogy általában "hormont" emlegetnek, és nem konkrét anyagot: az utóbbit könnyű lenne cáfolni, az előbbit lehetetlen.
Két dolgot vegyetek figyelembe:
a) a legtisztább patakvizek tartalmaznak egy csomó hormont, hisz külső megtermékenyítésű állatok élnek bennük: halak, békák. Ezeket mindenki mégis nagyon egészségesnek tartja. Az ember ősidők óta hormonos vizet iszik.
b) a húsok is tartalmaznak hormont, a vízhez képest rengeteget, mégis félelem nélkül megesszük. Még a kakasherét is. Vagy a tojást, tejet.
Szóval ha valaki a "hormon-kamuval" riogat kérdezzetek rá, hogy melyik hormon? Ne hagyjátok, hogy a hogy visszaéljenek a félelmeitekkel!
(Amúgy már sokszor leírtam: a víz vagy klóros, vagy "hormonos". A kettő együtt nem megy. A klór eloxidálja ("elégeti") a hormonokat (és kb. minden szerves vegyületet).)
Szerintem a hormon vízbe kerülése a körülményektől függ. Például ha folyóba engedik a szennyvizet, aztán ivóvíz alapjaként használják. Szeméttel csak akkor kerülhet a vízbe, ha beszivárog a talajba és onnan beszennyezi az ivóvízbázist. Esetleg szennyvíz újrahasznosítás, nem tudom ilyet végeznek-e itthon. Csak gondolom, hogy így van, nem vagyok szakember. Mindenesetre lehetnek még itthon olyan helyek, ahol az ivóvíz jó minőségű és kár agyonszűrni (a klórt nyilván kell). Legjobb lenne bevizsgáltatni minden vizet és ahhoz választani szűréstechnológiát. Állítólag a bevizsgáltatásnak nem sok értelme van, mert a helyi viszonyokhoz mérik. Ha esetleg valaki tudja hol végeznek független vizsgálatot megfizethető áron, érdekelne.
Az RO membránok gondolom azért nem 100%-osak mert a gyártástechnológiában is lehet hiba (nem minden rés ugyanakkora), a használat során is romolhat az állapota (ha az előszűrők átengednek klórt vagy olyan szennyeződéseket, amik mechanikailag felsértik, a membráncsere oka általában a késői szűrőcsere). A vízzel azonos molekulaméretű anyagok egyébként is átmennek a membránon. A desztillálás sem szűr ki mindent, de lehet frakcionálva csinálni (első 1-2 decilitert kiönteni, ami a víznél alacsonyabb forráspontú anyagokat jelenti), illetve jobb meghagyni a víz 50-60%-át, mert a deutérium visszamarad. (Házi desztillálásról az interneten lehet találni leírásokat.) Lehet kétszer desztillálni is. Az RO víz desztillálásával szerintem már biztosra lehet menni. Ha túlélésről van szó, a vizeletet és nem mérgező növények nedvét is lehet desztillálni a szabadban néhány egyszerű eszköz segítségével.
A "visszasózás" is érdekes téma. De azt hiszem ez sokkal inkább csak üzleti érdek.
+1 Ez igy van ! Szar minőségü sókat adnak el libamáj áron "ásványi anyagként".
Ásványi anyagot jellemzően a táplálékból vesszük magunkhoz. egy kocka sajtban annyi kalcium van mint 50 Liter vizben. Vizzel az életben nem pótolsz ásványi anyagot csak vesekövet max. Ez az ásványviz eladók bullshit dogmája.
Én személy szerint sokkal inkább tartok a vízben lévő hormonoktól.
Bár erre azt szokták mondani urban legend, úgyhogy ebbe nem mennék bele. De azért érdekes, hogy az utobbi néhány évtizedben drasztikusan visszaesett a férfiak nemzőképessége és ez pont egybeesik a hormonokat tartalmazó fogamzásgátló tabletták terjedésével.
Persze nyilván nem csak ivóvízzel visszük be a szervezetbe a hormonokat sem, csakúgy mint a különböző káros anyagokat.
A "visszasózás" is érdekes téma. De azt hiszem ez sokkal inkább csak üzleti érdek.
Viszont az érdekes, hogy miért nem közel 100%-os a membránok hatásfoka? Olyan 98% körül adják meg.
Mert ha van egy tök mérgező vized, ami gyilkos az emberi szervezetre, elvileg abból is iható vizet lehet csinálni ezzel a technológiával. De ahhoz nem elég a 98%. És ahogy nézegettem azért lehet ezt jobban is szűrni.
Az megint más kérdés, miért így forgalmazzák, hogy csapvízre valók ezek, mert nyilván bolondbiztosnak kell lennie. azaz ha pl nem veszi észre a felhasználó, hogy már szakadt a RO membrán, akkor sem lesz problémája, de ha egy mérgező vizet akarna szűrni, akkor abba belehalna...
Szia! Ugyanebben a cipőben járok (kérlek olvasd vissza a téma végét). Európában talán az Aquafilter az egyetlen komoly cég. Más kérdés, hogy nekem ez sem felel meg, ha visszaolvasol láthatod miért... Mindenesetre ha felmész az aquafilter.com-ra láthatod milyen minősítésekkel rendelkeznek, ami sokat nyom a latba. A Krimmler-t sokan ajánlják itt a fórumon, beszéltem velük pár napja és nagyon segítőkészek voltak. Ha nekem most vennem kellene (és nem akarnám Amerikából behozni) ebben gondolkodnék.
Az általad említett Aquafilter készüléket ajánlották már többen is. Magamnak tartály nélkülit képzeltem el 4 utas csapteleppel, 2*150-200 GPD-s membránnal és valószínűleg szivattyú is kell, mert alacsony a nyomás. (Ha nincs igényed ezekre, akkor bőven megfelelhez az is amit linkeltél, ha van tud segíteni a Krimmler. Ha nem elég a 100GPD-s membrán, német webshopban találtam jó áron 150 GPD-set - ennek akkor van jelentősége ha nincs tartály, mert nagyon lassan fog csordogálni a víz.) Az RO vizet használhatod főzésre, optika tísztításra, stb. Ivásra a WHO nem ajánlja. Ha igényed van rá vagy megnyugtat, akkor utólagos kezeléssel vissza lehet bele tenni ásványi anyagokat. Megoszlanak a vélemények, hogy jó-e a tiszta víz vagy kell bele minimális ásványi anyag. (A magam részéről az utólag belerakott szervetlen anyagok a szervezetben való hasznosulásával kapcsolatban erős kétségeim vannak, de nem szeretnék tanácsot adni.) A teljesen tiszta víz pH értéke 7.0, ahogy érintkezik a levegővel savasodik. Valószínűleg 6.5-6.8 körül lesz. (Egyébként nem lehet hagyományos módszerekkel mérni, mert nincs benne semmi ami vezetné az áramot, ezért egy hagyományos műszer sokkal alacsonyabb értéket mutat. Szerintem főleg emiatt rengeteg tévhit kering az interneten, hogy az RO és a desztillálás teljesen savas vizet állít elő.) Mégis azt mondják legjobb az enyhén lúgos víz (7.5-8 pH), ebben egyetértek. Lehet lúgosítani patronnal vagy elekrolízissel. A patronnál fennáll a veszélye a visszaszennyezésnek. Pont emiatt nem tudtam eldönteni, hogy akarok-e RO-t vagy sem (erősen gyanús, hogy a szűrőkben alapanyag legalább egy része kínai). Az elektrolízisben nem bízom és ahhoz is bele kell tenni valamit, ami vezeti az áramot.
Egy másik lehetőség az UF membrános szűrés. A membrán lyukátmérője 0.02 mikrométer. Ez elvileg eltávolíthatja a baktériumok és vírusok egy részét és még sok mindent, de közel sem olyan mértékbnen mint egy RO membrán. Bent hagyja az ásványi anyagokat. Az RO előnyét abban látom, hogy a membrán előtti filterek, ha szennyezik is a vizet, elvileg a membrán azt is kiszűri. A visszasszennyezés veszélye jóformán csak a membrán után áll fenn. Az UF-nél nem teljesen ez a helyzet. Az UF előnye a valós idejű átfolyás (nem kell tartály) és nincs szennyvíz. Az RO-nál közel valós idejű átfolyáshoz nagy kapacitású membrán(ok) kell(enek), a tiszta víz és szennyvíz aránya 1:5 (ha nem tévedek, ez függ a nyomástól, a membrántól és más alkatrészektől is).
Szerintem, nézz meg egy térképet, hogy a lakhelyeden nem arzénos-e a víz. Ha csak a klórt kell kiszűrni arra lehet mégegyszerűbb szűrő is elég lenne, de az UF mindenképpen jó. Gondolom vannak mégegyszerűbb szűrők is, én a fentiekben gondolkodom.
Laikus vagyok a témában, így szeretnék párat kérdezni.
1) Viszonylag jó minőségű a víz nálunk (számokat nem tudok mondani, de ízre jó), mennyire van szüksége RO-s készülékre? Sima aktívszenes készüléket mennyire ajánlott venni? Az alábbira gondoltam: http://vizszuro-berendezes.arukereso.hu/purepro/s300-p236247813/
Vajon ezek a nagy átfolyású membránok ugyan olyan hatásfokkal szűrik ki a vízből a különféle dolgokat?
Illetve a side stream membránokkal összehasonlítva, mivel teljesen más technológia, hogy alakul a hatásfok? Azért érdekes, mert itt kifejezetten nagy nyomás kell, ráadásul 1:1 arány van a tisztaviz:szennyvíz arány között.
Van esetleg valakinek tapasztalata vagy valami független teszt?
Az amerikai és a kínai választék mellett, megörültem, hogy végre találtam egy európai céget. A Bluefilters német, de sajnos csak "engineered in Germany", nem tudom hol gyártják. Nem találtam különbnek a termékeit mint az Aquafilter, de az Aquafilternél egyélrtelműen megnyerő volt az itthoni megbízható forgalmazás illetve a gyártói tanúsítványok. Kigondoltam mit hogyan szeretnék az Aquafilters gyártó termékeiből, a kínai dolog kiverte a biztosítékot. Nézzük csak azt a BC lúgosító patront amit linkeltél, arról tudjuk, hogy kínai. A turmalin golyókra rákeresve kínán kívül szerintem máshol nem is lehet kapni pont ilyen golyókat, ránézésre ebben is ugyanaz van:
Ha kint laknék, fájó szívvel meg is venném $1100-ért, de behozni... UK-ban megtaláltam közel fél milláért. És utána a filterekkel ugyanez lesz. Van még néhány komoly cég az USA-ban, de mindenhol hasonlóak az árak kereskedelmi minőségű készüléknél. Aquafilter szintű készüléket szerintem nincs értelme kintről behozni a macera és a járulékos költségek miatt.
Egyelőre elment a kedvem az egész szűréstől. Nem szeretném magam mérgezni filterből kioldódó mérgekeggel, alacsony koncentrációban is megteszi a hatását évek alatt. Ebben a kérdésben nem bízom a tanúsítványokban sem. Néhány hete kezdtem el a víztisztítás gondolatával foglalkozni, már akkor is ugyanerre jutottam, teljesen kontrollálhatatlan, hogy mit tesznek filterekbe. Az RO-val egyetlen opcióként azt látom, hogy semmiféle utólagos szűrőn nem engedtem át a vizet, mert a membrán elvileg azt is kiszűri, ami az előtte levő filterekből belekerül. Vagy pedig a sokkal macerásabb és teljesen biztonságos desztillálásnál maradok. Így viszont, sajnos még mindig nem tudom mivel fogok lúgosítani.
USA cég, de állítólag megvették a kínaiak ezt is, mint a PurePro vagy más cégeket. Ez azért fontos nekik, mert a "kínai" jelző nem egy bizalomgerjesztő, főleg a vizes szakmában viszont fontos a bizalom.
Általában az árakból is lehet következtetni, ténylegesen USA gyártmányú eszközök jóval drágábbak.
Hogy Európában mit gyártanak, vagy mit szerelnek össze, azt nehéz követni, de aki ismeri az alkatrészek kinézetét, láthatja a feltűnő hasonlóságot a taiwani származású tömegcikkekkel.
Mindamellett például az Aquafilter poharas szűrőház szerintem elég masszív felépítésű (legalábbis, amit régen vettem), nem látom rajta az anyaggal való spórolást, vékonyítást, amiről olvastam már panaszokat, vagy látszik is némelyiken a karcsúság.
Túl vékony anyag megrepedhet (fejrész is), főleg ahol állandó hálózati nyomás alatt van. Nálam nem, mert a betápszelep után nincs nyomás.
