Nem mondom, ez sem semmi! Az egész Bauhaus és környékét összemosni a háboru utáni nyomorépitkezésekkel. Még hogy válság? Mikor hipp-hopp felépűlt és ma is áll és remekül funkcionális az egész Újlipótváros, valamint a belváros egy része, nem beszélve a rózsadombi és pasaréti villákról. Makovecék megnyalhatnák mind a tiz ujjukat ha valami csak megközelítőtis alkottak volna. Mert ugye jól feltételezem, hogy nálad ő egy nagy építész???
Örülök,hogy a reggeli kvizkérdésem elnyerte tettszéseteket!
Igy most is tennék fel egy új kvizkérdést.
Továbbra is a budapesti Duna hidak egyikéről.
Melyik évben adták át a mai Petőfi hidat?(Akkor Horthy Miklós hidnak nevezték el!)
Dehogynem, hiszen Graz európa kultúrális fôvárosa volt egy évig. A világörökségnek (mittoménmilyen ENSZbüro) semmi baja vele. Sôt, erôs a gyanúm, hogy a grazi Kunsthaus világörökségi példa lesz a kortárs és a megôrzendô régi optimális találkozására.
Kutyus!
Te láttad a Fény és forma kiállítást/kötetet a magyarországi modern építészetről? Az alant idézett Seidner fotóit a város legcsodálatosabb, legmívesebben kivitelezett modern házairól? És tényleg így gondolod?! Barátom, irtó érdekes lehet a te szemeddel látni a világot.
a torony jo?Nos ezzel nem vitazok.levagnam a kisujjamat, ha azzal visszakaphatnank a gotikus Budavarat a tornyaival.
de nem mindegy, milyen egy torony.a szurrealis szar, akkor kell a fenenek.szerintem az a varostorony is undorito.a 20-as evektol a 70-es evekig elte az epiteszet legmelyebb valsagat.Nem csak itt, barhol a vilagon.hogy ebben az idoben nem epult meg a Madach setany, az tobb, mint szerencse.A bodesorra meg hamarosan koccinthatunk, hogy eltunik.csak gyozd kivarni!
Nem a konzervatív látásmódodon gúnyolódom, hanem azon, hogy nem akarod, hogy a belvárosban bármi is épüljön:)
Pedig Budapestnek nincs városközpontja. A 40' évek beli terv épp azt a célt szolgállta, hogy a városnak végre legyen egy origója. A városháza tervéhez hozzátartozott a várostorony, a madách sétánnyal együtt alkotott harmonikus egység (a madách sétány kapcsán épült pl. a dob utcai postaigazgatóság nagyszerű palotája is, ugyanis a sétány a városligetig húzódott volna). Ehhez képest ma a városközpont egy ízléses gödörbôl, egy ízléstelen vörös bódésorból és a befejezettlenség hangulatátt joggal árasztó Madách kapuból áll. Tiszta Drezda:(((
Amúgy hiába no, nem tudok leszakadni a tornyokról. A torony JÓ:)))
Sávoly Pál (Bp., 1893. jan. 30. – Bp., 1968. dec. 20.): mérnök, statikus, Kossuth-díjas (1954), Állami díjas (1965). Oklevelét a bp.-i József Műegy-en szerezte. 1920-ban egy holland tervezőirodánál kezdett dolgozni, ahol rövidesen önálló tervező lett. A vezetésével épült hidak közül említendők a Naft-folyó kábelhídja, az India részére tervezett híd, 52 sziámi híd és a tiencsini Hao-Ho folyamot áthidaló nyitható híd. Ugyanakkor több nemzetközi hídpályázaton szerepelt sikerrel (Casablanca, Mechra, Abbei stb.). 1925-ben hazatért és mérnöki irodát nyitott. 1929-ben a bp.-i autóbuszgarázs építésénél tanácsadó, 1930-ban a bánhidai ún. Talbot-villamosmű építésében működött közre, 1932-ben a Kossalka-cég tervezőcsoportjának volt vezetője, és részt vett az óbudai Duna-híd (Árpád-híd) tervezésében. 1936-ban tervezte a Boráros téri híd (Petőfi-híd) hídfőit, alul- és felüljáróit, továbbá az angyalföldi szennyvízátemelőt. Az 1937–39-es években több más alkotás mellett nevéhez fűződik a Duna-parti gyorsforga
lmi út, a Lánchíd és a Margit-híd aluljáróinak megépítése, az utóbbi hídfőjének rendezése. A II. világháború után közreműködött számos híd újjáépítésében. A Ferenc József-híd (Szabadság-híd), a szobi Ipoly-híd, majd a Lánchíd helyreállítási munkáinak volt a tervezője. Az áll. tervezővállalatok megteremtése után (1948) a Mélyépítési Tervező Vállalat (UVATERV) hídosztályának a vezetője. E minőségében a beomlott Duna- és Tisza-hidak újjáépítési tervein kívül új hidak sorát tervezte, tervezésüket irányította (komáromi Barátság-híd, újpesti, bajai, dunaföldvári Duna-hidak, tokaji és szolnoki Tisza-híd). Tervezte az 1958-ban átadott heluani (Egyiptom) 800 m hosszú közúti és vasúti Nílus-hidat. Legjelentősebb alkotása, a bp.-i Erzsébet-híd újjáépítése, megszerkesztése; 1951-től tervét több változatban is elkészítette, több tanulmányban is foglalkozott vele. Az 1960-1964 között a régi pillérekre épült hatnyomú kábelhidat (átadása 1964. nov. 21.) tekintette élete főművének. Utolsó munkájaként a Csepel-Budafok között létesítendő új közúti Duna-híd építéséhez folytatott tanulmányokat. – F. m. Az újjáépített Széchenyi-Lánchíd erőtani számításaiból (Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés, 1950. 3. sz.); Folytatólagos (többtámaszú) merevítőtartós függőhidak erőtani számítása (Mélyépítéstudományi Szle, 1952. 6-8. sz.); Csavarozott kapcsolatú, acélszerkezetű függőhidak (Mélyépítéstudományi Szle, 1956. 4. és 9. sz.); A heluani Nílus-híd (Mélyépítéstudományi Szle, 1958. 10. és 11. sz.); Az új Erzsébet-híd mint műszaki alkotás (Közlekedéstudományi Szle, 1966. 2. sz.). – Irod. Ábrahám Kálmán: S. P. emlékezete (Közlekedési Közlöny, 1969. 10. sz.).
...én meg véletlenül augusztus 20-at jegyeztem meg. Pedig az átadási filmet és hepeninget le is vetítették nemrégiben a TV-ben és ott nem túl nyárias öltözékek voltak láthatók. Imádom, amikor egy rövidzárlatom miatt szentül hiszem a rossz időpontot. Ehhh........
