Egyre több komoly természet- és társadalomtudós állítja, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági tendenciák a Föld erőforrásainak kimerítése, túlhasználata révén egy globális környezeti-társadalmi-gazdasági válsághoz fognak rövid időn (egy-két évtizeden) belül vezetni.
László Ervin, híres magyar filiozófus szerint a globális civilizáció máris egy bifurkációs elágazáshoz érkezett:
ha időben sikerül egy átfogó paradigmaváltást végrehajtani, akkor megmenekül(het)ünk, ha azonban továbbra is a neoliberális kapitalizmus által diktált fenntarthatatlan struktúrákat erőltetjük, akkor elkerülhetetlen az összeomlás, ami rengeteg szenvedéssel és hatalmas pusztulással fog járni.
Ma is rengeteg fizikai munkas van, vagy unalmas munkat vegzo. OK, nem olyan sokan szantanak, de annal tobben vesznek vert (egesz nap, 4 fal kozott). En inkabb a szantast, a kerti munkat valasztanam.
Ma is vannak gyarakban dolgozok (lasd pl. a kinai gyarakrol kepeket), takaritok (ez mindig kell, es egyre tobb), kamion-soforok, teherauto-soforok, taxi-soforok, apolonok, technikusok (pl. orvosnal, korhazakban, stb.)
Egyes emberek igenyeit kielegiteni egy egesz sereg kiszolgalo szemelyzet kell. Hazat fenntartani, auto fenntartas, korhazak, szorakozohelyek, udulohelyek, repuloterek, stb.
Azt irtad, hogy vannak akik napi 5 kg hust fogyasztanak. Nem gondolod, hgoy azert, mert vegetarianusok es/vagy nem tudjak kifizetni a tobb hust?
Nem azert, mert nincs eleg.
En meg olyant nem hallottam, hogy valami hianycikk, maximum, ha mestersegesen azza teszik.
Szántani talán nem monoton munka, mit gondolsz? De nem a monotonitáson van ám a hangsúly, hanem hogy HÁNY ember végez ilyen munkát? Szántani monoton és unalmas, kézzel és traktorral is, de utóbbival egy ember elvégzi harminc munkáját. A többi huszonkilenc mit tesz? Más munkát keres. Cipőfelsőrészt varrni is monoton és unalmas, de egy ember elvégzi öt cipész munkáját. A többi mit csinál ma, mit gondolsz? Te láttál már belülről modern gyárat? Szinte minden automatizálva van, ember alig érinti a gyártott termékeket. És egyre inkább effelé haladunk. Milyen fizikai munkásokra lesz szükség? Építkezésen légkalapáccsal egy ember elvégzi öt másik munkáját. Nem véletlen, hogy ma az átlagos dolgozó nem írástudatlan földműves, vagy öt általánost kijárt bányász, hanem érettségizett, vagy szakképzett, diplomás irodai munkás. És ez a tendencia csak növekedni fog.
Szerintem éppen az ipari forradalom hozta el az embereknek az alsó szintű, monoton, robot munkát. Egy zart helyen, gép sornal ugyanazt a munka fázist végezni, embertelen. Azért, hogy a gyár tulajdonosnak, vagy a főnököknek ( ha állami vagy korporacio) hasznuk legyen belőle.
Előtte voltak cselédek, kézművesek, foldeken dolgoztak, stb - ez sokkal jobb volt.
De ha nem is gépsornal dolgozol, emberek robot, unalmas munkat végeznek. Pl van aki egész nap vert vesz, negy fal között, egy kis szobában.
Takaritokra, fizikai munkásokra, szemelyes szolgákra ( gazdag családoknál), stb. mindig szükség van.
Egyik feltevés sem egyezik még közelről sem azzal, amit írtam... Légy szíves olvassál és értelmezz alaposabban!
Nem azt mondtam, hogy a kisebb népesség automatikusan jobb életszínvonalat okozna. Amiről beszélünk az erőforrások, illetve azok elosztása. Ahhoz, hogy a Föld minden területén nagyjából hasonló életszínvonal legyen, mint az ún. nyugati országokban ahhoz több erőforrásra van szükség a népességhez viszonyítva. Gy.k. az erőforrások / fő aránynak javulnia kell, ehhez az erőforrásoknak gyorsabban kell növekednie, mint a "főnek", azaz a népességnek.
Mondok egy példát: gazdagabb országokban egy főre jutó éves húsfogyasztás 80-100 kg körül van, szegényebbeknél ez 5 kg. Jelenleg még optimális elosztással is képtelenek lennénk biztosítani mindenkinek a szükséges húsmennyiséget. A normális egyedfejlődéshez 5 kg-nál jóval több húsra van szüksége az embernek (bár kiváltható mással is, de ez körülményes és még drágább, jelenleg még nem megoldott), annak hiányában fejlődési zavarok állnak be (betegségek, fizikális és szellemi fejletlenség).
A másik persze az erőforrások eloszlása, amiben sem területileg, sem társadalmilag nem állunk jól. A különbségek országról országra nagyok és mindenhol sajnos tendencia, hogy a szakadék a gazdag és szegény közt adott társadalmakban is nő. Ennek fő oka, hogy az ezt megakadályozni hivatott politikai elit teljesen összefonódott a gazdasági elittel.
Azt sem mondtam, hogy a jövőben óriási néprobbanás lenne, pusztán annyit mondtam, hogy a növekedést le kell vinni nullára. Ezen is dolgoznak emberek és meg is van a hatása, a népességnövekedés aránya csökkenőben.
Gazdag és szegény mindig is lesz, a kérdés hogy mekkora a különbség, mit jelent szegénynek lenni és hogy milyen arányban vannak jelen a társadalomban. Mindezen lehet javítani politikai eszközökkel.
A "kiszolgáló személyzet" kérdése egyre kevésbé releváns. A tendencia az ipari forradalom óta, hogy egyre kevésbé van szükség kétkezi munkásokra, a társadalom egyre kisebb része vesz részt az "alja munkákban". A társadalomnak egyre kevésbé van szüksége tanulatlan, szegénységben tartott emberekre. Persze a szegények mindig szegények maradnak, de nem mindegy hogy a "szegény" egy napszámos földműves, vagy jóllakott irodai munkás, akinek a legnagyobb baja, hogy az okostelefonja kezd elavulni.
Légy szíves figyelmesebben olvass Izabella, mielőtt reagálnál!
Minden esetre a kulcs szerintem az, hogy a népességnövekedést le kell vinni nulla környékére, mert egyre inkább igénye van az embereknek mindenhol a mi "nyugati" életminőségünket élnie, ehhez pedig az erőforrásokat növelni kell relatív mértékben is a népességhez képest.
Szerintem pedig az elet minoseg nem attol fugg, hogy hanyan lakunk a Foldon. Amikor kis volt a nepsuruseg, akkor is voltak szegenyek es rabszolgak. A gazdagoknak mindig szukseguk van szegenyekre, maskulonben nem tudnak fenntartani az eletszinvonalukat, mert akkor nem lenne kiszolgalo szemelyzet. Ha mindenki egyforman gazdag lenne, ki lenne takarito, teherauto sofor, fizikai munkas (foleg nehez munkat vegzo), apolono, unalmas adminisztraciot vegzo, pincer, legiutas kisero, stb?
Nyugaton is elnek emberek nagy szegenysegben, vagy ugy, hogy nehezen tudjak fenntartani magukat. Nem azert, mert nincsenek meg a forrasok, hanem mert nincs penzuk megvenni.
Amugy is, a prognozisok szerint a jovoben a nepesseg stagnalni fog - tehat borzaszto nepesseg robbanastol sem kell felni.
A Szahara 6-8000 évvel ezelőtt is vízben gazdag környék volt, a Föld forgástengelye dőlésszögének fluktuációja miatt periodikusan váltakozik hidegebb és melegebb, szárazabb és nedvesebb időszak. Viszont ha így haladunk a globális felmelegedéssel és még jobban befűtünk Afrikában is, akkor a monszun lehet újra behatol a most sivatagos területekre is... de azért ez se egyik pillanatról a másikra fog történni, másrészt más területeken meg éppen növekedni fog a sivatagosodás, szóval összességében bőven negatívan zárunk...
Minden esetre a kulcs szerintem az, hogy a népességnövekedést le kell vinni nulla környékére, mert egyre inkább igénye van az embereknek mindenhol a mi "nyugati" életminőségünket élnie, ehhez pedig az erőforrásokat növelni kell relatív mértékben is a népességhez képest.
Mellesleg szerintem a sivatagosodás megállításában, a sivatagok legalább részbeni "visszahódításában" nagyobb potenciál van, mint ezekben az űrkolónia-projektekben.
A Föld szárazulatainak kb. egynegyede sivatag, a félsivatagokról és száraz sztyeppékről nem is beszélve.
Ha valami tudományos-technikai csoda folytán ezeket termővé lehetne varázsolni, akkor oda jelentős mennyiségű "népfölösleget" lehetne áttelepíteni.
"Szerintem mentsuk le ezt a topikot, ezzel a hozzaszolassal, es majd nezzuk meg a jovoben (vayg a gyerekeink nezzek meg), hogy mikor fog letrejonni az elso urkolonia. Soha."
Legalább kellő szerénységgel hozzátehetted volna, hogy "szerintem"...
No mindegy.
Véleményem szerint már századunk közepe táján létrejöhetnek az első űrkolóniák, jóllehet ezek az első évtizedekben inkább csak afféle tudományos kutatóállomások lesznek, kutatókkal és az őket kiszolgáló személyzettel.
Olyan típusú űrkolóniák, ahová számottevő mértékű kivándorlás indulhat a Földről?...
Nos attól véleményem szerint még borzasztó messze van az emberiség, a legjobb esetben is a 22., de lehet, hogy inkább a 23. század zenéje.
Feltéve, ha addig össze nem omlik az egész technikai civilizáció.
Optimista nézetek szerint még a század közepe előtt létrejön az első űrkolónia.
Szerintem mentsuk le ezt a topikot, ezzel a hozzaszolassal, es majd nezzuk meg a jovoben (vayg a gyerekeink nezzek meg), hogy mikor fog letrejonni az elso urkolonia. Soha.
Az időpont túlzottan optimista, de ki tudja... Viszont esetleges kolóniákon élők szűkösen lesznek, a saját szaporulatukat is kontrollálniuk kell majd, azok se fognak örülni mindenféle jött-ment földi migránsoknak. Mennyi embert kellene űrhajóra pakolni, csak hogy a népszaporulatot megállítsuk? Ha jól emlékszem felülről közelítjük az 1%-os éves szaporulatot, azaz momentán évente 70 millió, naponta 200 ezer embert kellene kiküldeni kolóniákra.
Sok sci-fi foglalkozott már ezzel a témával, de az ember által alapított kolóniák ha képesek önellátásra szinte bizonyosan megpróbálnak majd függetlenedni, bevándorlást korlátozni, azaz lényegében a történelem ismételni fogja önmagát. (És itt most nem pusztán az aktuálpolitikai helyzetről beszélek, hanem az elmúlt évszázadokról.)
Optimista nézetek szerint még a század közepe előtt létrejön az első űrkolónia.
Ezek állítólag saját maguknak termelnének meg az élelmük túlnyomó többségét, ún. aquakultúrákban, azaz olyan növénytermesztési módszerrel, amelyhez nem kell termőföld, csupán víz és különféle tápoldatok.
Ez a 2100 körüli 11-12 milliárd fő kábédézé már a felső plafon lesz, ennél több embert kielégítő életszínvonalon a Föld már aligha fog tudni fenntartani.
Sőt véleményem szerint ezt a 11-12 milliárdot is csak a jelenleginél szerényebb, takarékosabb életmód mellett, alapvetően vegetariánus étrend mellett, max. korlátozott mértékű húsfogyasztással kiegészítve.
(vagy esetleg tényleg jön a szintetikus hús kora?).
Van egy projekt, egyenlőre csak elméleti szinten fut, az ún. Green Sahara Project, amelynek a lényege az elsivatagosodás megállításán túl a Szahara fokozatos "visszazöldítése", oázisok láncolatán keresztül.
Iszonyatos pénzösszeg, iszonyatos mennyiségű munka- és energiaráfordítás, ráadásul kétséges a sikeressége.
Az anyagi és technológiai lehetőségeket figyelembe véve jelenleg ettől is legalább egy évszázadra vagyunk.
Ha viszont sikerülne, akár 100 milliós nagyságrendű népességet tudna élelmezni és eltartani a zöld, vagy legalábbis zöldessárga Szahara.
A túlnépesedést nem lehet megoldani űrkolóniákkal, ahhoz az űrutazásnak és letelepedésnek nagyon olcsóvá és hozzáférhetővé kellene válnia előbb, attól pedig alsó hangon évszázadokra vagyunk.
A Szaharában nagyságrendekkel jobbak a körülmények az emberi életre, mint bárhol a Naprendszerben a Földön kívül, mégse települnek oda se emberek...
Az elmúlt néhány évtizedben súlyosan csökkent a biodiverzitás Németországban, még a nemzeti parkokban és természetvédelmi területeken is.
Az okok rendkívül összetettek, de a rendkívül intenzív mezőgazdaság és a műtrágyák és a rovarirtó és növényvédő szerek hatalmas mennyiségben történő felhasználása a legfőbb okok között vannak:
Egy rendkívül ambíciózus erdőtelepítési projekt Brazíliában:
73 millió fát ültetnek el Amazóniában
A Conversation International ambiciózus projektjében az elkövetkező hat évben 73 millió új fát ültetnek el a brazíliai Amazonas-medencében. A tervek szerint az aktivisták 2023-ig 30 ezer hektárnyi földterületet erdősítenek be, ami nagyjából 30 ezer futballpálya méretének felel meg.
Brazília a párizsi klímaegyezményben vállalta, hogy 2030-ig 12 millió hektáron ültet el facsemetéket, a célkitűzés felé pedig a most induló projekttel hatalmas lépést tesznek. Ez egy lélegzetelállítóan merész projekt. Partnereink segítségével vállaljuk a világ legnagyobb trópusi erdősségének helyreállítását, átvállalva a költségeket is. Amazónia, a régióban élő 25 millió lakos, a megszámlálhatatlan állat- és növényfaj valamint bolygónk éghajlatának sorsa a mi kezünkben van – nyilatkozott Dr. M. Sanjayan, a Conservation International vezérigazgatója egy közleményben.
Mint fogalmazott, a projekt a meglévő másodlagos erdőterületek gazdagítására irányul kizárólag kiválasztott őshonos fajok ültetésével. A megvalósításhoz egy Brazíliában kifejlesztett, muvaca névre hallgató ültetési technikát alkalmaznak majd. Ez azt jelenti, hogy a több mint kétszáz őshonos vetőmagját szétszórják a felégetett vagy gondozatlan földterületek minden egyes négyzetméterén. Nem minden mag él meg, de az erősebbek az évek során fákká nőnek. Mostanáig egymillió fát sikerült ily módon elültetni a régióban. Ez nem átverés, hanem egy gondosan ellenőrzött kísérlet arra, hogy hogyan lehet helyreállítani a trópusi erdősségeket. Ezt később mások is megismételhetik és jelentősen csökkenthetjük a kiadási költségeket is – mondta Dr. M. Sanjayan.
A most 7,5 milliárd fős népesség 2060-ra 9,5 milliárdra, a század végére pedig kb. 11-11,5 milliárd főre fog emelkedni.
A tudósok már sokszor leírták, de a politikusok, a gazdasági élet vezetői és a közgazdászok máig nem merik nyíltan kimondani, hogy egyszerűen fizikai képtelenség, hogy ekkora embertömegből mindenki az észak-amerikaiak, európaiak vagy ausztrálok tékozló életmódján éljen, mert ahhoz 2 db Föld erőforrásai sem lennének elegendőek.
Lehet, hogy tényleg az lesz a megoldás, amit az űrfantaszták emlegetnek, hogy a népesség fölöslegét ki kell telepíteni majd a világűrbe, űrkolóniákba (amerikai tervek szerint az első állandó űrkolóniát 2030 körül hoznának létre).
Egy másik, sokaknak nyilván kevésbé tetsző megoldás lehet az egy főre eső fogyasztás akár önkéntes, akár kötelező csökkentése, mondjuk esetleg azzal kombinálva, hogy átértékeljük a jólétről alkotott fogalmainkat és elképzeléseinket.
Kétségtelen, hogy egy ilyen szupervulkán kitörése beláthatatlan pusztítással járna, de mint a cikk végén is írják, elenyésző a valószínűsége annak, hogy a Yellowstone-vulkán a 21. században kitörjön.
A klímaváltozás, a természetes élőhelyek gyorsuló ütemű csökkenése, a biodiverzitás nagy mértékű csökkenése, a népességnövekedés, az édesvíz-ellátás és az élelmezési gondok az igazi nagy problémák.
Rosszul írtam, a gyönyörű mozaikjairól és bizánci stílusú templomairól híres Ravenna már 1 m-es emelkedésnél víz alá kerülhet, 2 m-esnél már Padova (régiesen Pádua) is.
A múltkoriban olvastam egy cikket, amelyben holland gátépítő szakemberek nyilatkoztak, hogy a hollandok által tervezett óriásgátak kb. 5-6 m tengerszint-emelkedésig védhetik meg Hollandiát, ennél nagyobb emelkedésnél az ország legalább 3/4-e víz alá kerül.
Ekkora emelkedésnél viszont már Dánia nagy részének és az északnémet (alsószász) alföldeknek is annyi, tízmilliókat kellene kitelepíteni.
Dél- és Délkelet-Ázsiában egy 2 m körüli tengerszint-emelkedésnél súlyos esetben közel 100 millió embernek kellene elhagynia az otthonát, de alsó hangon is legalább 50 milliónak...
"Nekem az a fura, hogy a kornyezet vedelem neveben pont a termeszetes dolgokat kellene megszuntetni, vagy csokkenteni - mint pl. fakivagas, halaszat, vadaszat."
Lehet, hogy ezek a tevékenységek természetesnek tűnnek, de az a helyzet, hogy ma ezen a bolygón 7,5 milliárdan élünk és nem 7,5 millióan.
Ha mind a 7,5 milliárd ember most kitalálná hirtelen, hogy vadászatból és halászatból akarja magát fenntartani, meg fával akar fűteni és főzni, akkor néhány évtizeden belül meg lehetne nézni a bolygót, hogy hogy fog kinézni - egy végletekig kizsigerelt, lepusztított, fátlan sivatag lenne, letarolt erdőkkel, a töredékére zsugorodott élővilággal.
Ezért van az, hogy szigorú jogszabályokkal, rendeletekkel kell(ene) védeni a bioszférát, legalább addig, amíg az emberiség önként egy magasabb szellemi-tudati állapotba nem lép. :-)
A "szabad legelők" kora a 20. sz. elején egyszer, s mindenkorra véget ért...
