" Lehetett ott is egy kis csoport (hogy Komarnak is igaza legyen), de nem ez lehetett a fő vonulat. Egy részük évszázadok óta Etelközben volt, ehhez jöttek északról a többiek. (A bolgárok fölötti részekről)."
Hagyd már ezt a rég megdöntött bizonyítékok nélküli feltételezést!
Hagyd már ezt a Volgán túli keleti végeket! Lehetett ott is egy kis csoport (hogy Komarnak is igaza legyen), de nem ez lehetett a fő vonulat. Egy részük évszázadok óta Etelközben volt, ehhez jöttek északról a többiek. (A bolgárok fölötti részekről).
a magyarok etelközi jelenléte lehetett az elrettentő erő!
Igen, de csak cca 830 után.
Sőt, talán épen e dunai bolgárok féken tartása miatt kellettünk a kazároknak, azaz telepítettek volna bennünket a Volgán túli keleti végeikről a Dnyeper menti nyugatiakra. Később meg önjáróak lettünk, befogadtuk a lázadó kavarokat, és elmentünk a KM-be.
Aszparuhtól Omurtag kánig erős bolgár állam fejlődött ki a Duna mellett. A 9. században, az avarok területeire betörtek, elfoglalva a Szerémséget egészen Budáig hatoltak. Kihagyták volna a Kárpátoktól a Dnyeperig húzódó termékeny területeket? Természetesen nem! Próbálkoztak. Ennek dokumentált nyoma maradt fenn. „Omurtag uralkodása alatt Okorsis kopan a Dnyeperbe fullad a háborús események során (FEHÉR : ArchHung. 7. sz. Bp., 1931. 146, 148[1]; B. PRIMOV : Istorija na Bǎlgarija. II, 152), tehát 815—831 között a bolgárok biztosan a Dnyepernél állnak” – írja Vékony Gábor (Vékony Gábor: Levedia meg Atel és Kuzu. Magyar Nyelv – 82. évfolyam – 1986. 49.o.). De nem maradtak ott! Ennek okát pedig sem a Kijevi Ruszban, sem a Kazár Birodalom erejében nem érdemes keresnünk, hanem a magyarok etelközi jelenléte lehetett az elrettentő erő!
"Ha ők értették mi ez, s miért, a többiektől elnézést, nem mindenki itteni 'előéletével' vagyok tisztában."
- Általában mindent tudnak és értenek. Közöltem egy név jelentését. Most biztos bosszankodnak, hogy nem ők fejtették meg. "Etelköz" jelentése: a mindenkori őshaza, amit azért hagytak el, mert megsokasodtak és szűknek bizonyult.
Mondjuk, én azt nem értem, hogy miközben mosolygunk az Arvisuránkon, minek kell foglalkozni, terjeszteni stb. egy egyértelműen kitalált tatár "Arvisurát"?
Egy orosz turkológus véleménye: XX. sz. írás, kitalált "hagyomány".
"Мнение профессора-тюрколога Юлая Шамильоглу:
«После краткого анализа основных проблем представленного текста, вне всякого сомнения, можно сказать, что данная работа является вымышленным документом XX века, „изобретением традиции“. Полное опровержение его потребует комментария, равного по размеру оригиналу. Но я не могу даже представить себе, что кто-либо из историков или тюркологов потратит на это своё время. Тем не менее я нашёл занятной параллель между более ранними „булгарскими“ источниками XVIII—XIX веков и этой работой XX столетия»."
""Levedivel nyugatra ment lakni, az Etelküzü nevezetű helyekre""
- "Etelköz" azt jelenti: a mindenkori őshaza, amit azért hagytak el, mert megsokasodtak és szűknek bizonyult. A DAI-ban összemosták azzal a hellyel, ahonnan a honfoglalás elindult.
Egyébként az elképzelés az lett volna, hogyha Fadlán sztorijának van bármi köze a magyarokhoz meg a savartoi asphaloi elnevezéshez (tekintve, hogy a nevet valószínűleg öröklő mai csuvasok csak évszázadokkal később, a mongolok után alakultak a ma ismert etnikummá), egyben Senga Torunak igaza van a "szavartok és aszphalok" megfejtésben, akkor elképzelhető az, hogy a szétválás után a Wiragh vezette csapat örökölte a suwaz/suwar nevet, a másik meg a vezérük után elnevezve az Askal nevet.
Talán több érdekességnél: a swart = fekete egyes germán nyelvekben, mimellett az asphal(t)-t hoz kötött első társításunk szintén a "fekete" ...Ki tudja, mióta kozmopolita ez a szó is.
"The word "asphalt" is derived from the late Middle English, in turn from French asphalte, based on Late Latinasphalton, asphaltum, which is the latinisation of the Greekἄσφαλτος (ásphaltos, ásphalton), a word meaning "asphalt/bitumen/pitch",[11] which perhaps derives from ἀ-, "not, without", i.e. the alpha privative, and σφάλλειν (sphallein), "to cause to fall, baffle, (in passive) err, (in passive) be balked of".[12] The first use of asphalt by the ancients was in the nature of a cement for securing or joining together various objects, and it thus seems likely that the name itself was expressive of this application. Specifically, Herodotus mentioned that bitumen was brought to Babylon to build its gigantic fortification wall.[13] From the Greek, the word passed into late Latin, and thence into French (asphalte) and English ("asphaltum" and "asphalt"). In French, the term asphalte is used for naturally occurring asphalt-soaked limestone deposits, and for specialised manufactured products with fewer voids or greater bitumen content than the "asphaltic concrete" used to pave roads."
a személy származásától (magyar, szláv, germán, görög) teljesen függetlenül. Azaz, ez szvsz semmit nem mond a szolgák származási összetételéről.
Valami hasonlót fejtegettem itt anno magam is: a szolgát az ura nevezi el inkább Csipásnak, Tolvajnak, Lustának, stb. és nem az édes szülei (akik mit sem tudnak a várható tulajdonságairól).
László természetesen a közszóból alakult szolganevek kapcsán mondta, hogy azok döntő többségében magyarok
László úgy mondta, ahogy idéztem. Te most csak segíteni akarnál neki.
Tehát NEM igazak a László Gyula idézett kijelentésében foglaltak ("Hajlok affelé, hogy azt a feltűnő’jelenséget, hogy Árpád kori szolganeveink majdnem színmagyarok, ")
Amin mit sem változtat Fóthi fejtegetése (aki nem is hivatkozik László Gyulára).
A rómaiak hogyan nevezték el a rabszolgáikat, meg a szabadosaikat? Akiknek eredeti neve akár kiejthetetlen is volt számukra. A feketék az USA-ban vagy épp Brazíliában? Bem apó hogyan kapott a törököknél új nevet? Stb. Azaz, ugyanerre van egy csomó ellenpélda.
Valamint, tudomásom szerint jó pár háznál élő szolganép, kalandozások során behurcolt rab is volt. Azaz egy-egy harcos háza-sátra népe, néhány fő, ill. család, akiket ő személyesen ismert, nap mint nap látott. S ezeket eléggé valószínűsíthetően ő is nevezte el. Nem csak a vezéreknek, nagyuraknak voltak szolganépei ...
(Amennyiben jól tudom, még II. Endre halicsi hadjárataiból is hurcoltak ide szolganépeket, akik pedig nem a király (rab)szolgái lettek, hanem a hadjáratban résztvevő harcosokéi.)
“Azaz, ez szvsz semmit nem mond a szolgák származási összetételéről”
Hülyeség. A szolgákat nem az urak nevezik el. Vagy úgy gondoltad, körbejárta az úr a szolgák falvauz, és egyenként elnevezte őket? Aztán legközelebb még emlékezett is rá, hogy ki a Csipás, ki a Megadja, a Tagadó, a Balog, na meg a egymást is így nevezték, a saját anyjukat is ideértve, pedig gőzük sem volt, mit jelentek ezek a szavak, hiszen nem magyarok voltak. Persze. Ahogy Móricka…
"Pont mint a honfoglalóknak. Ettől még akadhattak ott magyar nyelvűek is. Julianus meg is találta őket. Vagyis úgy látszik, mégiscsak voltak ott magyar nyelvűek is. Akkor is, ha te nem tudsz róluk. "
A magyar honfoglalóknál nevek és titulusok a török nyelvi nyomok, amelyek lehetnek kulturális átvételek a fennmaradt magyar nyelvi nyomok mellett.
A honfoglalóknál fennmaradt török nyelvi nyomokból egyáltalán nem következik, hogy a volgai bolgárok magyar nyelvűek lettek volna. A volgai bolgár hagyatékban ugyanis nem találtak magyar nyelvi nyomokat.
Julianus a keleten maradt magyarokat találta meg, akik abban az időben már a Volgai Bolgárországban éltek, de nem voltak volgai bolgár etnikumúak. Megint kevered az etnikumot a politikai entitással.
Mégegyszer, attól az etnikumhoz, amelytől maradtak fenn adott nyelvi nyomok, lehet az adott nyelvet valószínűsíteni (de nem kötelező). Így a honfoglalókhoz joggal lehet magyar és török nyelvet kötni valamilyen valószínűséggel.
De attól az etnikumhoz, amelyiktől nem maradtak adott nyelvi nyomok, nem lehet az adott nyelvet nagy valószínűséggel hozzákötni, sőt kicsivel is ritkán.
Ráadásul ez megint nem ugyanaz, mint amikor egy többnemzetiségű államról beszélsz. Attól, hogy a Volgai Bolgár államban volt magyarul beszélő etnikum, még nem bizonyíték arra hogy a Vogai Bolgár államban élő volgai bolgár etnikum is magyarul beszélt volna.
Ha valakit valamely tulajdonsága szerint neveznek el egy magyar nyelvi környezetben (lásd az általad is hozott Sánta, Balog, stb.), akkor az jelentéssel magyarul bíró - azaz magyar - nevet kap, a személy származásától (magyar, szláv, germán, görög) teljesen függetlenül. Azaz, ez szvsz semmit nem mond a szolgák származási összetételéről.
Vagyis akkor tényleg nem azt mondta László Gyula, amit Fehértói tanulmányában cáfol. László természetesen a közszóból alakult szolganevek kapcsán mondta, hogy azok döntő többségében magyarok (pl Balog, Sánta, Eszes, Nemél stb). Fehértói meg azt cáfolta, hogy a szolganevek többsége közszói eredetű (Nyilván többégben voltak az “internacionális” nevek, Péter, Pál, Jakab és egyebek). A két állítás egyáltalán nem mind ellent egymásnak. Főleg nem dönt ki semmilyen pillért sehonnan.
