Régebben volt itt szóváltás, még a kéményem bélelését megelőző információ keresés közben, hogy a kémény mitől is ázik át, meg hogy mennyi víz is keletkezik a kéményben és akkor sokan el voltak hülve, hogy én 100liter nagyságrendben beszéltem amit majd ki kell öntözzek, ha majd bélés lesz a kéményben.
Jelentem naponta 1,5liter víz(nek látszó fekete lötty) gyűlik össze, pedig még nincs is hideg kint és nem is vizes a fűrészpor! Ha 8hónappal számolok fűtési idényt, akkor az 240 nap, ami 360liter. Természetesen nagyon durván számolgattam, de a nagyságrend egyértelmű.
Nem csoda ezek után, hogy a kéményem átázott... :)
Köszi a segítséget, egyébként vegyestüzelésű kazánnal fűtök ahoz kellene.
Az acél csöves megoldáson már én is gondolkodtam, írtam is ide a fórumba, de az ötletemet lehurrogták.
Nyílván nem bír annyit a sima acél cső mint a saválló, de szerintem is kibír 10-20 évet hiszen a lemez kazán is sokáig bírja, de ahogy írtad ez a megoldás sokkal olcsóbb mint a saválló csöves. Csak gondolom jó vastag anyagú csőre lesz szükségem.
Azt nem is említve, hogy a kapható készülékek tulajdonságaitól elvonatkoztatva, nálam egy kondenzációs készülék nem kéne, hogy gőzölögjön a kéménybe. De hát ilyen a világ, hogy vannak eltérő üzemmódok, meg ilyenek, és már is meg van magyarázva, hogy valamit nem tudnak jól megoldani! :)
A gőz az egyébként is megépülő belső csövön megy kifele, a külsőn csak szívja a levegőt! Ott akkor lehet csak víz, ha beleesik az eső meg ha szétjön a belső cső.
Gáznál belepofázhatnak és kizárhatnak a szolgáltatásból.
Vegyesnél a saválló csak az életartam miatt kell. No de ha nem magas kéntartalmú szénnel fűtesz, akkor jó oda a normál acélcső is, igaz nem tart addig, de a 20 - 25 évet kihúzza.
A saválló és a normál A38 -as acél anyagár közötti arány általában 10 : 1 -hez, így egy 3mm -es acélcső még mindig nagyjából a harmada egy saválló cső árának, ami mondjuk 1 mm es falvastagságú.
De mint írták a leendő műveleteidet azért ne verd nagydobra, diszkréten csináld.
Ha baj lesz, akkor útólag is számonkérik rajtad a szabályok betartását.
Ha nem jut a kéménybe (márpedig egy kondenzációsnál nem), akkor miért kéne bélelni? A MONTEL gázkészülékhez is ajánlja a kéményeit, csak ugye tudjuk, hogy simán átázik. De ha nem kerül bele pára, akkor no problem. Persze az jó kérdés, hogy valóban nem kerül-e bele!
Ennek ellenére vicces, hogy bélelni kell egy bélelt kéményt! Jó magyar jogszabályaink végterméke!
Technikai rész: Meg kell tudnod, hogy a kondenzációs kazánból mennyi víz jut ki a kéménybe a gyártó szerint (bízzál benne, hogy igazat mondanak). Ha kevés, vagy majdnem semmi (elvileg egy jó kondenzációs készülék nem enged ki sok párát), akkor szerintem nem kell külön bélelni. Úgy tudom a samottkerámia alkalmas a gázkészülékekhez is (legalább is a MONTEL szerint igen).
Jogi rész: Viszont a kondenzációs kazánok füstventilátorral vannak szerelve, így a kéménynek gáztömörnek kell lenni (legalább is egy bizonyos fokig, amit elfogadnak). Ha nincs elrepedve a cső és jól zárnak az ajtók és jók a bekötések, akkor ennek is megfelel a samottkerámia kémény. A vizsgálathoz úgy tudom szükséges a kémény végének lezárása, azaz kéményseprő járda kell a tetőre, vagy valami más módon kell biztosítani, hogy a szaki el tudja végezni a vizsgálatot. Nem vagyok szakember, ezeket olvastam miközben a kéményem körül érdeklődtem. Ha valamit nem jól tudok, biztosan segítenek, kijavítanak!
Felmerült a kérdés az agyamban,hogy a kb 18éves gázbojlert lecserélném esetleg egy korszerűbb átfolyós HMV. Kondenzációs kazánra.Komfort és biztonságtechnikailag na és persze gazdasági okokból.
Adott két egymás melett elhelyezett MONTEL Samotbéléses kéményem(kb 5,5m) az eggyik 200-as kürtő a vegyestűzelésűnek a Másik egy 160-as a még üzemelő gázbojlernek. Körbe szigeteltek a kémények. A 200-as Grox húzatszabályzó sapka,a 160-ason pedig alu sapka.
- A kérdésem az lenne hogy a kondenzációs kazán mellett döntenék.Mivel és hogyan és kell e tovább bélelnem akéményemet,mert picit utánaolvastam ennek a tipusnak már bírnia kell az oldott savakat.Azt tudom hogy duplafalú kémény egyik csővé a külsőn kapja a kazán a "friss" levegőt a belsőn távozik az égéstermék.Ez biztonságos hisz nem vesz el levegőt a laktérből és mivel zárt nem áramolhat vissza.Azt is tudom hogy ezt nem muszáj egy helyen kivezetni.Sőt még jobb ha a beömlő levegőt a homlokzaton vezetjük be,így rövidebb utat tesz meg ez álltal nem kell nagy teljesítményű szívóventillátoros kazán.Hátránya annyi hogy két cső menne a kazán tetejébe.(Diájn na puff :)
Ha így oldanám meg kell e még bélelnem a 160-as kürtőm?
-Azt már tudom hogy nagy ellenőrzések várhatók e téren.azt is hogy ez mind gázterv készítésével kazán-kémény átvételi engedélyeztetésével terveztetéssel megy,csak szeretnék tálykozódni első körben.Válaszokat előre is köszönöm
Ha van megfelelő téglád akkor nem gond. De ha már hozzányúlsz béleld is ki egyúttal. Saválló csővel és akkor a tégla minősége is közömbös.
A szigetelésről. Mint írtad ásványgyapot tábla/lemez ( a paplan nehezen kezelhető ). Ezt felkötözöd a kéményfalára lágyvashuzallal (magyarul dróttal ), rákötözöl rabitz hálót és megfelelő min. vakolatot teszel rá.
A megfelelő min vakolat azt jelenti , hogy a szokásosnál több a cement adagolás.
A segítségeteket szeretném kérni, a jelenlegi téglakéményemet újra akarom rakni jövőre.
A kémény nagy része tetőn kívül van, mivel a kazánházam elég alacsony.
A kívülre eső rész külső szigetelését ásványgyapottal hogyan lehet megoldani?
Lehet azt egyéltalán vakolni?
Az ötletet egy olsz készkéményt forgalmazó magyar honlapról szedtem, az ott forgalmazott kéményt kívülről 3 cm vastag 500 celsisus fokig hőálló asványgyapottal szigetelték, de sajnos az összeszerelésről készült videót nem lehet megnyitni.
így nem tudom elképzelni, hogy hogyan kell ezt végrehajtani.(körbe fogják a kéményen, és a szigetelést hozzá rögzítik dróttal, vagy nem is tudom..)???
Anno egy kéményem egész alját kiszedtem (vagy majdnem az egészet ) mégsem történt semmi. Majd visszaépítettem élére állított téglákból. Kellet a hely. Igaz ez a hely csak a koromgyűjtő volt ! Fogalmazzunk úgy : a 4 db téglából egynek azért ahelyén kell maradnia - különbenaha összeomlás nem is lesz, rogyás elő fordulhat.
Lakótérben tiltva van a tisztítónyílás,közlekedőben,nappaliban lehet.
Viszont BP-en vagy egyébb helyeken találkoztam érdekes tisztítónyílással, ami 10x10 cm-es és vízszintessen el volt húzva 3m-t is.
Emeletes házakban, ha a kémény alja pl a 3.on van,akkor egyedi kémény.....ha tovább megy lefelé,akkor gyűjtő kémény.
Még egyedi kéménynél is lehet ,hogy egy felső szomszéd akaratlanul és szabálytalanul ráköt az ilyen kéményre.
Van olyan gyűjtőkémény ahol a pincében van a kémény alja, és csak a padláson van ellenőrzési lehetőség (prespor kémény) útólag tisztítónyilás berakásával gyengítik a kémény beton elemét ....összerogyhat,és nem is biztonságos.
Ha egy kémény helyét kell meghatározni, akkor füstpatronnal ellenőrizni lehet,hogy melyik az, viszon jobban jár utána egy kamerás kéményvizsgálattal,mert az megmutat mindent.
Persze ezek a több emeletes, régi épületeknél adódik.
