A Descriocio sorrendje szerint módosított Polgár térképen az Vngare nép ott van ahol Juraszov a magyar enklávét elképzelte és ahol a Przemyslnél folyó Viar Вѧгръ neve megegyezik Király Péter által kihozott Вѧгре népnévvel, akik Krumot segítették 811-ben. Túl sok az egyezés, de megfelel a magyarok Duna-Dnyeszter telephelyének és a Przemysl- Szudova környéki enklávénak, ahol magyar leleteket találtak.
“Olajos Király nyomán bemutatja, hogy az onogur-bolgárok szláv nevéből származik a magyarok szláv ungri neve is”
Ez egy igen veretes elmélet. De valahogy hiányolom az onogur>ungar elmélet magyarázatából, hogy akkor a dunai bolgárokat, akiket onogundurnak/onogurnak is neveznek egy forrásban, miért nem hívták soha ungarnak/ungrinak a “szláv szomszédaik”, és fordítva, a magyarokat még véletlenül sem
Olajos Király nyomán bemutatja, hogy az onogur-bolgárok szláv nevéből származik a magyarok szláv ungri neve is. Amely viszont a Bajor Geográfus adatolása szerint (840/870 k.: Ungare) a Kárpátokon kívüli (= etelközi) magyarokra háramlott, Etelközbe költözésüket követően (840 k.), a szláv szomszédaiktól.
5:35 811-813-ban krum bolgár kán magyarokat hív segítségül a bizánciak ellen (erre a forrásra azért kíváncsi lennék) 17:50 elfogadja a kettős honfoglalást mondván vannak hiányosságai, de nem tudják cáfolni.
Az íjász rekonstrukciója sem tetszik (55. perc körül). Az összes honfoglalás kori sírban heggyel felfelé vannak a nyílvesszők, plusz a tegeznek nagy és merev fedele van. Nálla nincs fedél és heggyel lefelé tartja a tegezben a vesszőket, mondván így lehet gyorsan lőni. A könyvében viszont arról hoz képeket, hogy kivettek 2-3 nyílvesszőt és a jobb kezük kis és gyűrűsujja között tartották a hegyük alatt megfogva.
Meghogy biztosan jobb oldalról illesztették a vesszőt az íjjhoz, mert különben nem gyors és megvágják magukat.
Nekem megy balról is gyorsan és nem is vágom meg magam vele.
“Ő elvileg kísérleti régész. Felveszi kipróbálja, hogy hogyan működhedtek azok a felszerelések…”
És hogy “jött rá”, hogy nem “nyargalhattak”? Felvette a 895-típusú menetfelszerelést, és túl nehéznek találta ahhoz, hogy ~30 év alatt elvánszorogjanak vele a Volgától a Dunáig??
Mindkét forrás szerint a honfoglalás a Volgán túlról Pannóniába egyetlen generáció alatt max 20-30 év alatt megtörtént. Vagyis még gyorsabban nyargaltak, mint amit most a régészet egyenlőre állítani mer.
Igen, valahol a youtube-on láttam, de nem indokota meg.
Ő elvileg kísérleti régész. Felveszi kipróbálja, hogy hogyan működhedtek azok a felszerelések, fegyverek. A könyve nem rosz a honfoglalók fegyvereiről.
“Hidán Csaba Lászlótól hallottam, hogy "ő nem hisz az átnyargalásban".”
Ha már a régészetnek nem hisz (ő, vagy bárki) akkor:
Anonymus: Álmost megválasztják, átkelnek az Etilen (Volgán) Árpád meg elfoglalja a Kárpát medencét.
DAI: Levédia Levédivel a Volgán túl (a Volga és a Jaik közt, ahová a besenyők költöztek később) > Költözés Etelközbe, Levedi itt tiltakozik a fejedelemsége ellen, maga helyett Álmost, vagy fiát, Árpádot ajánlja. Vagyis Levedi és Álmos hasonló korúak, Árpád a következő generáció. Utóbbi aztán elfoglalja Megalé Moráviát.
Mindkét forrás szerint a honfoglalás a Volgán túlról Pannóniába egyetlen generáció alatt max 20-30 év alatt megtörtént. Vagyis még gyorsabban nyargaltak, mint amit most a régészet egyenlőre állítani mer. Úgyhogy ”nincs itt semmi látnivaló”, a régészet csak megerősítette azt, ami a forrásokból egyébként is nyilvánvaló volt.
(Köszi a Kerényi féle cikkre a válaszod, ha lesz időm, válaszolok)
"Hidán Csaba Lászlótól hallottam, hogy "ő nem hisz az átnyargalásban"."
Ez valamelyik előadásában hangzik el?
Egyébként ő -- ha jól tudom -- nem gyakorló régész, szóval kimondottan izgalmas lenne tudni, hogy pontosan mi alapján utasítja el a TA-féle elképzelést.
"A turkológia évszázados eredménye szerint a magyar nyelv korai onogur-bolgár szavai őstörök hangalakot mutatnak, ami e nyelvi réteg kialakulásának kezdetét az 5-6. századra datálja.[3] Ugyanez a helyzet a magyar nyelv iráni-alán szavaival is.[4] A magyarság 5-7. századi tartózkodási helyét tehát csak oda lokalizálhatjuk, ahol a magyar törzseket e két népesség részéről egyaránt jelentős nyelvi és kulturális hatás érhette, ami jelen ismereteink szerint kizárólag a Fekete-tenger északkeleti partvidékén és a Kaukázus előterében valósulhatott meg."
A Volgán túl is lehettek iráni és török kapcsolataink.
SEMMI régészeti nyoma "pontuszi" honfoglalóknak. Sem ott, sem itt a KM-ben.
És azt, hogy a DAI-ból valójában egyáltalán nem tudjuk meg mikor csatlakoztak a kavarok, az gond nélkül lehetett még a Volgán túl is.
"(39) A kabarok népéről
Tudni való, hogy az úgynevezett kabarok a kazárok nemzetségéből valók. És úgy történt, hogy valami pártütés támadt közöttük a kormányzat ellen, és belháború ütvén ki, felülkerekedett az előbbi kormányzatuk, és közülük egyeseket lemészároltak, mások pedig elmenekültek, és elmenvén letelepedtek a türkökkel együtt a besenyők földjén, összebarátkoztak egymással, és holmi kabaroknak nevezték őket."
Az aláhúzott rész bizony involválja a Volgán túli kavar csatlakozást. Hiszen onnan jőve (Levédia) érkeztek a leendő honfoglalók a besenyők (mostani) földjére, azaz Etelközbe.
"Az azonban a tudományos kutatások között egészen szokatlan, hogy egy szerző elsősorban a széles olvasóközönséget, és nem a kutatótársait kívánja meggyőzni elmélete igazáról."
Az, hogy nem volt képes felismerni és értelmezni a tudományos közleményeket, azzal csak magáról állít ki szegénységi bizonyítványt. Vagy tudatosan hazudik.
Mind a megfelelő – ne adj isten, monografikus szintű – szakirodalom hiánya, mind az érdemi szakmai diskurzus megkerülése az új publikációk "átnyomásával" persze nem csak szakmai, de tudomány-etikai aggályokat is felvetnek."
Az azonban a tudományos kutatások között egészen szokatlan, hogy egy szerző elsősorban a széles olvasóközönséget, és nem a kutatótársait kívánja meggyőzni elmélete igazáról.
"Köszi, így tényleg érthetetlen, hogy mi ez a vehemens támadás."
Elvileg a történészek nagy része elfogadta, a Makisok meg nem.
Hidán Csaba Lászlótól hallottam, hogy "ő nem hisz az átnyargalásban".
Lezsák sem fogadja el, ő próbálja régészetileg igazolni a kaukázusi magyarokat, jelentős hátszéllel, kevesebb sikerrel.
A kaukázusi/donni őshazát eredetileg a krónikák dobták be de a nyelvészek igazolása alapján fogadták el.
A turkológusok Sudár, Sándor Klára támogatják és a gyors átnyargalás alapján keresnek magyarázatokat a török jövevényszavakra.
Róna Tass nem tudom mit mond róla. Neki nagyon keresztbe tett az egész, mert a könyve (Nyugati ótörök nyelv) történeti következtetései megjelenésükkor már rögtön elavultak lettek.
" Róna-Tas András a kazárokkal való együttélés (Levédia) elméletének védelmében felhozta: nyelvi kutatások szerint valahol együtt kellett élnünk a kazárokkal 200-300 évet. A vita itt nyelvszociológiai irányt vett, felmerült a kétnyelvű magyarság lehetősége is. Mások felvetették: a felsorolt leletek egy igen gazdag elit rétegére vonatkozhattak, így előfordulhat, hogy ez a társadalmi réteg etnikumok felett állt."
"A MÖT kötetekre gondolhat, ami 2014-2018-ig jelent meg. Viszont Türk nem írt már korábban szakcikket a témában (átnyargalás)?"
A dolog Türk doktorijával kezdődött 2011-ben elvileg és az tudományos publikációnak számít. Ami annyira nyilvános volt, hogy Szegeden egy nyilvános előadás keretében történt meg a védése. A nyest is beszámolt róla:
Azóta pedig elég sok helyen jelentek meg a témával konferenciákon és egyéb előadások formájában is.
Kerényi cikkén kívül nem nagyon van "tudományos" írás, amelyik komolyan kritizálná (igazából ezt sem nevezném nagyon tudományosnak). Viszont vannak hozzá korrekciók és viták az egyes részletekben (pl a Belaja völgy vagy Szamarra környéke volt-e Levédia)
Nagyon sok viszont idézi és épít rá, például Klima:
Ezért írta azt szvsz, hogy szűkös a magyar nyelvű szakirodalom :D Ki van ez találva, mint a böriben az új rab, hogy ne legyen csicska, esetleg leessen neki némi MAKI-s megbízás nekimegy a legnagyobb helyi arcnak az első napon. :)
"Mind a megfelelő – ne adj isten, monografikus szintű – szakirodalom hiánya, mind az érdemi szakmai diskurzus megkerülése az új publikációk "átnyomásával" persze nem csak szakmai, de tudomány-etikai aggályokat is felvetnek."
1. Milyen megfelelő szakirodalom hiányáról beszél a PhD-hallgató, ha ott a 400+ oldalas
monográfia? (Még a saját irodalomjegyzékében is szerepel, tehát látta.)
Tonnányi hivatkozással??
2. Milyen szakmai diskurzus hiányáról beszél, amikor legalább 3-4 db nemzetközi
konferencián vett részt Türk? Talán csak Kazanyban.
