Pontos magyar nyelvű bekötési utasítással és specifikációval szállítják (a biztosíték dobozból kapják a tápot) Piezo "sziréna" ez, az epizodikus random működés közben is alig haladja meg az áramfelvétel a 100 mA-t, a gyújtás elvételekor aktiválódik.
Az A2 újságban olvastam erről a beszerzési lehetőségről. Amikor megérkezett a cucc ,a csomagolásán láttam,hogy a Conrad-tól származik,de meggyónom, hogy a következő beszerzésnél nem keresgéltem olcsóbbat, ismét az msm2000/Addel-től rendeltem meg nem tartván extrémnek az árat. Maga a készülék 1xűen beszerelhető és nálunk tavaly nyár óta 2 autóban is tökéletesen és HATÉKONYAN működik. Nyilván van még számos más lehetőség is (beleértve a vászonzacskóban elhelyezett kutyaszőr-csomót),de én ezt saját tapasztalás alapján nyugodtan ajánlom.
Egyetértünk, tényleg jóval jobb a Xenon, de érdemes azzal venni az autót. Az utólagos kitek sajna nem az igaziak. Valóban nagyobb lesz a fénye, de a vakítás is számottevő. Ezeknek a kiteknek a gyártói az optikai precizitást még hírből sem ismerik. (Jártam egy pár gyárban Kínában, megmosolyogtató, bár vannak gyárak, akik legalább próbálkoznak valamilyen kezdetleges módszerekkel.)
Jómagam is gondolkoztam a Jazz átalakításán, de a kit történet macerás, az új fényszórót meg csak Japánban láttam, értelmes áron, de az meg jobbos kormányhoz van...
Egyelőre marad az eredeti. Majd az Accordba lesz Xenon. :) Már ha lesz Accord. :)
A korrektséghez hozzátartozik, hogy a drágább többet is tud:
Megbízhatóan védi a rágcsálástól a gyújtáskábelt, fékvezetéket és az autó egyéb gumirészeit. A rendszertelen időközökben kibocsátott, ultrahang tartományba eső sípoló hang és a 20-30 kHz között növekvő frekvencia kizárja, hogy az állatok megszokják. A készülék a gyújtás kikapcsolásakor automatikusan bekapcsol.
Szia! Igen,minden észrevételed így igaz,bár a nagyfesz-1ség elhelyezése sztem talán nem lenne oly' nagy gond. Lehet még kicsit töprengek rajta. A családi "nagy"autónkon (Mazda5) xenon-fény van: hát bizony galaktikus a különbség a gázkisüléses fényszóró javára, és az már kvázi aktív biztonsági tényezőnek is tartható...
A radial tipus miatt a fém és textil szálak a forgás miatt egy idő után megnyúlnak egy irányba. Ha megfordítod a forgásirányt, az ellenkező irányú erő miatt elszakadhat néhány és ez köztudomásul nem használ az abroncsnak.
Régebben kifejezetten javasolták a gumik cserélgetését a két oldal között, most viszont a forgásirány megtartása a divat. Ugyanakkor az is fontos szempont, hogy a jobb és a bal oldal gumijai kb. egyformán kopottak legyenek - amiatt viszont szükség lehet átcserélni.
Nem kötött forgásirányú kerekeknél meghatározott sorrend szerint felszerelheted a kerekeket az autó tengelyeire. (Lásd. 314, 315 oldal.) Az egyenletesebb kopás érdekében kell váltogatni. Én mindig azokat a kerekeket szerelem előre, amelyik a legkevésbbé van megkopva (legnagyobb az árokmélység).
Gumiügyben lenne egy-két kérdésem: ősszel november 1-től ha nincs téli gumi a kocsidon, akkor törés esetén állítólag a casco beinthet fizetés esedékességekor a téli gumi hiányára hivatkozva. Nos, ez igaz?
És ehhez kapcsolódik a másik kérdésem is: ha ez igaz, akkor jogosan felmerülhet a kérdés az ember fiában, hogy tavasszal nincs-e esetleg ugyanígy egy határidő (pl. ha március 1-je előtt törik a gép téli gumival=fizet a casco, 1-je után meg már nincs ilyen kikötés)?
Esetleg aki fel tudna homályosítani az ügyben, annak köszike!
Nem szerencsés. A kötetlen forgásirányos gumi, ha megszokott egy forgásirányt, akkor szereti, ha mindíg abban az irányban használják. Az a gumis amelyik leszedéskor nem jelöli a gumit egyértelműen, az kókler.
gumival kapcsolatban lenne még egy kérdésem: a gyári nyárit a csomagtartóban hoztam haza, és nincs rajta forgásirány jelölés, és a cég sem tett rá mikor levette. ( yokohama 175/65-ös ) ha nincs rajta jelölés feltehetem akárhogy?
A feszültség az akku töltése miatt 14,4-14,6V normális esetben.
Ez a vezetékek, biztosítékok, kontaktusok ellenállása miatt pár tized Voltot esik, mire az izzóhoz ér. De évtizedek óta így van minden autón, ezt ki kell bírni az izzóknak menet közben.
Régi autókon külön feszültségszabályozó volt (eleinte mechanikus) ezt állítgatni kellett időnként és nem is tartotta olyan stabilan. (Még régebben meg dinamó, az még jobban ingadozott.)
Pedig nézhetnék. Én bevallom, rohadtul utálom a sok házilag kókányolt, a szememet kivájó gagyi xenont. (Bár a sok rosszul beállított tompított sem semmi.)
Én holnap rakatom fel a nyári gumikat. Nemrég vettem 4 felnit, azokra teszik fel őket. Ha esetleg még meglepne minket valami télies idő, akkor fél óra alatt én is bármikor vissza tudom majd tenni a téli garnitúrát. De úgy néz ki, hogy nem lesz szükség rá és ilyen enyhe időben már jobb a nyári gumi.
800, max 1000. A xenon élettartama 2000-2500. Ja, és az autóizzókat 13.2 V-ra méretezik. Izzóknál minden 5%-os túlhajtás felére csökkenti az élettartamot.
Inkább úgy fogalmaznék, hogy az idő során az oxidáció miatt megnőtt az átmeneti ellenállás.
Bár a lényeg inkáb ott keresendő, hogy a régebbi autókban még nem volt ilyen veszett nagy a feszültség. Kollégéga régebbi Opelje csak 13.5V-ot mutatott. Suzuki Swift (régi) 14.2V, Új Focus 14.7V, Jazz szintén. Ezek elég magasak. Örüljünk, hogy nem H7 van a Jazzben....
Valós a felvetés, azzal megfejelve, hogy a mai autókon azzal próbálnak a vezeték keresztmetszeten spórolni, hogy növelik a feszültséget. (A Jazzemen 14.7V-ot mértünk, járó motornál...)
12V-on a H4 élettartama közelíti a 2000h-t. A feszültség növelésével durván a feszültségváltozás a 13. hatványon az arányossági tényező az élettartam számításánál, ahogy azt megboldogult Vukchevich kolléga már leírta...
Hírek
Belsőség
Hírek
