Ad Cziczifa ~ Czinczifa: Nem imponált görögnek, így ott nem kerestem, hiba volt. Mert bízvást az újgörög τζίτζιφα (dzídzifa) ’jujuba (gyümölcs), kínai datolya, a Zizyphus jujuba termése’ szó áll mögötte, amely az ó- (és közép-) görög ζίζυφον (ziziphon) folytatója.
Vezetéknévként a Google-lal tudtam adatolni a Τζίτζιφα (Dzídzifa), a gyakoribb Τζίτζιφας (Dzídzifasz), a Τζίντζιφας (Dzíndzifasz), a Τζίντζιφα (Dzíndzifa), a Τσίντσιφας (Cíncifasz), Τσίντσιφα (Cíncifa) vezetéknévi alakokat. A /dz/ > /c/ változás a magyarban is végbe mehetett hanghelyttesítéssel, mivel a /dz/-nek nincs fonémastátusa, ugyanígy a szóvégi /sz/ lekopása is lehet magyar. Ez utóbbihoz vö. a magyarországi görög (aromán) Sina csalánév eredeti Σίνας(Színasz) formáját. De az alakváltozatosság és a névtévesztés már a görögben is nagyfokú. — Az /n/ betoldás a görögben vélhetően a hasonló hangzású ζιγγίβερις (zingiberis) ’gyömbér’ szó hatása.
A Czinczifa család valószinűleg Macedóniából érkezett, mint a korai miskolci "görög" kereskedő colónia jó része. Arumén származása adatolható. Az arománok magyar megnevezése cincár volt, talán ennek is van köze a névhez.
Cziczifa: Nem gondoltam még teljesen végig, a lehetőségen belül is egyelőre csak arra koncentráltam, ha a <cz> kettős betű ejtése /c/ (és nem /cs/).
A legközelebbi ötletem talán az, hogy a Cziczvár név valamiféle népetimológiás származéka lehet. Ez a Cziczvár valamilyen szláv eredetű név lehet. A pontos megfelelője a jelenkori névtárakból nem mutatható ki, de a származékai igen, pl. cseh Cicvárek, esetleg szlovák Cicvárek (Cicvárková, Cicvarková). Ezek a cseh-szlovák cicvár ’gyömbér’ szóra mennek vissza. — Hasonló alakú a horvát-szerb cicvara ’tejszínes kása’ (vö. pl. itt) szóból származó Cicvara, ill. az ebből képzett Cicvarić családnév.
Néztem a román lehetőségeket is. A románban Constantinescu adatolja az erdélyi Ţiţu ['tsitsu] személynevet, amely ráadásul jelentésében is egyezne, hiszen a köznyelvi ţâţă ~ ţîţă ['tsɨtsə] ’emlő’ szóval függ össze. Ehhez azonban nem találtam olyan névképző toldalékot, amely a magyarban –(i)fa alakúvá válhatott volna.
Magyarul inkább hamuzsírfőző-nek nevezzük ezt a mesterséget, mert a fahamu égetése csak az első lépése volt a hamuzsír, azaz kálium-karbonát előállításának. Ez, amely sok ipari folyamatnak (szappanfőzés, ruhafestés, cserzés, üvegkészítés, zománcozás stb.) fő alapanyaga. A hamuzsír latin eredetű szlovák nevéről kapta a nevét a szilvásváradi Szalajka-völgy is.
Csorey ~ Csörey: A RadixIndex az alábbi névalakokat fedi fel: (A) Csorei ~ Csórei, Csorej; (B) Csörey, Ehhez még említhető (C) a keleti-szlovák Čorej.
Az elterjedés alapján az (A) csoport egyértelműen román környezethez látszik kötődni. Ezt kihangsúlyozza a hangtest vegyes hangrendűsége, amely a magyar eredet ellen szól, különösen azért, mert a magyarban a mély hangrendű tőhöz magas hangrendű végződés „tiltottabb”, mint fordítva. Ennek megfelelően Constantinescu említi a román személynévi Cior- tövet, amely felveheti a román -ei (kicsinyítő-apanévi) képzőt, a Ciorei alakot adva, amely a mai román telefonkönyvből adatolható is. Ezt a Cior- névtövet Constantinescu a román cioară ’varjú’ (ciori ’varjak’) szó tövével veszi azonosnak. [*] Ehhez illeszkedőnek látszik a Szlovákiában előforduló (C) csoport. A magyarban az egyszótagos –ei ~ /ej/ végződés disszimilálódhatott kétszótagos /ei/-vé, amely –ey írásképet is adhatott.
A (B) csoportba sorolt tiszta magas hangrendű alak a RadixIndexen csak Berettyóújfaluból adatolt, a jelenkori magyar telefonkönyv pedig nem ismeri. Én elválasztanám az előzőtől, mert nem hiszem, hogy /csorei/ > /csörei/ hangrendi hasonulás léphetett volna fel: bár ha ezt koránra (mondjuk a török kor elé) lehetne datálni, akkor nem lehetne kizárni. A fordított /csörei/ > /csorei/ alakulást, amely esetlen a magyar /ö/ hangot nem ismerő népek esetén hanghelyettesítéssel alakult volna, viszont teljesen elvetem. A /csörei/ egycentrumú, a /csorei/ nem: ezért nem vethető fel, hogy az utóbbi az előbbiből lett volna.
A magyar Csöre (Csőre, Csüre, Csűre) régi, ismeretlen eredetű magyar világi személynévből lett családnév. A Csörey vezetéknév etimologizálható, mint ennek a személynévnek a magyar –i (< -é) apanévképzős származéka.
[*] A felvetődő magyar csóré ’meztelen; cigány(os)’ ~ csóró ’szegényes, elhanyagolt külsejű’ szó aligha jöhet szóba etimológiaként, mert ez viszonylag nem régi kölcsönzés a cigányból, vö. lovári choro /csoro/ ’árva, szegény’. Van ismeretlen eredetű magyar csóré ’összement tej; savó v. ezzel készített étel’ tájszó is, de az ebből való kiinduláshoz is kellene a román közvetítés, amely ennek a szónak az esetében nem adatolható.
Ropog: Vö. RadixIndex: Ropog (Hajdúböszörmény), Szlovákia: Ropog (Komárom, Szádalmás) Két esetet látok. 1. Úgy kell venni, ahogy van, azaz a ropog hangutánzó ige kijelentő módú jelen idejű E/3 alakja. Ez szokatlan, de Kálmán Béla pl. idézi a régi Kevereg és Zavarog személynevet, mint szakácsok neveit. Újabb korban inkább szavajárási motiváció nyomán keletkezhettek finit igealakokból ragadványnevek.
2. A RadixIndex ismeri aRopoch vezetéknevet Kapolcsról. A magyarban szokásos ch /χ/ > /k/ hanghelyettesítés után ezt a nevet a népetimológia Ropog-gá is alakíthatta. Erről a Ropoch-ról egyelőre nem találtam semmit. Van Rapoch ~ Rápoch is, de hogy az ezzel összetartozik-e, arról egyelőre nem merek nyilatkozni. Mindenesetre ez utóbbi lehet szláv, leginkább szlovák, vö. rap- tő a szlovák rapina (ritka rapa) ’ragya, ripacs, himlőhely’, rapavý ’ragyás, ripacsos, himlőhelyes’, ill. az –och személynév-képző (pl. szovák biely ’fehér’ :> beloch ’fehér[bőrű] ember’).
Csatlovszki: Vö. RadixIndex: Csatloczki (Miskolc-Görömböly), Csatlóczky (Miskolc, Kassa), Csatlószky (Miskolc), Csatlovszky (Szepsi / Moldava nad Bodvou). Alakilag szláv lakosnév, de a helynévi alapja nem azonosítható, sőt maga a név sem mutatható ki a jelenkori szláv névtárakból.
Erre és a fenti elterjedésre tekintettel olyan magyarországi szlovák névképzésnek vélelmezhető, ahol a –ský képző nem lakosnévi, hanem (lengyel mintára) apanévképzői szerepben áll. Az alapszemélynév vagy a magyar Csatlós név (vö. szlovákiai Čatloš, cseh-morvaországi Čatloš, lengyelországi Czatlosz vezetéknevek), vagy a szlovák Čatloch (ez a RadixIndexen mint Csatloch). Ez utóbbi vélhetően a magyar csatlós köznév szlovák átértelmezése.
Mindkét alapnévből jelenkori szlovák helyesírással Čatlošský jön ki, amelynek ejtése magyarosan /csatloszki/. A magyarban hasonló ejtésre vezető –ovský végű szlovák nevek analógiájára jelenhettek meg az /ocki/, /ócki/ és /ovszki/ végű névváltozatok.
Érdemi újdonságot nem fognak tartalmazni az általam leírtak, inkább csak adalék.
Már LvT utalt rá, hogy a horvátországi Novska település használatos magyar neve Novszka volt, amelyből esetlegesen kikophat a v.
A M. K. Földt.-i Intézet 1906-ban adta ki XV. kötetének 4. füzetét, Petróleum és aszfalt Magyarországon címmel, amelyben a kérdéses települést 'Noszka' névvel illeti.
Ezek szerint így is ismerték, vagy talán csak sajtóhiba?
Hogy itt a mai Novskáról van szó, - megerősítik a tágabb környékén található falvakként felsoroltak: Mikleuska, Voloder, stb.
Ezzel persze nem azt állítom, hogy innen származik a Noszkay név.
Az 1356-os évben az Ung vármegyei Sislóc /Sislivci/ környékén komoly áradást okozott a Noska ér /patak, vízfolyás/, amely az Ung folyó mellékvize volt akkor.
De én ezt sem gondolom olyan jelentőségűnek, hogy családnevet adott volna.
Igen, de az én voltam :-) Mármint kijavítottam vagy tíz wikipédiában, amikor is realizáltam, hogy az olaszoknál van a gubanc, ugyanis ez a film hivatalos címe.
Nekik csak a vitalapon hagytam üzenetet, hogy akkor most WTF?
Amúgy még a film hivatalos oldalára (http://www.pozitiacopilului.ro/) is elmentem a név alakját leellenőrizni, de a szerepek nevei ott nem szerepelnek, a sajtóanyagokat pedig nem néztem meg, mert rendkívül lassan jön le. Most ezt is kivártam, de az anyát ezekben sem nevezik meg a családnevét, csak a keresztnevét.
:-) Amúgy köszi a választ, amikor beírtam a cserkészt két perc múlva már rájöttem, hogy hülyeség, de ugyebár az Index-fórumokon nincs lehetőség törölni.
A Tyumenyi területen folyó Носка (Noszka) etimológiájához nem találtam semmit, de az ottani folyónevek többsége végső soron török eredetű. A Noszka nevének kialakulásába lehet, hogy belejátszott az orosz népetimológia, az orosz носка (noszka) ’hordás, vivés; viselés; (tojás-) rakás’ szó beleértése.
Amiben biztosak lehetünk az az, hogy ez a folyónév és a keresett Noszka(y) családnév nem függ össze. Csehül nem azért van a folyónak Wikipedia-oldala, mert valamiféle cseh nyelvi kapcsolatot éreznének, hanem azért, mert az ottani szerkesztők szisztematikusan fejlesztik a cseh Wikipediát, pl. az Irtis (főbb) mellékfolyóit teljesen feldolgozták.
Kicsit kapcsolódik a családnevekhez: Ez a Kerenes-Keneres probléma jól jellemzi, hogy mi történik a családnevekkel, ha csak egyetlen tisztviselő egyetlenegyszer valahol elírja.
Ugyanis az egész interneten tele van a Kerenessel, így az IMDB-ben, a Wikipédiákban stb. No de miért?
Nos, rájöttem, azért, mert a hülye olaszoknak nem felelt meg a Pozitia Copilului (The Child's Pose) - mint ahogy a magyaroknak sem (Anyai szív).
Valaki a hibás nevet tette meg hivatalosnak: Il caso Kerenes, és így terjedt el az egész világon. Az az érdekes, hogy ez a mai világban szinte percek alatt milliós példányszámra szalad fel, és ha jól értem, reménytelen javítani.
Bocs, minden tiszteletem, de én tegnap láttam a filmet (laptopról) és a név nem Kerenes, hanem Keneres (ezt a Port.hu-nak és az IMDB-nek egyaránt beküldtem hibajelentésben).
Off-line írtam a 11261-osra az alábbi válaszomat, nem reflektálok benne az azóta esetleg beírtakra.
A pontosság kedvéért említem, hogy a film címe Posiţia copilului, azaz csak egy gyermekről van szó nem többről, mint a copiilor alakban.
Ami a kérdést illeti, az anya szerep szerinti vezetékneve konzekvensen Kerenes alakban van leírva az interneten; cirill betűvel is: Керенес (Keren[y]esz). Ez nyilvánvalóan nem román a <k> betű miatt. A román telefonkönyv szerint a román Kenereş vezetéknév adatolható, és ez valóban a magyar Kenyeres (’ egy kenyéren elő, kenyerestárs’ v. ’kenyérsütő, pék’) családnév románosodott írásmódja lehet. De a filmbeli Kerenes ebből nem vezethető le, mert ugyan a n(y) : r > r : n(y) hangátvetés feltételezhető lenne, de a szóvégi ş /s/ > s /sz/ változás nem.
A RadixIndex családnév-adatbázisában ugyanakkor szerepel a Kerens (Bécs, XX. sz. eleje) és a Kerenz (Mágocs, II. vh.), amelyek németes formáknak tűnnek, és szintén részben összecsengenek a filmbeli Kerenes névvel.
A Kerenes névnek egyébként meglepő találatai vannak, pl. a XVII. sz.-ban induló francia családfán: http://gw.geneanet.org/desjdek?lang=en;m=N;v=chaillou+de+kerenes . Ez bízvást a breton Kerenez helynevek egyikének írásmódja. Ez összetett név, amelynek az előtagja a breton ker ’falu’ szó.
Mivel ez a név Romániában nem használt, így irodalmi névadásnak tűnik. És a fentiek értelmében a forgatókönyvíró(k) kikérdezése nélkül nem lehet tehát tudni, hogy mi volt a filmbeli anya családnevének a motivációja.
Cerchez: A magyar cserkész szó csak a XVIII. sz. második felében tűnik fel. Így ez nem lehet a hasonló hangzású magyar családnevek kiindulása (Kázmérnál 1589: Cherkesz Janos). Ehelyett itt a cserkesz népnévről van szó: régente ez a megnevezés mindenféle kaukázusi népre használatos volt (pl. abházokra, csecsenekre, oszétokra is), akik a török birodalom alattvalójaként Közép-Európáig is eljutottak. Nagy tömegben a XIX. sz. közepén telepedtek pl. Dobrudzsába. A népnév román formája a cerchez, és ez több romániai település nevében is megjelenik, pl. Cerchejeni, Cerchezu, Slava Cercheză. A románok közé betelepült cserkeszek, vagy a velük kapcsolatban álló románok a szokásos módon megkaphatták a román Cerchez ragadványnevet, amely aztán családnévvé állandósulhatott.
Ilyen módon tehát a hasonló magyar és a román vezetéknevek közti összefüggés fennáll, azonban ez esetben éppen fordítva, ahogy feltételezted. Persze a magyar Cserkesz vezetéknevek (egy része) lehet magyar névadás is (nem feltétlenül egy már meglévő román Cerchez családnév magyarosodása), mert az oszmán-törökökkel együtt már 1555-ben megjelenik magyar szövegben ez a népnév.
A Noska folyónévvel kapcsolatban felmerült bennem, hogy szláv eredetű lehet, és akkor valami köze lehet a Kárpát-medencebeli szláv Noska szóhoz, vezetéknévhez.
Igen, nagyjából ilyesmi levezetése volt LvT-nek is, annyi perturbációval, hogy az eredeti anyakönyvekben, ahol szép számmal vannak Noska, meg Nosko alakok is, a legrégebbiek között is van sok Noskai, Noskaj, Noskay változat is. Ez volt elgondolkodtató, hogy ez miért lehet. De én is azt hiszem a legvalószínűbbnek, hogy valami Noska/Nosko alakból lett a név végül. Azért is keresgéltem erre főképp.
Szintén nem hozzáértőként, családtörténeti TEÓRIA: valamikor valamelyik ős elmagyarosodott, esetleg nemességet kapott, végvári vitéz stb, és a Noszkóból magyaros hangzású, nemesi csengésű Noszkay lett.
De ez nem a névtörténet, hanem a családtörténet része.
Nem értek hozzá, teljesen amatőr módon: nekem volt több Noskó nevű ismerősöm, és a Szoboszló -> Szoboszlay mintára simán el tudom képzelni, hogy ebből jön. A Noskó nyilván közeli szláv név és nem az Urálon túlról érkezik (mert akkor nem lenne belőle annyi, mint a tenger)
Igazság az, hogy LvT már elég részletesen megfejtette a Noszkay-t, de ott elakadtunk, hogy a szláv eredetet valamivel alá kéne még támasztani, vagy esetleg a magyar irányhoz kéne más bizonyíték. A Noszkay ősöm első anyakönyvezett tagját Érsekújváron megtaláltam, 1746-ban született, de az anyakönyvek (az övé, meg a testvéreké) nem volt alkalmas a kérdés tisztázására, mert keveredett a szláv és a magyar lehetőségre utaló névírás. LvT (meg mások is) javasolták, hogy túrjam az Újvidék környéki egyéb anyakönyveket is, hátha találok valami korábbi adatot, ami tisztázhatja a kérdést. Eddig Nyitraszőlősön (Horní Síleš, jelenleg: Horny Vinodol, Szlovákia) találtam egy 1788-as születésű hölgyet, akinek anyja "Maria Noska", de még más találatom nincs. A szláv irányhoz keresgéltem a "Noska" alakot, és így találtam a folyóra. Ami feltűnt, hogy van a folyónak cseh lapja, az orosz, tatár, kazah mellett, és elgondolkodtatott, hogy hátha valami közük lehet egymáshoz, nem az elszármazás helye, hanem a szó jelentése alapján.
