köszi, ezt jó tudni! Korlátlan példányszámban van meg? Szóval ha TV megvesz valamit, attól még elképzelhető, hogy nekem is jut ugyanabból egy példány? :D
Akit érdekel, a Rákóczi úton van egy akciós könyvesbolt - Blahától az Astoria felé a jobb oldalon, kb. félúton -, ahol visszamenőleg az összes História-szám megvan. Ez is. Kihagyhatatlan szám!
Ganz Wagongyári Tisztviselők Labdarúgó Egyesülete. Ez 1900-ban vagy 1901-ben alakult, és 1901-ben, majd 1904-09 között stabil másodosztályú csapat volt Tisztviselők LE néven.
Tehát azt mondod, hogy amolyan kvázi népnevelő funkciót is elláttak a hivatali grádicson feljebb álló tisztviselők a többi alkalmazottal kapcsolatban? Ez tényleg egy valós léthelyzet volt a két háború között? Elhiszem -ha mondod-, hogy a politikum és a vállalatvezetés ezt szerette volna, de nekem -innen 2007-ből nézve- valahogy életszerűtlennek tűnik.
Nah, pont a két Ganz csapat lenne az érdekes. Miért volt kettő? Meggyökeresedett a foci a tisztviselőknél és már nem akartak közösködni? Vagy csak két egymástól távoli gyártelep reprezentánsai voltak?
Az állami vállalatok sportegyesületeinek pont az volt a lényege, hogy egy klubban sportoltak hivatalnokok és munkások. A Tanácsköztárságban a vasutasok fontos szerepet játszottak, s ugyan korábban is jellemző volt a vasútra a korporatív szemlélet, ez csak erősödött 19 után. Nem a társadalmi kiegyenlítődés fontos, hanem a korporáció: egy szervezetben működik együtt munkás, altiszt és hivatalnok. A különbségek megmaradnak köztük, de a céljuk azonos, hisz egy vállalatért dolgoznak.
Egy tipikus idézet: „Minden műhelyben van kultúregyesület, amely a tagoknak hazafias szellemben való magatartását, egészséges társadalmi gondolkozását, szellemi szükségleteinek kielégítését igyekszik a legkülönfélébb eszközökkel előmozdítani. ... Ki kell emelnem a nemzeti ünnepkor rendezett hazafias ünnepségeket is, amelyekkel a személyzet becsületes magyar magatartásáról tesz bizonyságot.” (Magyar vasutasok albuma, 1930)
Arról nem tudok, hogy a budapesti vasutasok között lett volna hierarchia. De úgy látom, hogy a Törekvést minden vasutasklubnál kiemeltként kezelték. És a tisztelet ki is járt a klubnak.
Például érdemes a Magyarság c. újság profi focival kapcsolatos cikkeit elolvasni. De az 1930-as újpesti bajnokavató vacsorán is a magyar állam rendkívül negatív hozzáállásáról van szó!
Az elitistáknak meg ott volt a MAC vagy a BTC a maga szigorú amatőrségével. Na meg persze az alsóbb származásúakat kizáró mechanizmusaival.
Nem ide tartozik, de marha jópofa, hogy a kezdeti években 2 db Ganz csapat is volt.
Egyébként ezzel a középosztály -> alsóbb osztály sportja-e a foci átalakulással tűnt el a zsidóság nagy része a futballpályákról. Viszont a lelátókon, illetve főleg a klubok vezetésében meg ugyanúgy megmaradtak. De mondom, TV ebben szakavatott szakértő, gyakorlatilag ez a szakterülete :D Úgyhogy nem is szaporítom tovább a szót...
Postás Volt Debrecen és Nyíregyházán is. A Postás Sport Egyesület Debreceni Csoportja 1923-ban alakult a budapesti anyaegyesület szabályai szerint. (emlékeim szerint zöld-fehér volt a színük). Nyíregyházán 1924. augusztusában alakultak meg. Szakadjunk el a futballcentrikus szemlélettől: nyilván jobban szem előtt vannak/voltak azok a sportegyesületek, amelyeknek jó futballcsapatuk volt, de nagyon sok klubnak akár tucatnyi szakosztálya volt. Sőt! Pl. a vasutas egyesületekben a harmincas évek végén (nem véletlen, hogy ekkor!) népesebbek voltak a céllövő, mint a futball szakosztályok. Egyébként az 1899-ben alapított Postásnak 1935-ben 3343 tagja volt (Budapesten). Nem tudom, hogy a különféle sportágakban milyen volt a Postás klubok helyzete, a futballal nem különösebben foglakoztak (a debreceni és nyíregyházi is a keleti másodosztályban játszott).
Szóval amikor a Postás kilépett az MLSZ-ből, attól még a többi szövetségnek tagja maradhatott! Arról nem is beszélve, hogy 1906-ban kiléptek, de már két év múlva, 1908-ban vissza is léptek. Általában másod- harmadosztályúak voltak, de többször is felbukkant a nevük. Pl. 1912-ben a Csepeli TK ellenük játszotta bemutató mérkőzését. De ami igazán fontos, és egyáltlán nem meglepő: a Postás volt az amatőr ideológia egyik fő letéteményese. - 1921-ben az akkor harmadosztályú klub feljelentése nyomán robbant ki az 1919 utáni első jelentős bundaügy. - 1924-ben egyike volt azoknak, akik kiléptek az MLSZ-ből, és létrehozták az Iszer-serleget. - 1925-ben is az Amatőr Pártot erősítették. - 1939-ben a Pénzügyi TSC mellett a Postás jelentette fel az MLSZ-t, ezután vizsgálta meg az OTT az MLSZ "ügyvezetését és sportbeli magatartását" (majd nevezte ki Gidófalvyt hatósági biztosnak)
Érdekes, hogy milyen "szakmák, hivatások" jártak az élen a sportcsinálásban: a vasutasok, a nyomdászok, a(z állami) hivatalnokok, az egy helyre települt nagy iparvállalatok dolgozói. Az pedig külön érdekes, hogy amint leszivárgott a foci a dolgozók alsóbb rétegeihez is (tisztviselő -> altiszt, MÁV alkalmazott -> MÁV fizikai), akkor hirtelen eltűntek a nyomdászok, mert ott nem volt alsóbb réteg. Tehát a jól hierarchizált, minimum kispolgári megélhetést nyújtó pozíciók teremtik meg (vezetői támogatással) az egyesületeket, ahol majd a melósok sportolni fognak. És itt jön az igazi kérdésem: ha átkerül a tömegesség a melósokhoz, akkor nem merül fel a magasabb hierarchikus szinten állókban, hogy nem kéne vegyülni velük és egy saját egyesületet létrehozni? Pl. megszabható-e egy hierarchia a budapesti vasutasegyesületek soraiban, hogy ez az elit, ez pedig nem? Vagy pedig egy (látens) társadalmi kiegyenlitődési folyamat indult el ezekben az egyesületekben?
Talán az is közrejátszott, hogy ugye az 1905-ös bajnoki címet 1905. decemberében megnyerte a Postás SE, de 1906 augusztusában elvették tőlük a bajnoki címet, és az FTC-nek adták. Erre ugye a Postás kilépett az MLSZ-ből, feloszlott, stb.
Legközelebb valamikor 1950 körül tért vissza a Postás, a SZAC-ból alakultak... kissé mesterségesen.
Amúgy van egy ilyen könyv:
A Postás Sport Egyesület 75 éve
Ha jól emlékszem, a Szabó Ervin 6. emeletén (Bp. gyűjtemény) szabadpolcos. Szerintem benne van minden, ami fontos!
Hmm. Érdekes lenne egyszer megnézni, hogy az akkori egyesületi elnökök (akiket a vállalat delegált) mennyire kötődtek a sporthoz és azon belül főleg a labdarúgáshoz és mennyire volt csak hangulatjelentő szerepük a vezetőség felé. /Vészesen közelít az 1909 :) /
Azon meditáltam egyszer, ha a MÁV-nak ilyen komoly sportegyesületei voltak (mert megvolt hozzá mindene), akkor a másik nagy országos jelentőségű vállalatnak a Postának miért nem? Vagy csak nem tudok róla? Volt pl. Debreceni, Szegedi, (stb) Postás? Tipikus gyűjtőfogalom lehetne az egyetemek, a vasút, az iparvállalatok és a többi hasonszőrű mellett.
A gyári kapcsolat nem csak azt jelenti, hogy vállalat belerak egy csomó pénzt a klubba. Hanem azt is, hogy egy meglévő közösség hoz létre egy klubot (ettől más, mint egy hagyományos értelemben vett társadalmi sportegyesület), ráadásul ezeknek a kluboknak nem csak kétkezi munkások voltak a tagjaik. Ráadásul a vasutasok esetében a MÁV 1884-es szolgálati rendtartásának 29. §-a kimondta, hogy az alkalmazottak körében bárminemű egylet alakításához az elnökigazgató előzetes engedélye szükséges. A szociáldemokrácia születésekor és elterjedésekor minden gyárvezető álma lehetett egy sportklub. A gyárhoz kötötte érzelmileg is az alkalmazottakat, és a felügyeletük is biztosítva volt.
Viszont én a Sajó mellett sporttelepet nem láttam a térképeken. Lehet, hogy a szememmel van a bibi :D Amit meg a Tiszai Pályaudvar mellett találtam, az nincs a Sajó-parton, de szerintem az az MVSC pálya. Na ez jó bonylolult, de majd kihámozzátok :)
