Egyre több komoly természet- és társadalomtudós állítja, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági tendenciák a Föld erőforrásainak kimerítése, túlhasználata révén egy globális környezeti-társadalmi-gazdasági válsághoz fognak rövid időn (egy-két évtizeden) belül vezetni.
László Ervin, híres magyar filiozófus szerint a globális civilizáció máris egy bifurkációs elágazáshoz érkezett:
ha időben sikerül egy átfogó paradigmaváltást végrehajtani, akkor megmenekül(het)ünk, ha azonban továbbra is a neoliberális kapitalizmus által diktált fenntarthatatlan struktúrákat erőltetjük, akkor elkerülhetetlen az összeomlás, ami rengeteg szenvedéssel és hatalmas pusztulással fog járni.
Hisz látod: a lakosság számottevő része alultáplált, éhezik.
Nem latom. De tegyuk fel, hogy igy van.
Amikor kevesebben voltak Afrikaban, akkor nem eheztek?
Ha igaz, amit irsz, hogy a nepesseg es ehezes egyenesen aranyos, akkor Europanak es Amerikanak is eheznie kellene, mert tobb ember van, mint par 100 evvel ezelott. Az USA-nak pedig most is folyamatosan no a lakossaga.
Azsiaban eheznek? - mert ott lakik a vilag 60%-a. Kinaban es Indiaban kb. 2 milliard ember.
Kinaban kb. 1 milliard ember van, es folyamatosan no az eletszinvonal. Nemreg hallottam, hgoy a Cadillac vasarlas 60%-kal megnott, de a tobbi europai/amerikai kocsi is nagyon jol megy (valszeg, a japan is).
Nézd meg az Arab félszigetet, a gazdagabb országok húsfogyasztása a legmagasabb: Kuwait, Emírségek, Szaúd Arábia (Katarról nem volt adat), a jóval szegényebb Yemennél már alacsonyabb a húsfogyasztás, pedig nagyon hasonló kultúra.
Nem is allitottam, hogy nem igy van. De miert van igy? Azert, mert a gazdagok meg tudjak venni a hust, a szegenyek pedig nem, illetve keveset. (De termeszetesen, a helyi szokasoktol is fugg es az eghajlattol. India barmilyen gazdag is lenne, soha nem lenne tul nagy a hus fogyasztas, a vallas miatt. Az eszkimok koreben pedig magas a hus fogyasztas, akkor is ha szegenyek).
Nem azert nem esznek az emberek hust, mert a fold eroforrasai kimerultek, es nem lehet tobb allatot vadaszni, tenyeszteni.
Miert nem arulnak Albaniaban sok Ferrarit, luxuscikkeket, es sok hust? Nem azert, mert a fold nem tudja eloteremteni, hanem azert, mert minek aruljanak, ha az emberek nem vennek meg, mert szegenyek?
Ha a foldon 1 ember elne, lehet, hogy az is ehezne, ha nem venne a faradsagot, hogy eloteremtse az etelt maganak (vadaszat, halaszat, alattartas, foldmuveles, fakrol, bokrokrol gyumolcs szedes, stb.)
"Most akkor az afrikai vagy az indiai nepsuruseggel van problemad? Ha Indiaban kevesebben lennenek, akkor megnone az 1 fore juto hus fogyasztas? - nem hiszem.
Es ha Afrikaban kevesebben lennenek, ott is szerinted megnone? - ezt se hiszem."
És miért nem "hiszed"? Hisz látod: a lakosság számottevő része alultáplált, éhezik. Azonos mezőgazdasági kapacitással egy kisebb népesség nyilvánvalóan jobban táplált lehetne és elmozdulhatnának a minőségi táplálkozás felé is, ami több húst is jelent.
Hisz láttad a térképeket amiket belinkeltem, nem? A húsfogyasztás látványosan korrelál a gazdasági teljesítőképességgel, kultúrától függetlenül. Nézd meg az Arab félszigetet, a gazdagabb országok húsfogyasztása a legmagasabb: Kuwait, Emírségek, Szaúd Arábia (Katarról nem volt adat), a jóval szegényebb Yemennél már alacsonyabb a húsfogyasztás, pedig nagyon hasonló kultúra.
"Es ugy latszik, hgoy a kevesebb nepesseg/magasabb eletszinvonal (Amerika, Europa) nagyobb megterheleset jelent a kornyezetre, mint a tul sok ember. Amerikanak/Europanak joval nagyobb a fogyasztasa, mint Afrikanak es Azsianak."
Pontosan, erről beszélek én is! És ezeknek a fejlődő országoknak egyre inkább igénye van a mi "nyugati" életszínvonalunkra, ők is szeretnének jól élni, nem éhezni, nem meghalni mindenféle betegségben, jó iskolába járatni gyerekeiket, légkondit a meleg nyarakra, stb. Ezt viszont nehéz úgy elérni, ha a fenntartandó népesség folyamatosan nagy ütemben nő, ezért igyekeznek csökkenteni a népességnövekedést. A mennyiség felől eltolódunk a minőség fele.
és szemléld meg mondjuk egy indiai alföldet, vagy jávai alföldet.... mennyi természetes erdőt látsz ott??
Mondjuk, a magyar alfoldon sincs tul sok erdo. :-)
En csak a kornyezetvedoket ideztem. Ok sipakolnak mindig, hogy a nyugat (Amerika, Europa, de foleg Amerika) tul sokat fogyaszt, aranyosan joval tobbet, mint amennyit a lakosok szama indokolna, es joval tobbet, mint barmilyen mas regio.
Amerikaban a nepsuruseg 57, Afrikaban 87, Europaban 200 folott.
Szerintem az afrikaiak nem vesznek el tolunk semmit, a szen-dioxid kibocsajtasuk se tul nagy, stb. Most a vilag kb. 12%-a lakik Afrikaban, ugy tudom, hogy kb. 500 eve ez az arany nagyobb volt: kb. 15%.
jártál te már ázsiai vagy afrikai országban? de ha nem jártál nézz rá a gogle earthre, és szemléld meg mondjuk egy indiai alföldet, vagy jávai alföldet.... mennyi természetes erdőt látsz ott??
vagy nézd meg ugandát...100 éve vadászok paradicsoma volt, ma meg a védett területek kivételével letarolt mezőgazdaság.....
az igazság az, hogy a fejlődő országok iszonyúan pusztítják a környezetüket...az európai országok is ezt tették, de már rájöttek, hogy a vadon, a természet érték is lehet, sőt pénz!
Most akkor az afrikai vagy az indiai nepsuruseggel van problemad? Ha Indiaban kevesebben lennenek, akkor megnone az 1 fore juto hus fogyasztas? - nem hiszem.
Es ha Afrikaban kevesebben lennenek, ott is szerinted megnone? - ezt se hiszem.
Es ugy latszik, hgoy a kevesebb nepesseg/magasabb eletszinvonal (Amerika, Europa) nagyobb megterheleset jelent a kornyezetre, mint a tul sok ember. Amerikanak/Europanak joval nagyobb a fogyasztasa, mint Afrikanak es Azsianak.
"Mivel vannak jomodban elo emberek ES vegetarianusok, nem tudhatjuk, hgoy azok kozul, akik most szegenyek, hanyan szeretnenek hust enni, es hanyan nem."
Azt tudjuk, hogy sokkal többen mint most, most ugyanis éheznek...
Egyébként fél Afrika keresztény - ha vallásra akarod kihegyezni.
"Afrikaban is jutna elelmiszer mindenkinek, egy igazsagosabb tarsadalmi rendszerrel."
Azt valakinek meg is kellene termelnie ugyebár...
"A foldeket nem lehet kizsigerelni."
(Megint olyasmiről osztod az észt, amiről gőzöd nincs...)
A tápanyagok, amelyekből a növények (részben) felépítik saját magukat ugyanis nem kerülnek vissza maguktól. ahhoz trágyázni kell. Ha ezt nem teszik meg, vagy az (olcsóbb) műtrágyát alkalmazzák, akkor a szervesanyag mennyiség a földben csökken. A földeket egyébként a talaj minőségétől függően pihentetni is kell, hogy regenerálódjon, visszatérjen bele az élet. A mezőgazdasági gépek nagyon összenyomják a talajt, azt is hagyni kell hogy fellazuljon. Ha túlságosan kizsigerelik a földet akár teljesen terméketlenné is válhat. Sok helyen megtörtént.
"Ez nem mindig van osszefuggesben. Pl. monopol helyzetben levo dolgoknal (gaz, villany, viz, stb) semmikeppen nem igaz."
Ez nagy életlátásra vall! Persze most magyaráztam el épp az előbb. :)
"Es sokszor a hajlandosaggal is baj van"
Talán a szegény régiók azért szegényebbek, mert lusták az emberek?...
"Mivel semmit sem tudunk az afrikai helyzetrol, nem tudom, megmondani, hgoy miert nem tartanak allatokat. Nem hiszem, hgoy ott abban a nagy melegben disznokat tartani olyan nagyon elonyos dolog lenne."
No nézd már, csak rájössz a végén, hogy nem lehet mindent mindenhol bőségesen megtermelni...
Haladunk, nagyon lassan, de haladunk...
"Ha tisztessegesen megfizettek volna oket, akkor lenne penzuk, es meg tudnak venni az elelmiszereket."
Kitől? Kinek kellenek a termelését növelnie ahhoz, hogy nekik is több jusson? Afrikának nem élelmiszerre van szüksége, hanem új technológiákra, amivel a termelését növelheti és fenntartható népességszabályozásra, hogy ne zsigereljék ki a földjeiket - mint ahogy sikerült már pár helyen. Meg persze egy olyan politikai rendszerre, ami ehhez a megfelelő hátteret képes biztosítani.
Mivel semmit sem tudunk az afrikai helyzetrol, nem tudom, megmondani, hgoy miert nem tartanak allatokat. Nem hiszem, hgoy ott abban a nagy melegben disznokat tartani olyan nagyon elonyos dolog lenne.
De pl. vadaszhatnanak, es ehetnenek vad hust. De lehet, hgoy ezt pedig nem engedik meg nekik, vagy nem tanitjak meg nekik, a korrupt kormanyok miatt, stb.
Ez nem mindig van osszefuggesben. Pl. monopol helyzetben levo dolgoknal (gaz, villany, viz, stb) semmikeppen nem igaz. Szerintem boven van gaz, olaj is, es lesz is.
Es sokszor a hajlandosaggal is baj van. Emberek elmehetnenek dolgozni (fuvet nyirni, takaritani, stb), megse mennek, mert "nem eri meg" (nem egy embert ismerek, aki mindig sirankozik, de kb. ez a hozzaallasa minden munkahoz). Ez is "korlatozott" kinalathoz vezt.
Hisz - szerinted - nincsen erőforráshiány, akkor miért éheznek?
Ilyen oriasi tavolsagbol nehez megitelni.
De egyik ok lehet az egyenlotlen elosztas. Afrikat elegge kiraboltak, a gyemant banyaikat, stb. Ha tisztessegesen megfizettek volna oket, akkor lenne penzuk, es meg tudnak venni az elelmiszereket. Illetve, meg tudnak ott termelni, ha van ra lehetoseg.
Az afrikai szegenyseg egyik oka a tulajdon jog (pl. foldekhez) hianya (legalabbis, a multban igy volt). Ezt nem en allitom, hanem a kozgazdaszok.
Tehát az színtisztán puszta véletlen, hogy minél szegényebb egy ország és minél több az éhező, annál kevesebb a húsfogyasztás is?
Ha a válaszod nem, akkor szembesülnöd kell azzal, hogy az ott élő emberek legalább egy részének igénye lenne húst enni, de nem teheti meg. Azaz ha hasonló színvonalon akarnak élni mint mi, nekik is biztosítani kell ezt, azaz több állatot kellene tartani. A több állat több takarmányt és vizet, stb. Miközben így is aszály van sok helyen...
A korlátozott kínálat magasan tartja az árakat. Felteszek egy kérdést akkor: látod, a térkép is mutatja, hogy sok az éhező ember. Ők miért nem tartanak állatot? Akár házilag is. Hisz - szerinted - nincsen erőforráshiány, akkor miért éheznek?
A kereslet/kinalat es az arak megint egy mas dolog. Attol, hgoy valamibol keves van, tobbnyire nem azt jelenti, hgoy ne tudnank eloallitani.
Pl. lehet, hogy egy teruleten nincs eleg haz, lakas. De nem azert, mert nem tudnank epiteni (=nincsenek hozza szukseges eroforrasok), hanem azert, mert nem eri meg epiteni, mert nem lesz ra vevo (azon az aron, amin megeri epiteni).
Ezt pl. kormany programokkal lehet korrigalni. Pl. a CSOK bevezetese lenditett az epito iparon.
A kereslet/kinalatnak semmi koze az allitolagos kimerulo eroforrasokhoz es a kornyezetvedelemhez, globalis felmelegeshez.
amikor azt mondod, hogy a termék fogyasztásának és árának semmi köze a kínálathoz.
Nem allitom ezt. Az arakat a kereslet/kinalat hatarozza meg.
Azt allitom, hogy nagyon sok dologbol (hus, gaz, stb) mindenkinek jutna annyi, amennyit szeretne, ha tenyleg kellene neki, es a penz nem lenne problema.
"Nem azert alacsony egy termek fogyasztas, mert nincs eleg belole, vagy hogy nem tudjuk eloallitani, mert kimerultek a fold eroforrasai."
Kínálat. Ez egy olyan szintű alapfogalom a közgazdaságban, mint az összeadás matematikában - és te lényegében ezt tagadod le, amikor azt mondod, hogy a termék fogyasztásának és árának semmi köze a kínálathoz.
Az árakat pedig pont a kereslet és kínálat határozza meg általánosságban.
Bizony tudomásul kell venni, hogy a legtöbb dologban nincs túltermelés a Földön, az erőforrások korlátozottak. Ez a realitás...
Komolyan mondom lenyűgöz néha a tudatlanságod... Megint itt osztod az észt valamiről (ezúttal a közgazdaságról), amiről halovány lila gőzöd nincs.
Emberek halnak éhez, százmilliók alultápláltak, te meg idepofátlankodsz és szemen köpöd őket ezzel a „vegetariánus” szöveggel.
En azt szeretnem, hogy mindenki annyit egyen, es azt, amit szeretne.
De eppen te vagy az arrogans. Mert te a nyugati vilagban elo, hus-evo, ateista, szekularizacio-hivo, stb. vagy. Es te azt hiszed, hogy az a csucsok csucsa, ha a vilagban mindenki ugy el, ahogy te, olyan tarsadalmak alakulnak, amit te jonak tartasz, es az lesz a "magas szinvonal".
Neked a "magas eletszinvonal" egyik jele, ha mindenki X kilo hust megeszik egy evben. De sokan nem akarnak hust enni. Leirtam, hgoy kik nem akarnak: az indiaiak (hinduk) egy resze (krisnasok biztos), szombatistak, elkotelezett allavedok, vegetarianusok-egeszsegugyi okokbol, stb.
Sok anyagilag jol allo embert ismerek, akik vegetarianusok.
Ezt a térképet nézegetve nehéz nem észrevenni, hogy a húsfogyasztás a legjómódúbb helyeken a legmagasabb. Nem csodálkoznék, ha az egy főre jutó húsfogyasztás és a GDP erős korrelációt mutatna. Teljesen abszurd lenne azt állítani, hogy ez a különbség színtisztán kulturális lenne és a számok a vegák miatt térnek el... egy-egy közösségre, talán még egy országra is meg lehet próbálni ráfogni, de az nem lehet véletlen, hogy következetesen a jómódú országoknál magasabb a húsfogyasztás.
Itt egy altalanos koncepciorol beszelunk: miert alacsony X termek fogyasztasa? Es ebbol a szempontbol teljesen mindegy, hogy melyik fogyasztoi cikkrol beszelunk.
Nem azert alacsony egy termek fogyasztas, mert nincs eleg belole, vagy hogy nem tudjuk eloallitani, mert kimerultek a fold eroforrasai.
Hanem szamos oka van:
- bizonyos embereknek nincs szuksege ra (pl. hus). Azt nem tudom, hgoy a hus vagy a vegetarianus dieta az egeszsegesebb, de azt tudom, hogy a tul sok etel fogyasztasa karos, mert a szervezet folyamatosan azzal van elfoglalva, hgoy meregtelenitsen, ahelyett, hogy a koros sejteket meggyogyitana (betegseg eseten ezert nincs etvagya az embernek, mert a szervezet a gyogyitasra koncentral). Lasd pl. az elhizast. Ugyhogy, szerintem a nyugati vilagban az embereknek inkabb kevesebbet kellene enni (a fejlodo vilagban pedig tobbet).
- tul draga, az emberek nem tudnak/nem akarnak ra kolteni (gaz, hus, stb.)
Mo-n a hal fogyasztasa is alacsony. Szerinted ez azert van, mert nincs eleg hal az oceanokban, folyokban, tavakban? Nem. Hanem azert, mert a magyarok nem egy hal evo nep, es kevesen szeretik a halat.
Nagyon sokan vegetarianusok a vilag gazdag nyugati felen is. Es az sem mondhato el, hogy a szegenyek vegetarianusok, a gazdagok pedig a hus-evok.
Az egeszseges vegetarianus etrend (sok gyumolcs, zoldseg, stb) sem olcso, ha valaki teljesen kiiktatja a glutent (kenyeret, tesztat, stb.).
Az indiaiak tobbsege marhahust egyaltalan nem eszik, azt hiszem, hogy inkabb ehen halnanak, mint hogy a "szent tehenet" levagnak. Majdnem nagyobb becsben tartjak a marhakat, mint az embereket.
Olvastam olyan hindu gurukrol, akik csak aszalt gyumolcsot ettek, mert szerintuk minden mas elo, amit nem lehet bantani (pl. a gyumolcs leszedese a farol is "gyilkossagnak" szamit).
Ez osszefuggesben van a hindu vallassal, es a lelek vandorlassal. A hinduk elkepzelhetonek tartjak, hogy az ember lelke a kovetkezo eleteben egy allatba vandorol. Szerintem ezert nem esznek hus (mar aki nem eszik) - kisse morbidnak tartjak a gondolatot, hogy lehet, hogy a szuleiket, vagy valamilyen rokonukat olik le, azert, hogy egyenek.
A nyugati kultura pedig a zsido/kereszteny vallason alapszik. A zsido vallasban ott volt az aldozat bemutatas (allatokkal), es a zsidoknak kotelezo hust (baranyt) enni a zsido Husvetkor, az egyiptomi kivonulas emlekere. A keresztenyseg pedig a zsido vallason alapszik, es az Ujszovetseg is azt irja, hogy barmit lehet enni, sot olyan husokat is, ami a zsido vallasban "tisztalannak" szamit.
De nemcsak a mai un. nyugati kulturaban fontos a hus eves. Pl. az indiaiaknal is fontos volt - vadaszattal, halaszattal foglalkoztak, pl. bolenyekre vadasztak, es azt ettek.
(Bar van olyan kereszteny vallas is, amely a vegetarianizmust valahogy megmagyarazza - pl. a szombatistak. Nekem egy rokonom szombatista lett, es nemhogy hust nem evett, meg olyan edenyben sem fozott, amiben valamikor hust foztek, vagy zsirral foztek. )
Tehat ezert alacsony a hus fogyasztas az indiaiak koreben. Es nemcsak Indiaban, hanem az Indian kivul elo indiaiak koreben is.
„Ugyanaz a koncepcio. Azert van kevesebb gaz fogyasztas, mert nincs eleg gaz, vagy azert, mert nincs eleg penz ra? Az utobbi. Raadasul, tobb gazt konnyu is eloallitani, nem olyan maceras, mint mondjuk a hus eloallitas. Tehat elmondhatjuk, hgoy az alacsony gaz fogyasztas nem a gaz hiany miatt van.”
A gáz nem „ugyanaz a koncepció”, hisz különbözik az előállítás módjában, helyében, szállításban, stb. Először is a gázt nem „előállítják”, hanem kitermelik, majd szállítás és némi tisztítás után felhasználható. Ez azonban a legkevésbé sem „könnyű”, a gázt ugyanis vezetékeken kell szállítani, azok kiépítése pedig hatalmas költséget jelent. A másik probléma, hogy gázlelőhelyek nem mindenhol vannak és azok sem egyforma minőségűek. Magyarország szinte teljes gázfelhasználása Oroszországból jön, Ukrajnán át egyetlen vezetékkel. Azaz gázt csak nagyvállalatok képesek kitermelni és szállítani, az infrastruktúra miatt az árképzés erősebben az ő kezükben van és a nemzetközi politika is komoly behatással van (lásd orosz-ukrán helyzet). Ezért is támogatta Magyarország új gázvezetékek építését, hogy nagyobb legyen a piaci verseny (ami lenyomja az árakat) és hogy ne legyen teljes függés Oroszországtól és Ukrajnától.
Az állattartás egészen más koncepció. Egy ország mezőgazdasága sem szorul ekkora mértékben másokra. Állatot lehet házilag is tartani, kisebb vállalkozások is képesek rá, nem kellenek hatalmas külföldi multinacionális cégek. Azaz: nagyobb a piaci verseny és ez lenyomja az árakat.
Mindkét területen vannak természetes korlátok, véges erőforrások, amelyek limitálják a kitermelést akkor is ha seggünket verjük a földhöz, például:
- a gáznál a gázkészlet, ami egyelőre még kitart (bár középtávon már hiányra kell számítani), viszont ahogy merülnek ki a feltárt lelőhelyek úgy egyre jobban kell majd újabb, nehezebben megközelíthető helyekről szállítani.
- az állattartásnál a takarmányozás miatt a megművelhető földterület, vagy az ivóvíz, mindkettő a világ nagy területein nem csak hogy véges erőforrás, de helyenként még szűkülnek is.
Látszódik ugye, hogy teljesen más jellegű problémákról beszélünk?
„A husnal azert nehezebb meglatni az okokat, mert nem mindenki eszik hust, sajat valasztasbol. A nyugati vilagban, a gazdagok kozott is vannak vegetarianusok, ugyhogy ne gyere nekem ezzel az "ennenek hust, de nincs" szoveggel (biztos, van ilyen is, de nem tudjuk, hanyan).”
És miért ne jöjjek, ha egyszer még te is kénytelen vagy beismerni, hogy vannak ilyenek is? És ha pontosan nem is tudjuk, de tudjuk hogy marha sokan. A világ leggazdagabb országában élsz relatíve hatalmas jómódban, jó lenne kicsit kinyitnod a szemed és rácsodálkozni a nagyvilágban. Emberek halnak éhez, százmilliók alultápláltak, te meg idepofátlankodsz és szemen köpöd őket ezzel a „vegetariánus” szöveggel.
„Ha az alacsony gaz fogyasztas nem a gaz hiany miatt van, akkor ugyanez elmondhato a husra is: nem a hus hiany miatt van.”
Ez egy teljesen logikátlan következtetés.
Lassan le kellene ám esni neked is, hogy azért kell a gázos hasonlatot használni, mert a hússal képtelen voltál ugyanezt az ostoba elképzelésedet bemutatni. Mert a mezőgazdaság másként működik, mint az energiapiac, az állattartás meg pláne más, mint a gáztermelés...
„Ezekbol az kovetkezik, hogy nincsenek kimerulve a fold eroforrasai, es nyugodtan, rendesen meg tudna elni minden ember, sot meg tobb is.”
Nem is mondtam, hogy ki lenne „merülve”, arról van szó, hogy ahhoz szűk a termelés, hogy a minőségi táplálkozás lehetőségét biztosítsuk a teljes emberiség számára. A mezőgazdaságnak tovább kell fejlődnie és a népességnövekedésnek tovább kell lassulnia. Mindkettő létező trend, de egyik sem magától történik.
Ugyanaz a koncepcio. Azert van kevesebb gaz fogyasztas, mert nincs eleg gaz, vagy azert, mert nincs eleg penz ra? Az utobbi. Raadasul, tobb gazt konnyu is eloallitani, nem olyan maceras, mint mondjuk a hus eloallitas. Tehat elmondhatjuk, hgoy az alacsony gaz fogyasztas nem a gaz hiany miatt van.
A husnal azert nehezebb meglatni az okokat, mert nem mindenki eszik hust, sajat valasztasbol. A nyugati vilagban, a gazdagok kozott is vannak vegetarianusok, ugyhogy ne gyere nekem ezzel az "ennenek hust, de nincs" szoveggel (biztos, van ilyen is, de nem tudjuk, hanyan).
Ha az alacsony gaz fogyasztas nem a gaz hiany miatt van, akkor ugyanez elmondhato a husra is: nem a hus hiany miatt van.
Ezekbol az kovetkezik, hogy nincsenek kimerulve a fold eroforrasai, es nyugodtan, rendesen meg tudna elni minden ember, sot meg tobb is.
Amerikaban is vannak indiaiak, akik nem esznek hust, mert vegetarianusok.
Egyik ismerosom Mo-n krisnas lett, ok sem esznek hust.
A szombatistak sem esznek hust.
Es vannak ismeroseim, akik vegetarianusok, es se nem indiaiak, se nem szombatistak, es a nyugati vilagban elnek, es jol allnak anyagilag.
Azt hiszem, hogy az indiaiak 1/3-a nem eszik hust (ha Amerikaba, vagy mas gazdag orszagba vandorolnak, sem). Ez osszefuggesben van a jogaval es a vallasukkal. Lelekvandorlas, stb - nem akarnak mas eleteket bantani, stb.
Nem veheted egy kalap alá az erőforrásokat, amikor egészen más a hozzáférhetőség és az eloszlás is. Ezért nem mindegy, hogy mivel példálózunk. A gáz nem ugyanaz az eset, mint a hús.
A húst lehet pótolni, de nem egyszerű. A növényi komplex fehérjeforrások ritkák és egyébként nem is olcsóak. Vegán étrenddel D és B12 vitaminhiány alakul ki, amit szintén pótolni kell. Szóval nem olyan egyszerű ezt megoldani. Sok vegetáriánus van Indiában, ez igaz. Arról kevésbé szól már a fáma, hogy milyen sok alultáplált ember él ott és hogy milyen rejtett hátrányokkal jár a húsmentes életmód, például a csökkent intelligencia.
De tudod ami kifejezetten hányingert keltő abban amit írtál, hogy úgy teszel mintha Indiában azért ennének olyan kevés húst, mert vegák. Emberek éheznek, örülnének minden egyes falat húsnak, te meg megmagyaráznád hogy ezt ők választják... tudnék most durvákat írni erre az érzéketlenségre...
